Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang forrásának megtekintése

{{Barlang infobox
|név=Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang
|kép=
|képaláírás=
|település=[[Budapest]]
|földrajzi táj=[[Budai-hegység]]
|típus=hévizes eredetű, inaktív
|tengerszint feletti magasság=215
|hossz=11
|mélység=1
|magasság=3
|függőleges kiterjedés=4
|barlangkataszteri szám=4763-17
}}
A '''Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang''' [[Budapest III. kerülete|Budapest III. kerületében]], a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]]ban lévő [[Budai Tájvédelmi Körzet]]ben található egyik [[barlang]].
== Leírás ==
A [[Buda (városrész)|budai]] termálkarszt K-i részén, a [[Mátyás-hegy]] DK-i, felhagyott, kétszintes kőfejtőjének alsó bányaszintjén, az alsó bányaudvar Ny-i, bal oldali részén, 215 m [[tengerszint feletti magasság]]ban van a bejárata. A Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang közelében található a [[Keleti-kőfejtő 17. sz. barlang]]. Bejárata természetes jellegű, de bányászat miatt nyílt meg, szabálytalan alakú és vízszintes tengelyirányú. A barlang vízszintes vascsövön keresztül közelíthető meg. A hévizes eredetű barlang 11 m hosszú. Hasadék mentén ferde réteglapot követve jött létre. Ebben a barlangban van a kőfejtő egyik legmélyebben lévő barlangi végpontja. Megtekintéséhez engedély és barlangjáró alapfelszerelés szükséges. Könnyen járható.
Előfordul a Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang az irodalmában ''8-as barlang'' (Acheron 1993), ''8-as objektum'' (Fehér 1994), ''8-barlang'' (Fehér, Fritz 1995), ''8. sz. barlang'' (Kárpát 1984), ''8.sz. barlang'' (Kárpát 1984), ''8.sz.barlang'' (Kárpát 1984), ''8. sz-barlang'' (Fehér 2000), ''8. sz. üreg'' (Kárpát 1983), ''Keleti-kőfejtő 8. sz. barlangja'' (Leél-Őssy 1995), ''Mátyás-hegyi DK-i kőfejtő 8.sz. barlangja'' (Kárpát 1983) és ''Mátyás-hegyi-DK-i kőfejtő 8. sz.barlangja'' (Kárpát 1983) neveken is. Lehet, hogy a ''Mátyáshegyi 2. sziklaüreg'' (Bertalan 1976) és a ''Mátyás-hegyi 2. sz. sziklaüreg'' (Kordos 1984) nevek a Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang névváltozatai.
== Kutatástörténet ==
Közelben lakó, idős emberek elmondása alapján sok üreg volt a kőfejtő talpszintjén akkor, amikor működött a kőbánya. A felső bányaudvar falán található sok kis barlang és a sok barlangindikáció, képződmény arra utal, hogy a kőfejtés egy nagy barlangot pusztított el, vagy a nagy barlang felső részét. A ma látható barlangok ennek a nagy barlangnak a maradványai. Az 1943. évi ''[[Barlangvilág]]''ból megtudható, hogy [[Bertalan Károly]] és Albert Béla, a Buda környéki barlangok módszeres feldolgozásának keretében, átkutattak a Mátyás-hegy és a Kecske-hegy kőfejtőiben lévő 14 kis üreget.
Az 1957. évi ''Földrajzi Értesítő''ben napvilágot látott, [[Leél-Őssy Sándor]] által írt tanulmányban meg vannak említve a mátyás-hegyi nagy kőfejtő üregei, amelyek [[nummulites]]zes mészkőben alakultak ki. A tanulmányban lévő, a Budai-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató helyszínrajzon megfigyelhető a Mátyás-hegy nagy kőfejtőjében található üregek földrajzi elhelyezkedése. (Ezek az üregek a helyszínrajzon a hévizes eredetű barlangokhoz vannak sorolva.) Az 1958-ban kiadott, ''Budapest természeti képe'' című könyvben az olvasható, hogy a Mátyás-hegy D-re néző nagy kőfejtőjének falában vannak hévizes eredetű üregek. Az 1961-ben megjelent, Vitéz András és Pap Miklós által szerkesztett, ''Budapest'' című könyvben szó van arról, hogy a Mátyás-hegy DK-i oldalában található kőfejtőben üregeket láthat a kiránduló, melyek a [[Mátyás-hegyi-barlang]]hoz hasonlóak, de kis méretűek.
