Kórós forrásának megtekintése

{{Magyar település infobox
 | név = Kórós
 | címer = HUN Kórós COA.jpg
| kép=
| képaláírás =
 | régió = Dél-Dunántúl
 | vármegye = Baranya
 | járás = Sellyei
 | rang = [[község]]
 | polgármester = Gotthár László (független)<ref name=”24önkvál” />
 | irányítószám = 7841
 | körzethívószám = 73
 | népsűrűség = 13,89
 | terület = 15,12
 | szélességi fok = 45.86686
 | hosszúsági fok = 18.08263
 | szöveg pozíciója = fent
 | KSH kód = 08110
}}
{{egyért2|Kórósról|Nyitrakoros}}
'''Kórós''' ({{horvátul|Korša}}<ref>{{cite web |url=http://hrcak.srce.hr/file/11541 |title= Folia onomastica croatica 14/2005.|date= |accessdate=2012-07-24 |author=  | publisher= |work=Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj |format= pdf}}</ref>) [[község]] a [[Dél-Dunántúl]]on, [[Baranya vármegye|Baranya vármegyében]], a [[Sellyei járás]]ban.
== Fekvése ==
Kórós [[Baranya vármegye]] [[Dráva-sík|Dráva-melléki]] részén, az [[Ormánság]]ban helyezkedik el. Közvetlen szomszédai: észak felől [[Hegyszentmárton]], kelet felől [[Rádfalva]], délkelet felől [[Drávapiski]], délnyugat felől [[Adorjás]], nyugat felől pedig [[Páprád]].
Kórós vidéke régebben vizekben gazdag, eredetileg lápos, mocsaras terület volt, amit sűrű erdők borítottak. Ezt az állapotot mutatják az [[Magyarország első katonai felmérése|1785-ös katonai felmérés]] térképei is. Az utak az ingoványos helyeken cölöpökkel erősített földsáncokon vezettek át. A természeti környezet, a [[Dráva]] és a [[Fekete-víz (Baranya vármegye)|Fekete-víz]] 1841 és 1896 között végbement szabályozásával jelentősen átalakult. Az egykori vízi világra ma is emlékeztet sok helyi dűlőnév (például erdő-, berek-, láz-, irtás-, sziget-, tó- és mocsila-szóösszetételek). A vidék legjellemzőbb fái a kőrisek lehettek, de gyakori volt még a [[fűz]], az [[éger]], a [[nyárfa]], a [[mocsári tölgy]], a [[bükk (növénynemzetség)|bükk]] és a [[vadalma]] is.
=== Megközelítése ===
Csak közúton érhető el, Adorjáson keresztül, a [[Harkány]]-[[Sellye]]-[[Darány]] közti [[5804-es mellékút (Magyarország)|5804-es út]]ról letérve, az 58&nbsp;128-as számú mellékúton, vagy Rádfalván keresztül egy szilárd burkolatú, de nem túl jó minőségű önkormányzati úton.
== Településszerkezet ==
Kórós egy kelet-nyugati irányú főutcából áll, melynek házsorai közrefogják a középen álló templomot. A templom körüli tágas rét vagy kaszáló neve ''Kottya''. A főutcához (jelenlegi neve Kossuth Lajos utca) két bekötőút menti rövid házsor csatlakozik (Petőfi Sándor és Rákóczi Ferenc utca). A kutatók ezt a formát [[orsós falu]]nak nevezik.
== Vizei ==
Kórós területét átszeli a [[Pécsi-víz]], az [[Egerszegi-csatorna]] és a [[Kémesi-árok]]. Sok ormánsági falu települt nedves rétek, kisebb nádas tavak köré.
== Neve ==
A falu neve a forrásokban legalább négyféle változatban szerepel: ''Koros, Kórós, Kóros'' és ''Kőrös''. A nyelvtudomány álláspontja szerint a Kórós név a kóró szóból származik. A népi etimológia szerint Kőrösből azért lett Kórós, mert a 19. századi lecsapolások következtében a kiszáradt tavak földjét ellepte a sok száraz kóró. A névalak valójában sokkal régebbi és eredetileg a mocsári erdők valamely elterjedt növényére utalhatott. A falu határában ma is létezik Kórós cser és Kóróscseralja nevű határrész.
