Kelemen-havasok Nemzeti Park forrásának megtekintése

{{Védett terület infobox
 | név =
 | IUCN-kategória = II
 | besorolás = <!-- nem IUCN-védelmi (pl. nemzeti) programok esetén -->
 | kép =
 | képméret =
 | képaláírás =
 | ország = Románia
 | elhelyezkedése = [[Maros megye|Maros]], [[Suceava megye|Suceava]] és [[Hargita megye]]
 | szélességi fok =
 | szélességi ívperc =
 | szélességi ívmásodperc =
 | szélesség =
 | hosszúsági fok =
 | hosszúsági ívperc =
 | hosszúsági ívmásodperc =
 | hosszúság =
 | szöveg pozíciója =
 | legközelebbi város = [[Dornavátra]]
 | terület = 240,41
 | alapítás ideje = 1975
 | felvétel ideje = 2000
 | felügyelő szervezet =
 | látogatók =
 | év =
 | címernövény =
 | címerállat =
 | weboldal = http://www.calimani.ro/
 | wikicommons =
}}
[[Fájl:Veronica alpina.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Alpesi veronika]]
A '''Kelemen-havasok Nemzeti Park''' Románia nemzeti parkjainak egyike, területén természetes lombhullató, vegyes- és fenyőerdőkkel, valamint szubalpesi és alpesi régiót foglal magába gazdag, változatos növény és állatvilággal. Területe 24 041 hektár, három megye: [[Maros megye|Maros]], [[Hargita megye|Hargita]] és [[Suceava megye|Suceava]] felszínén.
A Nemzeti park az IUCN-osztályozás szerint a II. kategóriába van sorolva.
A park területén a következő természetvédelmi területek vannak:
* Jnepeniş cu Pinus cembra Tudományos Rezervátum (IUCN I-es kategória)
* Tizenkét Apostol Emlékpark (IUCN III-as kategória)
* Kelemen Jézer-tó Különleges Élőhely (IUCN IV-es kategória)
[[Fájl:Aquila chrysaetos USFWS.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Szirti sas]]
==Növényvilága==
[[Fájl:Vizitati parcul national Calimani.JPG|bélyegkép|balra|160px|Turista tájékoztató tábla a Kelemen-havasokban]]
[[Fájl:Lynx lynx poing.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Hiúz]]
A növényvilág ritka fajai közül említést érdemel:
* [[Közönséges tiszafa|Tiszafa]]
* [[Havasi cirbolyafenyő|Cirbolyafenyő]]
* [[Harangrojt]] (Soldanella montana)
* [[Zöldhúr]] (Sagina apetala) - veszélyeztetett faj
* [[Salix bicolor]] fűz
A vörös listás fajok között szerepel:
* [[Erdélyi havasszépe]] (Rhododendron myrtifolium)
* [[Kék csatavirág]] (Polemonium caeruleum)
* [[Pettyes tárnics]] (Gentiana punctata)
* [[Angyalgyökér]] (Angelica archangelica)
* [[Északi szirtipáfrány]] (Woodsia ilvensis)
* [[Aggófű]] (Senecio incanus subsp. carnio-licus)
* [[Szártalan tárnics]] (Gentiana aca-ulis)
* [[Sárkánygyökér]] (Calla palustris)
* [[Mocsári korpafű]] (Lycopodiella inundata)
* (Cystopteris montana) páfrány
* Cystopteris sudetica
* [[Kárpáti torokvirág]] (Tozzia alpina subsp. carpathica)
* Pedicularis exaltata
* [[Borbási-kakascímer]] (Rhinan-thus borbasii)
* Thymus bihoriensis
* [[Alpesi veronika]] (Veronica alpina)
* [[Baumgarten-veronika]] (Veronica baumgartenii)
* [[Havasi istác]] (Armeria maritima subsp.
