Kínafa forrásának megtekintése

{{Taxobox
| image = Cinchona pubescens, flower of the Quinine Tree. (9406920760).jpg
| image_caption = Cinchona pubescens
| regnum = [[Növények]] ''(Plantae)''
| divisio = [[Zárvatermők]] ''(Magnoliophyta)''
| unranked_classis = [[Valódi kétszikűek]] ''(Eudicots)''
| unranked_ordo = ''[[Core eudicots]]''
| ordo+++ = ''[[Superrosidae]]''
| ordo++ = ''[[Asteridae]]''
| ordo+ = ''[[Euasterids I]]''
| ordo = [[Tárnicsvirágúak]] ''(Gentianales)''
| familia = [[Buzérfélék]] ''(Rubiaceae)''
| subfamilia = ''Cinchonoideae''
| genus = '''''Cinchona'''''<ref>{{cite web|url=https://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=500204#null|title= Cinchona  L. |publisher= itis.gov |accessdate=2019-12-24}}</ref><ref>{{cite web|url=https://biocyc.org/META/NEW-IMAGE?type=ORGANISM&object=TAX-43462|title= Cinchona|publisher=biocyc.org|accessdate=2019-12-24}}</ref><ref>{{cite web|url=https://indiabiodiversity.org/species/list?taxon=113986|title= Cinchona|publisher=indiabiodiversity.org|accessdate=2019-12-24}}</ref>
| genus_authority = ([[Carl von Linné|L.]], 1742)<ref name="tropicos">{{cite web|url=http://www.tropicos.org/Name/40009072|title=!Cinchona L.|publisher= tropicos.org |accessdate=2019-12-24}}</ref><ref name="Kiss"> Kiss Árpád: A rettegett Benini-öböl és a kinin – vázlatos gyógyszertörténet. I. rész -   Kínafa (Gyógyszertörténeti közlemények) Gyógyszerészet 53. 2009. július 421 oldal.</ref>
| synonyms =
| range_map =
| range_map_caption = Elterjedési területük
| wikispecies = Cinchona
| wikicommonscat = Cinchona
}}
A '''kínafa''' ''(Cinchona)'', más néven '''kininfa''',<ref name="orvosok">{{cite web|url=http://www.orvosok.hu/gyogynovenyek/kinafa-115|title= Kínafa|publisher=orvosok.hu|accessdate=2020-01-05}}</ref> vagy '''jezsuitakéregfa'''<ref name="fitoterapiakalauz">{{cite web|url=https://fitoterapiakalauz.hu/a-jezsuita-kereg/|title= A jezsuita kéreg|publisher=fitoterapiakalauz.hu|date=2015-01-27|accessdate=2020-01-30}}</ref><ref name="encyclopedia">{{cite web|url=https://www.encyclopedia.com/plants-and-animals/plants/plants/cinchona|title= cinchona|publisher=encyclopedia.com|accessdate=2020-01-30}}</ref> a [[tárnicsvirágúak]] ''(Gentianales)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]] és a [[buzérfélék]] ''(Rubiaceae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[nemzetség (rendszertan)|nemzetség]].