Az 1963. évi ''[[Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató]]''ban publikált jelentésben meg van említve, hogy a BEAC Barlangkutató Csoport 1962-ben kutatta a Mátyás-hegy K-i kőfejtőjét. A kőfejtő sziklafalán látszik néhány nyílás, melyek közül kettő (jelenlegi állapotuk szerint) barlangnak nevezhető. Kutatásukkal még nem foglalkozott senki. Láng Gábor geológus feltérképezte az üregeket. Jellegzetes [[Gömbfülke|gömbfülkék]] utalnak az üregek hévizes eredetére. Kb. 4 m átmérőjű a legnagyobb. A [[Barit-barlang]] feltárásán kívül még két másik helyen is biztató a kutatás.
Az 1964. évi ''[[Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató]]''ban szó van arról, hogy a Budapest III. kerületében elhelyezkedő Mátyás-hegy Dunára tekintő kőfejtőjében, 1963-ban találhatók régóta ismert üregmaradványok. Nagyon fel van töltődve a gömbfülkékből és hidrotermális hasadékokból álló üregrendszer. A BEAC Természetjáró Szakosztály Barlangkutató Csoportjának tagjai 1962-től végeznek feltáró munkát a kőfejtő néhány pontján. 1963-ban, kb. 200 órát dolgozva előre tudtak haladni több helyen. Úgy látták, hogy a helyzet biztató, de csak sok munkával érhetnek el eredményt. Tervezték, hogy 1964-ben folytatják a feltáró munkát a kőfejtőben. Elkezdték a hely kőzettani és ásványtani feldolgozását, a terület pontos felmérését, beszintezését és feltérképezését. Minden bizonnyal tavasszal befejezik a térképkészítő munkát.
Az 1966-ban kiadott, ''Budai-hegység útikalauz'' című könyvben az van írva, hogy a Mátyás-hegy másik (DK-i) kőfejtőjében (nem a [[Mátyás-hegyi-barlang]] kőfejtőjében) is vannak kis barlangüregek. 9 üreg vált ismertté ebben a kőbányában. Az 1972. évi ''[[Karszt és Barlang]]''ban közölve lett, hogy 1972. április 24-én (a Budapesti Rendőrfőkapitányság kérésére), eltűntek megtalálása miatt, a Barlangi Mentőszolgálat tagjai átvizsgálták a Mátyás-hegy keleti kőfejtőjének üregeit.
Az 1976-ban befejezett, [[Bertalan Károly]] által írt kéziratban szereplő, a Mátyás-hegy DK-i kőfejtőjében lévő barlangok közül lehet, hogy ez a barlang van röviden leírva ''Mátyáshegyi 2. sziklaüreg'' néven. A kéziratban az olvasható, hogy a ''Mátyáshegyi 2. sziklaüreg'' a Budapest III. kerületében lévő DK-i kőfejtő mélyedésének, a belső bányaudvarnak az ÉNy-i oldalában, a [[Keleti-kőfejtő 18. sz. barlang|''Mátyáshegyi 3. sziklaüreg''től]] D-re van. 1943-ban szabad volt a barlang bejárata. A hévizes eredetű barlang kb. 4 m hosszú és 2–3 m széles. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 publikáció és 1 kézirat alapján lett írva, de az említett kézirat már nem létezik.
A Vass Imre Barlangkutató Csoport 1978. évi jelentésében az van írva, hogy a csoport több éve végzi a Mátyás-hegyen lévő K-i kőfejtő kutatását és térképezését. A kőfejtő néhány fülkéjét a fiatal csoporttagok 1978-ban megbontották, melynek eredményeként 2–3 m-rel meghosszabbítottak néhány fülkét, de nem értek el jelentős eredményt. Az 1982-ben napvilágot látott, ''Budai-hegység útikalauz'' című kiadvány szerint a Mátyás-hegy K-i oldalának kőbányájában vannak hévizes eredetű kis üregek. Kraus Sándor 1983. február 6-án úgy látta, hogy a kis kőfejtő felső pereménél, ott, ahol a hegyoldal véget ér, a szálkőzetben van két üreg. Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1983-ban elkezdte kutatni és dokumentálni a kőfejtő üregeit. Kárpátné Fehér Katalin, Kováts István és Kocsis Ákos (a szakosztály tagjai) 1983-ban felmérték a barlangot, majd 1983-ban, a felmérés adatainak felhasználásával elkészült a Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang alaprajz térképe és keresztmetszet térképe. A térképek 1:100 méretarányban mutatják be a barlangot. Az alaprajz térképen megfigyelhető a keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban. A térképlapon, az alaprajz térkép használatához jelölve van az É-i irány.
