Kiscelli kastély és parkerdő forrásának megtekintése

{{Épület infobox
| név = Kiscelli kastély és parkerdő
| más név = Schmidt-kastély
| kép = Kiscell3.jpg
| képaláírás =
| képméret =
| becenév =
| korábbi nevek =
| cím =
| építés éve = [[18. század]]
| megnyitás =
| rekonstrukciók évei =
| lebontás éve =
| lebontás oka =
| stílus = [[barokk]]
| felhasznált anyagok =
| védettség = műemlék
| tervező =
| építész =
| vállalkozó =
| kivitelező =
| építési költség =
| felhasználási terület = múzeum és közpark
| tulajdonos = [[Fővárosi Önkormányzat]]
| bérlő =
| tengerszint feletti magasság =
| magassága =
| tető magassága =
| torony magassága =
| alaprajz =
| alapterület =
| teljes terület =
| hosszúsága =
| szélessége =
| emeletek száma =
| liftek száma =
| nevezetességei =
| különlegességek =
| pozíciós térkép = Budapest
| szélességi fok = 47
| szélességi ívperc = 32
| szélességi ívmásodperc = 16.8
| hosszúsági fok = 19
| hosszúsági ívperc = 1
| hosszúsági ívmásodperc = 41.1
| szöveg pozíciója =
}}
A '''kiscelli kastély és parkerdő''' [[Budapest]] [[Budapest III. kerülete|III. kerületében]], [[Óbuda (városrész)|Óbuda]] és [[Remetehegy]] városrészek között (utóbbi délkeleti peremén), a [[Szent Margit Kórház]] és a [[Óbudai Egyetem]] mögötti területen található épületegyüttes, illetve a hozzá tartozó őspark. A 18. században, [[barokk építészet|barokk stílusban]] épült [[templom]]ot és [[trinitárius rend|trinitárius]] [[kolostor]]t a 19. században a hadsereg használta. [[1910]]-ben [[Schmidt Miksa]] bútorgyáros megvásárolta és kastéllyá alakíttatta az épületegyüttest (Schmidt-kastély). Napjainkban a [[Kiscelli Múzeum|Budapesti Történeti Múzeum – Kiscelli Múzeum]] várostörténeti és képzőművészeti tárlatainak ad otthont. A parkerdőn turistaút vezet át, itt található a kiscelli kálvária és Golgota-szoborcsoport, valamint a Szent Vér-kápolna.
== Fekvése ==
A kiscelli kastély a [[Hármashatár-hegy]] vonulatának meredek lejtői és a Bécsi úttal határolt sík között kialakult [[Kiscelli-fennsík]]on, a [[Mátyás-hegy]] (289 m) keleti, a [[Kis-Kecske-hegy]] (152 m) északi előterében fekszik. A geológiai kutatások szerint a jégkorszakban itt feltörő, bővizű források által lerakott mészkőből jött létre az a lapos plató, amely ma a [[Hármashatár-hegy]] csoport legdélebbi tagja, a Mátyás-hegy keleti lábánál terül el, a [[Duna]] szintje fölött 50 méteres magasságban. Ezen a hegyteraszon áll a kiscelli kastély épületegyüttese és terül el a 15 hektáros parkerdő.
== Története ==
[[Fájl:Kiscelli kastély udvari homlokzat.jpg|left|thumb|220px|Az udvari homlokzat]]
Egyes források arról vallanak, hogy a mai épületegyüttes helyén már a 12. században királyi udvarház állt, amelynek kiváltságait a 13–14. században is megerősítették. [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] [[1659]]-ben Óbudát [[Zichy István (tárnokmester)|Zichy István]] (1616–1693) veszprémi és vázsonyi várkapitánynak adta, aki [[1676]]-ban kapott grófi címet. A [[Zichy család]] azonban csak [[1686]]-ban, [[Buda (történelmi település)|Buda]] visszavívása és a török kiűzése után telepedhetett le birtokán. [[1691]]-ben, a török végleges kiűzését jelentő [[szalánkeméni csata]] után [[Esterházy Pál (nádor)|Esterházy Pál]] nádor 11&nbsp;000 fős zarándokcsapatot vezetett az [[ausztria]]i [[Mariazell]]be (magyaros nevén Máriacell). Ezen a zarándokúton részt vettek a Zichy grófok is.
