Kúria döntése a támogatott lakhatásról forrásának megtekintése

== A döntés lényege: ==
A [[Kúria (bíróság)|Kúria]] ebben a döntésében azt vizsgálta, hogy a peres felek között fennálló [[közjog]]i jogviszony és ennek alapján a támogatott lakhatás biztosítása kikényszeríthető-e [[magánjog]]i perben, tehát a polgári bíróság dönthet-e közjogi kérdésről [[jogszabály]]i felhatalmazás nélkül. Ennek keretében azt állapította meg, hogy hiába illeti meg a felpereseket a támogatott lakhatás, mivel nem jött létre közöttük magánjogi jogviszony, így az polgári perben nem kényszeríthető ki,<ref>Kúria Pfv.IV.21.186/2022/10. (a továbbiakban: Kúria ítélete) [73]</ref> hiszen a polgári bíróságok csak akkor bírálhatnak el közjogi jogviszonyokat, ha erre jogszabály felhatalmazást ad.<ref name="Kúria ítélete 81">Kúria ítélete [81]</ref>
== A döntés adatai: ==
Ügyszám: Kúria Pfv.IV.21.186/2022/10.
Dátum: 2023. április 5.
Döntéssel érintett jogterület: Személyiségi jogi ügyek
Kérdés: Közjogi jogviszonyból származó igény kikényszeríthető-e polgári – és azon belül is személyiségi jogi – perben
Tanács tagjai: Dr. Kovács Zsuzsanna (a Tanács elnöke), Véghné dr. Szabó Zsuzsanna (előadó bíró), Dr. Dzsula Marianna (bíró), Dr. Pataki Árpád (bíró), Dr. Stark Marianna (bíró)
== Tényállás: ==
A felperesek – tehát azok, akik a pert indították – 29 és 45 év közötti, cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló, halmozott fogyatékossággal élő személyek, illetve az őket gondozó édesanyák voltak.<ref>Fővárosi Törvényszék P. 21.357/2019/76. ( a továbbiakban: elsőfokú ítélet) [1]</ref> Az alperesek – tehát azok, akik ellen a pert megindították – az EMMI minisztere<ref>elsőfokú ítélet [2]</ref> és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság.<ref>elsőfokú ítélet [3]</ref>
A fogyatékossággal élő felperesek nappali ellátásokat igénybe vettek hétköznaponként, egyébként édesanyjuk gondoskodott róluk. Így kialakult közöttük egy nagyon erős viszony, azonban a szülők hiába próbáltak keresni olyan helyet, ahol gyermekeik önálló életvitelt folytathatnának a támogatott lakhatás keretében, nem találtak ilyet, hiszen Budapesten nincsen támogatott lakhatást biztosító intézmény és a felperesek budapesti lakosok.<ref>elsőfokú ítélet [4]</ref> A támogatott lakhatás azért is kiemelkedően fontos számukra, mert a fogyatékossággal élő felperesek is vágynak arra, hogy kortársaikkal lehessenek<ref>Pl. elsőfokú ítélet [28]</ref> és részt vegyenek különféle foglalkozásokon, amelyekre a szüleik gondozása mellett nincsen lehetőségük,<ref>Pl. elsőfokú ítélet [29]</ref> a szülőknek pedig ez csökkenthetné az aggodalmat a gyermekükkel kapcsolatban,<ref name="Pl. elsőfokú ítélet 33">Pl. elsőfokú ítélet [33]</ref> hiszen a haláluk esetén így a gyermekük élete biztosított lenne. Valamint a támogatott lakhatás hiánya és a fogyatékossággal élő gyermek otthon gondozása a gondozó anyák egész életét kiteszi,<ref>Pl. elsőfokú ítélet [35]</ref> amely miatt nyaralni sem jutottak el nagyon rég óta,<ref>Pl. elsőfokú ítélet [34]</ref> illetve az emberi kapcsolataik is leépültek,<ref name="Pl. elsőfokú ítélet 33"/> akár a házasságuk is tönkrement<ref name="elsőfokú ítélet 33">elsőfokú ítélet [33]</ref> és egy szabad hétvégéjük sem volt.<ref name="elsőfokú ítélet 33"/>
