Kasmíri saivizmus forrásának megtekintése

{{Hinduizmus}}
A '''kasmíri saivizmus''' ([[Dévanágari írás|dévanágari]]: कश्मीर शैवदर्शन) a [[saivizmus]] [[Ezoterika|ezoterikus]] formája, amely a [[8. század|8.]] és [[11. század]] között terjedt el el az észak-indiai [[Kasmír (régió)|Kasmír]] régiójában.
A kasmíri saivizmust egymással összefüggő [[Saivizmus|saiva]] és [[Saktizmus|sákta]] iskolák alkotják: a ''kaula'' (családot érintő), a ''krama'' (fokozatos haladás) és a ''trika'' (háromszoros), bár a kifejezés gyakran a legutolsó iskolára vonatkozik, amely a legfontosabb, mivel magába olvasztotta a ''kaula'' és a ''krama'' hagyományait. A trika iskola irodalmát három csoportra osztják:
* Ágama-sásztra - a 64 [[Monizmus|monista]] saiva ágamában és a Siva-szútrákban testet öltött kinyilatkoztatott igazság
* Szpanda-sásztra - a szpandával (lüktetéssel) foglalkozó szövegek csoportja
* Pratjabhidnyá-sásztra - a korábbi írások filozófiai rendszerezése, melynek filozófiája szerint minden dologban fel kell ismerni Sivát
A leghíresebb trika filozófus [[Abhinavagupta]] volt, akinek a fő műve a Tantrálóka.
A kasmíri saivizmus szerint az abszolútum ''(parama Siva)'', melynél nincs magasabb rendű ''(anuttara)'', nem más mint [[Siva]] és [[Sakti]] fényként ''(prakása)'' és tudatként ''(vimarsa)'' felfogott egysége.
A megszabadulásnak ([[Móksa|mukti]]) vagy a ''parama Siva'' felismerésének négy útja van:
* ''anu upája'' - a kegyelem vagy a sakti alászállása ''(saktipáta)'' révén elnyert megszabadulás
* ''sámbhava upája'' - a lélek elmerülése az isteni tudatban
* ''sákta upája'' - a tiszta gondolatok kialakításával elért felébredés
* ''ánava upája'' - a testről, a mantráról és az istenségről végzett meditáció
== Hivatkozások ==
{{jegyzetek}}
* Akadémiai Kiadó: Világvallások → kasmíri saivizmus; 2009
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Hinduizmus]]