Kína–1 forrásának megtekintése

{{műhold infobox
| kép = DFH-1 Satellite.jpg
| képaláírás = A Dong Fang Hong I modellje
}}
'''Kína–1''' ([[kínai nyelv|kínaiul]]: 东方 红) [[kína]]i első kísérleti [[műhold|technikai műholdja]]. A Kína lett az ötödik ország ([[Szovjetunió]], [[Amerikai Egyesült Államok]], [[Franciaország]] és [[Japán]]), aki saját hordozórakétával űreszközt állított pályára.
==Küldetés==
Feladata a [[mikrogravitáció]] körülményei között tanulmányozni az űreszköz működését, fenntartani a földi ellenőrző- és követő rendszerekkel a kapcsolatot. A programban 1980-ig háromfajta űrszonda és két hordozórakéta típus szerepelt.
==Jellemzői==
Gyártotta és üzemeltette a Kínai Tudományos Akadémia Speciális Technológia ([[kínai nyelv|kínaiul]]: 中国 空间 技术 研究院)  (CAST) csoportja.
Megnevezései: Kína–1; DFH–1; DFH Mao 1; Dong Fang Hong (DFH–1); PRC–1 (People's Republic of China); [[NSSDC ID|COSPAR]]: 1970-034A; Kódszáma:4382.
[[1970]]. [[április 24.|április 24-én]] [[Kína|Közép-Kínából]], a [[Csiucsüan Űrközpont]]ról, a LA–2A jelű indítóállványról egy kétfokozatú könnyű [[hordozórakéta|CZ–1]] [[hordozórakéta|hordozórakétával]] indították [[alacsony Föld körüli pálya|alacsony Föld körüli pályára]] (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális egység pályája {{szám|111.54}} perces, {{szám|68.43}} fokos hajlásszögű, [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|perigeuma]] {{szám|441}} kilométer, az [[apszispont|apogeuma]] {{szám|2396}} kilométer volt.
Alakja gömb, átmérője 1 méter, tömege {{szám|173}} kilogramm volt. Felülete tükröző lapocskákkal volt fedve, hogy a földi ellenőrző objektumok optikai és [[rádiólokátor|radar]] méréseket végezhessenek. Forgás-stabilizált űreszköz. A technikai eszközök (technikai adatok mérése, [[telemetria]]i lejátszás a földi vevőállomásra) mellett rádióadóval rendelkezett, ami Mao elnök tiszteletére a ''Dong Fang Hong'' („A Kelet vörös”) dalt sugározta. Energiaellátását kémiai [[Akkumulátor (energiatároló)|akkumulátorok]] biztosították. Aktív szolgálati idejét 15 napra tervezték.
Pályaadatainak köszönhetően mintegy hat hónapig keringett. [[1970]] júniusában földi parancsra [[Belépés a légkörbe|belépett a légkörbe és megsemmisült]].
== Források ==
* {{ŰrhLex|1}}
* {{cite journal|title=újságcikk|year=1970|journal=[[Repülés (folyóirat)]]|volume =1970. XXIII. évfolyam 7. szám}}
== További információk ==
*{{cite web|url=http://www.lib.cas.cz/space.40/1957/INDEX1.HTM|title=Kína–1|accessdate=2014-3-10|publisher=lib.cas.cz|archiveurl=https://web.archive.org/web/20131013233213/http://www.lib.cas.cz/space.40/1957/INDEX1.HTM|archivedate=2013-10-13}}
*{{cite web|url=http://nssdc.gsfc.nasa.gov/nmc/spacecraftDisplay.do?id=1970-034A|title=Kína–1|accessdate=2014-3-10|publisher=nasa.gov}}
*{{cite web|url=http://www.astronautix.com/chrono/1970.htm|title=Kína–1|accessdate=2014-3-10|publisher=astronautix.com}}
<center>
{| {{széptáblázat}}
|-----
| width ="30%" align ="center" |
Elődje:<br>Kezdet
| width ="40%" align ="center" |
'''Kína–1'''<br>1970–1980
<br>
| width ="30%" align ="center" |
Utódja:<br>[[Kína–2]]
|}
</center>
{{portál|Csillagászat||Hadtudomány|i |Kína|-}}
{{DEFAULTSORT:Kina1}}
[[Kategória:Kínai műholdak|Kína 001]]
[[Kategória:1970 az űrkutatásban]]