Kabír forrásának megtekintése

{{Szent infobox
 | név = Kabír
| kép =
 | képméret = 160px
 | képaláírás =
 | címek =
 | születési idő =
 | születési hely =
 | halálozási idő =
 | halálozási hely =
 | jelképei =
 | író =
 |  =
*
}}
'''Kabír''' ([[hindi nyelv|hindi]]: कबीर, [[Pandzsábi nyelv|pandzsábi]]: ਕਬੀਰ, [[Urdu nyelv|urdu]]: کبير), ([[Váránaszi]], [[1440]] – [[Maghar]], [[1518]]) a [[középkor]] végi, [[india]]i [[Misztika|misztikus]] [[költő]], a [[Hinduizmus|hindu]] és a [[muszlim]] vallás nagy mestere. Mind a hinduk, mind pedig a muszlimok saját szentjüknek tekintik, és a [[Szikhizmus|szikhek]] is a legszentebb [[guru]]k között tartják számon. India legfontosabb tanítói közé tartozik.
A megvilágosodását követően a vallásfölöttiséget hirdette. Életéről ellentmondásos adatok maradtak az utókorra.
Eksztatikus, szabadsággal átitatott versei a világirodalom remekei közé tartoznak. Műveiben a [[szádhu]]kat és a szerzeteseket a lemondás helyett örvendezésre és az élet örömeinek megélésére buzdította. Versei nem [[hedonizmus]]ra biztattak, hanem a jelenlét tiszta megélésére és az életnek való megnyílásra. A vágyak rabszolgasága helyett a vágyain és a szenvedélyein uralkodó és azokkal bátran szembenéző ember diadalát hirdette. A világ vallásainak lényegi egységét hirdette, valamint azt, hogy a léleknek még az ember élete folyamán szükséges egyesülnie a [[Isten|Teremtő]]jével.<ref>{{Cite web |url=http://www.santmat.hu/en |title=Archivált másolat |accessdate=2016-07-23 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160909084055/http://www.santmat.hu/en |archivedate=2016-09-09 }}</ref> Tanításának lényegét a következő bölcs mondásban foglalta össze:
{{idézet2|Keleten van [[Ráma]] lakás, [[Allah]]é ennek nyugati mása. Lelkedbe nézz, és ott keresd, Rámát is, Allahot is megleled.|<ref>Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, 1977</ref>|}}
A nyugati misztikushoz, [[Keresztes Szent János]]hoz és a [[Szúfizmus|szúfi]] [[Rúmi]]hoz hasonlóan költészetének legfőbb tárgya és visszatérő motívuma: [[Isten]] és a vele való egyesülés. Költészetének szépsége abban rejlik, hogy a mindennapi élet eseményeit énekli meg emelkedett stílusban. Újra és újra felbukkan műveiben a „Naam” fogalma, amely a keresztény [[Ige (vallás)|Logosz]] vagy Ige szavakhoz hasonlóan a Világot fenntartó őserőt is jelenti.
Szókimondó, szabad gondolkodása miatt sok üldöztetésben volt része, még Benáreszből ki is tiltották.
Bár életében csak kevesen ismerték föl nagyságát, halála után rendkívüli hatással volt mind India költészetére és [[Indiai irodalom|szépirodalmára]], mind pedig vallási kultúrájára. [[Ind filozófia|Filozófiá]]ja a hindu és a muszlim vallási tanok szintézise. A hindu filozófiából átvette a [[reinkarnáció]] tanát és a [[karma]] törvényét, az iszlámból pedig az [[egyistenhit]]et emelte át vallási rendszerébe és a [[Indiai kasztrendszer|kasztrendszer]] valamint a [[bálvány]]imádás elutasítását hirdette.
Már életében is egyszerre voltak hindu és muszlim tanítványai, ezért Kabír szerepe abból a szempontból is kiemelkedő, hogy személye által lehetőség nyílott két nagy világvallás egymáshoz való közeledésére.
Halála után tanítványai között veszekedés tört ki a temetés rituáléjával kapcsolatban. A hagyomány szerint a mester a nézeteltérés miatt visszatért a halálból, és kiadta a megfelelő utasítást: „Földi maradványom egy részét temessétek el muzulmán szertartás szerint, a másik felét hamvasszátok el hindu módon!” – majd eltűnt. Amikor a tanítványok felemelték a szemfedőt, csak szépséges virágokat találtak alatta. Ezek felét a muszlim tanítványok engedelmesen eltemették Magharban ([[Uttar Prades]]), a másik felét a hinduk bocsátották útjára [[Benáresz]]ben. Az utóbbi helyen „Kabír Kheora” néven templom is épült. Mindkét város fontos zarándokhellyé vált.
== Magyarul ==
*''Kabír misztikus dalai''; [[Rabindranáth Tagore]] átültetése alapján ford., utószó Malik Tóth István; Filosz, Bp., 2007
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* ''Az emberiség fáklyavivői I. kötet – Szentek, tanítók és mesterek életrajza'', Etalon Kft., 2007, {{ISBN|9789630625760}}, 174 p.
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Vallás}}
[[Kategória:Indiai guruk]]
[[Kategória:Indiai költők, írók]]
[[Kategória:1440-ben született személyek]]
[[Kategória:1518-ban elhunyt személyek]]