K. u. k. forrásának megtekintése

{{kisbetűscím}}
{{más|kuk}}
[[Fájl:Kukpecset.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Az [[esztergom]]i ([[német nyelv|németül]] ''Gran'') császári és királyi katonai helyőrség-parancsnokság pecsétje 1900-ból]]
[[Fájl:Mapa c.k. garnizonow (Landwehra) 1898.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Császári és királyi katonai parancsnokságok elhelyezése 1898-ban]]
A [[német nyelv|német]] '''k.&nbsp;u.&nbsp;k.''' rövidítés (''kaiserlich und königlich'', magyarul ''cs. és kir., császári és királyi'') az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] közös intézményeinek megjelölésére szolgált, megkülönböztetésül Ausztria illetve Magyarország saját intézményeitől. Azt fejezte ki, hogy a közös uralkodó intézménye és személye volt a két birodalomrészt összekötő legfőbb kapocs.
Magyarország saját intézményeinek megjelölésére az ''m. k.'' gyakran ''m. kir.'' (magyar királyi) rövidítést (németül: ''k. u. – königlich ungarisch)'' használták, míg a kizárólag a monarchia másik felében, az Osztrák Császárságban működő intézmények számára a ''k. k.'' (''kaiserlich-königlich '' – császári-királyi) megjelölést használták, mivel az ausztriai császári címhez több királyi cím is tartozott (például a cseh).
A három rövidítés (k. u. k., k. k., k. u.) hasonlósága miatt alkalmas volt a Monarchia egységének és kettősségének érzékeltetésére egyaránt, ez magyarázza eredeti szűk jelentésükön túlmutató szimbólummá válásukat.
== A monarchia különböző nyelvein ==
{|class = "wikitable"
|-
![[Német nyelv|Németül]]
![[Magyar nyelv|Magyarul]]
![[Cseh nyelv|Csehül]]
![[Lengyel nyelv|Lengyelül]]
|-
|''kaiserlich und königlich'' (k. u. k.) || császári és királyi (cs. és kir.) || ''císařský a královský'' (c. a k.) || ''cesarski i królewski'' (C. i K.)
|-
|''kaiserlich/königlich'' (k. k.) <br>''(kaiserlich österreichisch/königlich böhmisch)'' || császári-királyi (cs. kir.) || ''císařsko-královský'' (c. k.) || ''cesarsko-królewski'' (C. K.)
|-
|''königlich ungarisch'' (k. u.) || magyar királyi (m. kir.) || ''královský uherský'' (král. uher.) || ''królewski węgierski''
|}
==Jelentéstartalom 1867 előtt==
A [[kiegyezés]] előtt, az 1804–1867 közötti [[Habsburg Birodalom|Osztrák Császárság]] időszakában kizárólag a '''''k. k.''' (kaiserlich-königlich – császári-királyi)'' rövidítés volt használatban az összbirodalmi intézményekre. Az első ''k.'' 1806-ig a választott német-római császári címet, 1806 után az Ausztriai-ház örökletes császári címét jelentette. A második ''k.'' a Habsburgok királyi címét jelezte Szent István és Szent Vencel koronájának országaiban (Magyarországon és Csehországban).
== Irodalom ==
* ''Magyar történelmi fogalomtár.'' A „K.u.k.” és a „Közös ügyek” című szócikkek. (Budapest, 1989)
* [[Somogyi Éva]]: ''Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában''. (Budapest, 1996)
==Fordítás==
*{{fordítás|de|Kaiserlich und königlich|oldid=52916035|n=a|4=német}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|történelem}}
{{DEFAULTSORT:Kuk}}
[[Kategória:Rövidítések]]
[[Kategória:Osztrák–Magyar Monarchia]]