Kairuán forrásának megtekintése

{{Világörökségi helyszín infobox
|név                 = Kairuán, Kairouan (القيروان)
|kép                 = Montage ville de Kairouan.png
|képaláírás          =
|ország              = Tunézia
|kormányzóság        = Kairouan
|világörökség-azonosító=
|kategória           =
|típus               =
|kritériumok         = Kulturális: i, ii, iii, v, vi
|év                  = 1988
|pozíciós térkép     =
|szélesség           =
|szélességi fok      = 35
|szélességi ívperc   = 40
|szélességi ívmásodperc =
|hosszúság           =
|hosszúsági fok      = 10
|hosszúsági ívperc   = 05
|hosszúsági ívmásodperc =
|szöveg pozíciója    =
|térképfelirat       =
|wikicommons         =
}}
'''Kairuán''', Kajraván, Kairouan (arabul: القيروان, Qeirwān, más néven al-Qayrawan) a [[tunézia]]i Kairuán-kormányzóság fővárosa. Az [[UNESCO]]-[[Világörökség]] része. A várost az [[Omajjádok]] alapították 670 körül.  [[I. Muávija omajjád kalifa]] korszakában a szunnita iszlám és a Korán-tanulás fontos központjává vált. A városban található az Uqba szent mecset. 2014-ben a városnak körülbelül 186&nbsp;653 lakosa volt.
==Fekvése==
[[Szúsza (Tunézia)|Szúszától]] délre, a keleti parttól 50&nbsp;km-re, [[Monasztir]]tól 75&nbsp;km-re és Tunisztól 184&nbsp;km-re fekvő település.
==Története==
A várost a hagyományok szerint az első hódító arab vezér, Oqba Ibn Nafi alapította 671-ben. Itt állította meg karavánját, innen származik a Kairuán (Kaioruan) elnevezés.
Az alapítók azonban nem sokáig örülhettek nyugalmuknak, 688-ban a keresztény berber törzsek Kosaila vezetésével a nyugati hegyekből támadva elfoglalták, fölforgatták a várost. Később 702-ben az arabok, keletről visszatérve, Hassan Ben Nomane vezetésével a Kahina, a prófétanő vezette berber hadakra megsemmisítő csapást mértek. Hassan ismét arab fővárossá tette Kairuánt.
A város a sok megpróbáltatás után a 8–9. századra virágzó fejlődésnek indult, különösen az aglabidák idején. Bár meg kellett osztania fővárosi szerepkörét a fatimidák idején Mahdiával, Kairuán ennek következtében még bővült is Mansouriával, a fejedelmi külvárossal.
1057-ben a hilali törzsek megtámadták és lerombolták a várost, mely elvesztette fővárosi státuszát is. Azóta maradt az ami ma is: a szent város, a legszentebb Maghrebben, ahol az igazhitű hét zarándoklata felér egy mekkaival. Azért, mert mint a hit tudósai mondják, a francia gyarmati hadsereg profanizálta a várost, devalválva ezzel a szent helyek értékét.
==A mai Kairuán==
A mai város több mint 70&nbsp;000 lakosával Tunézia ötödik városa, kormányzósági székhely. A város vonzáskörzete a csapadékszegény klíma (évi 300&nbsp;mm) ellenére jelentős mezőgazdasági vidék, számottevő gabonatermesztéssel. Ez a városban jelentős cserepiacot teremtett, amit csak növelt az országos hírű szőnyegszövő kisipari tevékenység. A zarándok- és turistaforgalmat is beszámítva Kairuán fontos és hagyományos kereskedelmi centrum.
A város azonban mindenekelőtt vallási központ, búcsújáró hely.
==Nevezetességek==
* Nagymecset
* Sidi Sahab Zaonia
* Aglabida medencék
* Bab el Khoukha kapu
* Bab es Suhada
* Sidi Abid el Gariani mauzóleum
* Három kapu mecset (Mosqué des Trois Portes)
* Bir Barouta kútja
==Galéria==
<gallery>
File:Kairouan 1.jpg
File:TUNISIE KAIROUAN 01.jpg
File:Tunezja, Kairouan, Baseny Aghlabidów - panoramio (1).jpg
File:Kairouan, Tunisia.jpg
File:Ville de Kairouan, 31 janvier 2018 DSC 7633.jpg
File:Tunesien1983-20 hg.jpg
File:Ceramic Store, Kairouan.jpg
</gallery>
==Források==
* Tunézia (Panoráma, 1986) {{ISBN|963 243 844 2}}
==Hivatkozások==
* Az UNESCO videója: [https://www.khanacademy.org/humanities/art-islam/islamic-art-early/v/kairouan-unesco]
{{Tunézia világörökségi helyszínei}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz}}
[[Kategória:Tunézia települései]]
[[Kategória:Tunézia világörökségi helyszínei]]