[[1702]]-ben a két testvér, [[Zichy László]] és [[Zichy Péter|Péter]] a mariazelli kegyszobor másolatát, a Kiscelli Madonnát kastélyuk kápolnájában helyezték el. [[1724]]-ben gróf Zichy Péter külön kápolnát építtetett az Óbuda fölött emelkedő hegyteraszon, amelyben elhelyezték a Madonnát. A kápolna, melyet a környék németajkú lakossága Klein Mariazellnek, azaz Kismáriacellnek nevezett, a mai kiscelli kastélytól északkeletre lehetett.
[[1726]]-ban meghalt Zichy Péter, ekkor özvegye, [[Bercsényi Zsuzsanna]] a kegyszobrot [[Zsámbék]]ra vitette, majd [[1733]]-ban ünnepélyesen visszahozatta Óbudára, a kiscelli kápolnába. A [[Szűz Mária|Szűz Máriát]] ábrázoló, festett faszobor, a Kiscelli Madonna kék köpenyes, ülő nőalak, jobb térdén a gyermek [[Jézus]]sal.
=== A kolostor alapítása ===
A Zichy család két trinitárius kolostort is alapított: a mai Budakeszi közelében álló [[Angyalok királynéja-templom|makkosmária]]it (temploma ma is áll, szép környezetben fekvő kirándulóhely), valamint a kiscellit. A trinitárius szerzetesrend fő tevékenysége a hadifoglyok kiváltása volt. A szerzetesek élelmet, pénzt és más értékeket szolgáltattak, de gyakran személyes szabadságukat ajánlották fel cserébe a foglyok szabadon bocsátásáért. A magyarországi trinitáriusok tevékenysége főként az [[Oszmán Birodalom]] fogságában sínylődők kiszabadítására összpontosult. Fél évezredes fennállásuk során legalább 1 millió foglyot, köztük körülbelül 200 ezer magyart váltottak ki.
A kiscelli trinitárius kolostor alapításáról szóló okirat máig fennmaradt. Eszerint [[1737]]-ben kezdtek tárgyalásokat Zichy Péter özvegyével, aki először az óbudai kastélya közelében levő romtemplomot akarta a trinitáriusoknak adni. A szerzetesek azonban a nagy tömegeket vonzó kiscelli kápolnát szerették volna megszerezni, mert a fogolykiváltáshoz szükséges pénzt könnyebben össze lehetett gyűjteni a nagy forgalmú és híres zarándokhelyen. Végül [[1738]]-ban aláírták az alapító okiratot, amiben az özvegy a kiscelli dombon álló kápolnát a trinitárius szerzetesrendnek adta.
[[Kép:Kiscelli kastély homlokzati részlet.jpg|right|250px|thumb|Az udvari homlokzat részlete]]
A templomot és a kolostort [[Johann Entzenhoffer]] bécsi építész tervezte. A még 1738-ban megkezdett építkezést először [[Mayerhoffer Ádám]], majd halála után, [[1747]]-től [[Schaden János Mihály]] irányította. A szerzetesek [[1748]]-ban költözhettek be a kolostor nyugati szárnyába. A templom alapkövét már ezelőtt, 1747. augusztus 27-én letették, de a forrásokból csak [[1753]]-ig követhető az építkezés menete — a munkát valószínűleg [[1758]]-ban fejezték be.
A templom belső díszítésének terveit [[Bebó Károly]], a Zichyek udvarmestere és szobrásza (ma utca viseli a nevét [[Békásmegyer]]en) egy trinitárius szerzetessel közösen dolgozta ki, majd Bebo készítette el a szószéket és az oltárokat. A szentély kupoláját [[Johann Gfall]] freskója díszítette, az oltárképeket [[Franz Anton Maulbertsch]] festette, több más képet pedig a Zichy családnak ugyancsak gyakran dolgozó<ref>{{Cite web |url=http://artportal.hu/lexikon/klasszikusok/schervitz-matyas |title=Artportal: Schervitz Mátyás |accessdate=2015-08-03 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150920111506/http://artportal.hu/lexikon/klasszikusok/schervitz-matyas |archivedate=2015-09-20 }}</ref> [[Schervitz Mátyás]].