[[Ecuador]] és [[Peru]] nemzeti fája.<ref name="fitoterapiakalauz"/>
== Neveinek eredete ==
A Cinchona nevet 1742-ben [[Carl von Linné|Linné]] adta Chinchon grófné története után.<ref name="Kiss"/>
A legenda szerint Luis Jerónimo Fernández de Cabrera Bobadilla Cerda y Mendoza Chinchón  [[Peru|perui]] alkirály felesége, Anna Condeza de Chinchón grófnő 1638-ban [[malária|maláriás]] lett. Nagyon magas láza volt, az orvosok nem tudtak segíteni rajta.<ref name="encyclopedia"/><ref name="wordpress">{{cite web|url= https://sunyiverzum.wordpress.com/2017/12/12/mi-ujsag-a-futrinka-vegbeleben/
|title=Mi újság a futrinka végbelében?|publisher= wordpress.com|accessdate=2020-02-28}}</ref>
Egyes verziók szerint egy katona hozta neki a kínafa kérgéből őrölt port, akit az [[indiánok]] gyógyítottak meg két évvel korábban, más verzió szerint egy [[Bolívia|bolíviai]] bíró küldte a szert, megint más verzió szerint egy kecsui sámán kininfa kéregből főzött teája gyógyította meg a grófnőt, aki ezután maga is próbálta gyógyszerként népszerűsíteni a szert, majd később [[Spanyolország]]ba exportálni.<ref name="fitoterapiakalauz"/><ref name="encyclopedia"/><ref name="atw">{{cite web|url= http://bobajka.atw.hu/kinin.html
|title=Kínafa|publisher= atw.hu |accessdate=2020-02-28}}</ref>
Spanyolországban ezért ''polvo de la condesa''ként (a grófnő poraként) terjedt el, majd később a jezsuiták kereskedni kezdtek a porral és utánuk jezsuita porra változott a szer elnevezése.<ref>{{cite web|url= https://www.mgyk.hu/20100927gyogyitastortenet_es_kinin_csokoladeval_-_magyar_nemzet.html|title=Gyógyítástörténet és kinin csokoládéval|publisher= mgyk.hu |date=2010-09-27|accessdate=2020-01-22}}</ref>
Egyes feljegyzések szerint a jezsuiták által került Spanyolországba, ezért kapta ezt a nevet.<ref name="fitoterapiakalauz"/>
A drog neve valójában az óperui kina szóból származik, amelynek jelentése kéreg (kina-kina: nagyon értékes kéreg),<ref name="wordpress"/> a kecsua quina-quiná jelentése ''„a kérgek kérge”''.
A szót nem egyformán, de elég hasonlóan írták. A franciák quinquinanak,<ref name="Gyógynövénytár">{{CitLib |tit= Gyógynövénytár Útmutató a korszerű gyógynövény-alkalmazáshoz|ass= szerk. Csupor Dezső, Szendrei Kálmán|loc=Budapest |red= Medicina Könyvkiadó Zrt. |ann= |pag=247 |isbn=978-963-226-378-6}}</ref> az olaszok quina-quinának, vagy thina-chinának, később már csak chinának, a lengyelek qwinnának, a svédek és hollandok kínának, az angolok és az oroszok pedig lázgyökérnek vagy perui gyökérnek nevezték.<ref name="atw"/>
Hivatalosan először ''Pulvo de la Condesa'' néven vált ismertté, 1667-ben a Londoni Pharmacipoeiában pedig ''Cortex Peruanus'' néven említik.<ref name="Gyógynövénytár"/>
== Előfordulása ==
[[Közép-Amerika|Közép-]] és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]], az [[Andok]] keleti, magasabb hegyvidéki trópusi erdőiben található vadon, valamint nagy területeken termesztett is, a különböző fajták egymással könnyen kereszteződődnek.<ref name="orvosok"/><ref name="fitoterapiakalauz"/><ref>{{cite web|url= https://www.yumpu.com/hu/document/read/19089437/1-kinafa-v-kininfa-cinchona-spp-kertsziehu|title= Kínafa vagy kininfa (Cinchona spp.)|publisher=yumpu.com |accessdate=2020-02-20}}</ref><ref>{{cite web|url= http://www2.linnaeus.uu.se/online/animal/4_4.html|title= Yellow bark – the first medicine against malaria|publisher=uu.se|accessdate=2020-02-20}}</ref><ref name="mgyk">{{cite web|url= https://www.mgyk.hu/20100927gyogyitastortenet_es_kinin_csokoladeval_-_magyar_nemzet.html|title=Gyógyítástörténet és kinin csokoládéval|publisher= mgyk.hu |date=2010-09-27|accessdate=2020-01-22}}</ref>