[[Fájl:Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang20210921.jpg|bélyegkép|262px|balra|<center>A Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang bejárata</center>]]
Kárpátné Fehér Katalin és Kárpát József 1983-ban megszerkesztették a Mátyás-hegy DK-i kőfejtőjének térképét, amelyen a Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang elhelyezkedése és alaprajza is látszik. A barlang a térkép szerint 215 m [[tengerszint feletti magasság]]ban helyezkedik el. Kárpát József ebben az évben rajzolt egy [[topográfia]]i térképet, amelyen látható a [[Mátyás-hegyi-barlang]] és a DK-i kőfejtő üregeinek elhelyezkedése. A térképen az üregek újra vannak számozva. Az 1983. évi szakosztályi jelentés szerint a hegy geológiai viszonyai és a területen ismert barlangok, valamint üregek miatt itt valószínűleg a jelenleginél nagyobb üregrendszer van. A kőbánya üregeinek feltárásával lehetőség nyílhat a [[Mátyás-hegyi-barlang]]rendszer jobb megismerésére. Év elején, a területen, a szakosztály tagjai rendszeresen végeztek terepbejárásokat. A szakosztály kidolgozta a kőfejtő kutatási tervét. Az általuk ismert és az általuk megtalált szakirodalom alapján nem tudták az üregek neveit és számait beazonosítani. A ''8. sz. üreg''et nem tudták komolyan kutatni időhiány miatt. Az 1983. évi [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|''MKBT Beszámoló''ban]] megjelent egy jelentés a barlang kutatásáról, a barlang 1983-ban készült térképei és az 1983-ban rajzolt topográfiai térkép.
Az 1984. évi szakosztályi jelentésben az olvasható, hogy a Mátyás-hegy DK-i, már nem művelt kőfejtőjében van sok, hévizes eredetű üregrendszer, melyek [[eocén]] [[Mészkő (kőzet)|mészkőben]] és [[Mohaállatok|bryozoás]] [[Márga|márgában]] alakultak ki. 220–245 m [[tengerszint feletti magasság]]ban vannak a kőfejtéskor feltárt barlangmaradványok. Ezek (a terület szomszédos barlangrendszereihez hasonlóan) tektonikus előkészítés és mélyből feltörő hévizek keveredési korróziója miatt jöttek létre. A Keleti-kőfejtő 8. sz. barlangnak 215 m [[tengerszint feletti magasság]]ban, a kőfejtő alsó szintjén van a bejárata. Hasadék mentén, ferde réteglapot követve jött létre az omladékos barlang, amelyben nincsenek képződmények. A jelentésben van egy olyan fénykép, amely a kőfejtőt mutatja be. A fényképen be van jelölve a barlang bejáratának helye. A kéziratba bekerült egy olyan fénykép is, amely közelről szemlélteti a barlangbejáratot.
Az 1984. évi [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|''MKBT Beszámoló''ban]] publikálva lett a barlang leírása, 1983-ban készült térképei és a DK-i kőfejtő 1983-ban rajzolt topográfiai térképe. Az 1984-ben kiadott, ''Magyarország barlangjai'' című könyv országos barlanglistájában lehet, hogy ez a barlang szerepel a Budai-hegység barlangjai között, ''Mátyás-hegyi 2. sz. sziklaüreg'' néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen az említett barlang földrajzi elhelyezkedése.