A kolostorban néhány ágyas „kóroda” is működött. Ez valószínűleg csak afféle elsősegélynyújtó hely lehetett, főleg zarándokok számára. Évente több ezer ember zarándokolt el a kiscelli Madonnához; az ő adományaik segítették a kolostor fenntartását és a trinitárius szerzetesek fogolykiváltó tevékenységét.
=== A kolostor megszűnése és hadi kórházzá alakítása ===
[[Kép:Kiscelli parkerdő kápolna.jpg|left|200px|thumb|A parkerdőben álló, 1812–1814 között épült Szent Vér-kápolna]]
[[II. József magyar király|II. József]] 1783-ban más egyéb szerzetesrendek mellett feloszlatta a trinitáriusokét is, akik elhagyták a kolostort, így a virágzó búcsúhelyként ismert Kiscell elveszítette vallási jelentőségét. A templom pompás barokk berendezési tárgyait [[1785]] áprilisában potom pénzért elárverezték. A Kiscelli Madonna ekkor az óbudai [[Szent Péter és Pál-főplébánia-templom (Óbuda)|Szent Péter és Pál-főplébánia-templom]]ba került. A ''Szent József halála'' című Maulbertsch-kép a [[Magyar Nemzeti Galéria]] tulajdonában van, a [[Nepomuki Szent János]]t ábrázoló festmény pedig a [[budaörs]]i Nepomuki Szent János-templomba vitték át. A szószéket [[Solymár]]ra, az orgonát [[Jászárokszállás]]ra, a padok egy részét [[Jászberény]]be szállították. Mindezek a műtárgyak ma is megtalálhatóak ezeken a helyeken, de sok berendezési tárgy sorsa ma már ismeretlen. A jogászok és pereskedők védőszentjét, [[Szent Ivó]]t ábrázoló képet az óbudai Szent Péter és Pál-plébániatemplomnak ajándékozta a vevő, Lachner Gáspár kántor. Ezt a szép barokk festményt [[2004]]-ben, a kiscelli zarándokhely emlékkiállítása alkalmából visszavitték a mai kiscelli romtemplomba, ahol csaknem 220 év után újra eredeti helyén lehetett megtekinteni. Nevezetessége az, hogy ez az egyetlen Szent Ivót ábrázoló magyarországi festmény.
Az épületben hamarosan katonai ruharaktár, majd hadastyánlaktanya ''(Invalidenhaus)'' létesült. [[1786]]-ban már sebesült katonák ellátása folyt az eredetileg 400 ágyasra tervezett, de végül csupán másfél száz ágyas hadi kórházban. A házba került, többnyire hadirokkant férfiak magukkal hozhatták feleségüket és kiskorú gyermekeiket, akik a közeli földeken dolgoztak vagy tanulhattak. Itt szolgált tábori lelkészként 1786-ban a volt pálos rendi szerzetes, költő és író [[Verseghy Ferenc (költő)|Verseghy Ferenc]]. A melléképületekben emellett katonai szerszámraktár is működött. A katonai kórház közel egy évszázadon keresztül működött, és csak az 1890-es években szűnt meg.
=== Az épület magánkézbe kerülése ===
Az épület közel két évtizeden át üresen állt mindaddig, míg [[Schmidt Miksa]] bútorgyáros [[1910]]-ben meg nem vásárolta a környező területekkel együtt. Az új tulajdonos az épület kastéllyá alakításába és a környező erdő rendezésébe fogott. Nagy gondot fordított a barokk épület megmaradt (csekély számú) művészi értékeinek megőrzésére: vállalta, hogy az egykori [[szentély]] [[kupola|kupoláját]] díszítő, [[Johann Gfall]] festette [[freskó]]t „kegyelettel fenn fogja tartani”. Ugyanakkor esztétikai jellegű átalakításokat is végzett: a régi, lebontott [[bécs]]i hadügyminisztérium [[copf stílus]]ú kapuját beépítette az egykori kolostorépület déli oldalába. Ma ez a kapu vezet az udvarról az épületbe. A termeket szépmívű bútorokkal rendezte be, az udvart szobrokkal díszítette. [[1915]]-ben az egykori templomtorony földszinti részén kápolnát rendezett be meggyilkolt kedvese, [[Mágnás Elza|Turcsányi „Mágnás” Elza]] emlékére.
