Kína forrásának megtekintése

{{pinjin és magyaros}}
{{Ország infobox
 | teljes név = Kínai Népköztársaság
 | saját név = 中华人民共和国<br />{{kínai|Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó|Csunghua Zsenmin Kunghokuo}}
 | zászló = Flag_of_the_People%27s_Republic_of_China.svg
 | címer = National Emblem of the People's Republic of China (2).svg
 | himnusz = ''《义勇军进行曲》''<br />''[[Kína himnusza|Az önkéntesek indulója]]''<br /> [[Fájl:March of the Volunteers instrumental.ogg]]
 | térkép = People's Republic of China (orthographic projection).svg
 | főváros = [[Peking]]
 | szélességi fok = 39
 | szélességi ívperc = 55
 | szélesség = É
 | hosszúsági fok = 116
 | hosszúsági ívperc = 23
 | hosszúság = K
 | legnagyobb város = [[Sanghaj|{{kínai|Shanghai|Sanghaj}}]]
 | államforma = [[köztársaság]]
 | vezető cím 1 = '''[[A Kínai Népköztársaság elnökeinek listája|Elnök]]''' (államfő)
 | vezető név 1 = [[Hszi Csin-ping|{{kínai|Xi Jinping|Hszi Csin-ping}}]]
 | vezető cím 2 = '''[[Kína kormányfőinek listája|Az Államtanács elnöke]]''' (kormányfő)
 | vezető név 2 = [[Li Csiang|{{kínai|Li Qiang|Li Csiang}}]]
 | vezető cím 3 = '''Az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnöke''' (házelnök)
 | vezető név 3 = [[Zsao Ledzsi|{{kínai|Zhao Leji|Zsao Ledzsi}}]]
 | hivatalos nyelv = 11 hivatalos nyelv, a legfontosabb a [[Mandarin nyelv|mandarin]]
 | szuverenitás típusa = A Kínai Népköztársaság kikiáltása
 | szuverenitás megnevezése = [[1949]]. [[október 1.]]
 | népességrangsorban = 2
 | becsült népesség = {{szám|1451000000}} <ref>[https://www.worldometers.info/world-population/china-population/ Worldometers]</ref>
 | becsült népesség éve = [[2022]]
 | népsűrűség = 153
 | népsűrűség forrás = [https://www.worldometers.info/world-population/china-population/ Worldometers 2020]
 | GDP ={{szám|7298}} milliárd<ref>{{cite web|url=http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2012/01/weodata/weorept.aspx?sy=2010&ey=2012&ssd=1&sort=country&ds=%2C&br=1&c=924&s=NGDPD%2CNGDPDPC&grp=0&a=&pr1.x=62&pr1.y=22|title=IMF World Economic Outlook Database, April 2012|accessdate=2012-04-20}}</ref> [[amerikai dollár|USD]]
 | GDP megjegyzés = [[2011]] (forrás: [[Nemzetközi Valutaalap|IMF]])
 | GDP-rangsorban = 2.
 | GDP vásárlóerő-paritás = 7,916 billió dollár
 | GDP per fő = {{szám|5413}} dollár
 | GDP per fő rangsorban =
 | GDP per fő vásárlóerő-paritás =
 | HDI = 0,781
 | HDI év = 2006
 | HDI rangsorban = 83
 | HDI kategória =magas
 | terület = {{szám|9640821}}
 | területi rangsorban = 4.
 | víz = 2,8
 | időzóna = kínai zónaidő
 | eltérés UTC-től = +8
 | pénznem = [[kínai jüan|zsenminpi]]
 | pénznem ISO-kódja = CNY
 | internet TLD = cn
 | gépkocsijel = PRC
 | hívókód = 86
 | zászló_méret = 120px
 | címer_méret = 85px
 | fekvés_méret = 250px
 | népszámlálás_éve = [[2020]]
 | népszámlálás = {{szám|1411778724}}<ref>[http://www.stats.gov.cn/english/PressRelease/202105/t20210510_1817188.html Communiqué of the Seventh National Population Census (No. 3)] (a kínai statisztikai hivatal népszámlálási adatai, 2021. május 11.) {{en}}</ref>
 | megjegyzés =
}}
A '''Kínai Népköztársaság''', röviden '''Kína''' ([[egyszerűsített kínai írás]]móddal 中华人民共和国 (中国), [[pinjin]]: ''Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó'' ''(Zhōngguó)'', magyaros átírásban: ''Csunghua Zsenmin Kunghokuo'' ''(Csungkuo)'') a világ második legnépesebb<ref name=":0">{{Cite web |title=Már nem Kína, hanem India a világ legnépesebb országa |url=https://telex.hu/kulfold/2023/04/19/india-kina-nepesseg |work=Telex |date=2023-04-19 |accessdate=2023-04-21 |author=Iván-Nagy Szilvia}}</ref> és [[Kelet-Ázsia]] legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiában]], mind a tengeren vannak területei. Az ország [[1949]]-től kezdve kettéosztva él: a Kínai Népköztársaság, [[Peking]] (北京, ''{{kínai|Běijīng|Pejcsing}}'') fővárossal, illetve a [[Tajvan (sziget)|{{kínai|Taiwan|Tajvan}}]] (臺灣 / 台灣) szigetéből és annak környékéből álló [[Kínai Köztársaság]], [[Tajpej|{{kínai|Taipei|Tajpej}}]] fővárossal. Eleinte az utóbbit ismerték el nemzetközileg (még az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] Biztonsági Tanácsában is {{kínai|taiwani|tajvani}} képviselők ültek), ám az [[1970-es évek]]ben tapasztalt amerikai–kínai közeledés után megváltozott a helyzet. Bár ma nem tekintik önálló államnak {{kínai|Taiwant|Tajvant}}, az amerikai erők mindeddig megakadályozták, hogy a Kínai Népköztársaság bekebelezze.
A két állam eltérően fejlődött a [[20. század]] végén. Az élet rengeteg terén más-más szokások alakultak ki. Míg a szárazföldön [[Mao Ce-tung|{{kínai|Mao Zedong|Mao Ce-tung}}]] által [[1956]] és [[1958]] között folyamatosan bevezetett egyszerűsített kínai írásmódot használják, {{kínai|Taiwanban|Tajvanban}} még mindig a hagyományos írásjegyekkel írnak.
Kína a világ legősibb folyamatos civilizációja, amely már az [[ókor]]ban önálló kulturális egységet alkotott, és igen fejlettnek számított. Számos, [[Európa|Európában]] csak jóval később megismert találmány ([[állandó mágnes|mágnes]], [[iránytű]], [[papír]], [[Nyomtatás (nyomdászat)|nyomtatás]], [[lőpor]], [[porcelán]], [[selyem]], [[fogaskerék]], [[acél]] stb.) már az ókorban vagy a kora-középkorban ismert volt Kínában és innen szivárogtak a [[selyemút]] közvetítésével nyugat felé különböző tudományos felfedezésekkel együtt. Az egységes birodalom (i.&nbsp;e. 221-es) megalakulása óta lényegében egységben, a különböző dinasztiák vezetésével és a többi kultúrától függetlenül fejlődött egészen a [[19. század]]ig, amikor az angolok [[félgyarmat]]i sorba taszították. Egészen a 20. század közepéig a különböző nagy- és középhatalmaknak kiszolgáltatva létezett, közben egy rendszerváltást átélve, [[1949]]-ben a szárazföldön ismét beköszöntött az egység, megalakult a jelenleg is fennálló Kínai Népköztársaság, és az ellenzék kiszorult {{kínai|Taiwan|Tajvan}} szigetére.
Kína ma [[nagyhatalom]], a világ második gazdasági és harmadik katonai potenciáljával és a világ második [[Országok népesség szerinti listája|legnépesebb lakosságával]]. Jelentős kínai [[etnikum]] él a világ különböző területein, elsősorban [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Ázsiá]]ban és a nyugati államokban.
== Elnevezései és etimológia ==
Nevének feltehető forrása a kínai ''[[Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207)|{{kínai|Qin|Csin}}]]'' dinasztia neve, ami indiai és portugál közvetítéssel jutott el Európába. A középkori olasz kiejtés nyomán lett a szókezdő hang a magyar nyelvben „''k''”.{{refhely|Kiss Lajos|334. o.}} Egyes más elképzelések szerint a tea (茶, ''{{kínai|chá|csa}}''), illetve a selyem (丝, ''{{kínai|sī|sze}}'') szóban keresendő a szó eredete, de azt is felvetették, hogy az első [[kínai császár]], [[Csin Si Huang-ti|{{kínai|Qín Shǐ Huáng Dì|Csin Si Huang-ti}}]] (秦始皇帝) nevéből alakult ki.
Ami a [[kínai nyelv]]ű ''{{kínai|Zhōngguó|Csungkuo}}'' (中国) szót illeti, ez magyarul annyit tesz, mint ''Középső birodalom'' vagy ''Középső királyság.'' Ezt a nevet egyszerűen azért alkalmazták, mert saját szempontjukból érthetően az ismert világuk közepén helyezkedtek el. Azonban a jelentéstartalma a szónak folyamatosan változott a korai időszakokban: a [[Sárga-folyó]] (黄河, ''{{kínai|Huánghó|Huangho}}'') körüli fejlett királyságokat, később egészen a [[Jangce]] (长江, ''{{kínai|Cháng Jiāng|Csang-csiang }}'') vidékéig tartó területeket, míg a [[Tang-dinasztia]] alatt az úgynevezett barbár (nem kínai) területeket is beleértették.
További, a kínai nyelvben használatos elnevezései:
* 中华人民共和国, ''Zhōng-huá Rénmín Gònghéguó'' – Kínai Népköztársaság (KNK). Hivatalos név.
* 华, ''Huá'' – Rövidítésekben, összetett szavakban jelöli Kínát és a kínaiakat.
* 中华民国, ''Zhōnghuá Mínguó'' – Kínai Köztársaság. A tajvaniak így nevezik Tajvant, de a KNK-ban nem fogadják el ezt az elnevezést.
== Földrajz ==
{{Bővebben|Kína földrajza}}
[[Fájl:China 100.78713E 35.63718N.jpg|bélyegkép|jobbra|500px|A térség műholdképe]]
{| align="center"
|{{Kína-térkép}}
|}
A körülbelül [[Európa]] méretű ország a következő államokkal határos: [[Észak-Korea]] (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság), [[Oroszország]], [[Mongólia]], [[Kazahsztán]], [[Kirgizisztán]], [[Tádzsikisztán]], [[Afganisztán]], [[Pakisztán]], [[India]], [[Nepál]], [[Bhután]], [[Mianmar]] ([[Burma]]), [[Laosz]] és [[Vietnám]]. A kínai szárazföldet keleten és délen a Pohaj- (渤海, ''Bóhǎi''), a Sárga- (黃海道, ''Huánghǎi''), a Kelet-kínai- (东海, ''Dōnghǎi'') és a Dél-kínai-tenger (南海, Nánhǎi) szegélyezi. A kínai felségvizeken több mint 5000 sziget fekszik, amelyek közül a két legnagyobb [[Tajvan (sziget)|Tajvan]] (台湾, ''Táiwān'') és [[Hajnan]] (海南, ''Hǎinán'').
Kínának lezáratlan területi vitái vannak [[India|Indiával]], egy szigetcsoport hovatartozásáról [[Japán]]nal, valamint a Dél-kínai-tenger egyes szigetcsoportjainak kérdésében Délkelet-Ázsia országainak nagy részével. Egészen az [[1997]]-es megegyezésig az orosz-kínai határnál fekvő bizonyos területek hovatartozása is vitatott volt. Az [[1960]]-as és [[1970-es évek|70-es években]] a Kínai Népköztársaság (KNK) kemény, konfrontatív külpolitikát folytatott, ami véres incidensekhez vezetett a kínai-szovjet, a kínai-indiai és a kínai-vietnámi határok mentén. Az utóbbi egy-két évtizedben a KNK a viták békés rendezésének útját választotta, s a vitatott területek hovatartozásáról szakértői tárgyalásokon szándékozik megegyezésre jutni a szomszédaival. Nem egyértelmű még Tajvan helyzete: a Kínai Népköztársaság saját részeként tartja számon a Dunántúl méretű, 21 milliós lakosságú szigetet, de az de facto nem áll az ellenőrzése alatt (ld. alább).
A mai Kína területének jelentős része történelmileg nem tartozott Kínához, csak az utóbbi néhány évszázadban foglalták el a kínai császári seregek. Ilyen Nyugat- és Észak-Kína nagy, ma is főleg nemzeti kisebbségek által lakott része, például Tibet (西藏, ''Xīzàng'') és Kelet-Turkesztán (新疆, ''Xīnjiāng'').
Erősen leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy Kína területe nyugatról keletre lépcsőzetesen lejt. Nyugaton nagyrészt magas hegységek találhatók [[Himalája]] (喜马拉雅, ''Xĭmălāyă''), [[Kunlun]] (昆仑, ''Kūnlún''), [[Tiensan]] (天山, ''Tiānshān'') stb., valamint a [[Tibeti-fennsík|Csinghaj-tibeti-fennsík]] (青藏高艕, ''Qīngzàng gāoyuán''), innen keletre haladva egyre alacsonyabb hegységek és fennsíkok következnek, s végül az ország keleti felének nagy része alföld. Az ország szárazföldi területének több mint kétharmadát hegységek foglalják el.