Az 1991. évi szakosztályi jelentésben az van írva, hogy a kőbánya legtöbb barlangjának kutatását akkor lehet folytatni, ha azok biztonságossá vannak téve ácsolással és betonozással. A kis barlangok állapota tovább romlik, mert nem áll módjukban lezárni a barlangokat. A rongálás leginkább a képződményeken látszik. A kőbánya nagyon ígéretes terület, leginkább a [[Mátyás-hegyi-barlang]] felé található feltáratlan területek irányába érdemes kutatni. A szakosztály tagjai a Keleti-kőfejtő 8. sz. barlangban, 1992-ben abbahagyták a munkát, mert a [[Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang]] járata a Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang irányába haladt. Kraus Sándor 1992. november 7-én vizsgálta a Keleti-kőfejtő 8. sz. barlangot. Feljegyzésében az olvasható, hogy a 215 m-es szinten, az alsó bányaudvar ÉNy-i sarkában van a barlang bejárata. Vastag, kalcitlemezes álfenék, amely alá lehet menni és alulról is oldott egy kicsit. Kalcitszivacsféle is van benne. A barlang a szakosztály 1993. évi jelentése szerint 9 m hosszú. A jelentésbe bekerült egy olyan helyszínrajz, amelyen a kőfejtő barlangjainak elhelyezkedése látszik. A helyszínrajzon jelölve van a Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang helye. Fehér Katalin és csoportja 1994-ben, a kőbánya felmérése közben, a Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang mellett fedezte fel a [[Keleti-kőfejtő 17. sz. barlang]]ot.
[[Fájl:Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang1.jpg|bélyegkép|262px|<center>A Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang bejárata</center>]]
A Pagony Barlangkutató Csoport 1995-ben elkészítette a kőfejtő szpeleotopográfiai térképét, amely 1:1000 méretarányban mutatja be a kőfejtőt. A térképen látszik a Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang elhelyezkedése és alaprajza. A barlang DK/8 jelzéssel van jelölve a térképen. A csoport 1995. évi jelentésében meg van említve, hogy a Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang és a Keleti-kőfejtő 17. sz. barlang irányítottsága alapján feltételezhető, hogy itt, ismeretlen barlangszakaszok helyezkednek el. A csoport 1995. évi jelentésében látható az 1995-ben rajzolt szpeleotopográfiai térkép. A kéziratban van egy helyszínrajz, amely 1:1000 méretarányban mutatja be a DK-i kőfejtőt. A helyszínrajzon a DK-i kőfejtő fosszíliáinak lelőhelyei vannak feltüntetve. A rajzon látható a Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang elhelyezkedése és alaprajza, de fosszília nem került elő belőle. A jelentésben van egy vegetációtérkép, amelyen látható a barlang elhelyezkedése és alaprajza.
Az 1995. évi ''[[Földtani Közlöny]]''ben napvilágot látott tanulmányban az olvasható, hogy 1900 körül, a [[Pálvölgy]] környékén intenzív lett a kőbányászat, és emiatt tárták fel a DK-i kőfejtő barlangjait. A kőfejtő üregeinek egy részét kőbányászat után tárták fel. Kb. 250 m a jelenleg ismert járathossz a kőfejtőben. A lefejtett járathossz nehezen becsülhető meg, de legalább még egyszer ennyi lehetett. A tanulmányban ''Keleti-kőfejtő 8. sz. barlangja'' a barlang neve. A kőfejtő alsó szintjén van a barlang 2 m magas bejárata, amely egy omladékos és 8 m hosszú folyosóba vezet. A tanulmányhoz mellékelve lett a Rózsadomb és környéke barlangjainak helyszínrajza, illetve a Mátyás-hegyen lévő, K-i kőfejtő barlangjainak helyszínrajza. A két helyszínrajzon jelölve van a Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang helye.
Az [[Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület]] 1998. évi jelentésében az van írva, hogy törmelékesen áthalmozott kitöltés van pl. a Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang felett, ahol teljesen kitölt gömbüstös járatokat. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] Igazgatóság illetékességi területén, a Budai-hegységben található ''Keleti-kőfejtő 8. sz. barlangja'' az igazgatóság engedélyével látogatható. A Pagony Barlangkutató Csoport 1999-ben, a barlang félbehagyott végpontján próbabontást végzett, amelyet biztatónak talált. Tervezték, hogy a következő évben folytatják a próbabontást a barlangban, a kőfejtő egyik legmélyebben található végpontján.
