Kérődzők forrásának megtekintése

{{Taxobox
| name = Kérődzők
| fossil_range = Kora [[eocén]] - jelen, {{evolúciós időszak|50|0}}
| image = White-tailed deer.jpg
| image_caption = [[Fehérfarkú szarvas]] ''(Odocoileus virginianus)''
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
| subphylum = [[Gerincesek]] ''(Vertebrata)''
| superclassis = [[Négylábúak]] ''(Tetrapoda)''
| classis = [[Emlősök]] ''(Mammalia)''
| subclassis = [[Elevenszülő emlősök]] ''(Theria)''
| infraclassis+ = ''[[Eutheria]]''
| infraclassis = [[Méhlepényesek]] ''(Placentalia)''
| superordo = ''[[Laurasiatheria]]''
| ordo+++ = ''[[Scrotifera]]''
| ordo++ = ''[[Ferungulata]]''
| ordo+ = [[Patások]] ''(Ungulata)''
| ordo = [[Párosujjú patások]] ''(Artiodactyla)''
| subordo+++ = ''[[Artiofabula]]''
| subordo++ = ''[[Cetruminantia]]''
| subordo+ = '''''Ruminantiamorpha'''''
| subordo+_authority = Spaulding et al., 2009
| subordo = '''''Ruminantia'''''
| subordo_authority = [[Giovanni Antonio Scopoli|Scopoli]], 1777
| synonyms =
| range_map =
| range_map_caption = Elterjedési területük
| wikispecies = Ruminantia
| wikicommonscat = Ruminantia
}}
A '''kérődzők''' ''(Ruminantia)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályába]] és a [[párosujjú patások]] ''(Artiodactyla)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]] tartozó [[rend (rendszertan)|alrend]].
A ''Ruminantiamorpha'' nevű klád egyetlen alrendje.
== Leírásuk ==
[[Kép:Abomasum-en.svg|balra|bélyegkép|200px|Szarvasmarha gyomra]]
Jellemző táplálkozási módjuk, amiről a [[taxon]] a nevét kapta, a ''kérődzés''. Ennek során az állatok a tápanyagok elfogyasztása után az élelmet visszaöklendezik (visszakérődzik), majd újra elfogyasztják. Így az eledelt tehát kétszer rágják meg.
E táplálkozási mód során a [[Emésztőrendszer|bélcsatorna]] átváltozott. A gyomor rendesen négy részből áll, azaz összetett. A [[nyelőcső]] után a [[bendő]] ''(rumen)'' található, utána következik a [[recésgyomor]] ''(reticulum)''. A harmadik rész a leveles- vagy [[százrétű gyomor]] ''(omasus)''. Végül az igazi, [[oltógyomor]] ''(abomasus)''.
== Elnevezéseik ==
A kérődzők többségének [[hímnem (biológia)|hímjét]], [[nőnem (biológia)|nőstényét]], illetve kicsinyét a ''bika'', ''tehén'' (még nem ellett egyedek esetében szarvasféléknél régiesen ''ünő'', a szarvasmarhánál pedig ''üsző'') és ''borjú'' szavakkal jelöljük. Kivételt képeznek a [[tülkösszarvúak]] és a [[szarvasfélék]] egyes [[faj]]ai. A [[kecskeformák]]nál a ''bak'', ''nőstény'' és ''gida'' (lásd: [[vadkecske|kecskék]], [[havasi kecske]], [[zerge]], [[vadkecske]]), illetve a ''kos'', ''nőstény'' és ''bárány'' (régiesen olykor ''jerke'') nevek használatosak ([[vadjuhok]] és [[juh]], [[féljuhok]], [[sörényes juh]]). Az [[őzek]] hímje a ''bak'', nősténye a ''suta'' és a fiatal egyedeinek neve a ''gida''.
== Rendszerezés ==
Az alrend számos családjából ma már csak az alábbi 6 tartalmaz [[recens élőlény|élő fajokat]]:
*[[kancsilfélék]] ''(Tragulidae)'' H. Milne-Edwards, 1864
*[[tülkösszarvúak]] ''(Bovidae)'' J. E. Gray, 1821
*[[szarvasfélék]] ''(Cervidae)'' Goldfuss, 1820
*[[pézsmaszarvasfélék]] ''(Moschidae)'' J. E. Gray, 1821
*[[villásszarvúantilop-félék]] ''(Antilocapridae)'' J. E. Gray, 1866
*[[zsiráffélék]] ''(Giraffidae)'' J. E. Gray, 1821
== Források ==
*[http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/168a.html Brehm: Az állatok világa]
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
[[Kategória:Kérődzők| ]]
[[Kategória:Emlősalrendek]]