=== Geopolitika ===
Az ország geopolitikai fekvése rendkívül kedvezőtlen. 14 országgal határos, köztük olyan ellenséges potenciális nagyhatalmakkal, mint Vietnám. Tengeren két globális pénzügyi, gazdasági hatalommal osztozik: [[Japán]] és [[Dél-Korea]], melyek a nyugati érdekszféra kelet-ázsiai vezetői, továbbá a szintén ellenséges [[Fülöp-szigetek]]. Tengerei sekélyek, ráadásul az ország infrastruktúrája, kereskedelme és gazdasága a partvidéken összpontosul, így különösen érzékeny a tengeri blokádokra. Külön kihívást jelent a Tajvan-kérdés; a sziget katonai erejét a rajta termelt csúcstechnológia biztosítja: a nyugati hatalmak védelmét élvezi. A mindössze 150 kilométerre fekvő, jól fegyverzett terület meggátolja Kínát, hogy védelmi pufferzónát építsen ki a tengeren, a [[Tajvani-szoros]] pedig a nyersanyagok és csúcstechnológia áruforgalmában okozhat zavarokat. A közelében fekvő őslakos rivális nagyhatalmak mellett állandó hátrány az amerikai katonai jelenlét is. Míg egy konfliktus esetén az óceánpajzzsal és baráti államokkal védett Egyesült-Államok geopolitikai nyert helyzetből indulna, Kínának még a szomszédos ellenséges államok vagy [[Kínai Köztársaság|Tajvan]] semlegesítése is rendkívüli erőfeszítést és veszteségeket jelentene, nemhogy egy [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]]-beavatkozás feltartóztatása.<ref>{{Cite web |title=Elindult a fegyverkezés: Kína megtámadhatja Tajvant? |url=https://www.portfolio.hu/global/20230831/elindult-a-fegyverkezes-kina-megtamadhatja-tajvant-633325 |work=Portfolio.hu |date=2023-08-31 |accessdate=2023-10-03 |language=hu}}</ref> Az [[Amerikai Egyesült Államok]] mellett gazdaságilag részben kölcsönös függésben áll az [[Európai Unió]]val, annak is vezető gazdasági nagyhatalmával, [[Németország]]gal.<ref>''[https://www.valaszonline.hu/2021/08/30/egyesult-allamok-kina-gazdasag-it-versenges-kiss-karoly Kiss Károly - A sas és a sárkány harca / el sem hinné, Kína milyen sok tekintetben hagyta le máris Amerikát]'' ([[Válasz Online]], 2021.08.30)</ref>
=== Domborzat ===
Kína legnagyobb része (mintegy háromnegyede) magashegység. Csak keleten, a tengerpartok közelében, a nagy folyók alsó szakasza mentén vannak hatalmas, termékeny alföldek. Legmagasabb pontja a Mount Everest, más néven [[Csomolungma]] (珠穆朗瑪峰, ''{{kínai|Zhumulangma Feng|Csumulangma Feng}}''): {{szám|8848}}&nbsp;m, legalacsonyabb pontja pedig a [[Turfani-medence|Turfáni-mélyedés]] (吐魯番盆地, ''Tulufan Pendi''): -154&nbsp;m. Tájai:
{|style="width: 60%; background: White; align:top;"
|-
|valign=top|
* [[Belső-Mongólia Autonóm Terület]]
* [[Dél-Kínai hegyvidék]]
* [[Dzsungária]]
* [[Kínai-alföld]]
|valign=top|
* [[Himalája]]
* [[Jünnan-fennsík|{{kínai|Yunnan-fennsík|Jünnan-fennsík}}]]
* [[Kunlun]]
* [[Mandzsúria]] ({{kínai|Manzhou|Mancsou}})
|valign=top|
* [[Tarim-medence]]
* [[Tien-san|{{kínai|Tian-shan|Tien-san}}]]
* [[Tibet]]
|}
=== Vízrajz ===
[[Fájl:Factory in China.jpg|thumb|Egy gyár levegőszennyezése]]
[[Fájl:Pandas eating bamboo Washington Zoo.JPG|right|thumb|Az [[óriáspanda]] Közép- és Dél-Kínában őshonos, veszélyeztetett faj]]
{{Képdia
|cím=Állatok
|háttér színe=
|keret színe=grey
|méret=220
|bélyeg=
|Image:Camel in Sichuan China.jpg|[[Kétpúpú teve]]
|File:Macaca_mulatta_in_Guiyang.jpg|[[Makákó]]
|File:Asian_Golden_cat.jpg|[[Ázsiai aranymacska]]
|File:Schneeleopard-P1020510.jpg|[[Hópárduc]]
|Image:China-Alligator.jpg|[[Kínai aligátor]]
|Image:Panthera tigris altaica 13 - Buffalo Zoo.jpg|[[Szibériai tigris]]
|Image:Guldfasan-2.jpg|[[Aranyfácán]]
|Image:Goldstumpfnasen_(Rhinopithecus_roxellana).jpg|[[Rhinopithecus]]
}}
'''Legnagyobb folyók''': [[Jangce]] (长江, ''{{kínai|Chang Jiang|Csang Csiang}}''), [[Sárga-folyó]] (黄河, ''{{kínai|Huang He|Huang Ho}}''), {{kínai|[[Xi Jiang]]|[[Xi Jiang|Hszi Csiang]]}} (西江), [[Amur (folyó)|Amur]] (黑龍江, ''{{kínai|Heilong Jiang|Hejlung Csiang}}''), {{kínai|[[Songhua Jiang]]|[[Songhua Jiang|Szunghua Csiang]]}} (松花江), [[Brahmaputra]] (雅鲁藏布江, ''{{kínai|Yalu Zangbo Jiang|Jalu Cangpu Csiang}}''), [[Tarim (folyó)|Tarim]] (塔里木河, ''{{kínai|Talimu He|Talimu Ho}}''), {{kínai|[[Yalong Jiang]]|[[Yalong Jiang|Jalung Csiang]]}} (雅砻江), {{kínai|[[Yalu Jiang]]|[[Yalu Jiang|Jalu Csiang]]}} (鸭绿江), [[Indus]] (印度河, ''{{kínai|Yindu He|Jintu Ho}}''), [[Mekong]] (湄公河, ''{{kínai|Meigong He|Mejkung Ho}}'').
'''Legnagyobb tavak''': [[Dongting-tó]] (洞庭湖, ''{{kínai|Dongting Hu|Tungting Hu}}''), [[Kuku-nór]] (青海湖, ''{{kínai|Qinghai Hu|Csinghaj Hu}}''), [[Hanka-tó]], [[Poyang-tó]] (鄱阳湖, ''{{kínai|Poyang Hu|Pojang Hu}}''), [[Lop-nór]], [[Tai-tó]] (太湖, ''{{kínai|Tai Hu|Taj Hu}}''), [[Nam-tó]], [[Siling-tó]], [[Hongcei-tó]] (洪泽湖, ''{{kínai|Hongze Hu|Hungcö Hu}}''), [[Hulun-tó]]
=== Éghajlat ===
Kína éghajlata a nagy területi kiterjedés miatt igen változatos. Legnagyobb része szárazföldi éghajlatú, de déli területei már a trópusi és szubtrópusi övezetben találhatók, míg északi területei a hideg övhöz fekszenek közel. A domborzatnak megfelelően Kínában jócskán találunk magashegységi, valamint sivatagi éghajlatú területeket is. Az ország déli és keleti területei monszun hatás alatt állnak: tavasszal és nyáron a Csendes-óceán felől érkező meleg [[monszun]] szelek sok csapadékot hoznak, így a nyár Kína nagy részén meleg és csapadékos. Télen viszont északnyugat felé haladva egyre szárazabb és hidegebb az időjárás. Tehát délkeleten a nyár forró és csapadékos, a tél enyhe és csapadékos, míg északnyugaton a nyár forró és csapadékos, a tél hideg és száraz. Természetesen egyes területeken a domborzat jelentősen módosítja ezeket a tendenciákat.
Az ország déli területein a szubtrópusi monszunéghajlat az uralkodó, az északi, tengerhez közeli vidékeken a nedves [[kontinentális éghajlat|kontinentális]], beljebb száraz kontinentális, illetve [[Belső-Mongólia Autonóm Terület]] egyes vidékein a mérsékelt övi [[sivatag]] éghajlat jellemző. A magashegységekben és Tibetben [[hegyvidéki éghajlat]] van.
=== Élővilág, természetvédelem ===
A kínai gazdaság erősödésével párhuzamosan nőtt a környezetszennyezés, amely az egész Földre hatással van: a 2000-es évek elején hetente mintegy két új [[erőmű]]vet adnak át Kínában, amelyek működése a [[globális felmelegedés|globális felmelegedési válságot]] is egyre fokozta.<ref>Magyar Nemzet (2007. június 21.)</ref> Súlyos gondot okoz a termőtalaj eróziója, a vizek és a levegő elszennyeződése. Kevés az ivóvíz,<ref>[http://www.greenfo.hu/hirek/2012/01/21/ehseg-es-szarazsag-varhat-kinara Éhség és szárazság várhat Kínára] Greenfo 2012.január 21.</ref><ref>[http://www.greenfo.hu/hirek/2013/04/01/eltunt-a-kinai-folyok-fele Eltűnt a kínai folyók fele] Greenfo 2013. április 1.</ref> a sivatagok terjeszkednek.<ref>[http://www.diverziti.hu/4411/kozel-250-tonak-nyoma-veszett/] {{Wayback|url=http://www.diverziti.hu/4411/kozel-250-tonak-nyoma-veszett/|date=20130429174451}} Közel 250 tónak nyoma veszett</ref>
A születési rendellenességgel világra jövő csecsemők aránya 2001 óta közel 40%-kal növekedett: míg 2001-ben minden 10 ezer szülésre átlagosan 104,9 testi fogyatékos eset jutott, addig 2006-ban már 145,5. A Kínában születő évi 20 millió csecsemőből 0,8–1,2 millió újszülött valamilyen születési hibával jön világra, közülük 300 ezer babánál szemmel látható a fogyatékosság.<ref>[http://vilag.transindex.ro/?hir=7585 Kína: egyre több születési rendellenesség a környezetszennyezés miatt] (Transindex, 2007. november 3.)</ref><ref>[http://biokemia.blog.hu/2009/11/01/kornyezetszennyezes_kinaban Környezetszennyezés Kínában] {{Wayback|url=http://biokemia.blog.hu/2009/11/01/kornyezetszennyezes_kinaban |date=20091104040759 }} (Biokémia.blog.hu, 2009. november 1.)</ref>
{{lásd|:Kategória:Kína élővilága}}
==== Nemzeti parkjai ====
Kínában 187 nemzeti park található. Ezek többsége nem összefüggő területen fekszik, hanem egyenként is sok védett terület tartozik hozzájuk. Helyzetüket 1999-ben szabályozták.
==== Természeti világörökség ====
{{fő|Kína világörökségi helyszínei}}
A lista az [[UNESCO]] [[Világörökség|világörökségi programjának]] kínai helyszíneit sorolja fel. [[Kínai Népköztársaság|Kína]] 2014-ben 47 világörökségi helyszínnel rendelkezett, amellyel második volt a világon. A helyszínek közül ''33'' kulturális, ''10'' természeti és ''4'' kulturális és természeti (vegyes) helyszín.
== Történelem ==
{{Bővebben|Kína történelme}}
{{Kína történelme}}
Kína a legősibb folyamatosan fennálló civilizáció. A [[Sárga-folyó]] évenkénti áradásai során lerakott termékeny hordalékon már az [[i. e. 6. évezred]]ben kialakult a földművelő életmód.
A mondabeli első kínai császár [[Sárga Császár|{{kínai|Huang Di|Huang-ti}}]], [[I. e. 3. évezred|i. e. 2100-ban]] alapította meg az első kínai államot a mai [[Peking]] környékén. Ezután kialakult a többi kínai királyság is.
I. e. 221 táján a {{kínai|Qin|Csin}} állam [[Csin Si Huang-ti|{{kínai|Qin Shi Huangdi|Csin Si Huang-ti}}]] vezetésével egymás után legyőzte a többi tizenegy nagyobb fejedelemséget, létrejött az egységes kínai állam. Ez a császárság eltérő etnikumokat egyesített, de kifelé jól védhető volt: keletről a tenger, délről az áthatolhatatlan erdőségek, nyugatról a hegyek határolták. Mindössze északról volt sebezhető. A [[nomadizmus|nomád]] népek támadásait kivédendő épült meg az i. e. 5-1. évszázad között a [[kínai nagy fal]] erődrendszer, melynek egységesítése {{kínai|Zheng|Cseng}} császár érdeme.