Kovács Richárd (az [[Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület]] tagja) 2005-ben felmérte a barlangot, majd a felmérés adatainak felhasználásával, 2005. március 20-án megszerkesztette a ''Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang'' (Budapest III. kerület, barlangkataszteri egység: 4763) alaprajz térképét és 2 keresztszelvény térképét. Az alaprajz térképen megfigyelhető a 2 keresztszelvény elhelyezkedése a barlangban. A térképlapon, az alaprajz térkép használatához jelölve van az É-i irány. A barlang a felmérés szerint 11 m hosszú, 4 m függőleges kiterjedésű, 1 m mély és 3 m magas. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] Igazgatóság működési területén, a Budai-hegységben található ''Keleti-kőfejtő 8. sz. barlangja'' a felügyelőség engedélyével látogatható.
== Irodalom ==
* [[Baja Ferenc]]: ''A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete.'' [[Magyar Közlöny]], 1998. május 6. (37. sz.) 2978. old.
* [[Bertalan Károly]]: [http://epa.oszk.hu/02800/02844/00027/pdf/epa02844_barlangvilag_1943_3-4_59-65.pdf ''A Budapesti Egyetemi Turista-Egyesület Barlangkutató Szakosztálya...''] [[Barlangvilág]], 1943. (13. köt.) 3–4. füz. 63. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
* [[Bertalan Károly]]: ''Magyarország barlangleltára.'' Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a [[Magyar Állami Földtani Intézet]]ben.)
* [[Dénes György (geográfus)|Dénes György]]: [http://epa.oszk.hu/02900/02993/00019/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1972_1-2_057-058.pdf ''Mentési krónika 1972.''] [[Karszt és Barlang]], 1972. 1–2. félév. 57. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
* Fehér Katalin: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1994/pagony_1994.pdf ''Kutatási jelentés.''] Kézirat. Budapest, 1994. december 16. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* Fehér Katalin – Fritz Zsolt: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1995/pagony_1995.pdf ''Pagony Barlangkutató Csoport kutatási jelentés 1995.''] Kézirat. 3., 19., 35., 54., 56. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* Fehér Katalin – Fritz Zsolt: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1996/pagony_1996.pdf ''Pagony Barlangkutató Csoport kutatási jelentés 1996.''] Kézirat. 16. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* Fehér Katalin: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1999/pagony_1999.pdf ''Jelentés a Pagony Barlangkutató Csoport Mátyás-hegyi K-i kőfejtőjében végzett kutatásairól.''] Kézirat. Budapest, 2000. január 31. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* Fejes Imre – Badinszky Péter: [http://epa.oszk.hu/00400/00438/00010/pdf/EPA00438_KBT_1963_3.pdf ''Jelentés a BEAC Barlangkutató Csoportjának 1962. évi munkájáról.''] [[Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató]], 1963. 3. füz. 47. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
* Gombos András: ''A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról.'' [[Magyar Közlöny]], 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6369. old.
* Házi Zoltán: [http://epa.oszk.hu/02900/02969/00005/pdf/EPA02969_beszamolo_1978_223-226.pdf ''A KPVDSZ Vörös Meteor TE Vass Imre Barlangkutató Csoportjának 1978. évi jelentése.''] [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|MKBT Beszámoló]], 1978. 223. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
* Házi Zoltán: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1978/vm_vass_imre_1978.pdf ''A KPVDSZ Vörös Meteor TE Vass Imre Csoport 1978. évi jelentése.''] Kézirat. 3., 8. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
* Kakas Kristóf: [http://epa.oszk.hu/00400/00438/00185/pdf/EPA00438_KBT_1964_2-3.pdf ''Jelentés a BEAC Természetjáró Szakosztály Barlangkutató Csoportjának 1963. évi munkájáról.''] [[Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató]], 1964. 2–3. füz. 51. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
* Kárpát József szerk.: [http://epa.oszk.hu/02900/02969/00010/pdf/EPA02969_beszamolo_1983_015-046.pdf ''Acheron Barlangkutató Szakosztály.''] [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|MKBT Beszámoló]], 1983. 23., 27., 45. old.