A nappali ellátások alapellátások, amelyek fenntartása jellemzően az önkormányzatok feladata,<ref name=":1">{{Cite book |coauthors=Hoffman István, Gellérné Lukács Éva |title=Bevezetés a társadalombiztosítási és szociális jogba |year=2020 |location=Budapest |page=124}}</ref> szemben a szakosított ellátásokkal, amelyeket jellemzően a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tart fenn.<ref name=":1" /> A legjelentősebb különbség ezek között az ellátások között az, hogy az alap ellátás nem jár a lakóhely megváltoztatásával,<ref name=":1" /> míg a szakosított ellátás igen.<ref>{{Cite book |coauthors=Hoffman István, Gellérné Lukács Éva |title=Bevezetés a társadalombiztosítási és szociális jogba |year=2020 |location=Budapest |page=128}}</ref> A szakosított ellátás egyik formája a támogatott lakhatás, amelynek célja az, hogy a fogyatékossággal élő személy segítséggel, de mégis önálló életvitelt folytathasson.<ref>{{Cite web |url=https://www.downalapitvany.hu/sites/default/files/Lakáshasználat_1_06.27.fuzet%20.pdf |title= |accessdate=}}</ref> A szakosított ellátások igénybevételéhez azonban szükség van egy komplex szükséglet felméréshez, amely a fogyatékossággal élő személy szükségleteit méri fel.<ref>Szoctv. 75.§ (6) bek</ref> A felperesek a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tájékoztatása után nem jelöltek meg olyan intézményt, amelybe a felvételt kérik, így a kérelmüket nem továbbították a döntést hozó szervhez. Később kérelemre arról tájékoztatta a felpereseket, hogy Budapest területén nincs is olyan hely, ahol támogatott lakhatást nyújtanának, vagy lakóotthon lenne súlyos-halmozott fogyatékossággal élő személyek számára.<ref>Kúria ítélete [2]</ref>
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában léteznek ugyan többszáz fős bentlakásos intézmények, de azok távolsága Budapesttől 174–245&nbsp;km, amelyek igénybevételére a felpereseknek nem volt reális esélye.<ref>elsőfokú ítélet [5]</ref> A fogyatékossággal élő személyeknek fontos a családjuk közelsége.<ref>elsőfokú ítélet [6]</ref> A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság arról tájékoztatta a felperesek egy részét, hogy a korábban önkormányzati fenntartású intézmények állami tulajdonba kerültek és azok kitagolása 2036-ig fog befejeződni.<ref>elsőfokú ítélet [8]</ref>
A felperesek kérték a bíróságtól annak megállapítását, hogy az alperesek megsértették az emberi méltósághoz való jogukat, magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogukat és a kapcsolattartáshoz fűződő jogukat, valamint az egyenlő bánásmódhoz fűződő jogukat. Kérték továbbá, hogy az alperesek fejezzék be a jogsértést, az ítélet rendelkező részét tegyék közzé a honlapjukon és küldjék meg a Magyar Távirati Irodának, valamint biztosítsanak a fogyatékossággal élő felpereseknek támogatott lakhatást és annak megvalósításáig az alperesek saját költségen biztosítsanak a fogyatékossággal élő felpereseknek bizonyos szolgáltatásokat és fizessenek meg a felpereseknek fejenként 5 millió forint nem vagyoni kártérítést.<ref>elsőfokú ítélet [10]</ref>
Az EMMI minisztere az ellenkérelemben – tehát a felperesek által benyújtott, az előző bekezdésben foglaltakat tartalmazó keresetlevelére reagálva – előadta, hogy az ő feladata a „''szociális ellátási rendszer működési kereteinek biztosítása”,'' a szakosított ellátás megszervezése és fenntartása a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság feladata.  Hivatkozott továbbá arra is, hogy számos bentlakásos intézmény elérhető Budapesten, de azt nem vitatta, hogy támogatott lakhatás nem elérhető Budapest területén. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság nem vitatta, hogy a szakosított ellátás fenntartása az ő feladata lenne, de szerinte nincsen olyan előírás, hogy ezt milyen formában kellene létrehoznia, így ennek megfelelően 900 férőhely van Budapest területén, amely igénybe vehető fogyatékossággal élő személyek által. Hivatkozott még a komplex szükségletfelmérés szükségességére, amelynek a felperesek nem tettek eleget. A férőhelyek igénybevételére azonban átlagosan 4-8 évet kell várni és azt sem vitatta, hogy támogatott lakhatás nem elérhető, hiszen összesen csak 10 darab van Budapest területén, amelyek nem is alkalmasak feltétlen a fogyatékossággal élő személyek fogadására.<ref>elsőfokú ítélet [11]</ref> A támogatott lakhatás egyébként a jogszabályi rendelkezés alapján 2013. január 1. óta része a magyar jogrendszernek,<ref>elsőfokú ítélet [17] és Sztv. 57.§ (2) bek e) pont</ref> valamint új férőhely kialakítása, vagy az intézmény kitagolása  csak támogatott lakhatás formájában valósulhat meg, 2015. január 1-től.<ref>elsőfokú ítélet [17] és Sztv. 66/A. § (1) bek</ref>
== Pertörténet ==
Az elsőfokú bíróság korábbi ítéletét a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte és rögzített megállapításokat, amelyeket az elsőfokú bíróságnak az új eljárásban figyelembe kell vennie és attól nem térhetett el.<ref>elsőfokú ítélet [22]</ref> A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felpereseket megilleti a támogatott lakhatás, valamint azért, mert nincs Budapest területén egy olyan intézmény, ahova a felperesek be tudnának jelentkezni, a komplex szükségletfelmérés elmaradása nem feltétele a támogatott lakhatás nyújtásának.<ref>elsőfokú ítélet [23]</ref> Így az elsőfokú bíróságnak abban kellett döntenie, hogy a támogatott lakhatás hiánya okoz-e személyiségi jogsérelmet,<ref>elsőfokú ítélet [24]</ref> hiszen az alperesek magatartásának jogellenességét a másodfokú bíróság megállapította.<ref>elsőfokú ítélet [61]</ref>
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] Fogyatékos Személyek Jogairól szóló Egyezménye (a továbbiakban: a CRPD) önmagában nem keletkeztet lakhatás létrehozására való állami kötelezettséget, de 2013. január 1-e óta a támogatott lakhatás bevezetésével fennáll az állam kötelezettsége, különösen 2015. január 1-től.<ref>elsőfokú ítélet [82]</ref> Ennek megfelelően az államnak az elsőfokú ítélet meghozatalakor már 14 éve fennállt állami kötelezettsége – azaz [https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700092.tv CRPD hatálybalépése] óta – és 6 éve pedig a támogatott lakhatás nyújtására való kötelezettsége.<ref>elsőfokú ítélet [83]</ref> Megállapította továbbá, hogy a szülőktől nem elvárható az, hogy a gyermekeiket nagylétszámú bentlakásos intézményekbe adják, hiszen megilleti őket a támogatott lakhatás.<ref>elsőfokú ítélet [100]</ref>
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperesek megsértették az [[emberi méltóság]]<nowiki/>hoz fűződő jogát<ref>elsőfokú ítélet [116]</ref> a felpereseknek, hiszen így a fogyatékossággal élő felperesek nem tudnak önálló életvitelt folytatni.<ref>elsőfokú ítélet [113]</ref> A szülőknek pedig gyermekeik gondozása egy egész emberéletet kíván.<ref>elsőfokú ítélet [114]</ref> A magánélethez fűződő jog sérelmét is megállapította az elsőfokú bíróság.<ref>elsőfokú ítélet [124]</ref> A családi élet tiszteletben tartásához és a kapcsolattartáshoz fűződő jog sérelmét nem állapította meg a bíróság,<ref>elsőfokú ítélet [128]</ref> hiszen a felperesek ezen jogok sérelmére annak keretében hivatkoztak, hogyha a gyermekeket nagylétszámú, Budapesttől távoli intézményben kell elhelyezni, akkor ebben a helyzetben sérülnének ezek a jogok.<ref>elsőfokú ítélet [126]</ref> Azonban csak jogsértésre lehet hivatkozni a személyhez fűződő jogsérelem esetén, amely itt nem teljesült.<ref>elsőfokú ítélet [127]</ref>