[[Kép:Statue of Lao Tzu in Quanzhou.jpg|bélyegkép|balra|[[Lao-ce]] [[i. e. 6. század]]ban élt kínai [[Filozófusok listája|filozófus]] szobra ]]
A [[Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207)|{{kínai|Qin-dinasztia|Csin-dinasztia}}]], majd az azt követő [[Han-dinasztia|Han-]] és [[Csin-dinasztia (265–420)|{{kínai|Jin-dinasztia|Csin-dinasztia}}]] uralkodása idején Kína óriásit fejlődött. A virágzásnak a [[hunok]] i.sz. [[316]]-os hódítása vetett véget. Kína 589-ig sok részre szakadva maradt, majd [[589]]-ben a {{kínai|[[Sui-dinasztia]]|[[Sui-dinasztia|Szuj-dinasztia]]}} egyesítette. A [[Tang-dinasztia]] vezetésével [[875]]-ig maradt egységes állam, akkor sok fejedelemségre esett szét. Ez az „öt dinasztia kora”, amely [[960]]-ig tartott. A [[Szung-dinasztia|{{kínai|Song-dinasztia|Szung-dinasztia}}]] vezetése alatt Kína újra egyesült. Az [[1127]]-es [[dzsürcsik|dzsürcsi]] hódítással véget ért a kínai dinasztiák kora. [[1279]]-ben [[Kubiláj mongol nagykán|Kubiláj]] mongol vezér lett a kínai császár, megalapította a [[Jüan-dinasztia|{{kínai|Yuan-dinasztia|Jüan-dinasztiát}}]]. Ennek helyébe [[1368]]-ban a kínai [[Ming-dinasztia]] lépett. Végül [[1644]] és [[1911]] között a [[mandzsuk|mandzsu]] [[Csing-dinasztia|{{kínai|Qing-dinasztia|Csing-dinasztia}}]] uralkodott. Ekkor alakult ki Kína jelenlegi határa. Elfoglalták [[Tajvan (sziget)|{{kínai|Taiwan-t|Tajvant}}]] és [[Tibet]]et, határszerződést kötöttek [[Oroszország]]gal. Kína a [[18. század]] végéig terjeszkedett. [[Csien-lung kínai császár|{{kínai|Qianlong|Csien-lung}}]] császár halála után megindult Kína bomlása.
Az [[1842]]-es, majd [[1856]]-[[1860|60]]-as [[ópiumháború]]k során Kína az [[Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog)|egyenlőtlen szerződések]] révén lényegében függőségbe, [[félgyarmat]]i helyzetbe került, elsősorban [[Anglia|Angliától]], de más akkori nagyhatalmaktól is. Közben az elnyomott tömegek egyre jobban lázadoztak. Az [[1901]]-ben levert [[bokszerlázadás]] után [[1911]]-ben [[polgári demokratikus forradalom]] döntötte meg a császárságot. Kína [[köztársaság]] lett. Ezután hamar eluralkodott a káosz, bekövetkezett a [[hadurak kora]]. Gyakran beavatkoztak külső hatalmak, elsősorban [[Japán]] és [[Egyesült Királyság|Anglia]]. [[1925]]-ben [[polgárháború]] tört ki, amely [[1949]]-ig tartott. A [[második világháború]] idején, a Japán ellen vívott háború közben is alig szünetelt a polgárháború. A nemzetközileg elismert kínai kormány élén a [[Kuomintang|{{kínai|Guomindang|Kuomintang}}]] ''(Nemzeti Párt)'' állott. 1949-ben a kommunisták a szárazföldről kiszorították a {{kínai|Guomindang|Kuomintang}} pártot [[Tajvan (sziget)|{{kínai|Taiwan|Tajvan}}]] szigetére. Megalakult a [[Mao Ce-tung|{{kínai|Mao Zedong|Mao Ce-tung}}]] vezette Kínai Népköztársaság.
[[1958]]-ban {{kínai|Mao Zedong|Mao Ce-tung}} meghirdette „[[Nagy ugrás]]t”. Az ekkor megkezdődött folyamatok az [[1966]]–[[1969|69]]-es [[kulturális forradalom]]ban érték el csúcspontjukat.
A [[1970-es évek|'70-es évektől]] kezdve a Maot követő [[Teng Hsziao-ping]] hatására Kína folyamatosan bontotta le merev rendszerét. Gazdaságpolitikája [[kapitalizmus|kapitalista]] jellegű lett, miközben a [[pártállam]] fennmaradt. A [[Demokrácia (politikai rendszer)|demokráciát]] követelő [[1989]]-es [[Tienanmen téri vérengzés|diáklázadást]] vérbe fojtotta a [[karhatalom]].
{{kínai|[[Csiang Cömin|Jiang Zemin]]|[[Csiang Cömin]]}} elnök, és {{kínai|Zhu Rongji|Csu Zsung-csi}} miniszterelnök vezették az országot az [[1990-es évek]]ben. Az ő irányításuk alatt Kína gazdasági teljesítménye hozzávetőleg 150 millió parasztot emelt ki a mélyszegénységből és az ország átlagos GDP növekedése 11,2% volt.<ref name="Ref_h">[http://www.chinadaily.com.cn/en/doc/2003-07/11/content_244499.htm ''Nation bucks trend of global poverty'']. ''China Daily''. 11 July 2003. hozzáférés: 2013-07-10.</ref><ref name="Ref_i">[http://english.people.com.cn/english/200003/01/eng20000301X115.html ''China's Average Economic Growth in 90s Ranked 1st in World'']. ''People's Daily''. 1 March 2000. hozzáférés: 2013-07-10.</ref> Az ország formálisan csatlakozott a [[Kereskedelmi Világszervezet]]hez 2001-ben, és szintén magas gazdasági növekedést ért el [[Hu Csin-tao]] és [[Ven Csia-pao]] kormányzása idején is a 2000-es években. A gyors növekedés azonban súlyos hatással volt az ország természetes erőforrásaira és a környezetre,<ref>{{cite news|url=http://www.nytimes.com/interactive/2007/08/26/world/asia/20070826_CHINA_GRAPHIC.html#|title=China's Environmental Crisis|work=New York Times|date=26 August 2007|accessdate=16 May 2012}}</ref><ref name="Ref_j">[http://news.bbc.co.uk/1/hi/world/asia-pacific/4913622.stm ''China worried over pace of growth'']. BBC. hozzáférés: 2006-04-16</ref> amely tüntetésekhez és személycserékhez vezetett a politikában.<ref name="Ref_k">[http://migration.ucdavis.edu/mn/more.php?id=3166_0_3_0 ''China: Migrants, Students, Taiwan'']. Migration News. January 2006.</ref><ref name="Ref_l">[http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2006/01/27/AR2006012701588.html ''In Face of Rural Unrest, China Rolls Out Reforms'']. ''Washington Post''. 28 January 2006.</ref> [[A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság]] ellenére az életminőség továbbra is gyorsan javult az országban, viszont a központosított politikai ellenőrzés nem enyhült.<ref>{{cite web|url=http://www.pbs.org/wgbh/pages/frontline/tankman/etc/transcript.html| title=Frontline: The Tank Man transcript| accessdate=12 July 2008 |date=11 April 2006 |work=Frontline |publisher=PBS }}</ref>
[[Fájl:Xi Jinping-voa.jpg|bélyegkép|[[Hszi Csin-ping]]]]
2012-ben a kommunista párt vezetőségében történő változásokra utaló jelek voltak megfigyelhetők, például [[Vang Li-csun]], [[Csungking]]&nbsp;polgármester helyettese bizalmas információkat szolgáltatott ki az amerikaiak részére, amely hatalmas botrányt keltett Kínában.<ref>{{cite news|url=http://www.bbc.co.uk/news/world-asia-china-17673505|title=Bo Xilai scandal: Timeline|publisher=BBC|date=5 September 2012|accessdate=11 September 2012}}</ref> 2012 novemberében, a KKP 18. kongresszusa során, Hu Csin-tao vezetői helyét [[Hszi Csin-ping]] vette át.<ref name="XiJinpingLiKeqiang">{{cite news|url=http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/asia/china/9679477/Xi-Jinping-crowned-new-leader-of-China-Communist-Party.html|title=Xi Jinping crowned new leader of China Communist Party|work=The Daily Telegraph|date=15 November 2012|accessdate=15 November 2012|location=London|first=Malcolm|last=Moore}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.stuff.co.nz/world/asia/7912682/New-China-leadership-tipped-to-be-all-male|title=New China leadership tipped to be all male|publisher=Stuff.co.nz|date=6 November 2012}}</ref> A kínai kormány nagyszabású gazdasági reformokba kezdett,<ref name="BBC19July2013a">{{cite news|url=http://www.bbc.co.uk/news/business-23377060|title=China frees up bank lending rates|publisher=BBC|date=19 July 2013|accessdate=19 July 2013}}</ref><ref>{{cite news|url=http://www.telegraph.co.uk/finance/china-business/10198410/China-eyes-fresh-stimulus-as-economy-stalls-sets-7pc-growth-floor.html|title=China eyes fresh stimulus as economy stalls, sets 7pc growth floor|work=Daily Telegraph|date=23 July 2013|accessdate=25 July 2013|location=London|first=Ambrose|last=Evans-Pritchard}}</ref> amely strukturális bizonytalanságokkal küzdött és a gazdaság növekedése is lelassult.<ref>{{cite web|url=http://blogs.ft.com/gavyndavies/2012/11/25/the-decade-of-xi-jinping/#axzz2DQ0Yc2jM|title=The decade of Xi Jinping|work=[[Financial Times]]|date=25 November 2012|accessdate=27 November 2012}}</ref><ref name="9Dec2012">{{cite news|url=http://www.bbc.co.uk/news/business-20657311|title=China sees both industrial output and retail sales rise|publisher=BBC|date=9 December 2012|accessdate=9 December 2012}}</ref><ref>{{cite news|url=http://www.bbc.co.uk/news/business-23251089|title=China's exports and imports decline|publisher=BBC|date=10 July 2013|accessdate=10 July 2013}}</ref><ref>{{cite news|url=http://www.bbc.co.uk/news/business-23486466|title=China orders government debt audit|publisher=BBC|date=29 July 2013|accessdate=29 July 2013}}</ref> Hszi–Li kormányzata jelentős reformokat ígért az egygyermekes politikával és a börtönrendszerrel kapcsolatosan.<ref>{{cite web|url=http://www.slate.com/blogs/moneybox/2013/11/15/china_reforms_one_child_policy_little_siblings_coming.html|title=China ends one child policy|work=Slate|date=15 November 2013|accessdate=16 November 2013}}</ref> 2015. október végén a kínai kormány bejelentette, hogy eltörli a több évtizede érvényben lévő egygyermekes politikáját, és immáron egységesen kettőre emeli a megengedett gyermekek számát családonként.<ref>{{cite web|url=http://hu.euronews.com/2015/10/29/ket-gyermeket-minden-kinai-csaladba/|publisher=Euronews.com |title= Két gyermeket minden kínai családba!|date= 2015-10-29|accessdate= 2015-10-31}}</ref> A népesség elöregedésének lassítása érdekében a kínai kormány 2021. május 31-én bejelentette a háromgyermekes politikát.<ref>{{cite web |title=中共中央政治局召开会议 习近平主持 |url=http://www.xinhuanet.com/politics/leaders/2021-05/31/c_1127513015.htm |website=新华社 |accessdate=2021-05-31 |date=2021-05-31 |archive-date=2021-06-04 |archive-url=https://web.archive.org/web/20210604051932/http://www.xinhuanet.com/politics/leaders/2021-05/31/c_1127513015.htm |dead-url=no }}</ref> Egy 2022 októberében tartott pártkongresszuson tovább bővítették Hszi hatalmát, kiiktatva minden korábbi nagyhatalmú pártfunkcionáriust a környezetében,<ref>[https://hvg.hu/vilag/20221022_Tovabb_erosodott_Hszi_hatalma_a_holnap_zarulo_kinai_partkongresszuson Tovább erősödött Hszi hatalma a holnap záruló kínai pártkongresszuson] hvg.hu, 2022. október 22.</ref> az erről szóló szavazás előtt látványosan ki is vezették mellőle elődjét, Hu Csin-taot, amire nem is érkezett hivatalos magyarázat.<ref>[https://hvg.hu/vilag/20221022_Varatlanul_kivezettek_a_Kinai_Kommunista_Part_kongresszusarol_Kina_korabbi_elnoket Váratlanul kivezették a Kínai Kommunista Párt kongresszusáról Kína korábbi elnökét] hvg.hu, 2022. október 22.</ref>
== Politika és közigazgatás ==
[[Fájl:ForbiddenCity MaoZedongPortrait (pixinn.net).jpg|bélyegkép|A [[Mennyei béke tere]] [[Mao Ce-tung]] portréjával]]
A [[A Kínai Népköztársaság államszervezete|Kínai Népköztársaság államszervezetét]] a hármas felosztás jellemzi: a kormányzati hatalom megoszlik a Kínai Népköztársaság kormánya, az Államtanács, illetve a [[Kínai Népi Felszabadító Hadsereg]] között. A legtöbb, bár nem minden, posztot a [[Kínai Kommunista Párt]] tagjai foglalnak el, a pártot pedig a Politbüro Állandó Bizottsága irányítja, egy 4-9 főből álló csoport, akik a legfontosabb döntéseket hozzák. A hatalom a legfőbb vezető, az államfő (jelenleg [[Hszi Csin-ping]]) kezében összpontosul, aki három igen fontos szervezetet vezet: a Kommunista Párt és a Központi Bizottság főtitkára, a Kínai Népköztársaság elnöke, valamint a Központi Katonai Bizottság elnöke. A Kommunista Párt helyzetét a Kínai Népköztársaság alkotmánya garantálja, míg megvalósításának eszköze az államszervezet, a hadsereg, a média és a gazdaság jelentős része felett gyakorolt közvetlen felügyelet. Az államszervezet fontos elemei az Országos Népi Gyűlés, a népköztársaság elnöke, illetve az Államtanács (a kormány). Az Államtanács tagjai az államfő, négy helyettese, öt államtanácsos, illetve 29 miniszter és az államtanácsi bizottságok vezetői.
