Kizel forrásának megtekintése

{{ Orosz település infobox
|név                 =Kizel
|helyi név           =Кизел
|kép                 =
|képméret            =
|képaláírás          =
|föderációs alany =Permi határterület
|járás               =Kizeli önkormányzati
|rang                =
|polgármester      =
|weboldal            =
}}
'''Kizel''' ({{oroszul|Кизел}}) város [[Oroszország]] [[Permi határterület]]én, a [[Kizeli önkormányzati járás]] székhelye. A Kizeli-szénmedence és az uráli szénbányászat egyik központja volt (a bányák kimerüléséig).
Lakossága: {{szám|19587}} fő (a 2010. évi népszámláláskor).<ref>{{cite web | url =http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/Documents/Vol1/pub-01-05.pdf | title =A 2010. évi népszámlálás adatai | publisher =Oroszország statisztikai hivatala | accessdate =2014-01-05 | archiveurl =https://www.webcitation.org/6GpcVf6ln?url=http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/Documents/Vol1/pub-01-05.pdf | archivedate =2013-05-23 }}</ref>
== Fekvése ==
A Permi határterület keleti részén, [[Perm (település)|Perm]]től 166 km-re északkeletre, az azonos nevű folyó partján terül el, a [[Középső-Urál]] nyugati lejtőjén. Vasútállomás a Csuszovoj–Szolikamszk vasútvonalon. A városon vezet át az [[Urál (hegység)|Urál]] nyugati előterének településeit összekötő észak-déli irányú [[Kungur]]–[[Csuszovoj]]–[[Szolikamszk]] országút.
== Története ==
A település a Lazarev család által 1784-ben alapított és 1789-ben megnyitott vasolvasztó és vasgyártó üzem mellett alakult ki. Szenet először 1786-ban találtak és 1797-ben kezdték meg a kitermelést. A vasgyártó üzem 1919-ig működött, később erre alapozva bányagépjavító vállalat létesült.
A szovjet korszakban a területen működő szénbányákat szervezetileg egyetlen nagy trösztben egyesítették ''(Kizelugol).'' A szénbányászat – egy idő után már csökkenő mértékben – az 1990-es évekig folytatódott, majd a bányákat bezárták. A lakosság lélekszáma ettől gyorsan csökkent.
2004 végén a városhoz csatolták ''Rudnyicsnij'' (1944-ig ''Artyomovszkij'') bányásztelepülést, melynek szénbányáját 1939-től kezdve művelték.<ref>{{cite web | url =http://enc.permculture.ru/showObject.do?object=1803791802 | title =Enciklopegyija Permszkij kraj / Rudnyicsnij | author =Je. N. Sumilov | publisher =Permculture.ru | language =orosz | accessdate =2015-10-04 | archívurl =https://web.archive.org/web/20151005232655/http://enc.permculture.ru/showObject.do?object=1803791802 | archívdátum =2015-10-05 | archiveurl =https://web.archive.org/web/20151005232655/http://enc.permculture.ru/showObject.do?object=1803791802 | archivedate =2015-10-05 }}</ref>
=== Gulag-lágerek ===
A második világháború idején Kizelben is [[Gulag]]-lágereket alakítottak. 1942. novembertől rabok a Sirokovszkiji-víztározó építésére létrehozott lágerszervezet keretében, majd az abból leválasztott részlegből 1947. júniusban önálló lágerré szervezett Kizeli ITL, röviden ''KizelLag'' keretében dolgoztak. A víztározó és vízerőmű építésén kívül többek között erdőirtáson, fűrésztelepeken, a koszvai hidrolízisüzem építési munkáin vettek részt. Nagy számban voltak köztük kitelepített német nemzetiségű szovjet állampolgárok. A ''KizelLag'' 1960-ban még létezett.<ref>[http://www.memo.ru/history/NKVD/GULAG/r3/r3-464.htm Siroklag] Adatlap, Memo.ru (orosz nyelven).</ref><ref>[http://www.memo.ru/history/nkvd/gulag/r3/r3-196.htm Kizellag] Adatlap, Memo.ru (orosz nyelven).</ref>
