Kilikia forrásának megtekintése

[[Fájl:Median Empire-hu.svg|bélyegkép|jobbra|300px|Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században]]
[[Fájl:Cilician Armenia-hu.svg|bélyegkép|jobbra|300px|Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között]]
'''Kilikia''' ([[latin nyelv|latinosan]] ''Cilicia,'' [[hettita nyelv]]en ''Kizzuwatna'' és ''Armatana'', {{akkádul|KÚE}}, [[hurrik|hurri nyelven]] ''Hilakku'', [[Örmény nyelv|kelet-örmény nyelven]] ''ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja,'' [[Nyugat-örmény nyelv|nyugat-örmény nyelven]] ''ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja'') [[kalóz]]airól hírhedt [[ókor]]i tartomány volt [[Anatólia|Kis-Ázsia]] délkeleti részén.
== Földrajza ==
Határai voltak északon [[Lükia]] és [[Kappadókia]], nyugaton a [[Torosz-hegység]] és [[Pamphülia]], keleten [[Szíria]], délen a Keleti-tenger és az Isszoszi-öböl.
Az országot földrajzilag a Kilikiai-alföldre ''(Kilikia pediasz)'' és a „zordon Kilikiára” ''(Kilikia tracheia)'' osztották. Az előbbi a keleti részt foglalta magában egészen a Lamosz folyóig, a másik a nyugatit. [[Szíria]] felé az Amani-szoros vezetett, [[Kappadókia]] felé a keleti kapu közvetítette a közlekedést [[Tarsus]]tól északra. Hegyei számos fokkal nyúlnak a tengerbe. Legfontosabb folyói: Kalikadnosz, Lamosz (ma [[Lamost]]), Kidnosz ([[Karasu]]), Piramosz (ma [[Geihun]]).
== Történelme ==
A kora ókorban a [[hettiták]], [[akkádok]], majd [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] és örökösei, a [[Szeleukida Birodalom|Szeleukidák]] fennhatósága alá került.
A [[Szeldzsuk-dinasztia|szeldzsuk törökök]] előrenyomulása miatt [[örmények]] vándoroltak Kilikába és a [[keresztes háborúk]] idején a [[Bagratida-dinasztia]] egyik hercege, [[I. Rupen örmény herceg|Rupen]] alapított itt hercegséget, amely később [[Kilikiai Örmény Királyság]] néven vonult be a történelembe. A királyság körülbelül 300 éven keresztül, a 14. század végéig állt fenn, és fontos támogatást nyújtott a keresztes hadaknak.<ref>{{cite web |url=http://www.hhrf.org/transsylvania/971/97140012.htm |title=Tisztelet Arméniának. Az örmény történelem és az örmény-magyar kapcsolatok. |date=1996-10-03 |accessdate=2014-01-16 |author=Ispánki Katalin |authorlink= |publisher=Transsylvania. Az Amerikai Erdélyi Szövetség Negyedévi Tájékoztatója. |work= |format= |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140117163512/http://www.hhrf.org/transsylvania/971/97140012.htm |archivedate=2014-01-17 }}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/ormenyek/ormenyorszag_kincsei/pages/oktaa_05_az_orm_koz.htm |title=Az Örmény középkor |date= |accessdate=2014-01-16 |author=Nagy Kornél |authorlink= | publisher=sulinet.hu |work= |format= }}</ref> Sokan ezt tekintették Örményországnak, holott csak az egyik, az örmény császártól függő tagkirálysága – tartománya. Noha az [[Oszmán Birodalom]] bekebelezte, örökösödés révén elméletileg a [[Savoyai-ház|Savoya]]-ház fennhatósága alá került, ami nem szüntette meg függőségét az örmény császártól.{{forr|2007 júniusából}}
=== Kizzuvatna ismert uralkodói ===
{{Bővebben|Kizzuvatna uralkodóinak listája}}
== Lakói ==
Az országot a [[görög mitológia]] szerint [[Agénór (Poszeidón fia)|Agénór]] és [[Télephassza]] fia, [[Kiliksz]] alapította, majd [[Szarpédón (Európé fia)|Szarpédón]] követte, aki talán a [[trójai háború]]ban esett el. Ez a [[mítosz]] a Nyugat-[[Anatólia]] és a görög szárazföld felől érkező telepesekre, majd [[kréta (sziget)|krétai]] bevándorlókra utal.
Lakói, a kilíkek, eredetileg [[szíria]]i törzsből származtak, de a görög telepesek elől visszavonultak hegyeik közé, ahol mint szabad és semmi által nem korlátozott hegylakók jóformán az egész ókorban függetlenül éltek. Kilikiában laktak a [[Piszidia|piszidek]] és izaurok törzsei, akik félelmetes kalózok hírében állottak, és akiket csak [[Cnaeus Pompeius Magnus|Pompeius]] [[ókori Róma|római]] hadvezér tudott megtörni. Cilicia [[Kr. e. 102]]-től kezdve volt római tartomány, [[Kr. e. 58]]-ban pedig [[Ciprus (sziget)|Ciprust]] is hozzácsapták ([[Cilicia et Cyprus]]).
Kilikia területén született [[Khrüszipposz]] [[sztoikus filozófia|sztoikus]] [[filozófus]], [[Arisztotelész]] mellett az ókor egyik legnagyobb logikusa, „a [[sztoicizmus]] második megalapítója” és az [[Őskeresztények|őskereszténység]] kiemelkedő alakja, [[Pál apostol]] is.
== Városai ==
* [[Korakenion]] (m. Alaja), a kalózok fő fészke, a pamphüliai határon hatalmas erőddel, amelyben megtörött [[II. Antiokhosz szeleukida uralkodó|Nagy Antiokhosz]] hadereje
* [[Hamaria]], pompás [[cédrus]]okkal, amelyek a hajóépítésnél nagyszerűen beváltak
* [[Szelinusz]] (ma [[Selindi]])
* [[Szeleukeia]] ([[Salefke]])
* [[Lamosz]]
* [[Korükosz]] (ma: [[Kurku]]) virágzó kereskedőváros, amelynek közelében a [[Tüphón]] mondájáról ismeretes korükiai barlang volt, azonkívül közelében állítólag a legjobb [[sáfrány]] termett
* [[Szoloi]]
* [[Tarsus|Tarszosz]] (Kazanli)
* [[Mallosz]]
* [[Anazarbosz]]
* [[Aleppó]]
* [[Adana (település)|Adana]]
* [[Mopsza-Hesztia]]
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
{{commonskat|Cilicia}}
* ''[[A Pallas nagy lexikona]]'' (Pallas Irodai és Nyomdai Rt., 1893–1897) [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/ MEK-szöveg]
{{Római provinciák}}
{{Kis-Ázsia államai}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|ókor||}}
[[Kategória:Anatólia történelme]]
[[Kategória:Örményország|Kilikia]]
[[Kategória:Bibliai helyszínek]]
[[Kategória:Anatólia ókori államai]]