Az [[egyenlő bánásmód]]<nowiki/>hoz való joggal az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy ez a kötelezettség kettős: egyrészt az államnak tartózkodnia kell a hátrányos megkülönböztetéstől, másrészt pedig a hátrányos helyzetben lévő embereket az államnak kompenzálnia kell, amely azonban nem kényszeríthető ki.<ref name="elsőfokú ítélet 133">elsőfokú ítélet [133]</ref> Azonban, ha már létezik egy jogszabályi kötelezettség a kompenzációra, akkor az már kikényszeríthető és személyiségi igény alapja lehet.<ref name="elsőfokú ítélet 133"/> Így megállapította az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét a fogyatékossággal élő felperesek tekintetében, hiszen a nem fogyatékossággal élő fiatalokhoz képest hátrányosabb helyzetbe kerültek a támogatott lakhatás hiánya miatt.<ref>elsőfokú ítélet [137]</ref> A gyermeküket gondozó anyák tekintetében pedig az „átsugárzó [[diszkrimináció]]” miatt a hátrányos megkülönböztetés őket és érinti.<ref>elsőfokú ítélet [139]</ref>
Ennek megfelelően a bíróság a jogsértés abbahagyására kötelezte az alpereseket,<ref>elsőfokú ítélet [146]</ref> valamint az ítélet rendelkező részének közzétételére kötelezte az alpereseket.<ref>elsőfokú ítélet [147]</ref> A sérelmes helyzet megszüntetésével kapcsolatban hivatkozott egy korábbi ítéletre,<ref>Legfelsőbb Bíróság, Pfv. IV.21.568/2010/5.</ref> amely kimondta, hogy a jogsértés megszüntetésének konkrét módja is meghatározható az ítéletben, függetlenül attól, hogy ez egy közjogi jogviszony és nem polgári jogi.<ref>elsőfokú ítélet [149]</ref> Így az elsőfokú bíróság kötelezte az alpereseket, hogy biztosítsanak támogatott lakhatást Budapest területén.<ref>elsőfokú ítélet [152]</ref> A fejenként 5 millió forint kártérítést is megalapozottnak tartotta a bíróság az alperesi jogsértés súlyos következményei miatt.<ref>elsőfokú ítélet [161]</ref>
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét helyben hagyta,<ref>Pf. 20.047/2022/5. ( a továbbiakban: másodfokú ítélet) [95]</ref> azt csak a perköltség viseléssel kapcsolatban pontosította.<ref>másodfokú ítélet [79]</ref> Kiemelte továbbá, hogy a komplex szükségletfelmérés ilyen esetben nem elvárható, hiszen az csak akkor szükséges, ha van olyan intézmény, amelynek igénybevételére van lehetőség.<ref>másodfokú ítélet [89]</ref> Megállapította azt is, hogy az Alaptörvény XIX. cikkének első mondata államcél, míg a második mondata az állam oldalán kötelezettséget keletkeztet, a másik oldalon pedig jogosultságot a jogérvényesítésre.<ref>másodfokú ítélet [83]</ref>
Az elsőfokú bíróság azért részítéletet hozott, mert az egyik fogyatékossággal élő felperes meghalt a per során, így az ő vonatkozásában az eljárás félbeszakadt.<ref>elsőfokú ítélet [1]</ref>
Ezt követően a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felülvizsgálati kérelmet adott be a Kúriához, amelyről a Népszava<sup>[https://nepszava.hu/3171689_fogyatekkal-elok-szocialis-es-gyermekvedelmi-foigazgatosag-per-kuria 30]</sup><ref name=":2">{{Cite news|title=https://nepszava.hu/3171689_fogyatekkal-elok-szocialis-es-gyermekvedelmi-foigazgatosag-per-kuria}}</ref> és a TASZ<sup>[https://ataszjelenti.444.hu/2023/03/16/hiaba-a-jogeros-itelet-az-allam-nem-hajlando-otthont-biztositani-a-fogyatekos-fiataloknak 31]</sup><ref name=":3">{{Cite news|title=https://ataszjelenti.444.hu/2023/03/16/hiaba-a-jogeros-itelet-az-allam-nem-hajlando-otthont-biztositani-a-fogyatekos-fiataloknak}}</ref> is beszámolt.