Természetes élőhelyén az Andok lejtőjén, az északi szélesség 10. és a déli szélesség 19. foka által határolt fennsíkon található, a mai [[Venezuela]], [[Kolumbia]], [[Ecuador]] és [[Bolívia]] területén.<ref name="atw"/>
== Megjelenése ==
15-25 méter magas, a [[kávé]]val rokon<ref>{{cite web|url=  https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/k-359B8/kinafa-3694C/|title=Kínafa|publisher= arcanum.hu|accessdate=2020-02-29}}</ref> [[Örökzöld növény|örökzöld]] trópusi [[Fa (botanika)|fa]].<ref name="orvosok"/>
[[Kéreg|Kérge]] (ebből vonják ki a [[kinin]]t) szürkésbarna színű, belül vörösesbarna, rostos.<ref name="Gyógynövénytár"/>
[[Levél (botanika)|Leveleik]] nagyok, szélesek, lehetnek oválisak, vagy lándzsásak. Bugákban csoportosuló, apró, illatos [[Virág (botanika)|virágaik]] általában rózsaszínűek, vagy sárgásfehérek, de előfordulnak piros színűek is.<ref name="orvosok"/>
[[Termés]]e apró [[mag]]okat tartalmazó tok[[termés]].<ref name="fitoterapiakalauz"/>
== Gyógyhatásainak felfedezése ==
[[File:Cinchona officinalis 002.JPG|130px|right|thumb]]
[[File:Samples of cinchona bark, Quinquina Route Equateur, prepared Wellcome L0058850.jpg|130px|right|thumb]]
[[File:Drug jar for cinchona bark, Italy, 1701-1730 Wellcome L0057626.jpg|130px|right|thumb]]
[[File:Cinchonae2.JPG|130px|right|thumb]]
A kínafa kérgének jótékony hatását már az őslakók egyes törzsei is ismerték. J. Veddel francia természetbúvár 1848-as írása szerint ezek először a Malacatos faluban élő indiánok voltak. A nyirkos idő és az erősen változó hőmérséklet miatt a váltóláz gyakran halálos kimenetelű betegségnek számított, mely gyógyítására sok növényt kipróbáltak, így találták meg az egyetlen hatásos ellenszert nyújtó kínafát, melyet ''"Qua-hukku"''nak, hidegrázás-reszketés fának neveztek és a kérgéből készült főzettel gyógyították a magas [[Láz (élettan)|lázat]].
[[Jean de La Fontaine| La Fontaine]] volt aki először bemutatta [[Európa|Európában]] a rettegett [[malária]] akkor leghatékonyabb gyógyszerét.
''"Quinaquina"'' címmel verset is írt róla, melynek jelentése magyarul "kínafa".
A kínafa kérgének gyógyításra való felhasználásáról az 1630-as években íródott az első beszámoló. Az akkori megfigyelések szerint a keserű anyagok hatásosak voltak a láz ellen, a kínafa kérge pedig rendkívül keserű volt, ezért kezdtek kísérletezni vele a magas láz kezelésére.<ref name="Gyógynövénytár"/>
Az európaiak 1638-ban használták először a fa kérgéből készült [[ital]]t.
[[Charles Marie de La Condamine]] volt az aki először vitt Európába kínafa magvakat és csemetéket és indián nevén ''quinq-quiná''nak nevezte, azzal a legendával, ha a [[Puma (állatfaj)|pumák]] maláriában megbetegednek, lehántják a fa kérgét és meggyógyulnak tőle. A legenda többszörösen is legenda volt, hiszen a másfél-három ezer méter közti magasságban, ahol a kínafa nő, nem élnek pumák, valamint sem ezek, sem más macskafélék nem betegednek meg soha maláriában.
P. Barba, a valladolidi egyetem professzora ír először könyvet a kínafáról, mely 1642-ben [[Sevilla|Sevillában]], a [[gyógyszer]]ről írt értekezések pedig [[Róma|Rómában]] 1659-ben, [[Antwerpen]]ben 1659-ben és [[Genova|Genovában]] 1663-ban jelentek meg. 1679-ben Thomas Sidenheim angol [[orvos]] [[Genf]]ben megjelent könyvében szintén ír a kínafa hatásosságáról.
