Király-hegy (Alacsony-Tátra) forrásának megtekintése

{{Hegy infobox
 | név                 = Király-hegy
 | helyi név           =
 | kép                 = Kralova Hola from Popova.jpg
 | képméret            = 250px
 | képaláírás          = A Király-hegy Popováról
 | magasság            = 1946
 | hely                = {{Szlovákia}}, [[Besztercebányai kerület]]
 | hegység             = [[Alacsony-Tátra]]
 | relatív magasság    =
 | legmagasabb pont    =
 | típus               =
 | terület             =
 | hegység hossza      =
 | hegység szélessége  =
 | kor                 =
 | utolsó kitörés      =
 | első megmászás      =
 | legkönnyebb útvonal =
 | szélesség           = É
 | szélességi fok      = 48
 | szélességi ívperc   = 52
 | szélességi ívmásodperc = 59
 | hosszúság           = K
 | hosszúsági fok      = 20
 | hosszúsági ívperc   = 8
 | hosszúsági ívmásodperc = 22
 | pozíciós térkép     = Szlovákia
 | szöveg pozíciója    =
 | térkép              =
 | térképméret         =
 | térképaláírás       =
}}
{{egyért3|Király-hegy (egyértelműsítő lap)||Király-hegy}}
A '''Király-hegy''' (ritkán ''Király-kopasz'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Kráľova hoľa'', [[német nyelv|németül]] ''Königsberg'') az [[Alacsony-Tátra]] legkeletibb jelentős kiemelkedése, a [[Király-hegyi-Tátra]] névadója, a [[szlovákok]] szent hegye, négy [[felvidék]]i folyó, a [[Vág (folyó)|Vág]], ''(Fekete-Vág)'', [[Garam]], a [[Hernád (folyó)|Hernád]] és a [[Gölnic]] vízgyűjtőjének határa. [[Tengerszint feletti magasság]]a 1946 méter, ezzel a 4. legmagasabb hegycsúcs az Alacsony-Tátrában. Neve a monda szerint [[I. Mátyás magyar király|Mátyás királytól]] származik, akinek vadászterülete volt itt.
==Fekvése==
A Király-hegy az [[Alacsony-Tátra]] legkeletibb pontja, egyúttal [[Szlovákia]] fontos [[háromszögelés]]i pontja, tájegységek határát is jelzi. A [[Besztercebányai kerület]] [[Breznóbányai járás]]ában fekszik, [[1920]] előtt [[Gömör és Kis-Hont vármegye|Gömör és Kishont]], [[Liptó vármegye|Liptó]] és [[Szepes vármegye|Szepes vármegyék]] határát jelezte.
A hegy hatalmas tömegű, környezetéből igen markánsan emelkedik ki, már távolról észrevehető nagy tömege és viszonylagos szabályossága miatt. A csúcs [[Garamfő]], [[Királyhegyalja]], [[Teplicska]] és [[Vernár]] községek határán emelkedik. A csúcsról könnyedén rálátni keleti irányba a [[Szepes vármegye|Szepességre]], északra a [[Poprádi-medence|Poprádi-medencére]] és a [[Magas-Tátra|Magas-Tátrára]]. A csúcs maga igen lapos, teteje kopár.
==Felépítése==
[[Fájl:Słowacja - Kralova Hora.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A csúcs 2007 májusában]]
A hegy alapkőzete a [[gneisz]]-, [[csillámpala|csillám]]- és kloritpala, amelyek a magasabb pontokat kizárólag alkotják. A Király-hegy nyúlványait az [[agyagpala]] különféle nemei, továbbá [[Porfir (kőzet)|porfir]]-, triász- és [[dolomit]]mészkő foglalják el. Mindezen rétegek a hegy északkeleti lábánál a vulkáni [[melafir]] által részben a felszínre kerültek. A hegységben [[vas]], [[réz]], [[ezüst]] és [[arany (kémiai elem)|arany]] is előfordul, a [[középkor]]ban bányászták.
==Története==
[[Fájl:Nízké Tatry, Kráľova hoľa, vrchol 01.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Tv-torony]]
A hegy sok balladában és mondában szerepel. A középkorban ércbányászat zajlott, de a készletek hamar kimerültek. A [[19. század]]ban a kizsákmányoló erdőgazdálkodás miatt szinte teljesen letarolták a hegy fenyővilágát, a híres erdész, [[Greiner Lajos]] vezetésével telepítették vissza a fákat a század közepén.
A [[második világháború]] során a kirobbanó [[szlovák nemzeti felkelés]] során a csúcs alatt a Jánosík partizánegység menedékkunyhói és raktárai voltak, sok egység innen indult az Alacsony-Tátra gerincén nyugat felé 1944-1945 őszén és telén. A történtekre az emlékoszlopon lévő dombormű emlékeztet. [[1960]]-ban építették fel a tévétornyot, amelyhez [[Királyhegyalja|Királyhegyaljáról]] a nagyközönség számára lezárt aszfaltút vezet fel. A televízió-adó épületében a [[Szlovák Hegyi Mentőszolgálat]] állomása is megtalálható.
==Klíma==
A hegy éghajlata magashegységi. Az igen nagy magasság, a magasabb részek kopársága miatt különösen erős a szél, csapadékos és hideg az évi középhőmérséklet. A tél 6 hónapig tart, hideg és havas.
==Élővilága==
A hegy uralkodó növényzete a [[fenyőfélék]], amely megjelenési formái közül a [[lucfenyő|luc]], [[jegenyefenyő|jegenye]] és [[vörösfenyő]] egyaránt előfordul. A fenyvesek az északi oldalon 1400-1500 méteres magasságig, a délin 1600 méteres magasságig élnek meg. Törpefenyvesek 1700 méter magasságig előfordulnak.
Patakjaiban [[pisztráng]] és [[rákok|rák]], erdeiben [[Medvefélék|medve]], [[Szürke farkas|farkas]], [[hiúz]], [[róka]], [[közönséges görény|görény]], [[menyét]], [[hermelin|hölgymenyét]], kövi és nemes [[nyest]], [[vadmacska]], [[Vidraformák|vidra]], [[borz]] , a madarak közül kiabáló [[sas]], [[vörös kánya]], [[héja]], [[karvaly (madár)|karvaly]], [[Vörös vércse|vércse]], [[Erdei fülesbagoly|fülesbagoly]] fordul elő. Vadakból [[európai őz|őz]], [[Szarvas (állat)|szarvas]], [[Nyúlfélék|nyúl]], [[császármadár]], [[siketfajd|süket-]] és [[nyírfajd]], [[fürj]], [[haris]] és [[fogoly (madárfaj)|fogoly]] fordul elő.
==Források==
*[http://www.kislexikon.hu/kiralyhegy.html A Király-hegy] {{Spam link|dátum=2019 októberéből}} a Pallas Lexikonban
*[http://www.nizketatry.sk/ciele/khola/hu.html A Király-hegy] az Alacsony-Tátra hivatalos szlovák oldalán
==Külső hivatkozások==
{{commonskat-natúr|Kráľova hoľa}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Földrajz||Felvidék|-|}}
{{DEFAULTSORT:Királyhegy Alacsonytátra}}
[[Kategória:Alacsony-Tátra]]
[[Kategória:Besztercebányai kerület]]