== A Kúria érvelése ==
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának jogutódja a Belügyminisztérium lett,<ref>Kúria ítélete [25]</ref> amelyet a Kúria nem talált aggályosnak, mert a hatáskörváltozás jogszabályon alapult.<ref>Kúria ítélete [50]</ref> A Kúria megállapította, hogy a keresettel érvényesített jog – azaz a felülvizsgálatban már a Ptk. 2:42.§ (1) és (2) bekezdésben foglaltak – és a szociális ellátáshoz fűződő jog nem azonos.<ref>Kúria ítélete [60]</ref> A Ptk. ezen rendelkezése az ember személyiségi jogait védi és az annak megsértésétől való tartózkodást várja el másoktól.<ref>Kúria ítélete [62]</ref> Megállapította, hogy a személyiségi jogok abszolút szerkezetűek, tehát mindenki másnak tartózkodnia kell attól, hogy azokat megsértse.<ref name="Kúria ítélete 63">Kúria ítélete [63]</ref> Ezek az abszolút szerkezetű jogviszonyok akkor lesznek relatív szerkezetűek, amikor valamely kötelemfakasztó tény bekövetkezik pl. károkozás és az lehet a személyiségi jogi per tárgya.<ref name="Kúria ítélete 63"/> A személyiségi jogi per így a jogsértő és aközött lehetséges, akinek a személyiségének érvényesülését a jogsértő sérti és ez „egyfajta közvetlen kapcsolatot feltételez” a két személy között.<ref>Kúria ítélete [65]</ref> Megállapította azt is, hogy az Alaptörvényben biztosított jogok és a személyiségi jogok nem fedik egymást teljes mértékben,<ref>Kúria ítélete [66]</ref> hiszen az emberi jogokban nem csak a személyiségéhez kapcsolódó jogok vannak benne, hanem az egyén, mint a társadalom tagjához kapcsolódó jogok is.<ref>Kúria ítélete [67]</ref> Szakirodalomra hivatkozva<ref>{{Cite book |editor=Osztovits András |title=A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja |year=2014 |publisher=Informatikai Kft |location=Budapest |page=I. kötet, 250-251}}</ref> kimondta, hogy a személyiségi jogok keretében csak azok a jogok érvényesíthetőek, amelyek nem az egyén és a társadalmi közeg között állnak fenn.<ref>Kúria ítélete [69]</ref>
Az [[Magyarország alaptörvénye|Alaptörvény]] XIX. cikkében foglalt szociális biztonsághoz való jog az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján nem alanyi alapjog, hanem államcél, így annak csak fenntartása és működtetése követelhető meg az államtól, de annak módjáról az állam szabadon dönt.<ref>Kúria ítélete [71] és 3217/2014. (IX. 22.) AB Határozat [24]</ref> Ennek megfelelően az egyes szociális ellátások nem az Alaptörvényből következnek, hanem csak az elvont jogosultság ered az Alaptörvényből<ref>Kúria ítélete [71] és 1/2018. (IV.6.) AB Határozat [11]</ref> és annak részletszabályait törvények rendezik.<ref>Kúria ítélete [71] és 2/2018. (IV. 6.) AB Határozat [13]</ref> Ennek megfelelően az alperesek jogszabályban foglalt kötelezettsége nem értelmezhető úgy, hogy az az Alaptörvényben rögzített alanyi jogot hajtja végre, hanem csak azt tartalmazzák, hogy egy személy mikor és milyen feltételek mellett tud igénybe venni egy szolgáltatást.<ref name="Kúria ítélete 73">Kúria ítélete [73]</ref> Azonban – szemben a másodfokú ítéletben foglaltakkal – kimondta, hogy ezek a jogszabályban foglalt jogosultságok egyben személyiségi jogi sérelmet nem okozhatnak, hiszen ezek csak az állam oldaláról várnak el cselekvést és közjogi viszonynak tekinthetőek, szemben a Ptk. alapelvei könyvében foglalt mellérendeltséggel és egyenjogúsággal.<ref name="Kúria ítélete 73"/> Így a felperesek és az alperesek között csak közjogi jogviszony van és polgári jogi, azaz mellérendeltségi jogviszony nincs.<ref name="Kúria ítélete 73"/> Hiába keletkezik tehát a jogszabályokból a felpereseknek szociális ellátáshoz fűződő alanyi jogosultsága, mivel nem jött létre polgári jogi és azon belül is személyiségi jogi jogviszony, így polgári per tárgya nem lehet.<ref>Kúria ítélete [74]</ref>