Lipót osztrák főherceg udvari orvosa Halfétius doktor viszont nem csak hatástalannak tartotta malária ellen, de kifejezetten károsnak mondta az egészségre.<ref name="atw"/>
A néhány ellenző véleménye ellenére hatalmas volt a kereslet a malária ellenes porra, a belőle származó haszon egyre nagyobb volt, ami egyre jobban növelte a protestánsok ellenszenvét a római egyházzal szemben.
1658-ban [[Oliver Cromwell]] azért halt meg váltólázban, mert elveire hivatkozva elutasítja, hogy jezsuita porral próbálják meggyógyítani.<ref name="elitmed">{{cite web|url= http://www.elitmed.hu/ilam/interjuk/a_valtolaz_ellenes_kinakereg_kinin_felfedezese_8546/|title=A váltóláz-ellenes kínakéreg (kinin) felfedezése|publisher= elitmed.hu |accessdate=2020-03-08}}</ref>
A malária gyógyításában az egyik legnagyobb hírnevet szerző ember [[Robert Talbot]] az [[Anglia|angliai]] Essex grófságban patikussegédként dolgozó férfi volt, aki azt hirdette, hogy saját gyógyanyagot kísérletezett ki a rettegett betegség ellen. Először [[II. Károly angol király|II. Károly]] udvarában gyógyított, majd [[Párizs]]ban Condé hercegnőt, [[Jean-Baptiste Colbert]] és másokat is.<ref name="atw"/>
Talbot „arcanuma” 1679-ben [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] életét is megmentette, aki ezért hálából 2000-,<ref name="elitmed"/> majd további 40.000 Lajos aranyat fizetett neki a szer összetételének elárulásáért, nemesi rangra emelte, valamint tíz évre a gyógyszer kizárólagos kereskedelmi jogát biztosította neki [[Franciaország]]ban. Nagy meglepetés volt, mikor bevizsgálás után kiderült, a csodaszer nem más, mint a kinin. Ezután hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították, az orvosok kezdték a betegeknek felírni, ''Pulviis cortiis chinae'', azaz a kínafa kérgéből készült porként. Később a neve kininre, a fáé pedig kininfára egyszerűsödött. A fát Linné rendszertanában ''Cinchona officinalis''ként nevezi.
A kéreg behozatalát az európai országokban jelentősen növelték, de mivel hatalmas volt a kereslet, sorra jelentek meg az álgyógyítók, és kininnek eladtak mindenféle keserű port, általában fűzfakérget.<ref name="atw"/>
[[Szeged]]en, 1704-ben [[II. Rákóczi Ferenc]] is megbetegedett maláriában, de [[Magyarország]]on ekkor még nem ismerték a kinint. Pápai Páriz fűzfa-főzetével sikerült meggyógyulnia.
A kínafa első leírását 1737-ben Ch. M. La Condamine juttatja el a párizsi Akadémiához. A párizsi orvosok azonban még idegenkedtek az új szertől, mivel annak hatásmechanizmusa eltért az akkor megszokottól, mert [[Vizelethajtó gyógyszerek|diuretikus]] hatás nélkül is csillapította a lázat.
