Kőzettan forrásának megtekintése

[[Kép:Banc ampélite.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Sötét timsópala, Brétignolles közelében, [[Vendée]] megyében, Franciaországban]]
A '''kőzettan''' a [[kőzet]]ek tanulmányozásával foglalkozó tudomány, a [[geológia]] egyik részterülete.
==Elsődleges céljai==
'''A különféle [[kőzet]]ek'''
* leírása és rendszerezése:
** összetételük – kémiai és ásványos összetételük, illetve ősmaradványaik,
** morfológiájuk – szerkezetük és [[kőzetszövet|szövetük]] jellemzői,
** megjelenésük – bolygó(n)kon való előfordulásuk és eloszlásuk alapján.
* képződési módjának felderítése, különös tekintettel azok
** fizikai és kémiai feltételeire,
** kapcsolataira egyéb földtani folyamatokkal ([[lemeztektonika]], [[forró pont]]ok, [[üledékgyűjtő medence|üledékgyűjtő medencék]] stb.)
** a bolygó(n)k szerkezetének és kémiai összetételének modellezésére,
** a kémiai evolúció törvényszerűségeinek felderítésére.
==Fő részterületei==
Vizsgálatának tárgya szerint három ágát különítjük el:
* [[magmás kőzettan]],
* [[metamorf kőzettan]],
* [[szedimentológia|üledékes kőzettan]];
A magmás és metamorf kőzetek vizsgálatának leíró (a kőzetek fiziko-kémiai jellemzőit, ásványos és kémiai összetételét számba vevő; a kőzeteket ezen ismérvek alapján csoportosító) ágazata a [[petrográfia]]; ugyanezen kőzetek keletkezését (körülményeit, folyamatát) modellező része a [[petrológia]].
Különleges területe a '''kísérleti kőzettan''', amely laboratóriumokban modellezi a természetes folyamatokat:
* a magmás és metamorf kőzetek (többfázisú szilárd rendszerek, olvadékok) kialakulását a mélyebb földkéregben és -köpenyben uralkodó nyomás- és hőmérsékletviszonyok mellett,
* különféle üledékek képződését.
==Alkalmazott kőzettan==
* [[szénkőzettan]],
* '''kerogének kőzettana''' – olaj- és gáztartalmú kőzetekkel foglalkozik,
* [[archeometria]] – régészeti leletek származási helyének, lehetséges nyersanyagforrásainak és készítésük technológiájának ásvány-kőzettani vizsgálata,
*'''műszaki kőzettan''' – természetes és mesterséges építőanyagok (például [[beton]], [[habarcs]]), hő-, hang- és elektromos szigetelőanyagok kőzettana.
== Kapcsolódó szakterületek ==
* [[ásványtan]] ''(mineralógia)''
* [[őslénytan]]
* [[geokémia]]
* [[termodinamika]]
* [[fizikai kémia]]
* [[kolloidika]]
* [[mikroszkóp|optikai-]] és [[elektronmikroszkóp]]ia
* [[analitikai kémia]]
* [[ércteleptan]]
==A kőzettan nevezetes magyar geológusai==
* '''[[Szabó József (geológus)|Szabó József]]''' (1822–1894): Világhírű petrográfus és mineralógus. A selmecbányai bányászati akadémián tanult. 1848-ban Kossuth Lajos minisztériumába került és a szabadságharc idején a puskaporgyártásnál segédkezett mint Pest megyei salétrom-főfelügyelő. 1862-től a pesti egyetem ásvány-földtan tanszékének tanára, 1883–84-ben az egyetem rektora. Tudományos munkásságának fő területe Magyarország tercier (harmadkori) vulkanizmusának tanulmányozása; a tudományos kőzettanban a trachitrendszer kifejtése. Nevéhez fűződik a budapesti egyetem ásvány-kőzettani intézetének létrehozása, valamint számos egyetemi tankönyv megírása.
* '''Mauritz Béla''' (1881-1971): Petrográfus, mineralógus, egyetemi tanár. [[Krenner József]] tanársegédjeként a budapesti tudományegyetemen kezdte pályafutását, ahol 1943-44-ben rektor lett. Főként a hazai mélységi és kiömlési magmás kőzetek petrográfiája foglalkoztatta: például az erdélyi eleolitszienitek, a mecseki vulkanitok.
* '''[[Szádeczky-Kardoss Elemér]]''' (1903–1984): Pályáját a soproni egyetemen kezdte mint tanársegéd, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem első rektora (1948-50), a szervezésével indult MTA Geokémiai Kutatólaboratórium (1955) igazgatója, de nevéhez kapcsolódik az MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztályának megszervezése (1965) is. A magyarországi szénkőzettan és a geokémia megalapítója, a lemeztektonika elmélet első hazai képviselője és népszerűsítője.
== Források ==
* Kocsi Tibor: Geológia I. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1972.
* Kubovics Imre (2008): Általános kőzettan. A földövek kőzettana. Mundus, Budapest
== További információk ==
{{Commonskat|Petrology}}
* [http://petrology.geology.elte.hu/MagmSzov04.pdf Szakmány György: A magmás kőzetek szövete, kézirat] {{Wayback|url=http://petrology.geology.elte.hu/MagmSzov04.pdf |date=20160305003853 }}
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Forrás-hegy]]i geológiai bemutatóhely ([[Felsőörs]])
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Kőzettan| ]]