Megállapította továbbá, hogy mivel a felperesek figyelmen kívül hagyták a szociális intézmények eljárásrendjét, így az ellátási formák megfelelősége általánosságban nem vitatható személyiségi jogi perben.<ref>Kúria ítélete [75]</ref> Valamint megállapította azt is, hogy az I. rendű alperes – azaz a Belügyminisztérium – feladat- és hatásköre olyan általános, hogy az személyiségi jogot sértő polgári jogi jogviszonyt nem keletkeztet és ez II. rendű alperes, azaz a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tevékenységéről is elmondható.<ref>Kúria ítélete [80]</ref>
Mivel a polgári jog alapvetően nem a közjogi jogviszony rendezésére lett megalkotva, így annak elbírálására csak jogszabályi felhatalmazás alapján – például a közhatalom gyakorlásával okozott kár esetében – van lehetőség, hiszen különben a bíróság a közjogi viszonyokba beavatkozna, sértve ezzel a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.<ref name="Kúria ítélete 81"/> Ilyen felhatalmazást ad az egyenlő bánásmódról szóló törvény is,<ref>Ebktv. 4. § h) pont</ref> hiszen az alapján a közfeladatot ellátó szervek jogviszonyaikban kötelesek betartani az egyenlő bánásmód követelményét, azonban mivel a felperesek és az alperesek között nem jött létre jogviszony, így az ebben a perben nem volt alkalmazható.<ref>Kúria ítélete [82]</ref>
A Kúria kiemelte, hogy a felpereseket megilleti a támogatott lakhatás, de annak kikényszerítése polgári perben nem lehetséges, hiszen az közvetlen kapcsolat hiányában személyiségi jogi igényt nem keletkeztet, így a polgári bíróságoknak a közjogi kérdés eldöntésére nincs hatásköre.<ref>Kúria ítélete [83]</ref> Ennek megfelelően a keresetnek nem volt jogalapja.<ref>Kúria ítélete [84]</ref>
== A rendelkező rész és a döntés elvi tartalma ==
A Kúria ítéletének elvi tartalma a következő:
''I. A személyiségi jogi védelem mindenkire kötelező tartalma mások alanyi jogának a tiszteletben tartása. A személyiségi jogérvényesítés feltétele a személyiségi alanyi jogot sértő vagy veszélyeztető magatartás, amely a jogsértő és a sérelmet szenvedett fél között fennálló kapcsolatban polgári jogi, ezen belül személyiségi jogviszonyt keletkeztet''<ref name="Kúria ítélete 87">Kúria ítélete [87]</ref>''.''
''II. Valamely szociális ellátási formához való hozzáférés biztosításának igénye önmagában a személyiségvédelem alapja nem lehet. A polgári perben, polgári jogviszonyok alapján eljáró bíróságnak – jogszabályi felhatalmazás hiányában – nincs hatásköre a közjogi viszonyok körébe tartozó intézkedések megtételére kötelezni az alpereseket. Az állam végrehajtó szerveiként eljáró alpereseknek a közjogi feladataik ellátása körében a felperesek által állított mulasztása személyiségi jogviszonyt nem keletkeztet''<ref name="Kúria ítélete 88">Kúria ítélete [88]</ref>''.''