A kínaporra mégis olyan nagy a kereslet, hogy 1820-ra a dél-amerikai erdőket teljesen kiirtották, ezért 1852-ben holland telepesek [[Jáva|Jáván]] kezdték el termeszteni.<ref name="elitmed"/>
Gize már 1816-ban tanulmányozta a kinin kivonását a kínafa kérgéből, de a tiszta kinin alkaloid kivonása csak 1820-ban sikerült két francia kémikusnak [[Pierre-Joseph Pelletier]]nek és [[Joseph Bienaimé Caventou]]nak a cinkoninnal, kinidinnel és sok más alkaloiddal együtt,<ref name="wordpress"/> ezután már az izolált kinint árusították, mely a legfontosabb gyógyszerek egyike maradt még közel száz évig.<ref name="mgyk"/><ref>{{cite web|url= http://chemonet.hu/hun/tudakozo/mm/hamburger.html|title=Az őserdő gyógyszerészei|publisher= chemonet.hu |accessdate=2020-03-10}}</ref>
A kínaalkaloidok szintetikus előállításával az [[Első világháború|I. világháború]] idején, a nehéz drogbeszerzés miatt kezdtek komolyabban foglalkozni. Így jöttek létre a modern antimaláriás szerek, elsőként a primaquin.<ref name="Gyógynövénytár"/>
== Jellemző vegyületek, hatóanyagok ==
[[File:Cinchona alkaloids.svg|120px|right|thumb]]
Legfontosabb hatóanyagai a kinolinvázas alkaloidok, a [[kinin]], a [[kinidin]], a cinkonin a cinkonidin. Kis mennyiségben még indolvázas [[Alkaloidok|alkaloidokat]] is tartalmaz, valamint [[kínasav]]at, [[kávésav]] származékokat, triterpén-szaponinokat, [[cserzőanyag]]okat, nyomokban [[Illóolajok|illóolajat]]. A cserzőanyagok katechin típusúak, könnyen [[Polimerizáció|polimerizálódnak]], így képződik a [[kéreg]] vörös festékanyaga.<ref name="Gyógynövénytár2">{{CitLib |tit= Gyógynövénytár Útmutató a korszerű gyógynövény-alkalmazáshoz|ass= szerk. Csupor Dezső, Szendrei Kálmán|loc=Budapest |red= Medicina Könyvkiadó Zrt. |ann= |pag=248 |isbn=978-963-226-378-6}}</ref>
A kínakéregben a gyógyszeripar számára két jelentős vegyület található, a kinin és a kinidin. A kinidint a kiningyártás során visszamaradó anyalúgból nyerik ki, illetve fél szintézissel is előállítható a kininből.
Összalkaloid-tartalma legalább 6,5%, amelynek 30-60%-a kinintípusú.<ref name="Gyógynövénytár2"/>
== Felhasználása ==
A perui és bolíviai őslakosok már nagyon régóta használták a kínafa kérgét, nem csak lázcsillapításra, de [[megfázás]]ra, [[hasmenés]]re, [[vérhas]]ra és [[másnaposság]]ra is.
A kéreg a lázon kívül fájdalmat is csillapít, érzéstelenítő, gyulladáscsökkentő, baktériumellenes, fertőtlenítő, ezért [[seb]]ek, [[fekély]]ek, tályogok, véraláfutások, valamint izomgörcsök,<ref>{{cite web|url=https://bigpictureeducation.com/plants-changed-world-cinchona|title=A világot megváltoztató növények: cinchona|publisher=https://bigpictureeducation.com|accessdate=2020-03-16}}{{Halott link|url=https://bigpictureeducation.com/plants-changed-world-cinchona |date=2023-01 }}</ref> [[influenza]] ellen, száj- vagy torokfertőzések kezelésére is használható. Vérszegénység, [[máj]]-, [[epehólyag]] és [[lép]] megbetegedések ellen is hatásos, a benne található [[alkaloidok]] és triterpének miatt a [[nyál]]- és az emésztőnedvek kiválasztását fokozza ezáltal javítja az emésztést és növeli étvágyat.
A kinidin [[Szívritmuszavar elleni gyógyszerek|antiaritmiás gyógyszerként]] hatásos.
A kinin-szulfát egyik leghatásosabb szer az éjszakai lábikragörcs csillapítása.<ref name="fitoterapiakalauz"/><ref name="Gyógynövénytár3"/><ref>{{cite web|url= https://www.britannica.com/plant/Cinchona|title=Chinchona |publisher= britannica.com|accessdate=2020-01-22}}</ref>
A kinin kinyerése a fa kérgének porrá őrlése, majd etanollal, vagy hígított sósav, glicerin, etanol és víz elegyével történik. Az így nyert kivonatban a kinintípusú alkaloidok aránya 30-60%.