alpina)
* [[Tőzegeper]] (Comarum palustre)
* [[Bordamag]] (Laserpitium archangelica)
* [[Osztrák borzamag]] (Pleurospermum austriacum)
* [[Torzsaszerű here]] (Trifolium spadiceum)
* [[Pompás tárnics]] (Gentiana clusii)
* [[Vitézvirág]] (Anacamptis pyramidalis)
* [[Győzedelmes hagyma]] (Allium victorialis)
* [[Kárpáti csenkesz]] (Festuca carpatica)
* [[Porci-csenkesz]] (Festuca porcii)
* [[Kék mézbogyó]] (Lonicera caerulea)
* [[Varjúköröm|Vágner-varjúköröm]] (Phyteuma vagneri)
* [[Havasi zergevirág]] (Doronicum clusii)
A [[Kelemen-havasok]]ban az [[Kosborfélék|orchidea]]fajok is jelen vannak, a hazánkban spontán növő kb. 90 orchideafajból itt tizenegy ismert. Ezek egyike a [[Boldogasszony papucsa|Kisasszonypapucs]], amely egyike a nálunk legritkábban növő orchideáknak, egyedszáma évről évre csökken, és gyakorlatilag csak a nagyon vad, járatlan helyeken találkozhatunk vele.
Az [[Európa|Európában]] megtalálható három (a Flora Europaea által elismert) Cypripedium nemzetség közül e tájon csak egy nő spontán, a Cypripedium calceolus. Valamikor tömegesen virított a [[karszt-bokorerdők]]ben, [[bükkösök]]ben, mészkedvelő [[tölgyesek]]ben, mára már alig találhatunk egy-egy példányt a járt, jelzett ösvényeken.
A [[Boldogasszony papucsa|Boldogasszony papucsát]], vagy másik ismertebb nevén Kisasszonypapucsát  [[Carl von Linné|Carl Linné]], a nagy svéd természettudós, botanikus írta le 1753-ban a Species Plantarum című munkájában. Az orchideafélék (Orchidaceae) családjába tartozik.
Latin neve: Cypripedium calceolus L., magyar neve: Boldogasszony papucsa, de nevezik rigópohár, kisasszonypapucs, papucskosbor, kakukk virág, tarka rigópohár, Mária cipellője néven is. Nemzetségneve (cypripedium) a kypris = Vénusz istennő és a pédilon = cipő, papucs görög szavakból ered, ami a növény alakjára utal.
Fajunk a Nemzeti Vörös Könyvbe nincs beírva, a Nemzeti Vörös Lista a "Sebezhető" (VU) kategóriába sorolja. Domb- és hegyvidékeken, mészkőtalajon fordul elő. [[Eurázsia|Eurázsiában]], [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniától]] egészen a [[Csendes-óceán]]ig jelen van, május–júniusban virágzik.
==Növényvilága==
<gallery>
File:Gentiana punctata a1.jpg|Pettyes tárnics (Gentiana punctata)
File:Bergglöckchen (Soldanella montana).jpg|Harangrojt (Soldanella montana)
File:Pěnišník v Retezatu.jpg|Erdélyi havasszépe (Rhododendron myrtifolium)
File:Armeria maritima ssp. alpina (Willd.) P.Silva (7560680798).jpg|Havasi istác (Armeria maritima ssp. alpina)
File:Cypripedium calceolus 03-09.jpg|Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus)
File:Doronicum clusii a3.jpg|Havasi zergevirág (Doronicum clusii)
File:Orchidaceae - Anacamptis pyramidalis-4.JPG|Vitézvirág, vagy Vitézkosbor (Anacamptis pyramidalis)
File:Gentiana clusii - Wank.JPG|Pompás tárnics (Gentiana clusii)
</gallery>
==Állatvilága==
Szinte minden állatfaj megtalálható a területen azok közül, melyek a [[Kárpátok]] erdőrengetegeiben előfordulnak. A ritkább fajok közül említést érdemel a [[szirti sas]], a [[vándorsólyom]], a [[vörös vércse]], a [[nyírfajd]], a [[siketfajd]], az [[európai vidra]], a [[hiúz]], a [[Szürke farkas|farkas]] és a [[gímszarvas]]. 
==Képek==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{Románia nemzeti parkjai}}
{{portál|Erdély|-|Románia|-|Földrajz}}
[[Kategória:Erdély]]
[[Kategória:Románia nemzeti parkjai]]
[[Kategória:Maros megye]]
[[Kategória:Hargita megye]]