Kakujay Károly (tanfelügyelő) forrásának megtekintése

{{Személy infobox}}
'''Kakujay Károly''' ([[Hidasliget|Bruckenau]], Temes megye, [[1840]]. [[augusztus 13.]] – [[Albertfalva]], [[1914]]. [[december 30.]])<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DRN7-467?i=27&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQPHL-PHHC Halálesete bejegyezve az albertfalvai polgári halotti akv. 16/1914. folyószáma alatt.]</ref> királyi tanácsos és királyi tanfelügyelő, [[Kakujay Gyula]] hírlapíró bátyja.
==Életpályája==
Szülei Kakujay József [[mercyfalva]]i jegyző és Erwerth Margit, mercyfalvai főtanító leánya voltak, vallása római katolikus. Gyermekkorát [[Steierdorf|Stájerlak]]on (Krassó vármegye), anyja bátyjánál töltötte, s ott is végezte el az elemi iskolát. A [[versec]]i reáliskolában kiemelkedő eredménnyel 1857-ben végzett, 1859-ben pedig a budapesti tanárképző intézet adta ki oklevelét. Előbb [[Óbuda (városrész)|Óbudán]] a normál iskolában tanított, majd ugyanebben az évben az [[oravicabánya|oravica]]i főelemi iskolához nevezték ki rendes tanítónak. Ezután a [[nagykikinda]]i főelemi iskolához helyezte a helytartótanács. Itt 1867 után többekkel megalakította a Délmagyarországi Tanító Egyletet, s az 1868-ban megindult ''[[Néptanítók Lapja|Néptanítók Lapjá]]''ban több tanulmányt tett közzé kifogásolva az akkor használatban lévő bécsi kiadású tankönyvek hiányait. 1872-ben a [[Temesvár]]-belvárosi községi iskolához került, ahol rendes tanítóként [[1876]]. november végéig működött, ekkor a [[Gyárváros (Temesvár)|Temesvár-gyárvárosi]] községi fiú- és leányiskolák igazgatójának választották meg. [[1879]]. [[január 15.|január 15]]-én [[temes vármegye]]i magyar királyi másod-tanfelügyelőnek nevezték ki. [[1884]]. [[november 4.|november 4]]-én a temes vármegyei tanítók, tanítói működésének 25. évfordulója alkalmával ezüst babérkoszorúval tisztelték meg; [[1890]]. [[július 14.|július 14]]-én [[Csongrád vármegye]]i, [[október 30.|október 30]]-án [[Fogaras vármegye]]i tanfelügyelővé választották; [[1893]]. [[június 22.|június 22]]-én [[Brassó vármegye|Brassó vármegyébe]] helyezték át. [[1895]]. [[szeptember 25.|szeptember 25]]-én a [[Ferenc József-rend]] lovagkeresztjét nyerte. Elhunyt 1914. december 30-án reggel 2 órakor.
Felesége Schiessel Anna volt. Fia [[Kakujay Károly (mérnök)|Kakujay Károly István]] ([[Nagykikinda]], 1863. január 8. – [[Budapest]], 1960. június 3.) gépészmérnök.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DWTK-WW?i=381&cc=1452460&cat=826282 Budapest VII. kerületi állami halotti anyakönyv 1061/1960.]</ref>
Pedagógiai cikkei és könyvismertetései a ''Néptanítók Lapjá''ban (1868. Olvasókönyveink); az ''[[Ungarischer Schulbote]]''ban (1868–72.) és az ''[[Ungarische Schulzeitung]]''ban (1873. Auf welche Weise kann die ungarische Sprache in Volksschulen mit deutscher Unterrichtssprache erfolgreich gelehrt werden, koszorúzott pályamunka, 1874–75.); a ''[[Temesi Lapok]]''ban (1872–73.); a temesvári községi iskolák Értesítőjében (1874. a bécsi világkiállításban tett pedagógiai-didaktikai tapasztalatait írta le); a [[Józsa Mihály]] által szerkesztett Brassóvármegye népoktatási tanintézeteinek monographiájában (Brassó, 1896. A brassómegyei tanító-egyesület fejlődéséről és feladatáról) stb.
==Munkái==
# Magyar nyelvgyakorló és olvasókönyv Magyarország nem magyar ajkú népiskolái számára. I., II. évfolyama. Budapest 1873., (2. kiadás 1875. I. évf. 11. k. 1888., II. 9. k. 1888., 10. bőv. k. 1889.), III., IV. évf. Budapest. 1875. (IV. 4. átdolg. k. 1888.), V., VI. évf. 1880. (Az I. évfolyamból eddig 10 kiadás, II. 8. k., III. 6 kiadás jelent meg Budapesten, összesen 500,000 példányban. Az I. és II. rész németül Budapest, 1873., 3. kiadása 1876. Budapest; megjelent még bolgár kiadása Budapest. rumén átdolgozásban Temesvárt, 1883., 2. kiadása Aradon, 1889., szerbül Ujvidéken.)
# Deutsches Sprach und Lesebuch für ungarische Volksschulen, I. und II. Jahrgang. Budapest, 1876. (2. kiadás. Budapest, 1886).
# A német nyelvoktatás magyar népiskolák számára. Segédkönyv a tanítók számára. Budapest, 1876.
# A temesmegyei népoktatás ügye. Temesvár, 1884. (Különny. a m. orvosok és természetvizsgálók XXIII. nagygyűlésének Munkálataiból.)
# A természetrajzi oktatás vezér- és kézi könyve. Budapest, 1885. (Németül: Budapest, 1885.)
# Helyrajzi emlékmű a magyar orvosok és természetvizsgálók 1886. évi aug. 22-től 26-ig Buziás-Temesvárott XXIII. vándorgyűlésére. Temesvár, 1886. (Különnyomat Brauer Armin, A temesmegyei tankerület népoktatásügye c. munkájából)
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
* {{szinnyei|5||k/k10042.htm}}
* {{Forrásjelzés-Pallas|szócikk=Kakujay|url=http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/054/pc005435.html#4}}
* {{pim|298740}}
* [https://misc.bibl.u-szeged.hu/60243/1/magyar_paedagogiai_szemle_1890_002.pdf Dobján László: ''Magyarországot újból meg kell hódítani''. In: Magyar Paedagogiai Szemle, 11. köt. (1890) 2. füzet, 40–44. oldal]
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Magyar pedagógusok]]
[[Kategória:Római katolikus magyarok]]
[[Kategória:1840-ben született személyek]]
[[Kategória:1914-ben elhunyt személyek]]