[[Kép:Kiscelli romtemplom.jpg|210px|thumb|right|A kiscelli romtemplom]]
Schmidt Miksa a környéken szép ősparkot alakított ki (ez a mai kiscelli parkerdő), amelyet szobrokkal, sétautakkal, [[balusztrád]]os teraszokkal népesített be. A korábbi kolostori kertről nem sok emlék maradt fenn. A Bécsi útról a domboldalra felvezető Kiscelli utca jobb oldalán sokáig állt az angyalkás szobrok sora. Ezek mára eltűntek, pedig a fennmaradt fényképek tanúsága szerint sajátos hangulatot kölcsönöztek az utcának. Schmidt [[1935]]. [[április 1.|április 1-jei]] halála után – végrendelete értelmében – a kastély és kertjének tulajdonjoga, valamint hatalmas műgyűjteménye a fővárosra szállt. Az elhunyt örökhagyó akarata az volt, hogy az épületben iparművészeti múzeumot rendezzenek be.
=== A Kiscelli Múzeum ===
{{Bővebben|Kiscelli Múzeum}}
A város vezetése azonban a hagyaték nagy részét elárvereztette, és csak [[1941]]-ben került sor a végakarat részleges megvalósítására. Ekkor helyezték el az épületben a [[Budapesti Történeti Múzeum|Székesfővárosi Történeti Múzeum]] várostörténeti és képzőművészeti gyűjteményének egy részét. A [[második világháború]] során a park műtárgyainak nagy része elpusztult, a megmaradt szobrokat, padokat a környék lakói széthordták. A múzeumépület és az egykori templomrész is súlyos károkat szenvedett. A több méter vastag falak állva maradtak ugyan, azonban a tetőszerkezet teljesen megsemmisült. Vele együtt pusztult el az egyetlen, eredeti helyén maradt műalkotás, a Gfall-féle kupolafreskó is. Állítólag a romos kastélyban még a [[Budai Várnegyed]] eleste után is tartotta magát egy kisebb csapat, szembeszállva a benyomuló [[Szovjetunió|szovjet]] erőkkel.
[[Fájl:Kiscell1.jpg|left|thumb|270px|A múzeum bejárata]]
[[Fájl:Kiscelli kastély légi fotó.jpg|270px|bélyegkép|jobb|Kiscelli-kastély légi fotó]]
A háború és a helyreállítások után a múzeum a régi kolostorépület falai között [[1949]]-ben újra működni kezdett (immár mint a [[Budapesti Történeti Múzeum]] részlege), a romtemplomon azonban évtizedekig csak állagmegóvó munkákat végeztek. A beszakadt tető helyén besütött a nap, a párkányokat felverte a gyom, az üres ablakszemeken át látni lehetett a szétrombolt belső részeket. Mindemellett a parkba betelepített növények is kipusztultak.
A kastélyt [[1956-os forradalom|1956]] viharos napjaiban is erődként használták a szovjetek ellen. A Vörösvári útról orosz harckocsi lőtte az épületet. A helyi legenda szerint egy hadnagy tartott ki itt egy szakasznyi katonával, akik közül háromnak sikerült megmenekülnie és nyugat felé átlépnie a határt. 1956 őszén a kastélyba szabadságharcos felkelők egy csoportja „fészkelte be magát” és közel tíz napon át sikeres rajtaütéseket hajtottak végre a Bécsi úton beáramló szovjet katonákon. A tűzszerészek még az 1960-as években is találtak lőszereket a környéken. Az 1956-os eseményeket megörökítő emléktábla a kastélyudvar kapuja mellett látható, a következő felirattal: „Az 1956 november 4. és 8.-a között a kastély környékén harcolt és elesett hősök emlékére állíttatta az 56-os Emlékbizottság”.