Nagy részét az élelmiszeriparban, üdítőital (tonik), vagy vermutfélék előállításánál használják fel.<ref name="Gyógynövénytár"/><ref name="fitoterapiakalauz"/>
A kinin hatásossága a malária ellen klinikailag bizonyított, de  nemkívánatos mellékhatásai, valamint korszerűbb, biztonságosabb szerek megjelenésével alkalmazása már nagyrészt visszaszorult.<ref name="Gyógynövénytár3">{{CitLib |tit= Gyógynövénytár Útmutató a korszerű gyógynövény-alkalmazáshoz|ass= szerk. Csupor Dezső, Szendrei Kálmán|loc=Budapest |red= Medicina Könyvkiadó Zrt. |ann= |pag=250 |isbn=978-963-226-378-6}}</ref>
Egy ideje mesterségesen is előállítják, de a gyógynövényekkel gyógyító [[Homeopátia|homeopátiában]] még mai napig is keresett növény.<ref name="fitoterapiakalauz"/>
== Nemkívánt mellékhatásai ==
A kínafa kéreg használata a szintetikus gyógyszerek megjelenésével folyamatosan háttérbe szorult, viszont a paraziták ellenálló képessége növekszik, így ezek a korábban hatásos szerek egyre jobban hatástalanokká válnak, ezért újra előtérbe kezd kerülni a kínakéreg használata.<ref name="varazs">{{cite web|url= http://varazsbetu.hu/mesetar/malaria|title=Tudod-e, melyik rovar terjeszti a maláriát?|publisher= varazsbetu.hu |accessdate=2020-03-16}}</ref>
A kéregben található kinin általános protoplazmaméreg, a vörösvérsejtekben lévő kórokozók sejtmembránjait károsítja, így pusztítva el azokat. Sajnos a kinin nem csupán a protozoont gátolja, ebből fakadnak a mellékhatásai.<ref name="Gyógynövénytár2"/>
A vérben lévő kórokozókat elpusztítja, a test egyéb részein lévőket viszont nem. Hosszú időn át tartó alkalmazása részleges-, vagy teljes süketséget okozhat.<ref name="varazs"/>
Egyidejűleg használva, a véralvadásgátló szerek hatása fokozódhat. Láz, fokozott vérzékenység, bőrkiütések jelentkezhetnek.<ref name="orvosok"/><ref name="Gyógynövénytár3"/>
A vérnyomás- és vércukorszint csökkenhet, trombózis alakulhat ki.<ref name="wordpress"/>
== Előfordulása gyógyszerkönyvekben ==
* Vörös kínafa fakéreg [Ph. Hg. VIII. - 01/2002:0174 (2004), Ph. Eur. 6. - 0174 (2008)]
* Vöröskínafa-kéreg standardizált folyékony kivonat [Ph. Hg. VIII. - 04/2006:1818 (2007)] (A drogot a vörös kínafa, a sárga kínafa, illetve ezek változatainak és hibridjeinek kérge adja.)