* Kárpát József szerk.: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1983/acheron_1983.pdf ''Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1983. évi jelentése.''] Kézirat. 3., 4., 6., 21., 23., 27., 76–77. oldalak és egy térképmelléklet. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* Kárpát József szerk.: [http://epa.oszk.hu/02900/02969/00011/pdf/EPA02969_beszamolo_1984_015-047.pdf ''Acheron Barlangkutató Szakosztály.''] [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|MKBT Beszámoló]], 1984. 19., 20., 22., 29. old.
* Kárpát József szerk.: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1984/acheron_1984.pdf ''Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1984. évi jelentése.''] Kézirat. 8., 14., 17., 19., 20., 28., 31., 33. oldalak és a 3. térképmelléklet. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* Kárpát József – Sághi Imre szerk.: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1991/acheron_1991.pdf ''Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1991. évi kutatási jelentése.''] Kézirat, 1992. február. 57. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
* Kárpát József szerk.: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1992/acheron_1992.pdf ''Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1992. évi kutatási jelentése.''] Kézirat. Budapest, 1993. január 20. 39. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* Kárpát József – Lóránt Zsolt – Lovász Andrea – Márkus Viktória – Szabó Ákos – Szabó Zoltán – Szin András szerk.: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1993/acheron_1993.pdf ''Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1993. évi kutatási jelentése.''] Kézirat. 49., 51. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* [[Kordos László (geológus)|Kordos László]]: [http://mek.oszk.hu/00500/00575/pdf/00575ocr.pdf ''Magyarország barlangjai''.] [[Gondolat Kiadó|Gondolat Könyvkiadó]], Budapest. 1984. 277., 292. old.
* Kraus Sándor: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/2004/kraus_sandor_2004.pdf ''Beszámoló Kraus Sándor 2004. évi tevékenységéről.''] Kézirat. 2005. január 2. 247., 248. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* [[Láng Sándor]]: ''Budapest és környékének geomorfológiája''. In: [[Pécsi Márton]] – [[Marosi Sándor (geográfus)|Marosi Sándor]] – Szilárd Jenő (szerk.): Budapest természeti képe. Budapest, 1958. 165. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
* [[Leél-Őssy Sándor]]: [http://real-j.mtak.hu/4987/1/FoldrajziErtesito_1957.pdf ''A Budai-hegység barlangjai.''] Földrajzi Értesítő, 1957. (6. évf.) 2. füz. 157., 165. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
* [[Leél-Őssy Szabolcs]]: [http://epa.oszk.hu/01600/01635/00280/pdf/EPA01635_foldtani_kozlony_1995_125_3-4_363-432.pdf ''A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai.''] [[Földtani Közlöny]], 1995. (125. köt.) 3–4. sz. 365., 375., 414., 415. old.
* [[Leél-Őssy Szabolcs]]: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1995/leel_ossy_szabolcs_1995.pdf ''A budai Rózsa-domb és környékének különleges barlangjai.''] Kézirat. 7–8., 8., 57. oldalak és az 1., 13. ábra. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* Pagony Barlangkutató Csoport: ''A budai Barit-barlang természeti állapotfelmérése és leírása.'' Kézirat. Budapest, 2000. január 31. 11. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
* [[Pápa Miklós]]: ''Budai-hegység útikalauz''. Budapest, Sport, 1966. 269. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
* [[Pápa Miklós]] – [[Dénes György (geográfus)|Dénes György]]: ''Budai-hegység útikalauz''. Sport, Budapest, 1982. 243., 245. oldal {{ISBN|963 253 300 3}} (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
* Sásdi László szerk.: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1998/ariadne_1998.pdf ''Jelentés az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1998-ban végzett munkájáról.''] Kézirat. 1999. január. 38. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* Vitéz András – Pap Miklós szerk.: ''Budapest.'' Budapest, 1961. 26. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
* –: ''Tábori tájékoztató''. Budapest, 1987. A [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat]] kiadványa. 21., 23. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
== További irodalom ==
* [[Bertalan Károly]]: ''Kézi jegyzetek.'' Kézirat. (1959-től íródott.)
== További információk ==
* [http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=cave_4763-17 Országos Barlangnyilvántartás]
{{Hármashatár-hegy}}
{{Budai-hegység}}
{{Óbuda}}
{{Portál|Budapest|-|földrajz}}
{{DEFAULTSORT:Keletikőfejtő08szbarlang}}
[[Kategória:A Mátyás-hegy barlangjai]]