=== Alkotmány, államforma ===
{{Bővebben|A Kínai Népköztársaság államszervezete}}
Az [[alkotmány]] alapján az Országos Népi Gyűlés a legfelsőbb törvényhozó hatalom, minden évben két hétig ülésezik, feladata a legfontosabb politikai irányelvek, törvények, az állami költségvetés, valamint legfontosabb személyi változások megvitatása és elfogadása. A legtöbb törvényt az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága fogadja el.
=== Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás ===
[[Fájl:Great Hall Of The People At Night.JPG|bélyegkép|jobbra|A [[Nép Nagy Csarnoka]] a fővárosban, ahol az [[Országos Népi Gyűlés]] tartja az üléseit]]
[[Fájl:GreatHall auditorium.jpg|bélyegkép|A Nép Nagy Csarnokának nagyterme]]
Az alkotmány szerint csak az Országos Népi Gyűlés módosíthatja az alkotmányt, hozhat törvényeket és dönthet az ország politikai élete szempontjából jelentősebb kérdésekben. Az Országos Népi Gyűlésben (ONGY) egyaránt képviselve vannak a tartományok, a központi kormányzat alá rendelt városok, a fegyveres erők választott küldöttei, valamennyi nemzetiség, „demokratikus párt” és szervezet. Az ONGY tagjait ötéves időtartamra választják meg. Évente egyszer ülésezik, ülését az ONGY Állandó Bizottsága hívja össze. Mielőtt az ONGY éves ülése megnyílik, előkészítő ülést tart, hogy megválassza az elnökséget és a főtitkárt, és hogy elfogadják a hivatalos programot. Amikor az ONGY nem ülésezik, a munkát az ONGY Állandó Bizottsága folytatja, amely felelősséggel tartozik az ONGY-nek. Az Országos Népi Gyűlésnek széles feladat- és hatásköre van. Ebbe beletartozik az, hogy módosíthatja az alkotmányt, illetve ellenőrzi annak betartását. Törvénybe iktatja és módosítja a bűncselekményekre, az állami szervezetekre és az egyéb fontosabb területekre vonatkozó alapvető szabályokat. Megválasztja a Kínai Népköztársaság elnökét és alelnökét. A [[miniszterelnök]] javaslata alapján dönt a miniszterelnök-helyettesek, az államtanácsosok, a minisztériumok és a bizottságok vezetésével megbízott miniszterek, a Legfelsőbb Ellenőrzési Főigazgatóság vezetőjének és az Államtanács főtitkárának jelöléséről. Megválasztja a Központi Katonai Bizottság (KKB) elnökét, s az elnök javaslata alapján dönt a KKB más tisztségviselőinek megválasztásáról. Megválasztja a Legfelsőbb Népi Bíróság elnökét és a Legfelsőbb Népi Ügyészség főügyészét. Felülvizsgálja és jóváhagyja a népgazdasági és társadalomfejlesztési tervet, valamint az ezek végrehajtásáról szóló döntéseket. Módosítja vagy érvényteleníti az Állandó Bizottság nem megfelelő határozatait. Jóváhagyja a tartományok, autonóm területek, közvetlenül a központi kormányzat alá tartozó városok létrehozását. Dönt a különleges közigazgatási területek felállításáról, és meghatározza az ottani rendet. Dönt háború és béke kérdéséről. Visszahívhatja, vagy felmentheti hivatalából a KNK elnökét vagy alelnökét, az Állandó Bizottság, az Államtanács és a KKB tagjait, a Legfelsőbb Népi Bíróság elnökét és a Legfelsőbb Népi Ügyészség főügyészét.
=== Politikai pártok ===
[[Fájl:Flag of the Chinese Communist Party.svg|jobbra|bélyegkép|A [[Kínai Kommunista Párt]] zászlaja]]
{{lásd|Kínai Kommunista Párt}}
Kínában a legfontosabb politikai szervezet a [[Kínai Kommunista Párt]] (KKP, ''{{kínai|Zhongguo Gongchandang|Csungkuo Kungcsantang}}''). A KKP-n kívül még nyolc politikai párt és nyolc jelentősebb népi szervezet működik. Ezek a szervezetek részt vesznek az állam irányításában. A párt jellegű szervezetek közé tartozik a {{kínai|[[Guomindang]]|[[Kuomintang]]}} Kínai Forradalmi Bizottsága, amely 1948 januárjában alakult. Jelenleg több mint ötvenháromezer tagot számlál, akik nagyobbrészt a korábbi {{kínai|Guomindang|Kuomintang}} tagjai voltak, illetve akiknek történelmi kapcsolataik vannak a {{kínai|Guomindanggal|Kuomintanggal}}. A Kínai Demokratikus Ligát 1941 októberében alapították. Az eredeti neve Demokratikus Politikai Csoportok Ligája volt. Jelenlegi nevét 1944 szeptemberében vette fel. Ma több mint százharmincezer tagja van, akik kulturális és oktatási körökből kikerült értelmiségiek. A Kínai Demokratikus Nemzetépítés Társaságát 1945 decemberében alapították. Tagsága főként a korábbi hazai gyáriparosokból és üzletemberekből áll. Jelenleg hatvankilencezer tagja van. A Demokráciát Előmozdító Kínai Társaságot 1945 decemberében alapították, tagjai főleg az oktatási, a kulturális, a tudományos és a kiadói területeken dolgozó értelmiségiek közül kerültek ki. Jelenleg hatvanötezer tagot számlálnak. A Kínai Demokratikus Paraszt-Munkás Pártot 1930 augusztusában hozták létre. Eredetileg a {{kínai|Guomindang|Kuomintang}} Ideiglenes Akcióbizottságának hívták. 1935-ben Kínai Országos Felszabadítási Akcióbizottságra változtatta a nevét, jelenlegi nevét 1947 februárjában fogadták el, tagjai az egészségügy, a kultúra és az oktatás, illetve a tudomány és a technika területén működnek. Jelenleg több mint hatvanötezer tagjuk van. A Kínai {{kínai|Zhi Gong|Cse Kung}} Pártot 1925 októberében alapították. Tagjai nagy része hazatért tengerentúli kínai. Jelenleg tizenötezer tagja van. A {{kínai|Jiusan|Csiuszan}} (Szeptember 3.) Társaságot 1944 decemberében alapították. Tagjai javarészt a tudomány, a technika, a kultúra és az oktatás, illetve az egészségügy területén dolgozó értelmiségiek. A Taiwani Demokratikus Önkormányzati Ligát 1947 novemberében alapították. Tagjai nagyobbrészt [[Tajvan (sziget)|Tajvanon]] született, de jelenleg a szárazföldön élő kínaiak. Ezerhatszáz tagjuk van.
=== Jogállamiság ===
A [[Freedom House]] 2022-es jelentése az országot a »nem szabad« kategóriába sorolta.<ref name="FH22">{{Cite web |title=China: Freedom in the World 2022 Country Report |url=https://freedomhouse.org/country/china/freedom-world/2022 |work=Freedom House |accessdate=2022-08-17 |language=en}}</ref> Kína [[Tekintélyuralmi rendszer|tekintélyelvű]] rezsimje az elmúlt években egyre inkább elnyomóvá vált.<ref name="FH22" /> A kormányzó [[Kínai Kommunista Párt]] (KKP) továbbra is szigorú ellenőrzést gyakorol az élet minden területe felett, beleértve az állami [[Bürokrácia|bürokráciát]], a [[Média (kommunikáció)|médiát]], a vallásgyakorlatot, az egyetemeket, a vállalkozásokat és a civil társadalmi egyesületeket.<ref name="FH22" /> A KKP vezetője, [[Hszi Csin-ping]] olyan mértékben megszilárdította személyes hatalmát, amilyenre Kínában évtizedek óta nem volt példa.<ref name="FH22" />
A politikai rendszert az államhatalom koncentrációjának [[Vlagyimir Iljics Lenin|lenin]]i elve jellemzi, az Országos Népi Gyűlés (NPC) pedig formálisan a legmagasabb hatalmi szerv. Elvileg minden állami szerv, a végrehajtó hatalom és az [[igazságszolgáltatás]] központi szinten, valamint helyi szinten az NPC, illetve a helyi népi kongresszusnak tartozik felelősséggel. Az alkotmányos keretek tehát nem hozzák létre a [[A hatalmi ágak szétválasztása|hatalmi ágak szétválasztásának]] rendszerét. Mivel az alkotmány szerint a [[Kínai Kommunista Párt|KKP]] a legfelsőbb kormányzó, ez irányítja az állami intézményeket, az NPC és a helyi Népi Kongresszusok pedig a [[Kínai Kommunista Párt|KKP]] irányelvei és ellenőrzése alá tartoznak. Bár a jogállamiságot az alkotmány rögzíti, a KKP továbbra is a törvények felett áll. Ezért a [[Demokrácia (politikai rendszer)#Hatalmi fékek és ellensúlyok|fékek és ellensúlyok]] rendszere nem létezik.<ref name="BTI">{{Cite web |title=BTI 2022 China Country Report |url=https://bti-project.org/en/reports/country-report?isocode=CHN&cHash=8f27731db0bde6525c3655eb45003435 |work=BTI 2022 |accessdate=2022-07-23 |language=en}}</ref>
Bár a [[Kínai Kommunista Párt]] az országot „szocialista, konzultációs demokráciaként” nevezi,<ref>{{Cite web|url=http://english.qstheory.cn/magazine/201301/201302/t20130218_211654.htm|title=The Development of Socialist Consultative Democracy in China|website=english.qstheory.cn|access-date=13 May 2018|archive-url=https://web.archive.org/web/20170309221709/http://english.qstheory.cn/magazine/201301/201302/t20130218_211654.htm|archive-date=9 March 2017|url-status=live}}</ref> a nemzetközi politikai elemzők általában autoriter, [[Pártállam|egypárti]], tömeges megfigyelést alkalmazó [[diktatúra]]ként jellemzik.<ref>{{cite book|last=Ringen|first=Stein|title=The Perfect Dictatorship: China in the 21st Century|url=https://archive.org/details/perfectdictators0000ring|year=2016|publisher=[[Hong Kong University Press]]|isbn=978-9-888-20893-7|page=[https://archive.org/details/perfectdictators0000ring/page/3 3]}}</ref><ref>{{cite web|url=https://www.nytimes.com/2022/06/21/world/asia/china-surveillance-investigation.html|title=Four Takeaways From a Times Investigation Into China’s Expanding Surveillance State|work=[[The New York Times]]|last1=Qian|first1=Isabelle|last2=Xiao|first2=Muyi|last3=Mozur|first3=Paul|last4=Cardia|first4=Alexander|date=21 June 2022|access-date=23 July 2022}}</ref>
=== Emberi jogok ===
Az alkotmány szavak szintjén garantál bizonyos állampolgári jogokat, mint például a szólás-, sajtó-, gyülekezési, egyesülési, tüntetési, vallási, személyi és így tovább; mindazonáltal a [[Kínai Kommunista Párt|KKP]] és az állami szervek beavatkoznak e jogokba.<ref name="BTI" /> Szigorú korlátozásokat alkalmaznak az [[Internetcenzúra Kínában|internethez való hozzáférésnél]], a sajtószabadságnál, a gyülekezési szabadságnál, a gyermekvállalásnál, a társadalmi szervezetek alakítása és a vallásszabadság terén.<ref name="freedomhouse">{{cite news|url=https://www.refworld.org/docid/4f6b2106c.html|title=Freedom in the World 2011: China|year=2011|website=[[Freedom House]]|access-date=19 June 2013}}</ref>
A vallási/lelki csoportosulásokat, mint például a „földalatti” [[Protestantizmus|protestáns]] egyházakat és a pápához hű [[Római katolikus egyház|katolikus]] közösségeket nem tolerálják a hatóságok, és a vallási aktivistákat gyakran üldözik.<ref name="BTI" />
A 2010-es években felerősödött a kormány és a vallási csoportok közötti feszültség, valamint a [[vallásüldözés]].<ref name="BTI" />
Az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (''ASPI'') nevű [[agytröszt]] szerint a hatóságok 2017 és 2020 között [[mecset]]ek ezreit rombolták le [[Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület|Hszincsiang]]ban.<ref name="BTI" /> Elterjedt a foglyok rossz bánásmódja, fizikai bántalmazása és kínzása. [[Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület|Hszincsiang]]ban a megfigyelés ideje alatt több millió polgárt tartottak fogva „átnevelő táborokban” a „vallási szélsőségesség” ellen.<ref name="BTI" />
Az [[Etnikum|etnikai]] kisebbségeket politikailag és gazdaságilag diszkriminálják, mivel a közéletet a [[han kínaiak]] uralják.<ref name="BTI" /> 2020-ban nyilvános jelentések részletezték, hogyan sérti meg a kormány az emberi jogokat az [[ujgurok]]kal szemben.<ref name="BTI" />
