Kamond forrásának megtekintése

{{nincs forrás}}
{{Magyar település infobox
 | név = Kamond
 | kép = Kamond, római katolikus templom 2021 07.jpg
 | képaláírás = A nagykamondi római katolikus templom
 | címer = Coa_Hungary_Town_Kamond.svg
 | régió = Közép-Dunántúl
 | megye = Veszprém
 | járás = Devecseri
 | rang = [[község]]
 | polgármester = Bódis Csaba (független)<ref name="24önkvál" />
 | irányítószám = 8469
 | körzethívószám = 88
 | népsűrűség = 20,83
 | terület = 20,5
 | szélességi fok = 47.15141
 | hosszúsági fok = 17.20365
 | KSH kód = 19141
}}
'''Kamond''' [[község]] [[Veszprém vármegye|Veszprém vármegyében]], a [[Devecseri járás]]ban található.
== Fekvése ==
Kamond [[Veszprém vármegye]] nyugati peremén, a [[Marcal]] folyó árterének szegélyére települt, abból néhány méternyire kiemelkedő település. Két eredetileg különálló településrésze Nagykamond és az attól északra fekvő Kiskamond, mára a két községrész belterületei gyakorlatilag összeértek.
A szomszédos települések: észak felől [[Nagypirit]], kelet felől [[Kerta]], délkelet felől [[Kisberzseny]], dél felől [[Zalaszegvár]], délnyugat felől [[Karakó]], nyugat felől [[Kemenespálfa]], északnyugat felől pedig [[Boba]].
=== Megközelítése ===
A község legfontosabb közúti megközelítési útvonala a [[8-as főút (Magyarország)|8-as főút]], amely a közigazgatási területének déli szélén halad el, ezen közelíthető meg a legegyszerűbben az ország keletebbi részei, illetve [[Vas vármegye]] felől is. Tényleges elérését a 8-asból észak felé itt kiágazó [[8403-as mellékút (Magyarország)|8403-as út]], illetve annak belterületi folytatásaiként a 84&nbsp;118-as és 84&nbsp;119-es számú mellékutak teszik lehetővé, utóbbin érhető el északról, Boba irányából is.
== Története ==
A régészek számos őskori edénytöredéket, római kori kőépítkezés maradványokat és [[Árpád-kor]]i temetkezési helyet tártak fel. A régen mocsárral körülvett [[Nagyváralja|Nagyváralján]]<ref>{{Cite web |url=https://varak.hu/latnivalo/index/247-Kamond-Nagyvaralja/ |title=Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében Kamond, Magyarország, Veszprém megye – Nagyváralja |accessdate=2022-02-04 |publisher=varak.hu}}</ref> (Várhely-dombon) földvár állt. Kamond [[szláv nyelvek|szláv]] eredetű szó, jelentése ''kő'', ''szirt''. A szláv jelentésű szóból következtethető, hogy a falu a honfoglaláskor is állt már és lakott volt. A [[Duna|Dunától]] délre, a [[Dunántúl]] déli részétől a [[Répce]], Marcal, [[Bakony]], [[Sárvíz (folyó)|Sárvíz]] és a Duna árterülete által alkotott területen helyezkedett el a szlávok alapította [[Nyitrai Fejedelemség|Pribina-hercegség]]. A szlávok uralmát ezen a területen a magyar honfoglalás semmisítette meg, Kamond is ekkor kerülhetett magyar fennhatóság alá. Oklevélben Kamondot először [[1062]]-ben említik. A [[Tatárjárás Magyarországon|tatárjárás]] [[1241]]–[[1242|42]]-ben teljesen elpusztította a falut. A újratelepülés lassan zajlott. A [[15. század]]ban már különálló volt a két község.
=== Kiskamond ===
Kiskamond a század elején a [[Pannonhalmi Bencés Főapátság|pannonhalmi apátság]] tulajdonában volt, de a század közepén már Choron Mártoné. [[1457]]-ben Barócs Mihályé, [[1465]]-ben pedig a Dégieké. [[1488]]-ban a neve ''Felsew Kamond''. Az adólajstrom szerint [[Kinizsi Pál]]nak is volt itt birtoka. [[1550]]-ben a települést [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] a Kamondi-családnak adományozta, kisebb birtokrészekkel azonban a nemesek is rendelkezhettek már. A neve [[1603]]-ban ''Kis Kamond''. E falu is beleesett [[Batthyány Ádám (országbíró)|Batthyány Ádám]] dunántúli főkapitány hadiövezetébe, ezért a [[Török Birodalom|török]] elleni harcot vállaló parasztok szabadságot élveztek. [[1657]]-ben és [[1660]]-ban erre a szabadságra hivatkoztak, amikor megtagadták a [[tized]] fizetését a [[győr]]i püspöknek. E „hadirend” közül többen megszerezték eredeti paraszttelkeiket és a nemesség soraiba kerültek. A neve [[1715]]-ben ''Nemes Kamond'', [[1788]]-ban pedig ''Felső seu Kis Kamond''. [[1779]]-től tartozik a Veszprémi püspökségbe ([[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] rendelete). [[1785]]-ben és [[1828]]-ban a nemességé a vezető szerep a társadalmában. Főként föld- és szőlőműveléssel foglalkoztak.
