Kató Kiszly István forrásának megtekintése

{{személy infobox}}
'''Kató Kiszly István''' született '''Kiszlingstein István''' ([[Budapest]], [[1895]]. [[április 11.]] – Budapest, [[1963]]. [[március 2.]])<ref>mkt.yii.hu/portal/hu/személyek/személy.html?id=14839</ref> trükkfilmrendező, díszlettervező, az első ismert magyar animációs film megalkotója volt. Apja [[Kiszlingstein Sándor]] magyar könyvárus, könyvkötő üzletvezető, [[Bibliográfia|bibliográfus]].<ref>{{Cite web |title=B.E.M.S. Gyaszjelentesek |url=http://www.bibliotheca.hu/gyaszjel/index.html#-k- |work=www.bibliotheca.hu |accessdate=2024-08-12}}</ref>
==Élete==
Az Iparművészeti főiskolán grafikai szakon végzett, kosztümtervezést is tanult. A [[Magyar Állami Operaház]]ban kezdett dolgozni. [[Kéméndy Jenő]]t tartotta mesterének, az ő szokatlan szcenikai megoldásai terelték a figyelmét az animáció felé.<ref>Dizseri Eszter:Kockáról-kockára a magyar animáció története 1948-1998 98. oldal</ref> 1914-ben gondolta ki, de lehet, hogy egy évvel később készítette el<ref>Orosz Márton: Magyar Animáció: kommersz spektátulum vagy avantgárd utópia?</ref> a ''Zsírb Ödön''t, egy papírkivágásos technikával készült börleszk animációs filmet. Az operatőr [[Veres Gábor (operatőr)|Veres Gábor]] volt.<ref>Orosz Márton:Magyar animáció kommersz spektátulum vagy avantgárd utópia?</ref> 1915-16-ban a [[Nemzeti Színház]]ban dolgozott. A [[tanácsköztársaság]] alatt készítette el a ''Burzsujbácsi a mennyországban'' című agitációs filmet. Ezt öt mozi is vetítette. Ekkor ismerkedett meg Arany Ferenc operatőrrel, az ő biztatására kezdett el a tiszta árnyanimációval<ref>Orosz Márton: magyar animáció kommersz spektátulum vagy avantgárd utópia?</ref> 1919-ben ezzel a technikával készült el a ''János vitéz''. 1920-ban a Krupka cég filmlaborjában rendezett. Itt készült el az első színes animációs mozi<ref name="ReferenceA">M. Tóth Éva: Animációs mozgóképtörténet</ref> a ''Bogárorfeum'' - ezzel a technikával azóta se készült több film -<ref>Dizseri Eszter: Kockáról kockára a magyar animáció krónikája 1948-1998. Balassi, 1999</ref> később az Uher filmgyár díszlettervezője lett.<ref>Új magyar filmlexikon szerk. Ábel Péter, 1978</ref> 1932-ben a főváros számára készített tudományos oktatófilmeket „rajzos híradókat” a Híradó Filmszínház részére. A ''Rádió'' c. epizód a Londoni Oktatófilm Kongresszuson díjat nyert.<ref>Új magyar filmlexikon szerk. Ábel Péter Akadémiai, 1978</ref> Budapest ostroma alatt munkásságának nagy része megsemmisült,<ref name="ReferenceA"/> később a Népszerű Tudományos Stúdió számára, majd a Budapest Stúdióban folytathatta az oktatófilm-gyártást.
==Művei==
* Zsírb Ödön (1914)
* Kápuszta Sári és Gulasch Miska (1915)<ref>M. Tóth Éva: Animációs Mozgóképtörténet</ref>
* János vitéz (1919)
* Burzsuj bácsi a mennyországban (1919)
* Prof. Nick Paccer (1920)
* Rómeó és Júlia (1921)
* Bogárorfeum (egy éj a Bogár-bárban) (1932)<ref name="ReferenceA"/>
* 268 oktatófilm (1932-1944)
* 145 rajzos híradó (1940-43)<ref>Új magyar filmlexikon</ref>
==Jegyzetek==
{{Jegyzetek}}
==Források==
* [mkt.yii.hu/portal/hu/személyek/személy.html?id=14839]
* Új magyar filmlexikon szerk. Ábel Péter Akadémiai, 1978  {{ISBN|9630516276}}
* [https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0010_m_toth_eva_mozgokeptortenet_2/ch03.html#id595903 M. Tóth Éva: Animációs mozgóképtörténet 2. kötet]
* Dizseri Eszter: Kockáról-kockára a magyar animáció krónikája 1948-1998 Balassi 1999 98.-99. oldal
* [http://metropolis.org.hu/?pid=16&aid=542 Orosz Márton: Magyar animáció kommersz spektátulum, vagy avantgárd utópia In: Metropolis 2015/3.]
[[Kategória:Magyar filmrendezők]]
[[Kategória:Magyar díszlettervezők]]
[[Kategória:1895-ben született személyek]]
[[Kategória:1963-ban elhunyt személyek]]