A visszaélések közé tartozik a [[kényszermunka]], az önkényes fogvatartás, a kényszerabortusz és a sterilizáció, továbbá a kulturális örökségük elpusztítása is,<ref name="www.npr.org 2018-11-13">{{Cite news|last=Samark|first=Former detainee Kayrat|title=Ex-Detainee Describes Torture In China's Xinjiang Re-Education Camp|newspaper=NPR.org|url=https://www.npr.org/2018/11/13/666287509/ex-detainee-describes-torture-in-chinas-xinjiang-re-education-camp|url-status=live|archive-url=https://web.archive.org/web/20191203003929/https://www.npr.org/2018/11/13/666287509/ex-detainee-describes-torture-in-chinas-xinjiang-re-education-camp|archive-date=2019-12-03|access-date=2019-12-08|publisher=NPR|language=en}}</ref><ref name="cnn-fax">{{cite news|author=Ivan Watson, Rebecca Wright and Ben Westcott|date=21 September 2020|title=Xinjiang government confirms huge birth rate drop but denies forced sterilization of women|publisher=CNN|url=https://edition.cnn.com/2020/09/21/asia/xinjiang-china-response-sterilization-intl-hnk/index.html|url-status=live|access-date=26 September 2020|archive-url=https://web.archive.org/web/20200927111925/https://edition.cnn.com/2020/09/21/asia/xinjiang-china-response-sterilization-intl-hnk/index.html|archive-date=27 September 2020}}</ref><ref>{{Cite web|url=https://apnews.com/article/269b3de1af34e17c1941a514f78d764c|title = China cuts Uighur births with IUDs, abortion, sterilization|website = [[Associated Press]]|date = 20 April 2021}}</ref> de sok szervezett szerint „[[népirtás]]t és [[emberiség elleni bűncselekmények]]et” követnek el az [[ujgurok|ujgur]] etnikai csoport ellen.<ref name="Globe-genocide">{{cite news|last=Carbert|first=Michelle|date=20 July 2020|title=Activists urge Canada to recognize Uyghur abuses as genocide, impose sanctions on Chinese officials|work=[[The Globe and Mail]]|url=https://www.theglobeandmail.com/politics/article-activists-urge-canada-to-recognize-uyghur-abuses-as-genocide-impose/|url-status=live|access-date=20 October 2020|archive-url=https://web.archive.org/web/20201123222732/https://www.theglobeandmail.com/politics/article%2Dactivists%2Durge%2Dcanada%2Dto%2Drecognize%2Duyghur%2Dabuses%2Das%2Dgenocide%2Dimpose/|archive-date=23 November 2020}}</ref><ref name="Quartz-genocide">{{cite news|last=Steger|first=Isabella|date=20 August 2020|title=On Xinjiang, even those wary of Holocaust comparisons are reaching for the word "genocide"|work=[[Quartz (publication)|Quartz]]|url=https://qz.com/1892791/a-consensus-is-growing-that-chinas-uyhgurs-face-genocide/|url-status=live|access-date=20 October 2020|archive-url=https://web.archive.org/web/20201023143016/https://qz.com/1892791/a-consensus-is-growing-that-chinas-uyhgurs-face-genocide/|archive-date=23 October 2020}}</ref><ref name="wsj._U.S._says">{{Cite web|last=Gordon|first=Michael R.|date=19 January 2021|title=U.S. Says China Is Committing 'Genocide' Against Uighur Muslims|url=https://www.wsj.com/articles/u-s-declares-chinas-treatment-of-uighur-muslims-to-be-genocide-11611081555|access-date=19 January 2021|newspaper=[[The Wall Street Journal]]}}</ref>
A rendszerkritikusokat még szabadulásuk után is törvényen kívüli fogva tartásnak, zaklatásnak és kínzásnak vetik alá.<ref name="BTI" />
Az [[emberi jogok]] megsértéséről érkeztek jelentések [[Vuhan]] város 2020 eleji lezárása során, tömeges karanténtermekbe kényszerített fogva tartásról, valamint az olyan személyeket, akik megtagadták a parancsok teljesítését, időnként megverték vagy más módon bántalmazták.<ref name="BTI" />
Arra is volt példa, hogy egy egyszerű helyi [[Humorista|humoristát]] büntettek jelentős pénzbírsággal azért, mert az egy műsorában a hatalom szerint a kínai néphadseregen gúnyolódott, amit a kínai törvények tiltanak.<ref>[https://www.vg.hu/extra/2023/05/kinaban-ellottek-a-vilag-legdragabb-viccet-majdnem-700-millio-forintja-banta-a-humoristanak Kínában ellőtték a világ legdrágább viccét: majdnem 700 millió forintja bánta a humoristának] vg.hu, 2023. május 17.</ref>
Kína vezetése az emberi jogok helyzetével kapcsolatos külföldi kritikákat a „belügyeibe való beavatkozás” ürügyén elutasítja.<ref name="BTI" />
=== Közigazgatási beosztás ===
{{Fő|A Kínai Népköztársaság közigazgatási egységei}}
Kína 23 tartományból (省) ([[Tajvan (sziget)|{{kínai|Taiwan-t|Tajvant}}]] (台湾) is számítva), 5 autonóm területből (自治区), 4 tartományi jogú városból (直辖市) és 2 különleges igazgatású területből (特别行政区) áll.
{{Kína tartományai vízszintes lista}}
{{Kína tartományai nagy imagemap alt}}
Érdekesség, hogy Kína hatalmas területe ellenére mindössze egy [[Időzónák listája|időzónát]] használ (GMT+8:00), bár korábban öt is volt neki, de 1949 után Mao Ce-tung parancsba adta, hogy „a nemzet megbonthatatlan egységének kifejezéseképpen” onnantól egész Kína a pekingi idő szerint működik. Ennek következtében a nyugatabbi tartományok hivatalos ideje nyugat felé egyre jobban eltér a [[Nap (időegység)|szoláris időtől]], amitől az ottani élet és ügymenet kissé sajátos ritmust volt kénytelen felvenni: a napszakok jóval később kezdődnek az óra állásához képest, ami befolyásolja a munkahelyek és közintézmények működését is, melyek mind időben később kezdenek és fejezik be a napi tevékenységeiket.<ref>[https://telex.hu/eszkombajn/2024/09/04/van-egy-orszaghatar-a-foldon-ahol-harom-es-fel-ora-idoeltolodast-lehet-egy-lepessel-atugrani Van egy országhatár a Földön, ahol három és fél óra időeltolódást lehet egy lépéssel átugrani] Telex, 2024. szeptember 4.</ref>
=== Védelmi rendszer ===
{{Bővebben|Kínai Népi Felszabadító Hadsereg}}
== Népesség ==
[[Fájl:Heihe-tengchong-line.svg|bélyegkép|200px|A {{kínai|Heihé-Téngchong|Hejho-Tengcsung}}-vonaltól keletre, a piros színű területen él a lakosság több mint 90%-a]]
[[Fájl:Population density of China provinces.png|thumb|Kína népsűrűsége 2020-ban]]
=== Általános adatok ===
Kínában él a Föld népességének több mint 1/5-e, igen egyenlőtlen eloszlásban, az ország délkeleti 1/3-a tömöríti a lakosság 85%-át. A tengerparton több mint 400 fő/km² felett van a népsűrűség, míg [[Tibet]] népsűrűsége csupán 2 fő/km².<ref name="Magyar Nagylexikon Kiadó 2007">Magyar Nagylexikon Kiadó: Országok lexikona, 2007.</ref>
Kína népessége napjainkban már túllendült a csúcson, a 2017-es 1 milliárd 400 milliós lakosságszám mára már enyhén csökkenő tendenciát mutat,<ref>[https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/titokban-dul-a-kina-usa-harc-legsotetebb-oldala.728031.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link Titokban dúl a Kína-USA harc legsötétebb oldala]</ref> a 2021 júliusi becsült lakosságszám 1&nbsp;397&nbsp;898&nbsp;000 fő.<ref>[https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/china/ Kína becsült lakossága]</ref>
2023 elején a kínai statisztikai hivatal közlése szerint 2022 végére 850 ezer fővel csökkent az ország lakossága az előző évhez képest, amivel a Mao-korszak óta először ismertek el népességfogyást, mi több ekkora mértékű csökkenést utoljára a Mao „nagy ugrása” miatt bekövetkező éhínség okozott. A legfőbb okok az egykepolitika, illetve a változó társadalmi szokások: az egykepolitika miatt sok gyerek, főleg lányok nem születtek meg, ennek 2016 utáni felhagyásával meghozott többgyermekes támogatások viszont nem fedezik a gyermekvállalások tényleges költségeit, másrészt a fiatalok számára kiüresedő „hagyományos családi értékek” és a nők jogainak hiányosságai sem ösztönzik a családalapítást. A kormány a nők jogait felülvizsgálva ugyan biztosítékokat vezetett be a nőkkel szembeni szexuális zaklatás és munkahelyi megkülönböztetés ellen, de bevezetett egy listát a nők számára betartandó erkölcsi normákról is, beleértve a „társadalmi erkölcs, a szakmai etika és a családi értékek tiszteletben tartását”. Ehhez jött a [[Covid19-pandémia]] 2019-es megjelenése, ami további elnapolásra késztette sokak gyermekvállalási szándékát. A fejleményekből az látszik, hogy Kína népessége a következő évtizedek során szintén elöregedést fog mutatni.<ref>[https://rtl.hu/gazdasag/2023/01/18/kina-nepessegfogyas-gdp-egykepolitika „2022-ben megkezdődött a népességfogyás végtelen időszaka” – Kína történelmi fordulóponthoz érkezett] rtl.hu, 2023. január 18.</ref>
Az ENSZ [[2023]]. [[április 19.|április 19-én]] jelentette be, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint [[India]] népessége megelőzte Kínáét, amely így a második helyre szorult.<ref name=":0" />
=== Legnépesebb települések ===
{{Bővebben|Kína városainak népesség szerinti listája}}
{| class="toccolours" style="text-align:center; width:97%; margin-right:auto; margin-left:auto;"
|-
! rowspan="28" |
[[Fájl:Shanghai Skyline 2009.jpg|border|145px|Sanghaj]]<br /><small>[[Sanghaj]]</small><br />
[[Fájl:Beijing skyline at night.JPG|border|145px|Peking]]<br /><small>[[Peking]]</small><br />
[[Fájl:Nanjing Skyline 2010.jpg|border|145px|Nanking]]<br /><small>[[Nanking]]</small><br />
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;" |<small>#</small>
! style="text-align:left; background:#f5f5f5;" |Város (Tartomány)
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;" |Város (2010)
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;" |Agglomeráció (2010)
! rowspan="20" |
[[Fájl:Guangzhou Skyline 3.jpg|145px|border|Kuangcsou]]<br /><small>[[Kanton (település)|Kuangcsou]]</small><br />
[[Fájl:View from Tianjin TV Tower 1 Tianjin museum(small)(2008-08).JPG|border|145px|Tiencsin]]<br /><small>[[Tiencsin]]</small><br />
[[Fájl:Morning view of Wuhan City.JPG|145px|border|Vuhan]]<br /><small>[[Vuhan]]</small><br />
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 1 ||align=left | '''[[Sanghaj]]''' || 20 217 000 || 27 000 000
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 2 ||align=left | '''[[Peking]]''' || 16 446 000 || 18 000 000
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 3 ||align=left | '''[[Kanton (település)|Kuangcsou]]''' ([[Kuangtung]]) || 9 702 000 || 11 800 000
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 4 ||align=left | '''[[Tiencsin]]''' || 9 290 000 || 13 650 000
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 5 ||align=left | '''[[Vuhan]]''' ([[Hupej]]) || 6 841 000 || 14 300 000
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 6 ||align=left | '''[[Csengtu]]''' ([[Szecsuan]]) || 6 316 000 || 13 900 000
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 7 ||align=left | '''[[Csungking]]''' || 6 263 000 || 14 750 000
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 8 ||align=left | '''[[Senjang]]''' ([[Liaoning]]) || 5 718 000 || 13 560 000
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 9 ||align=left | '''[[Hszian]]''' ([[Senhszi]]) || 5 206 000 || 14 590 000
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 10 ||align=left | '''[[Harbin]]''' ([[Hejlungcsiang]]) ||4 596 000 || 13 400 000
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 11 ||align=left | '''[[Sencsen]]''' ([[Kuangtung]]) || 3 538 000 || 10 358 000
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 12 ||align=left | '''[[Csangcsun]]''' ([[Csilin]]) || 3 411 000 || 7 677 000
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 13 || align=left | '''[[Csingtao]]''' ([[Santung]]) || 3 519 000 ||
|}
{{clear}}
=== Etnikai megoszlás ===
{{Bővebben|Etnikai kisebbségek Kínában}}
{{Képdia
|cím=A vallás diaképekben
|háttér színe=
|keret színe=grey
|méret=230
|bélyeg=
|Fájl:SA Temple of Heaven.jpg|Az [[Ég temploma]], [[Taoizmus|Taoista]] építmény [[Peking]]ben
|File:Zhangzhou Putou Damiao 20120225-2.jpg|Népi vallású templom, Csengcsou
|File:Temple_on_the_rooftop_of_a_commercial_building_in_Lucheng,_Wenzhou,_Zhejiang,_China.jpg|Templom egy kereskedelmi épületen, Wenzhou
|File:%E6%9F%B3%E5%B7%9E%E5%B8%82%E5%AD%94%E5%BA%99_Liuzhou_Confucius_Temple.jpg|Konfucianizmus temploma, Liuzhou
|File:Xuanmiaoguan-Temple-Suzhou.JPG|Xuanmiao taosista templom, Suzhou