=== Kamond a [[napóleoni háborúk]]ban ===
[[1809]]. [[június 7.|június 7–8-án]] az [[Andrássy-dandár]] [[Jánosháza]], [[Karakó]], Kamond és [[Dabróka-puszta]] térségében utóvédharcokat folytatott a [[Franciaország|francia]] [[Itáliai Hadsereg]] V. MacDonald-hadtestének előretolt csapatai ellen. A cél az volt, hogy az [[Olaszország történelme|Itáliából]] harcolva visszavonuló osztrák–magyar csapatok IX. hadtestének három hadosztályát fedezzék visszavonulás közben, amíg azok [[Tüskevár (település)|Tüskevárról]] – [[Pápa (település)|Pápán]] át – [[Győr]]ig érnek. [[Június 11.|Június 11-én]] a francia támadás egészen [[Borsosgyőr]]ig vetette vissza az Andrássy-dandárt. A lakosság létszáma [[1828]]-ban 296, [[1851]]-ben pedig 350 fő volt.
A kiskamondiak az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharcban]] adományokat gyűjtöttek a szabadságharc részére. Kiskamondi nemzetőrök harcoltak a [[A Dráva-vonal védelme (1848)|Dráva-vonal]] védelmében. [[1910]]-ben a lakosság fele, [[1941]]-ben pedig 25%-a volt nincstelen. Az [[1945]]. [[március 26.|március 26-i]] szovjet megszálllás előtt egy 200 holdon felüli birtok volt a községben.
=== Nagykamond ===
Nagykamond neve [[1531]]-ben ''Alsókamond'', [[1544]]-ben pedig ''Nagy-Kamond'' volt. [[1730]]-ban gróf [[Erdődy család|Erdődy]] György és László földesurakkal megkötötték szerződésüket a török pusztítás után a nagykamondi pusztára települt úrbéresek. A szerződésből ítélve szervezett telepítésről lehetett szó, valószínűleg Nagy-Kamond sokáig lakatlan volt. A falu később is az [[Erdődy család]] birtokában maradt. Az Erdődyek római katolikus – feltehetőleg [[Dunai svábok|sváb]] – [[hospes]]ekkel telepítette be, azzal a kikötéssel, hogy a faluba csak római katolikus pap költözhet be. Népesedése lassú volt, a megélhetési források rendkívül szegényes volta miatt. Az iskola rektora [[1771]]-ben Dömötör János volt, akinek egyetlen tanulóját sem tudták összeírni, mert a szülők nem küldték iskolába a gyerekeiket. [[1779]] óta – Kiskamondhoz hasonlóan, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] rendeletére – a Veszprémi püspökséghez tartozik. [[1788]]-ban ''Alsó seu Nagykamond'' néven említették a falut.
Lakossága [[1828]]-ban 320, [[1851]]-ben pedig 345 fő volt. Mint agrárfalu, a paraszti jobbágyok terheit viselte, [[tized]]et a győri püspöknek szolgáltatott. A lakosok a Marcal folyóban halásztak, amiért bért fizettek. A község urai egészen a [[második világháború]] végéig az Erdődyek maradtak; [[1935]]-ben a 2663 holdas határ több mint fele, 1521 hold volt a tulajdonukban. Az előnytelen birtokmegosztás miatt nagyszámú agrárproletár-réteg alakult ki. [[1910]]-ben a mezőgazdaságból élők a lakosság 54,7%-át tették ki. [[1927]]-ben 532 magyar ajkú lakója volt. Ekkor – 50 kisiparos és 21 egyéb foglalkozású kivételével – mindannyian a mezőgazdaságból éltek.
=== Egyesülés ===
A mai Kamond [[1954]]. [[november 1.|november 1-jével]] jött létre, a [[jobbágy]]községnek számító Nagykamond és a nemesi községnek minősülő Kiskamond egyesülésével. A jelentős vagyoni és [[vallás]]i különbségek miatt az egyesülésre csak ezek megszüntetését követően, a [[második világháború]]t követő kommunista hatalomátvétel után kerülhetett sor. [[1969]]-ben Kamondot 823 lelkes községként tartották számon az ajkai járásban.
A lakosság nagyobb része a [[termelőszövetkezet]]ben dolgozott, amely az [[1959]]. március elején alakult kiskamondi Kinizsi és a nagykamondi Marcalvölgye termelőszövetkezetek egyesítéséből keletkezett, [[1962]]. január 1-jén. A termelőszövetkezet 2056 holdon, 148 taggal gazdálkodott. Egy kavicsbányát is üzemeltettek. A falun kívül mintegy 40 fő dolgozott, főleg [[Kerta|Kertán]] és [[Ajka|Ajkán]]. [[1974]]-ben a szövetkezet egyesült a kertai Jóbarátság Termelőszövetkezettel.