* Előfordulás vénymintagyűjteményben: Gutta stomachica (FoNo VII. - 2003)
* Előfordulás növényértékelő monográfiában: E-monográfia (fakéreg - 1990)<ref name="orvosok"/>
1937-ben a Magyarországon törzskönyvezett 4512 gyógyszer közül 178 hatóanyaga volt a kinin, majd a [[20. század]]ban helyét új maláriagyógyszerek és lázcsillapítók vették át.<ref name="mgyk"/>
== A nemzetségbe tartozó fajok ==
Cinchona nemzetségbe 252 tudományos növénynév tartozik, ezek közül az alábbi 26 az elfogadott fajnév.<ref>{{cite web|url=http://www.theplantlist.org/browse/A/Rubiaceae/Cinchona/|title= Cinchona|publisher= theplantlist.org |accessdate=2020-01-01}}</ref><ref name=" tropicos"/><ref>{{cite web|url= https://eol.org/pages/29559/names|title= Cinchona|publisher= eol.org |accessdate=2019-12-31}}</ref><ref>{{cite web|url= http://worldfloraonline.org/taxon/wfo-4000008324;jsessionid=35B5EFAE582B1A9B8D2F6F1933B4AFB3|title= Cinchona L.|publisher= worldfloraonline.org |accessdate=2019-12-31}}</ref>
* ''[[Cinchona antioquiae]]'' <small>(L.Andersson)</small>
* ''[[Cinchona asperifolia]]'' <small>(Wedd.)</small>
* ''[[Cinchona barbacoensis]]'' <small>(H.Karst.)</small>
*''[[Cinchona × boliviana]]'' <small> (Wedd.) </small>
* ''[[Cinchona calisaya]]'' <small>(Wedd.)</small>
* ''[[Cinchona calisaya wedd x pubescens vahl]]'' pro sp.
* ''[[Cinchona capuli]]'' <small>(L.Andersson)</small>
* ''[[Cinchona fruticosa]]'' <small>(L.Andersson)</small>
* ''[[Cinchona glandulifera]]'' <small>(Ruiz & Pav.)</small>
* ''[[Cinchona hirsuta]]'' <small>(Ruiz & Pav.)</small>
* ''[[Cinchona krauseana]]'' <small>(L.Andersson)</small>
* ''[[Cinchona lancifolia]]'' <small>(Mutis)</small>
* ''[[Cinchona lucumifolia]]'' <small>(Pav. ex Lindl.)</small>
* ''[[Cinchona macrocalyx]]'' <small>(Pav. ex DC.)</small>
* ''[[Cinchona micrantha]]'' <small>(Ruiz & Pav.)</small>
* ''[[Cinchona mutisii]]'' <small>(Lamb.)</small>
* ''[[Cinchona nitida]]'' <small>(Ruiz & Pav.)</small>
* ''[[Cinchona officinalis]]'' <small>([[Carl von Linné|Linné]])</small>
* ''[[Cinchona parabolica]]'' <small>(Pav. in J.E.Howard)</small>
* ''[[Cinchona pitayensis]]'' <small>(Wedd.)</small>
* [[Vörös kínafa]] (''Cinchona pubescens'') <small>(Vahl)</small>
* ''[[Cinchona pyrifolia]]'' <small>(L.Andersson)</small>
* ''[[Cinchona rugosa]]'' <small>(Pav. in J.E.Howard)</small>
* ''[[Cinchona scrobiculata]]'' <small>(Humb. & Bonpl.)</small>
* ''[[Cinchona villosa]]'' <small>(Pav. ex Lindl.)</small>
===A legismertebb fajtái===
* Cinchona officinalis (sárga kínafa)
* Cinchona pubescens ([[vörös kínafa]])
* Cinchona calisaya (A legnagyobb hatóanyag-tartalmú faj. [[Bolívia|Bolíviában]] a Caravaya tartományban ([[Titicaca-tó]]) volt őshonos).<ref name="Kiss"/>
{|
|[[ File:Quinine plant from medicinal plants by Robert Bentley, 1880. Wellcome L0019168.jpg |bélyegkép|150px|Cinchona officinalis]]
|[[ File:Starr-020515-9002-Cinchona pubescens-branch-Makawao Forest Reserve-Maui (24253212790).jpg|bélyegkép|163px|Cinchona pubescens]]
|[[ File:Starr 020515-9001 Cinchona calisaya.jpg|bélyegkép|188px|Cinchona calisaya]]
|}
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
{{Gyógynövények}}
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
[[Kategória:Buzérfélék]]
[[Kategória:Gyógynövények]]
[[Kategória:1753-ban leírt növénynemzetségek]]