|File:Quanshan Tudi Gong Gong - statues - DSCF8317.JPG|Szobrok egy népi vallású templomban
|File:Guanyin of Lianhuashan.jpg|Kuan Yin szobra, Lianhuashan
|File:Mazu.jpg|[[Mazu (istennő)|Mazu]] (taoista) istennő szobra
|File:Taopriest.jpg|Taoista pap, [[Makaó]]
|File:青羊宫大门.jpg|Grey Goat taoista templom
|File:Taoist_monk.jpg|Taoista szerzetes
|File:Dressing Hall(Temple of Moon).JPG|A [[Hold temploma]], [[Peking]]
|File:Buddhist Temple Tianjin China.jpeg|Buddhista templom, Tianjin
|File:Jiuhuashan Roushen Temple.jpg|Buddhista templom a Csiuhua-hegyen
|File:China - Chengdu 13 - pagoda (140901697).jpg|Pagoda, Chengdu
|File:TheWoodenTowerOfYing1.jpg|The Wooden Tower Of Ying, Shanxi
|File:20090919_Changzhou_Tianning_5334.jpg|A Tianning templom (Csangcsou) Csiangszu tartományban - buddhista pagoda
|File:5848-Linxia-Yu-Baba-Gongbei-general-view.jpg|A [[szúfizmus]] szentélye Kanszu tartományban
|File:Puqian church.JPG|Protestáns templom, Fucsou
|File:YinchuanMosque.jpg|[[Mecset]], Ninghszia
}}
{{Képdia
|cím=Képek a vallásról
|háttér színe=
|keret színe=grey
|méret=230
|bélyeg=
|File:Altar_to_Guandi,_Temple_of_Guandi,_Jinan,_Shandong,_China.png|Népi vallású templom oltára
|File:Five_officials_haikou_2010_01.jpg|Istenek az oltáron, népi vallású templom
|File:Baoshengdadi.jpg|Az oltár szobrai
|File:行摄梓地 www.hiroko.cn MRG 7285.jpg|Füstölők
|File:二王庙内殿.jpg|
|File:李自成行宫ii.png|Népi vallású templom és pagoda
|File:Inside_a_Chinese_Temple.jpg|Templombelső
|File:Temple_of_the_Filial_Blessing_in_Ouhai,_Wenzhou,_Zhejiang,_China_(2).jpg|Népi vallású templom
|File:Worship_in_Suzhou_City_God_Temple.png|Hívők Suzhou egy templomában
|File:Temple_of_Huangdi_in_Jinyun,_Lishui,_Zhejiang,_China.jpg|Tang-stílusú népi templom, Jinyun, Lishui
|File:WhiteHorseTemple.jpg|Fehér Ló buddhista templom, Lojang
|File:Donglin Temple Shanghai 6.jpg|Buddhista templomkörzet, Sanghaj
|File:Zhuhai_Jintai_Temple_inner_court_view_and_monks.jpg|Kínai buddhista templom
|File:Chinese_Buddhist_Monks_Ceremony_Hangzhou.jpeg|Buddhista szerzetesek
|File:Chinese_Bhiksuni_Taiwan_Vesak_Festival.jpeg|Kínai buddhista apáca (bhikkhuni) Tajvanon
|File:Grandmaster.png|Csan buddhista mester
|File:Pavillon des dix mille bonheurs.jpg|[[Jungho templom]] (tibeti buddhista)
|File:Kangding-paoma-shan-monasterio-c05-f.jpg|A [[tibeti buddhizmus]] egy kolostora
|File:Lamas_Rumtek.jpg|Tibeti buddhista szerzetesek
|File:Tibet_-_Flickr_-_Jarvis-5.jpg|Tibeti buddhista apáca
}}
Kína lakosságának kb. 92%-a kínai, azonban ez a népcsoport nem egységes, jelenleg a Kínai Népköztársaságban 56 népcsoportot tartanak számon. Mindezek közül a legjelentősebb a [[Han kínaiak|han]] népcsoport, amely Kína lakosságának zömét adja. Több népcsoportot ide soroltak be és erőszakosan sinizálták őket.<ref>{{Cite web |title=Are Ethnic Han Chinese of Mixed Origin? |url=https://www.theepochtimes.com/are-ethnic-han-chinese-of-mixed-origin_1730048.html |work=www.theepochtimes.com |date=2008-05-12 |accessdate=2019-04-21 |language=en-US}}</ref>
=== Nyelvi megoszlás ===
Az ország hivatalos nyelve a [[mandarin nyelv|mandarin]], de további nyelvjárások is jellemzőek (ezek közül a legismertebb a [[kantoni nyelv|kantoni]]).
:''Bővebben:'' [[Kínai nyelv]]
Az országban 55 nemzeti kisebbséget tartanak nyilván, ezek közül a muszlim hujok és a mandzsuk a kínai nyelvet és írást használják, a többieknek saját nyelvük, 23-nak nemzeti írása van.<ref>Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007</ref> A legfontosabb honos nyelvek a [[Belső-Mongólia Autonóm Terület|belső-mongólia]]i [[mongol nyelv]]ek és a [[Török nyelvek|török nyelvcsaládhoz]] tartozó [[ujgur nyelv|ujgur]].<ref>Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, 2003</ref>
=== Vallás ===
Kína kormánya hivatalosan is támogatja az [[ateizmus]]t,<ref>{{cite book|last1=Dillon|first1=Michael|title=Religious Minorities and China|date=2001|publisher=Minority Rights Group International }}</ref> és ennek érdekében vallásellenes kampányt folytat.<ref name="BuangChew2014">{{cite book|last1=Buang|first1=Sa'eda|title=Muslim Education in the 21st Century: Asian Perspectives|last2=Chew|first2=Phyllis Ghim-Lian|date=9 May 2014|publisher=[[Routledge]]|isbn=978-1-317-81500-6|page=75|quote=Subsequently, a new China was found on the basis of Communist ideology, i.e. atheism. Within the framework of this ideology, religion was treated as a 'contorted' world-view and people believed that religion would necessarily disappear at the end, along with the development of human society. A series of anti-religious campaigns was implemented by the Chinese Communist Party from the early 1950s to the late 1970s. As a result, in nearly 30 years between the beginning of the 1950s and the end of the 1970s, mosques (as well as churches and Chinese temples) were shut down and Imams involved in forced 're-education'.}}</ref> Az országban a vallási ügyeket és kérdéseket külön hivatal felügyeli.<ref>{{cite web|url=http://www.sara.gov.cn/jqgk/zs/index.htm|archive-url=https://web.archive.org/web/20150812102019/http://www.sara.gov.cn/jqgk/zs/index.htm|url-status=dead|archive-date=12 August 2015|title=国家宗教事务局|publisher=National Religious Affairs Administration|access-date=30 August 2015}}</ref> A vallásszabadságot bár az [[alkotmány]]a garantálja, de a hivatalos jóváhagyással nem rendelkező vallási szervezetek állami üldöztetésnek lehetnek kitéve.<ref name="XinBan2012">[http://www.ft.com/cms/s/0/602b650e-dc69-11e1-a304-00144feab49a.html "China bans religious activities in Xinjiang"]. ''[[Financial Times]]''. 2 August 2012. Retrieved 28 August 2012.</ref><ref>''Constitution of the People's Republic of China''. Chapter 2, Article 36.</ref>
[[File:2011-06_White_Horse_Temple_15.jpg|thumb|220px|Buddhista templom [[Honan]] tartományban]]
A kormány hivatalosan öt vallást ismer el: a [[kínai buddhizmus|buddhizmus]]t, a [[taoizmus]]t, a [[katolicizmus]]t, a [[protestantizmus]]t és az [[iszlám]]ot.<ref name="Religion in China">{{cite web |last1=Albert |first1=Eleanor |last2=Maizland |first2=Lindsay |title=Religion in China |url=https://www.cfr.org/backgrounder/religion-china#chapter-title-0-10 |website=Foreign Affairs |publisher=Council on Foreign Relations |access-date=4 May 2022}}</ref>
A kínaiak között a legelterjedtebb a [[Kínai vallás#Kínai népi vallás|népi vallás]], amely egy keveréke a vallásos és nem-vallásos gyakorlatoknak, és megtalálhatók benne a buddhizmus, a taoizmus, a [[konfucianizmus]] elemei;<ref>{{cite book |last1=Wee |first1=Vivienne |year=1976 |chapter='Buddhism' in Singapore |editor1-last=Hassan |editor1-first=Riaz |title=In Singapore: Society in Transition |location=Kuala Lumpur |publisher=Oxford University Press |publication-date=1976 |pages=155–188 }}</ref> magába foglalja a shen ([[Szellem (vallás)|szellemek]]) és az [[Ősök tisztelete|ősök tiszteleté]]t, a [[démon]]i erők [[Exorcizmus|ördögűzés]]ét stb.<ref>Teiser, Stephen F. (1995). "Popular Religion". Journal of Asian Studies. 54 (2): 378–395. doi:10.2307/2058743. JSTOR 2058743. S2CID 156063450</ref>
Az emberek felekezeti megoszlásáról igen eltérő felmérések születtek, ez alapján:<ref>Yu Tao, University of Oxford. ECRAN - Europe-China Research and Advice Network. University of Nottingham. p. 12.</ref><ref name="cia.gov"/><ref>{{Cite web |url=http://www.cfr.org/china/religion-china/p16272 |title=Archivált másolat |accessdate=2015-10-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20151020070003/http://www.cfr.org/china/religion-china/p16272 |archivedate=2015-10-20 }}</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.china-zentrum.de/fileadmin/redaktion/RCTC_2012-3.29-54_Wenzel-Teuber_Statistical_Overview_2011.pdf |title=Archivált másolat |accessdate=2015-06-06 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160303184353/http://www.china-zentrum.de/fileadmin/redaktion/RCTC_2012-3.29-54_Wenzel-Teuber_Statistical_Overview_2011.pdf |archivedate=2016-03-03 }}</ref>
* [[Agnoszticizmus|agnosztikus]] és [[Ateizmus|ateista]] – 30-50%;
* [[kínai népi vallás]]ú – 22-30%;
* [[Buddhizmus|buddhista]] – 14-18%;
* [[Kereszténység Kínában|keresztény]] – 2-5%
* [[iszlám|muszlim]] közel 2% – elsősorban az ország ÉNy-i részén és a nagyvárosokban;
* a csekély maradék egyéb.
{{Lásd még|Kínai buddhizmus|Tibeti buddhizmus|Csan|Kereszténység Kínában}}
=== Szociális rendszer ===
== Gazdaság ==
{{Bővebben|Kína gazdasága}}
[[Fájl:China vs World by Nominal GDP per capita in 2019.jpg|bélyeg|280px|Az országok [[Bruttó hazai termék|GDP]]/fő-je (nominális) összevetve Kínáéval, 2019-ben. A pirossal jelzett országoké ennél alacsonyabb, a zöldeké magasabb]]
[[1978]]-tól kezdve a [[Kínai Kommunista Párt]] folyamatos lépéseket tett a [[tervgazdálkodás|tervgazdaság]] [[kapitalizmus|piacgazdasággá]] alakításáért. A mezőgazdaságban felhagytak a korábbi erőszakos [[kollektivizálás]]sal, helyette áttértek az állami gazdaságokra. A szolgáltatásban és a könnyűiparban megjelenhetett a magánszféra, amely az ország meghatározott területein egyben külföldi vállalkozók odatelepülését is jelentette. A párt befolyását a gazdaság minden területén csökkentették, a helyi hatóságok, illetve a vállalatok vezetősége kapta kézbe az irányítást. Így Kínában létrejött a ''szocialista piacgazdaság.''
Ez a [[gazdaságpolitika]] meghozta a gyümölcsét: 20 év alatt megnégyszereződött az ország GDP-je. Kína jelenleg a világ második gazdasági potenciálja, amelyet elsősorban nagy lakosságának köszönhet (1,3 milliárd fő), miközben még mindig csak kb. 6000 dollár jut egy kínai lakosra.<ref>"World Economic Outlook Database: China". International Monetary Fund. October 2012. Hozzáférés ideje: 2 January 2013</ref> A kínai gazdaság minden évben jelentősen gyarapszik, évente 8–11%-kal nő a GDP, amely ha folyamatos marad, Kína hamar jelentős gazdasági térséggé nőhet óriási piaccal. A 2000-es évek elején Kína vált a világ 3-4. legnagyobb gazdaságává.
[[2014]]-ben - az [[Nemzetközi Valutaalap]] adatai alapján – Kína nemzeti össztermékének reálértéke 17,6 ezer milliárd dollár, míg az Amerikai Egyesült Államoké 17,4 ezer milliárd dollárt tesz ki. Gazdasági fejlettségben megközelítette az Amerikai Egyesült Államokat.<ref name="cia.gov"/><ref>{{cite web|url=http://www.portfolio.hu/gazdasag/eddig_senki_sem_vette_eszre_amerika_a_masodik_helyre_csuszott.3.207455.html|title=Eddig senki sem vette észre: Amerika a második helyre csúszott|publisher=portfolio.hu|accessdate=14-12-05}}</ref> Ennek ellenére az országos szintű, egy főre jutó átlagjövedelem nem éri el a világátlagot.<ref name="cia.gov">{{Cite web |url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ch.html |title=Archivált másolat |accessdate=2015-09-18 |archívurl=https://web.archive.org/web/20161013030611/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ch.html |archívdátum=2016-10-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20161011073205/https://www.cia.gov/library//publications/the-world-factbook/geos/ch.html |archivedate=2016-10-11 }}</ref>
=== Általános adatok ===
Államformája: népköztársaság. 1911. december 31-ig császárság, 1912. január 1-jétől köztársaság volt, 1949. október 1-jétől népköztársaság.
* A [[Bruttó hazai termék|GDP]] összetétele 2014-ben, származási szektor szerint: mezőgazdaság: 9,2%, ipar: 42,6%, szolgáltatások: 48,2%.