[[Magyar Károly (főispán)|Magyar Károly]] korábbi főispán egykori itteni kastélyában szociális otthont létesített az állam [[1958]]. [[december 1.|december 1-jén]] ([[1980]]-ban 142 gondozott élt itt). Az otthon kevés állattal, földdel és kertészettel rendelkezett, ma már [[pszichiátria]]i otthonként üzemel. 1958–60 között művelődési házat építettek, amelyet [[Gárdonyi Géza|Gárdonyi Gézáról]] neveztek el. Akkor még ez az épület adott helyet a községi tanácsnak, az orvosi rendelőnek és a könyvtárnak. Az áramot [[1937]]–38-ban vezették be. [[1978]]-ban társadalmi munkában sportpályát építettek. A gyermekek a kertai és a [[boba]]i általános iskolában tanulnak.
Természetvédelmi terület is található a településen.
== Közélete ==
===Polgármesterei===
* 1990–1994: Szabó József (független)<ref name="90önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Kamond települési választás eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt |language=magyar }}</ref>
* 1994–1998: Szabó József (független)<ref name="94önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=19&TAZ=087&W=4 |title=Kamond települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2019-12-27 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1998–2000: Szabó József (független)<ref name="98önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=19&TAZ=087&W=4 |title=Kamond települési választás eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-05-08 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2001–2002: Oláh Zoltán (független)<ref name="010128idők">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/idokozionk/idokozionk/i010128.htm |title=A 2001. január 28-án tartott időközi választások eredményei |date=2001-01-28 |accessdate=2020-05-25 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref><ref>A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.</ref>
* 2002–2006: Oláh Zoltán (független)<ref name="02önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=19&TAZ=083&W=4 |title=Kamond települési választás eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-05-08 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2006–2007: Tar Sándor (független)<ref name="06önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=19&TAZ=083&W=4 |title=Kamond települési választás eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-05-08 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2007–2010: Asbóth Szabolcs (független)<ref name="07önkválidőközi">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/idokozionk/idokozionk/2007/jk-kamond.html |title=Kamond települési időközi választás eredményei |date=2007-04-15 |accessdate=2020-05-31 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2010–2014: Asbóth Szabolcs Zoltán (független)<ref name="10önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk5/19/tjk19083.htm |title=Kamond települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-07-26 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2014–2019: Asbóth Szabolcs Zoltán (független)<ref name="14önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M19/T083/tjk.html |title=Kamond települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2016-02-19 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2019–2024: Asbóth Szabolcs (független)<ref name="19önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=40&MAZ=19&TAZ=083&W=4 |title=Kamond települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2024-07-31 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2024– : Bódis Csaba (független)<ref name="24önkvál">{{cite web |url=https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/19/telepulesek/083?tab=results&filter=representative |title=Kamond települési választás eredményei |date=2024-06-09 |accessdate=2024-09-07 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
A településen 2001. január 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,<ref name="010128idők" /> az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.<ref name="2001idők">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/idokozionk/idokozionk/iov01.htm |title=Időközi önkormányzati választások 2001-ben |date=2001 |accessdate=2020-05-25 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
2007. április 15-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani Kamondon,<ref name="07önkválidőközi" /> ezúttal az addigi faluvezető lemondása okán.<ref name="2007idők">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/idokozionk/idokozionk/2007idokozi.html |title=2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben |date=2007 |accessdate=2020-05-31 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
== Népesség ==
A település népességének változása:
{{népességdiagram}}
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,5%-a magyarnak, 19,6%-a cigánynak, 1,2%-a németnek, 0,5%-a románnak, 0,2%-a lengyelnek mondta magát (7,5%-uk nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54%, evangélikus 12,6%, református 4,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,8% (21,3% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=19141 Kamond] ''Helységnévtár''</ref>
2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 7,4% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2-0,2% románnak, szerbnek, örménynek és szlovénnek, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,6% volt római katolikus, 7,6% evangélikus, 1,9% református, 1,4% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 3,1% felekezeten kívüli (56,1% nem válaszolt).<ref>[https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=19141 Kamond] ''Helységnévtár''</ref>
== Nevezetességei ==
* Dr. Magyar Károly egykori kastélya
* Nagykamondi Római Katolikus templom
* Kiskamondi Evangélikus templom (1967)
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [http://kamond.hu Kamond község hivatalos honlapja]
{{Veszprém megye települései}}
{{Zala}}
{{Devecseri járás}}
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}
[[Kategória:Veszprém megye települései]]
[[Kategória:A Marcal-medence települései]]