1976-ban átfogó felújítási munkálatokba fogott az épületegyüttest kezelő főváros. A templom tetőszerkezetét felépítették, tátongó ablaknyílásait befalazták. A templom belső részeit nem építették újjá, de rendbe hozták annyira, hogy kiállítások és koncertek megtartására alkalmas legyen. Ez a mai kiscelli romtemplom. 1997-ben a környező bozótot megritkították, a gyommal felvert utakat megtisztították. A kastély udvarán ma juharfák láthatóak.
== A kastély építészeti leírása ==
{{csonk-szakasz}}
== A Kiscelli Parkerdő ==
[[Kép:Kiscelli parkerdő.jpg|200px|right|thumb|A Kiscelli Parkerdő részlete ősszel]]
A kastélytól délkeletre 15 hektáron elterülő parkerdő gondozott, kedvelt sétahely. Jó időben itt tartják az [[Óbudai Egyetem]] közeli karainak testnevelés óráit. A trinitárius szerzetesek vagy Schmidt Miksa parkrendezésének nyomai már nem láthatóak. A tisztásokkal tarkított és szakadékos árkokkal tagolt park keleti oldalán halad el a K+ jelzésű turistaút. Ez egyben a parkerdő fő sétánya is (a Bácsi út a Kiscelli út közötti enyhén emelkedő Doberdó út, néhány kertes házzal szegélyezve), amit az 1810-es években felállított, 1994–1996 között felújított [[kálvária]] barokk stációsora szegélyez. A tizennegyedik stációnál áll az [[1821]]–[[1822]] között készült, [[1985]]-ben felújított Golgota-szoborcsoport. A Bécsi út felé ereszkedve találjuk az [[1812]]–[[1814]] között épült, 2006-ban felújított nyeregtetős Szent Vér-kápolnát. Ennek eredeti, 1819-es berendezése egy gyújtogatás miatt az 1980-as években elpusztult. Közelében egy, az 1940-es években felhagyott, de fel nem számolt, cserjékkel benőtt kis temető található.
A parkerdő több gyalogösvényének egyike a kerékpárosoknak kedvezve aszfaltozott. A fenntartók tűzrakó helyeket és játszóteret is kialakítottak.<ref>''[https://enbudapestem.hu/2023/04/03/a-varos-legaranyosabb-madar-szobrai-es-uj-setautak-ilyen-lett-a-megujult-kiscelli-parkerdo Bartha Dorottya - Óbuda legaranyosabb madárszobrai és új sétautak / ilyen lett a megújult Kiscelli parkerdő<]'' (enbudapesten.hu, 2023.04.03.)</ref> Az Óbudai Egyetem a 2021-ben kialakított tanösvényen mutatja be a fennsík természeti és kulturális értékeit.<ref>[https://tanosveny.rkk.uni-obuda.hu Kiscelli-Doberdó tanösvény] - Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* ''Mesél Óbuda földje: Óbuda–Békásmegyer természeti-táji értékei,'' szerk. [[Csemez Attila]] et al., Budapest, Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány, 1998.
* Pintér Endre, ''100 éves a Szent Margit Kórház: Óbudai kórháztörténet dióhéjban,'' Budapest, Óbudai Múzeum, 2005.
* ''A Budai-hegység: Turistakalauz térképpel,'' Budapest, Cartographia, 2007, 64.
* [[Budapesti Történeti Múzeum]]: Kiscelli Múzeum — ismertető, 4 old.
{{commonscat|Kiscell Museum}}
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20091108155759/http://kiscellikastely.extra.hu/leiras.html Kiscelli kastély]
* [http://www.obuda.hu/turizmus/3/22 A kálvária, a Golgota és a Szent Vér-kápolna leírása]
* [https://web.archive.org/web/20080207194928/http://kiscellikastely.extra.hu/ Képek a kiscelli kastélyról]
* [https://www.flickr.com/photos/pasztilla/sets/72157608178855703/ Képek a kiscelli kastélyról és a parkerdőről]
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Mágnás Elza]]
{{Budapest kastélyai, palotái}}
{{Óbuda}}
{{DEFAULTSORT:Kiscellikastélyésparkerdő}}
[[Kategória:Budapest kastélyai, palotái]]
[[Kategória:Budapest III. kerületének építményei]]
[[Kategória:Magyarország barokk kastélyai, palotái]]
[[Kategória:Budapest 18. századi építményei]]
[[Kategória:Budapest parkjai]]