* A lakosság foglalkozása (2012-ben): mezőgazdaság: 33,6%, ipar: 30,3%, szolgáltatások: 36,1%.<ref name="cia.gov"/>
=== Gazdasági ágazatok ===
==== Mezőgazdaság ====
[[Fájl:Upland rice in Yunnan Province.JPG|thumb|Egy kiirtott erdő helyén rizst termesztenek a hegyoldalban [[Jünnan]] tartományban]]
A nagy tengerszint feletti magasság, illetve a szárazság miatt az ország területének több mint 1/3-a terméketlen. Kína termőföldjei már alig bővíthetők, sőt az építkezések és a talajpusztulás miatt lassan fogyatkoznak.
A szűk mezőgazdasági potenciált jelzi, hogy a Föld szántóterületének 7%-ról kell biztosítani a kínaiak élelmezését, akik a világnépesség 22%-át teszik ki.
A kínaiak szinte minden talpalatnyi földet megművelnek. A szántóföldek a hegyek oldalán kialakított teraszokra is felnyúlnak.
Az összes szántó felét öntözik, ez a száraz belső országrészben mindenfajta művelés előfeltétele, keleten az árasztásos rizstermesztést, a Lösz-fennsíkon és a Kínai-alföldön pedig az aszály kockázatának csökkentését szolgálja.<ref name="Magyar Nagylexikon Kiadó 2007"/>
Az élelmezésben kiemelkedő a rizs termesztése, amely a kínaiak legfontosabb kenyérgabonája. A melegebb délkeleti tájakon évente kétszer, néhol háromszor is beérik.
{| class="wikitable"
|-
|'''Nyugat-Kína'''
|A magas hegyvidékek, a kietlen fennsíkok és száraz medencék területe.
A mezőgazdaság fő ága itt a nomád-félnomád állattenyésztés: juh, ló, teve, jak
A szárazság miatt csekély növénytermesztés jellemző, elsősorban északon: köles, árpa, cukorcirok ''(Sorghum saccharatum)''. Tibet területén mezőgazdaság csak a völgyekben van.
|-
|'''Kelet-Kína'''
|'''Délen''', a szubtrópusi monszunterületek legfontosabb termesztett növényei: rizs, tea, gyapot, cukornád, zöldségfélék, olajos magvak (földimogyoró, repce, tungaolaj-''aleurites''), déligyümölcsök.
A szántókon főleg élelmiszernövényeket termesztenek, a takarmánynövényeknek alig jut hely.
A '''Kínai-alföld''' nedves kontinentális tájain a fő termények: búza, kukorica, szója. További termények: köles, burgonya, földimogyoró. Jellegzetes növénye még a sokféleképpen hasznosítható [[cukorcirok]].
|}
Kínában tartják a világon a legtöbb sertést és baromfit. A szarvasmarhát és bivalyt igaerejéért tartják. A [[selyemhernyó]]-tenyésztés közel 4 ezeréves múltra tekint vissza. Főleg az ország déli részén foglalkoznak vele, ahol a táplálékául szolgáló eperfa él.<ref>Tamasics Katalin: Kontinensek földrajza, 2007.</ref>
==== Ipar ====
[[Fájl:Coal mine in Inner Mongolia 002.jpg|thumb|right|220px|[[Külfejtés|Külszíni szénbányászat]] Hailar mellett]]
A 21. század elején a gépgyártás adja az ipar termelési értékének több mint felét és foglalkoztatja a munkások mintegy 1/3-át. A foglalkoztatási szektorban a második helyen a textil- és ruházati ipar áll, majd a vegyipar és élelmiszeripar következik.<ref>Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007.</ref>
* ''[[Textilipar|Textil]]- és ruházati ipar'': A tengerparti régió Sanghaj, Kanton, Hongkong, Qingdao, Tiencsin, Weihai stb.
* ''[[Elektronika]]'': {{kínai|Shanghai|Sanghaj}}, Peking („[[kínai Szilícium-völgy]]”), {{kínai|Hong Kong|Hongkong}}.
* ''[[Elektrotechnika]]'': Harbin
* ''[[Autógyártás]]'': {{kínai|Shanghai|Sanghaj}}, {{kínai|Guangzhou|Kanton}}, {{kínai|Tianjin|Tiencsin}}, {{kínai|Chongqing|Csungking}}.
* ''Gépgyártás'': Hongkong, {{kínai|Shanghai|Sanghaj}}, {{kínai|Tianjin|Tiencsin}}, Peking, {{kínai|Shenyang|Senjang}}, {{kínai|Guiyang|Kujjang}}.
* ''Vasúti járműgyártás'': Dalian, Changzhou.
* ''[[Vegyipar]]'': Peking, {{kínai|Shanghai|Sanghaj}}, {{kínai|Gaoxiong|Kaohsziong}} ({{kínai|Taiwan|Tajvan}}), {{kínai|Dalian|Talien}}, {{kínai|Taiyuan|Tajjüan}}.
* ''[[Kohászat|Vaskohászat]]'': Peking, {{kínai|Shanghai|Sanghaj}}, {{kínai|Gaoxiong|Kaohsziong}}, {{kínai|Chongqing|Csungking}}, {{kínai|Taiyuan|Tajjüan}}.
* ''[[Színesfémkohászat]]'': {{kínai|Shanghai|Sanghaj}}, Shenyang, {{kínai|Gaoxiong|Kaohsziong}}, Kunming, {{kínai|Xi'an|Hszian}}, {{kínai|Taiyuan|Tajjüan}}.
* ''[[Alumínium]]kohászat'': Xian, Fushun, Harbin, Guiyang, Qinhuangdao.
* ''[[Hajó]]gyártás'': {{kínai|Shanghai|Sanghaj}}, Dalian, Kanton, {{kínai|Gaoxiong|Kaohsziong}}.
* ''[[Repülőgép]]gyártás'': Xian, Shenyang és Chengdu.
* ''[[Kerámia]]ipar'': Jingdezhen, Jixing, Jiangxi, Boshan.
Az ország hatalmas területe gazdag ásványkincsekben; [[feketekőszén]], [[vasérc]], [[bauxit]], [[réz]]érc, [[mangán]]érc, [[Arany (kémiai elem)|arany]], [[földgáz]], [[kőolaj]].
[[Fájl:Beijing City (4214640799).jpg|thumb|[[Peking]] egy képe]]
Kezdetben a gazdag nyersanyag-lelőhelyeknek köszönhetően önellátó volt, viszont az óriási méretű ipari növekedés következtében szinte mindenből behozatalra szorul.
Kína máig tartó egyik nagy gondja az energiahiány. Régen önellátó volt kőolajból, azonban mára már a 2. legnagyobb importáló, ezért érzékeny az olaj világpiaci árának változására. Kőolajtól való függőségét atomerőművek építésével próbálja csökkenteni. Ezek ellenére is gyakoriak a kényszerszünetek; előfordul hogy emiatt a termelőkapacitás 60%-a leáll. Ezt fokozza a háztartások növekvő fogyasztása, illetve az egyre nagyobb létszámban megjelenő autó (1995-ben még csak 320 ezer személyautót gyártottak, addig 2007-re már több mint 6 milliót).
[[Fájl:Shanghai - Nanjing Road.jpeg|thumb|{{kínai|Nanjing|Nanking}} út, egy bevásárlóutca [[Sanghaj|{{kínai|Shanghai|Sanghaj}}]]ban]]
Elsősorban az elavult technológiájú ipar és a megnövekedett gépjárműforgalom a felelős Kína jelentős [[környezetszennyezés]]éért is, miután érdemi [[Környezetvédelem|környezetvédelmi]] szempontok lényegében egyáltalán nem bírtak prioritással az országban. A jelentékeny környezetszennyezés hatása, mint a gyakori [[szmog]] szükségszerűen egészségkárosodással is együtt jár, ami közvetve több millió halálesetet okoz.<ref>[https://index.hu/tudomany/2016/12/24/milliokat_ol_meg_a_szmog_kinaban/ Milliókat öl meg a szmog Kínában] Index, 2016. december 24.</ref> 2023 végén a kormányzat bejelentette, hogy „szigorú és észszerű” intézkedésekkel 2025-ig jelentősen csökkenteni kívánják a károsanyagkibocsátás mértékét, és legalább 20%-ra szeretnék emelni a [[megújuló energiaforrás]]ok részvételét a teljes energiafogyasztásban.<ref>[https://player.hu/eletmod/kinai-levegominosegi-akcioterv „Szigorú és észszerű” intézkedéseket ígér Kína az iszonyatos levegőminőség javítására] player.hu, 2023. december 10.</ref>
==== Kereskedelem ====
Főbb kereskedelmi partnerek (2014-ben):<ref>CIA World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ch.html {{Wayback|url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ch.html |date=20161013030611 }}</ref>
* Export: [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] – 16,9%, [[Hongkong|Hong Kong]] – 15,5%, [[Japán]] – 6,4%, [[Dél-Korea]] – 4,3%.
* Import: Dél-Korea – 9,7%, Japán – 8,3%, USA – 8,1%, Tajvan – 7,8%, [[Németország]] – 5,4%, [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] – 5%.
A 18 század elejéig '''Kína''' a világ egyik vezető gazdasági nemzete volt. Számos találmány (papír, porcelán, nyomtatás, lőpor stb.) tette vonzóvá a lehetséges kereskedelmi partnerek számára. Kínával való üzletkötés feltétele volt többek közt a Kotau (mély meghajlás) a császár előtt. A 19. század elején, az USA és Európa kereskedelmének fellendülése következtében, Kína hatalma csökkenni kezdett. A Japán által elfoglalt területek elvesztése tovább gyengítette az országot.
Az 1949-ben megalakult Kínai Népköztársaság legfőbb feladata ezért a több mint 540 milliós nép élelemmel való ellátása volt. A kommunista kormány szigorú tervgazdálkodáson alapuló gazdaságirányítási rendszert vezetett be, centralizálta az árak meghatározását, és eltörölte a magántulajdont. E gazdaságpolitika következménye a külkereskedelmi elszigetelődés mellett a süllyedő életszínvonal lett, amelynek hatására tízezrek haltak meg.
1978-ban [[Teng Hsziao-ping|{{kínai|Deng Xiaoping|Teng Hsziao-ping}}]] utasítására nyitottak a gazdaság elszigeteltségén, bevezették a piacgazdálkodás primitív formáját. A gazdasági liberalizáció azonban csak korlátozott volt, sok tevékenység állami felügyelet alatt maradt. Az 1990-es években Kína folyamatosan tárta ki kapuit a világ felé, megkönnyítve ezzel a kereskedelmet és a gazdasági növekedést.
[[Fájl:Fromvictoriapeakatnight.jpg|bélyegkép|[[Hongkong]] toronyházai]]
==== Turizmus ====
{{Bővebben|Kína turizmusa}}
Turizmusa a világ [[turizmus]]ában meghatározó szerepet tölt be. A turista érkezések száma [[2005]]-ben a negyedik, a bevételeket számítva pedig a hatodik helyet foglalta el a világon. A közelmúlt legdinamikusabb fejlődését is ez a [[Kelet-Ázsia|kelet-ázsiai]] ország produkálta az ágazatban. A [[Kereskedelmi Világszervezet|WTO]] előrejelzése szerint [[2020]]-ban ez az ország lett volna az első számú [[desztináció|célpont]] a világ idegenforgalmában, és kiutaztatása is az elsők közé fog kerülni.{{forr}} Az ország jelentőségét a [[turizmus]]ban a még kihasználatlan utazási potenciálja adja.
==== Az országra jellemző egyéb ágazatok ====
[[Fájl:ShanghaiHighWayCXNR.jpg|thumb|[[Sanghaj|{{kínai|Shanghai|Sanghaj}}]] egy útkereszteződése]]
Kínát régebb óta jellemzi számtalan termék tekintetében a másolás, avagy a tudatos hamisítás, ami különböző nyugati termékek, illetve azok védjegyeinek részleges vagy tényleges másolását jelenti a jogtulajdonosok engedélye nélkül; tipikusan ilyen termékek a [[gépjármű]]vek, műszaki cikkek, ruházat, kozmetikumok, játékok.<ref>[https://totalcar.hu/belsoseg/2020/07/20/ezek_a_legpofatlanabb_kinai_masolatok/ Ezek a legpofátlanabb kínai másolatok] Totalcar, 2020. július 20.</ref><ref>[https://telex.hu/eszkombajn/2022/07/12/ce-conformite-europeenne-china-export-logo Nemcsak EU-s termékekből, de még a tanúsítványukból is létezik kínai másolat] Telex, 2022. július 12.</ref> Ettől függetlenül hivatalos másolatok is vannak, mikor megegyezéssel gyártanak saját néven terméket egy nyugati termék alapján.<ref>Olyan teherautómárkák, mint a Shaanxi, Hongyan, CNHTC különböző mértékben [[MAN SE|MAN]] és Iveco típusokon alapulnak</ref> Ezen kívül sok nyugati cég gyártatja Kínában megállapodás keretében a saját hivatalos termékét is, leginkább az olcsó munkaerő miatt, bár ez is változó állapotot mutat.<ref>[https://index.hu/gazdasag/2017/08/07/kina_munkaerohiany_robotok_ipar_fejlodes_automatizalas_automatizacio/ Vége az olcsóságnak: Kínába is megérkezett a munkaerőhiány] Index, 2017. augusztus 7.</ref> A másolt és a hivatalos nyugati termékeken kívül sok, változó minőségű saját termék is van, melyek főleg az olcsóságuk miatt népszerűek világszerte. Ilyen termékek megszaporodtak az e-kereskedelemben is, sok olyan nemzetközileg felfuttatott webáruház révén, mint az [[Alibaba.com]], a [[Wish]], a [[Shein]], a [[Pinduoduo]], illetve a [[Temu]].<ref>[https://telex.hu/gazdasag/2024/01/06/temu-3-dollaros-fulhallgato-macskapapucs-nyomna-le-az-amazont-a-kinai-webaruhaz-ami-elarasztotta-az-internetet Temu: 3 dolláros fülhallgatóval és macskapapuccsal nyomná le az Amazont a kínai webáruház, ami elárasztotta az internetet] Telex, 2024. január 6.</ref>
== Közlekedés ==
A 2000-es évek elején Kína belföldi áruszállításának alig több mint 1/10-e jut a közutakra, a többi csaknem egyenlő arányban oszlik meg a vasúthálózat, valamint a belföldi vízi utak és a part menti hajózás között.