A Kúria tehát a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperesek kérelmét elutasította.<ref>Kúria ítélete, Rendelkező rész</ref> Ezt az előző pontban foglalt indokolásra alapozva tette meg. Az elvi tartalomban foglalt állítások: tehát az, hogy a közjogi jogviszony külön felhatalmazás polgári perben nem érvényesíthető,<ref name="Kúria ítélete 88"/> valamint az, hogy a személyiségi jogi per feltételeként a személyiségi jogviszonyt határozza meg<ref name="Kúria ítélete 87"/> a korlátozott precedensrendszer miatt köti a bíróságokat a jövőben és ettől csak indokolással lehet eltérni,<ref name=":0">{{Cite web |url=https://orac.hu/Korlatozott_precedensrendszer_a_birosagokon_precedenskereso_a_Jogkodexen |title= |accessdate=}}</ref><ref>Pp. 346. § (5) bek</ref> amely felülvizsgálat – azaz rendkívüli perorvoslat – tárgya is lehet.<ref name=":0" /><ref>Pp. 406. § (1) bek.</ref> Így tehát a döntés elvi tartalmában foglalt jogértelmezést kötelesek a bíróságok alkalmazni és követni, hiszen a korlátozott precedensrendszer miatt minden Kúriai döntés precedens-erőt kapott, amelytől csak indokolással lehet eltérni.<ref>{{Cite web |url=https://jogaszvilag.hu/szakma/mit-jelent-a-korlatozott-precedensrendszer-bevezetese/ |title= |accessdate=}}</ref>
== A döntés megjelenése a médiában ==
A Kúria döntése számos online újságban, honlapon megjelent. Az RTL készített egy majdnem 3 perces beszámolót is a történtekről<sup>[https://rtl.hu/hirado/2023/04/11/otthonapolas-kuria-itelet 1]</sup><ref>{{Cite web |url=https://rtl.hu/hirado/2023/04/11/otthonapolas-kuria-itelet |title= |accessdate=}}</ref> , amelyre más újságok hivatkoztak. Az ítélet megjelent a Telexen<sup>[https://telex.hu/belfold/2023/04/11/kuria-fogyatekos-emberek-lakhatas-itelet-tamogatas-per 2]</sup><ref>{{Cite web |url=https://telex.hu/belfold/2023/04/11/kuria-fogyatekos-emberek-lakhatas-itelet-tamogatas-per |title= |accessdate=}}</ref> , a Népszavában<sup>[https://nepszava.hu/3190755_kuria-itelet-tamogatott-lakhatas-halmozott-fogyatekossaggal-elok-belugyminiszterium 3]</sup><ref>{{Cite web |url=https://nepszava.hu/3190755_kuria-itelet-tamogatott-lakhatas-halmozott-fogyatekossaggal-elok-belugyminiszterium |title= |accessdate=}}</ref>, a Mérce.hu-n<sup>[https://merce.hu/2023/04/12/kuria-az-allam-nem-kenyszeritheto-arra-hogy-segitsen-a-sulyos-fogyatekossaggal-elokon-es-idos-szuleiken/ 4]</sup><ref>{{Cite web |url=https://merce.hu/2023/04/12/kuria-az-allam-nem-kenyszeritheto-arra-hogy-segitsen-a-sulyos-fogyatekossaggal-elokon-es-idos-szuleiken/ |title= |accessdate=}}</ref>, a 24.hu-n<sup>[https://24.hu/belfold/2023/04/12/kuria-fogyatekossaggal-elo-emberek-lakhatasi-tamogatas/ 5]</sup><ref>{{Cite web |url=https://24.hu/belfold/2023/04/12/kuria-fogyatekossaggal-elo-emberek-lakhatasi-tamogatas/ |title= |accessdate=}}</ref>, a HVG-n<sup>[https://hvg.hu/itthon/20230412_kuria_belugyminiszterium_fogyatekossag_apolas 6]</sup><ref>{{Cite web |url=https://hvg.hu/itthon/20230412_kuria_belugyminiszterium_fogyatekossag_apolas |title= |accessdate=}}</ref>, az nlc.hu-n<sup>[https://nlc.hu/ezvan/20230412/megsem-kaphatnak-tamogatott-lakhatast-a-halmozott-fogyatekossaggal-elok-csaladjai/ 7]</sup><ref>{{Cite web |url=https://nlc.hu/ezvan/20230412/megsem-kaphatnak-tamogatott-lakhatast-a-halmozott-fogyatekossaggal-elok-csaladjai/ |title= |accessdate=}}</ref> és a Blikkben.