== Története ==
'''Kórós''' és környéke már az [[őskor]]tól folyamatosan lakott hely volt, a környéken talált leletek  tanúsága szerint.
Nevét az oklevelek [[1341]]-ben említik először '''Villa Korus''' néven, a Zalai oklevéltár adatai szerint, majd [[1444]]-ben '''Poss Karos''' néven említik a pozsonyi káptalan egyik oklevelében.
[[1478]]-ban is említi egy oklevél '''Koros''' néven, ekkor a [[siklósi vár]]hoz tartozott, és valószínűleg a siklósi vár (vár)jobbágyai lakták.
Siklós várának török kézre kerülése (1543) után kettős adóztatás alá került. A [[Török hódoltság|török időkből]] nem maradt fenn sok adat, valószínűleg  nem néptelenedett el teljesen a falu.
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es forradalomban és szabadságharcban]] azonban a fennmaradt adatok szerint több Kórósra való lakos is részt vett a [[Mészáros Albert]] vezette szabadcsapatban.
Az [[Ormánság]] szélén fekvő pici falu különlegessége az [[1793]]-ban épült fakazettás mennyezetű késő [[barokk]] stílusú református temploma.
==Közélete==
===Polgármesterei===
* 1990–1994: Horváth Sándor (független)<ref name=”90önkvál”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Kórós települési választás eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt |language=magyar }}</ref>
* 1994–1998: Horváth Sándor (független)<ref name="94önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=02&TAZ=142&W=4 |title=Kórós települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2020-01-03 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1998–2002: Horváth Sándor (független)<ref name=”98önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=02&TAZ=141&W=4 |title=Kórós települési választás eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-05-15 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2002–2006: Rózsási János (független)<ref name=”02önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=02&TAZ=141&W=4 |title=Kórós települési választás eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-05-15 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2006–2010: Rózsási János (független)<ref name=”06önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=02&TAZ=141&W=4 |title=Kórós települési választás eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-05-15 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2010–2014: Id. Bogdán László (független)<ref name="10önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk1/02/tjk02141.htm |title=Kórós települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-14 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2014–2019: Gotthár László (független)<ref name="14önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M02/T141/tjk.html |title=Kórós települési választás eredményei |date=2014-11-18 |accessdate=2015-08-01 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2019–2024: Gotthár László (független)<ref name=”19önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=40&MAZ=02&TAZ=141&W=4 |title=Kórós települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2024-05-25 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2024– : Gotthár László (független)<ref name=”24önkvál”>{{cite web |url=https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/02/telepulesek/141?tab=results&filter=representative |title=Kórós települési választás eredményei |date=2024-06-09 |accessdate=2024-09-12 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
== Népesség ==
A település népességének változása:
{{népességdiagram}}
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,1%-a magyarnak, 10,2% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,4% németnek mondta magát (0,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,5%, református 10,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 14,6% (9,3% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=08110 Kórós] ''Helységnévtár''</ref>
2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 4,5% cigánynak, 1,1% németnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,4% volt római katolikus, 5,1% református, 1,1% görög katolikus, 2,3% egyéb katolikus, 8% felekezeten kívüli (30,1% nem válaszolt).<ref>[https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=08110 Kórós] ''Helységnévtár''</ref>
== Nevezetességei ==
Festett kazettás mennyezetű református templom.
Itt született [[Döbröczöni Kálmán]] (1899–1966) festőművész.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
* Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában.
* Zalai Oklevéltár 1385.
* Zentai Tünde: Kórós, Pannónia Könyvek, Pécs, 2008
== További információk ==
{{Baranya megye települései}}
{{Sellyei járás}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}
{{DEFAULTSORT:Koros}}
[[Kategória:Baranya megye települései]]
[[Kategória:Baranya vármegye települései]]
[[Kategória:Ormánság]]