=== Közút ===
Közúti hálózata gyorsan fejlődik, hosszát tekintve a második az Egyesült Államok után. A növekvő életszínvonal és a virágzó gazdaság miatt egyre többen engedhetik meg maguknak a személyautót. Ezzel nem tud lépést tartani az úthálózat, gyakoriak a közlekedési dugók.
{{Képdia
|cím=Képek
|háttér színe=
|keret színe=grey
|méret=220
|bélyeg=
|Fájl:CRH3 in Tianjin.JPG|Nagysebességű vonat [[Tiencsin]] állomásán
|File:Chinese Train2.jpg|Személyszállító vonat Baise, Guangxi állomásán
|File:Chinese Train.jpg|Az 1. osztály folyosója egy tipikus kínai vonaton
|File:Donghai_Bridge.jpg|A Tonghaj-híd (Donghai) Sanghaj mellett a világ egyik leghosszabb hídja
|File:Central Jingshi Expressway9.jpg|G030 autópálya egy része
|File:DFG1ETCSignWP.jpg|Jelzőtáblák egy autópályán
|Fájl:Chang'an avenue in Beijing.jpg|[[Peking]] egy főútja
|File:Beijing_Capital_International_Airport_200908.jpg|Peking nemzetközi repülőterének terminálja
}}
=== Vasút ===
{{Bővebben|Kína vasúti közlekedése}}
{{Bővebben|Kína nagysebességű vasúti közlekedése}}
Kínában a vasútra nagy szerep hárul. A vasúti hálózat hossza {{szám|78000}}&nbsp;km. A teljes pályahossz {{szám|154600}}&nbsp;km. Ez a legforgalmasabb hálózat a világon, az összes vasúti szállítás 24%-a zajlik a Föld összes vasúti pályájának 6%-án. Sok [[villamos vontatás|villamosított]] vonal is van, hosszát tekintve a harmadik legnagyobb a világon [[Oroszország]] és [[Németország]] után. 2012-re Kínáé a leghosszabb gyorsforgalmi hálózat a világon.<ref>{{Cite web |url=http://www.chinadaily.com.cn/bizchina/2010-01/16/content_9331001.htm |title=Archivált másolat |accessdate=2015-09-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110606052616/http://www.chinadaily.com.cn/bizchina/2010-01/16/content_9331001.htm |archivedate=2011-06-06 }}</ref>
=== Vízi ===
Sanghaj Yangshan nevű kikötője a világ legnagyobb árukikötője és Hongkong is a legnagyobbak közé tartozik.
További nagy, forgalmas tengeri kikötők: Dalian, Ningbo, Kanton, Qingdao, Lianyungang.
=== Légi ===
{{lásd|:Kategória:Kína repülőterei}}
Kínának több mint száz polgári repülőtere van, a legnagyobb forgalmat Hongkong, Peking, Sanghaj, Kanton, Shenyang, Chengdu és Xiamen bonyolítja.<ref>Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.</ref>
== Telekommunikáció ==
{| class="wikitable"
|[[Hívójelprefix|Hívójel prefix]]
|B, XS, 3H-3U
|-
|[[Nemzetközi Távközlési Egyesület|ITU]] zóna
|33, 42, 43, 44
|-
|[[CQ]] zóna
|23, 24
|}
{{Lásd még|Kína hívójelkörzetei}}
== Kultúra ==
{{fő|Kínai kultúra}}
A [[kínai kultúra]] a világ egyik legrégebbi kultúrája, több ezer éves hagyománnyal rendelkezik. A kultúra Kelet-Ázsiában egy nagy földrajzi régiót fed le, rendkívül változatos, a szokások és hagyományok nagyban különböznek a tartományok, és akár a különböző városok között is.
A kínai civilizációt történelmileg [[Kelet-Ázsia]] domináns kultúrájának tekintik.<ref>Walker, Hugh Dyson (2012). East Asia: A New History. AuthorHouse. p. 2.</ref> Mivel a kínai az egyik legkorábbi ősi civilizáció, a kultúrája eddig mély befolyást gyakorolt Ázsia filozófiájára, etikettjére és hagyományaira.<ref>Wong, David (2017). "[https://plato.stanford.edu/entries/ethics-chinese/ Chinese Ethics]". The Stanford Encyclopedia of Philosophy. Metaphysics Research Lab, Stanford University.</ref> A kínai nyelv, a kerámia, az építészet, a zene, a tánc, az irodalom, a harcművészet, a konyha, a képzőművészet, a filozófia, az üzleti etikett, a vallás, a politika és a történelem globális befolyással bír, és hagyományait és fesztiváljait megtartják és gyakorolják a kínai emberek az egész világon.
== Sport ==
[[Fájl:Shuihu5.PNG|thumb|180px|[[Cu-csü|{{kínai|Cù-jū|Cu-csü}}]], a mai labdarúgás őse]]
=== Sárkányhajóverseny ===
A [[sárkányhajó]]verseny hagyományosan igen népszerű sportág az országban.
=== Olimpia ===
* [[Kína az olimpiai játékokon]]
=== Labdarúgás ===
* [[Kínai labdarúgó-válogatott]]
=== Formula–1 ===
* [[Formula–1 kínai nagydíj]]
=== Birkózás ===
* [[Kínai birkózás]]
=== Harcművészetek ===
Kína számtalan harcművészet szülőhelye, többek közt a [[Kínai harcművészet|kungfu]], [[saolin kungfu]], [[szansou]], [[vusu]], kuntao és megannyi más stílusé.
{{fő|Kínai harcművészet}}
{{lásd|:Kategória:Kínai harcművészetek}}
<gallery class="center">
Fájl:Dragon boat racing.jpg|[[Sárkányhajó]]verseny
Fájl:Parangal Dance Co. performing Langka Kuntao at 14th AF-AFC 2.JPG|Kuntao harcművészet, amely igen hasonló az indonéz-szigetvilág [[silat]]jához
Fájl:Demonstrating Kung Fu at Daxiangguo Monestary, Kaifeng, Henan.JPG|Kungfu harcművészet
Fájl:2005-07-10 chinese chess.JPG|[[Kínai sakk]]ot játszó emberek
Fájl:FloorGoban.JPG|[[Go]], táblás játék
</gallery>
== Ünnepek ==
[[Fájl:National Day decorations - Beihai Park.JPG|thumb|190px|right|Dekoráció egy parkban a nemzeti ünnep alkalmára, 2004. október 1. Peking, Bejhaj Park]]
{{fő|Kínai ünnepek}}<!--majdnem teljesen megvan itt is, de van a külön cikkben olyan ünnep, ami itt nem szerepel, én meg nem értek hozzá eléggé, hogy betegyem-e ide is-->
* '''Hivatalos ünnepnapok''':
{{Import style|sticky}}
{|class="wikitable"
|- class="is-sticky sortable"
! style="background:#efefef;" | Dátum
! style="background:#efefef;" | Magyar név
! style="background:#efefef;" | Kínai név
! style="background:#efefef;" | Megjegyzések
|-----
| Január 1. || [[Január 1.|Újév]] || 元旦 ''{{kínai|yuán dàn|jüan tan}}''
|
|-----
| Első holdhónap első napja
| [[Holdújév|Tavaszünnep (Kínai Újév)]]
| 春节 ''{{kínai|chūn jié|csun csie}}''|| Kínai naptár alapján
|-----
| Május 1. || [[A munka ünnepe]] || 劳动节 ''{{kínai|láodòng jié|laotung csie}}''
|
|-----
| Május 4. || Az ifjúság ünnepe || 青年节 ''{{kínai|qīngnián jié|csingnien csie}}''
| Emlékezés az 1919-es diákmegmozdulásra
|-----
| Július 1.
| A Kínai Kommunista Párt alapítása
| 建党节 ''{{kínai|jiàndǎng jié|csientang csie}}''
| Az 1921-es első nemzetgyűlés napja
|-----
| Augusztus 1. || Fegyverek napja || 建军节 ''{{kínai|jiànjūn jié|csiencsun csie}}''
| [[Nancsang|{{kínai|Nanchang|Nancsang}}]]i felkelés (南昌起义) 1927-ben
|-----
| Október 1. || Nemzeti ünnep || 国庆节 ''{{kínai|guóqìng jié|kuocsing csie}}''
| 1949: Kínai Népköztársaság kikiáltása
|}
* '''Tradicionális ünnepek (节日, ''{{kínai|jié rì|csie zsi}}'')''':
{{Import style|sticky}}
{|class="wikitable"
|- class="is-sticky sortable"
! style="background:#efefef;" | Dátum (holdhónapban)
! style="background:#efefef;" | Magyar név
! style="background:#efefef;" | Kínai elnevezés
! style="background:#efefef;" | Megjegyzések
|-----
| 1. hó 15. || [[Lámpások napja]]
| 元宵节 ''{{kínai|yuánxiāo jié|jüanhsziao csie}}'' ||
|-----
| április eleje || Csingming, A tiszta fény(esség) <br />(Ősök napja)
| 清明节 ''{{kínai|qīngmíng jié|csingming csie}}''||Közel 15 nappal a tavaszi [[nap-éj egyenlőség]] után
„sírok lesöprésének ünnepe”, kínai halottak napja
|-----
| 5. hó 5.
| A sárkányok ünnepe
| 端午节 ''{{kínai|duānwǔ jié|tuanvu csie}}'' ||
|-
|7. hó 7.
|[[Qixi-fesztivál|Csihszi-fesztivál]]
|七夕节 {{Kínai|qīxī jié|csihszi csie}}
|A szerelmesek ünnepe, „két hetes ünnepe”
|-----
| 7. hó 15. || Az éhes szörnyek ünnepe <br /> (Szellemek ünnepe)
| 中元节 ''{{kínai|zhōngyuán jié|csungjüan csie}}'' ||
|-----
| 8. hó 15.
| [[Őszközép ünnep|A hold ünnepe]]
| 中秋节 ''{{kínai|zhōngqiū jié|csungcsiu csie}}'' || Nyárünnep vagy őszközép ünnep
|-----
| 9. hó 9. || A „két új” ünnepe
| 重阳节 ''{{kínai|chóngyáng jié|csungjang csie}}'' ||„Két kilences ünnepe”
|}
[[Fájl:Pagodas en el lago Shanhu guilin.jpg|jobb|bélyegkép|200px|[[Pagoda|Pagodák]]]]
== Főbb látnivalók ==
{{Bővebben|Kína turizmusa}}
{{lásd|Kínai AAAAA-besorolású turistalátványosságok}}
{{lásd|Kína világörökségi helyszínei}}
{{lásd|Kínai kultúra}}
== Kínai–magyar viszony ==
{{Bővebben|Magyarországi kínaiak}}
== Jegyzetek ==
<div style="height:250px; overflow:auto; padding:3px; border:1px solid #aaa;" class="scrollbox">
{{jegyzetek|oszlopok=2}}
</div>
== Források ==
*{{hely|Kiss Lajos}}{{cite book |last=Kiss|first=Lajos |authorlink=Kiss Lajos (nyelvész)|coauthors= |title=Földrajzi nevek etimológiai szótára|year=1980 |publisher= Akadémiai|location=Budapest|pages= |isbn=963 05 2277 2}}
== További információk ==
{{Commonskat|China}}
* [https://web.archive.org/web/20180622070730/http://www.kinainfo.hu/ a Kínai Kulturális és Művészeti Központ hivatalos oldala]
* [http://kina.lap.hu Kína.lap.hu (linkgyűjtemény)]
* [http://wiki.konfuciuszintezet.hu/index.php?title=Kezdőlap EKIPEDIA – az ELTE Konfuciusz Intézet lexikonja] {{Wayback|url=http://wiki.konfuciuszintezet.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap |date=20081228031230 }}
* [https://index.hu/velemeny/jegyzet/0801kinabede/ Ismertető a 21. századi Kínáról]
* [https://web.archive.org/web/20121228151514/http://www.zmne.hu/Forum/07negyedik/afrika.htm Harc az afrikai olajért, Kína gazdasági térnyerése a fekete kontinensen]
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Kínai Központi Televízió]]
* [[Internetcenzúra Kínában]]
* [[Kína politikai élete]]
{{Szocialista államok}}
{{Ázsia}}
{{ENSZ BT}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Földrajz||Kína|-|}}
[[Kategória:Kína| ]]
[[Kategória:G20-országok]]
[[Kategória:Ázsia országai]]
[[Kategória:Kommunista államok]]