Kalcit forrásának megtekintése

{{Ásvány infobox
| kép = CalcitePau.jpg
| név = Kalcit
| névváltozatok = mészpát
| kémiai elnevezés = [[kalcium-karbonát]]
| képlet = CaCO<sub>3</sub>
| kristályrendszer = trigonális
| osztály = 5
| alosztály = A
| csoport = [[Kalcitcsoport]]
| megjelenés = ditrigonális, szkalenoéderes
| sűrűség = 2,71
| keménység =  3 (a Mohs-skála egyik referenciaásványa)
| hasadás = kiváló
| törés = egyenetlen
| szín = fehér vagy színtelen, impuritástól elszíneződhet
| porszín = fehér vagy színtelen
| fény = üvegfényű
| átlátszóság = áttetsző vagy átlátszó
| oldhatóság = híg gyenge savakban oldódik, gázfejlődés mellett
| különleges tulajdonság = nagy kettőstörés; közönséges nyomáson nem olvad meg, hanem 910 °C-on CaO-ra és CO<sub>2</sub>-ra disszociál (mészkőégetés)
}}
[[Fájl:Calcite.jpg|thumb|right|250px|Egy '''izlandi pát''' segítségével az ásvány nagy kettőstörése kiválóan szemléltethető.]]
A '''kalcit''' egy [[karbonát- és rokon ásványok|karbonátásvány]], a [[kalcium-karbonát]] trigonális [[kristályrendszer]]ű ásványa. Polimorf változatai az [[aragonit]] (rombos) és a [[vaterit]] (hexagonális). A 2018-as [[Az év ásványa|év ásványának]] címére jelölték a [[fluorit]] és a [[szfalerit]] mellett, de a címet a fluorit nyerte el.
== Képződése, megjelenési formái ==
Képződési hőmérsékletétől függően számtalan kristályformája ismert: gyakran táblás, romboéderes, prizmás (ágyúpát) vagy szkalenoéderes formákban jelenik meg. Vaskos, szemcsés, szálas, rostos vagy monomineralikusan kőzetalkotó tömegekben is gyakori. Igen elterjedt és nagy mennyiségben szereplő ásvány. Magmás folyamatokból, hévforrásokból, szárazulati és tengeri üledékek képződése során sokféle módon és különböző megjelenési formákban keletkezhet.
A víztiszta, nagykristályos kalcitnak '''izlandi pát''' a neve, amiből régebben – jelentős kettőstörése miatt – a polarizációs mikroszkópok [[Nicol-prizma|Nicol-prizmáit]] készítették.
Forrásvizekből tömött-réteges kalcit vagy '''borsókő''' válik ki, míg a hullámveréses partok üledéke az apró-gömbös '''oolit'''. A mészkőbarlangok '''cseppkövei''' is kristályos kalcitból épülnek fel. Vizes oldatokból azonban – a hőmérséklettől és az oldatban szereplő egyéb ionoktól függően – nem mindig kalcit kristályosodik, hanem rombos szimmetriájú [[aragonit]], aminek kémiai képlete megegyezik a kalcitéval. Tiszta oldatok esetében, közönséges hőmérsékleten kalcit, 29 °C felett [[aragonit]] képződik.
Legnagyobb jelentősége a tömör [[mészkő (kőzet)|mészkövek]] felépítésében van, mely kőzettípusok bizonyos földtani idők során nagy mennyiségben keletkeztek, például a [[triász]]ban a [[dachsteini mészkő]]. A mészkövekből metamorfózis hatására létrejövő, fehér színű, durvaszemcsés kalcitkristályokból álló kőzetet [[márvány]]nak nevezik. Ha a kristályrács felépítésében Ca- és Mg-ionok vegyesen vesznek részt, akkor [[dolomit]] képződik, mely ásványból felépülő karbonátkőzet szintén jelentős tömegekben alkot egész hegységeket.
== Képek ==
<gallery>
Fájl:CalcitePau.jpg|Franciaországból
Fájl:Calcite.JPG|Kristályos kalcit
Fájl:Calcite (Mexique) 3.JPG|Mexikóból
</gallery>
== Források ==
* Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
* Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1985.
*http://evosmaradvanya.hu/
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Kémia}}
[[Kategória:Pótanion nélküli vízmentes karbonátok]]
[[Kategória:Karbonát- és rokon ásványok]]