== Gazdasága ==
A város jelentős gyárát, a Nyugat-Uráli Darugyárat birtokló gazdasági társaság 2010-ben csődbe jutott. A belőle alapított Nyugat-Uráli Gépgyár Kft 2012-ben olajipari fúrótornyok gyártásával (illetve összeszerelésével) indította meg a termelést. A régi ruhagyár termelését a 2010-es évek elején sikerült újrakezdeni: a zárt intézményben elítélt nőket foglalkoztatnak egyenruhák és a hadseregtől kapott megrendelések teljesítésén.<ref>{{cite web |url=http://www.newsko.ru/news/nk-2008784.html |title=Újsághír |publisher=Newsko.ru |date=2014-10-31 |accessdate=2015-02-14 |language=orosz |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150216093821/http://www.newsko.ru/news/nk-2008784.html |archivedate=2015-02-16 }}</ref><ref>{{cite web|url =http://pkweekly.ru/%D1%87%D1%82%D0%BE-%D0%B1%D1%83%D0%B4%D0%B5%D1%82-%D1%81-%D0%BA%D0%B8%D0%B7%D0%B5%D0%BB%D0%BE%D0%BC-%D0%B7%D0%B0%D0%B2%D1%82%D1%80%D0%B0/|author =Viktor Zsilinszkij|title =Sto bugyet sz Kizelom zavtra?|publisher =Pkweekly.ru|accessdate =2015-02-14|language =orosz|archiveurl =https://web.archive.org/web/20150216093459/http://pkweekly.ru/%D1%87%D1%82%D0%BE-%D0%B1%D1%83%D0%B4%D0%B5%D1%82-%D1%81-%D0%BA%D0%B8%D0%B7%D0%B5%D0%BB%D0%BE%D0%BC-%D0%B7%D0%B0%D0%B2%D1%82%D1%80%D0%B0/|archivedate =2015-02-16}}</ref>
== A Kizeli-szénmedence ==
A Kizelről elnevezett szénmedence az Urál legjelentősebb és legkorábban, 1786-ban felfedezett szénmezőjét rejti, illetve rejtette. A Középső-Urál északi részének nyugati előhegyeiben található medence feketeszén-vagyonát az 1970-es években kb. 600 millió tonnára becsülték. A mintegy 2000 km² kiterjedésű szénmező a Jajva és a Vilva folyók között, észak-déli irányban kb. 80 km hosszan húzódik. Kitermelése általában csak mélyműveléssel volt lehetséges. Iparilag hasznosítható szénvagyona a 20. század végére lényegében kimerült, vagy csak gazdaságtalanul lenne kitermelhető, ezért bányáit (vagy azok nagy többségét) bezárták.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*{{cite book |title=Goroda Rosszii. Enciklopegyija |url =http://dic.academic.ru/dic.nsf/city_of_russia/446|year=1994| publisher=Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija |location =Moszkva| language =orosz}}
*{{cite web |url=http://enc.permculture.ru/showObject.do?object=1803763156&idParentObject=1803679371 |title=Enciklopegyija Permszkij kraj |author=Je. N. Sumilov |publisher=Permculture.ru |language=orosz |accessdate=2015-10-04 |archívurl=https://web.archive.org/web/20151006020944/http://enc.permculture.ru/showObject.do?object=1803763156&idParentObject=1803679371 |archívdátum=2015-10-06 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20151006020944/http://enc.permculture.ru/showObject.do?object=1803763156&idParentObject=1803679371 |archivedate=2015-10-06 }}
*{{cite book |author=Pinczés Zoltán (Székely András)|title=Szovjetunió (I. kötet: Természetföldrajz) |publisher=Gondolat Kiadó|year=1978 |location=Budapest |id={{ISBN|963-280-303-5}} I. kötet|pages=333}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz||}}
[[Kategória:A Permi határterület települései]]