<sup>[https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/kuria-dontes-fogyatekos-felnott-gyereket-nevelo-anyak-osszetortek/yejq41p 8]</sup><ref>{{Cite web |url=https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/kuria-dontes-fogyatekos-felnott-gyereket-nevelo-anyak-osszetortek/yejq41p |title= |accessdate=}}</ref> A Népszava egyébként korábban arról is beszámolt, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be<sup>[https://nepszava.hu/3171689_fogyatekkal-elok-szocialis-es-gyermekvedelmi-foigazgatosag-per-kuria 9]</sup><ref name=":2" /> és Kúria az ítélet kihirdetését 2 héttel elhalasztotta<sup>[https://nepszava.hu/3188789_kuria-fogyatekkal-elok-per-itelethirdetes-halasztas 10]</sup><ref>{{Cite web |url=https://nepszava.hu/3188789_kuria-fogyatekkal-elok-per-itelethirdetes-halasztas |title= |accessdate=}}</ref> . Valamint a TASZ is beszámolt a felülvizsgálati kérelem előterjesztéséről<sup>[https://ataszjelenti.444.hu/2023/03/16/hiaba-a-jogeros-itelet-az-allam-nem-hajlando-otthont-biztositani-a-fogyatekos-fiataloknak 11]</sup><ref name=":3" />. A Kúria a döntést követően kiadott egy sajtóközleményt, amelyben a döntés lényegét ismertette<sup>[https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/sajtokozlemeny-kuria-pfviv211862022-szamu-szemelyisegi-jog-megsertese-miatt-indult-ugyben 12]</sup><ref>{{Cite web |url=https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/sajtokozlemeny-kuria-pfviv211862022-szamu-szemelyisegi-jog-megsertese-miatt-indult-ugyben |title= |accessdate=}}</ref>.
== A döntés utóélete ==
Az egyik ügyben, amiben hivatkoztak a Kúria ítéletére az az a per volt, amelyben az elhunyt III. rendű felperes szülei, mint jogutódjai kérték az 5 millió forint megfizetését. A Fővárosi Törvényszék – mivel akkor még a felülvizsgálati eljárás folyamatban volt<ref>Fővárosi Törvényszék P. 22.621/2022/13. [5]</ref> –, marasztalta az alpereseket<ref>Fővárosi Törvényszék P. 22.621/2022/13. rendelkező rész</ref> ebben a perben is, az alapügyre<ref>Kúria Pfv. 21.186/2022/10.</ref> hivatkozva. A Fővárosi ítélőtábla azonban már elutasította a felperesek keresetét,<ref>1.Pf.20.242/2023/7 ítélet</ref> hiszen addigra már a Kúria meghozta a felülvizsgálati eljárásban az ítéletét a fentebb ismertetett jogértelmezéssel.<ref>1.Pf.20.242/2023/7 [110]</ref> Továbbá a döntést meghozó kúriai tanács hivatkozott a személyiségi jog relatív jellegű szerkezetére erre az ítéletre hivatkozva egy másik ítéletében.<ref>Kúria Pfv. IV.20.531/2023/11.</ref>
A szakirodalomban is hivatkozott lett ez a döntés, hiszen megállapították, hogy a Kúria a polgári perek felől inkább a mulasztási per – azaz közigazgatási per – felé tereli a joggyakorlatot.<ref>{{Cite journal|title=Kezdeti (elméleti) lépések a magyar éghajlatvédelmi perek terén, avagy mulasztási perek szolgasorban|author=Bögös Fruzsina|year=2023|journal=Közjogi Szemle|issue=3|pages=1-10}}</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
[[Kategória:Bírósági döntések]]