Koldulás forrásának megtekintése

[[Kép:Belvaros beggar 01.jpg|thumb|250px|Koldus Budapest belvárosában]]
[[Kép:Beggar in Uppsala, Sweden.jpg|thumb|250px|Koldus a járda szélén [[Uppsala|Uppsalában]]]]
A '''koldulás''' vagy '''kéregetés''' az a tevékenység, melynek során egy személy kisértékű [[adomány]]okat (általában aprópénzt, ritkábban élelmiszert, cigarettát) kér idegen emberektől, saját társadalmi vagy egészségi helyzetére, esetleg vallására, világszemléletére hivatkozva. A koldusok általában forgalmas helyeken vagy tömegközlekedési eszközökön, esetenként imádkozva, énekelve, vagy valamilyen produkciót bemutatva próbálják adakozásra bírni az embereket. Törvényessége és egy-egy közösség tűrőképessége a koldulással szemben országonként változik.
==Történeti áttekintés==
A koldulás egyidős az emberi társadalom történelmével.<ref name=naut>{{cite web |url=http://ujnautilus.info/a-koldulas-kulturaja |title=A koldulás kultúrája |date=20150831 |accessdate=20170404 |author=Bene Zoltán |publisher=ÚjNautilus}}</ref><ref name=erd>{{cite web |url=http://erdely.ma/publicisztika.php?id=139420&cim=akik_megerdemlik_az_emberseget |title=Akik megérdemlik az emberséget |date=20130411 |accessdate=20170404 |author=Szőke Mária Magdolna |publisher=erdely.ma |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170405170550/http://erdely.ma/publicisztika.php?id=139420&cim=akik_megerdemlik_az_emberseget |archivedate=2017-04-05 }}</ref> A testi vagy szellemi [[fogyatékosság]], váratlan szerencsétlenség, idős kor miatt magát eltartani nem tudó, róluk gondoskodó családdal nem rendelkező személyek túlélése mindig is a szerveződött közösségek jóindulatától és [[Alamizsna|alamizsnájától]] függött.
A nagyvárosok fejlődésével nemcsak a rokkant, hanem egyes munkaképes emberek is koldulni kényszerültek, mivel nem tudtak létfenntartást biztosító munkát szerezni maguknak. Ezzel párhuzamosan megjelentek a spekulánsok, akik a közösség irgalmával visszaélve kéregettek anélkül, hogy rászorultak volna. A késői középkortól kezdve rendeletek szabályozták a koldulást; több helyen csak a munkaképtelen helyi lakosoknak volt engedélyezve a kéregetés, a munkaképes szegényeket pedig [[dologház]]ba utalták.<ref name=oross>{{CitPer |aut=Oross Jolán |tit=Fejezetek a koldulás jogi szabályozásának történetéből |per=Esély |ann=1996 |tom=7 |fasc=5 |pag=89–103 |issn=0865-0810 |url=http://www.esely.org/kiadvanyok/1996_5/fejezetek_akoldulas.pdf}}</ref>
Ugyancsak a középkorra tehető a katolikus [[koldulórendek]] kialakulása, akik [[Jézus]] tanítását követve lemondtak a tulajdonról és a világi javakról, és munkájukból meg adományokból tartották fenn magukat.<ref>{{KatLex|7||K/koldul%C3%B3rend.html}}</ref> A kolduló szerzetesek más vallásokra is jellemzőek, ilyenek például a buddhista [[bhikkhu]]k vagy a hindu [[Szannjásza|szannjászik]].
[[Kép:Thorma_Alms.jpg|thumb|[[Thorma János]]: ''Alamizsna'']]
A [[Szolidaritás (szociológia)|szolidaritás]] hiánya, szenvedélybetegségek, elmagányosodás miatt a modern korban mind több ember szorul a társadalom szélére és kényszerül koldulásra.<ref name=kat>{{KatLex|7||K/koldul%C3%A1s.html}}</ref> Ugyanakkor létrejöttek az elesetteket kihasználó, kizsákmányoló maffia-szerű szervezetek is.<ref name=naut/> A technológia fejlődésével az ''internetes koldulás'' fogalma is megjelent.<ref>{{cite news |title=Egyre divatosabb az online kéregetés |url=https://index.hu/tech/net/kereget/ |publisher=[[Index.hu]] |date=20030213 |accessdate=20170404}}</ref>
==Társadalmi elfogadottság==
Az egyes közösségek különböző módokon viszonyultak a koldusokhoz és a kolduláshoz. Az [[Ókori Görögország|ókori görögök]] szerint a koldusok isteni védelem alatt álltak.<ref name=kat/> A koldusokat és tárgyaikat (bot, ruházat) sok kultúrában misztikus tulajdonságokkal ruházták fel. Egyes hiedelmek szerint a koldusok a halottak képviselőjeként, helyettesítőjeként jelennek meg, és a nekik adott alamizsnából az eltávozott lelkek részesülnek.<ref>{{cite web |url=http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-622.html |title=Koldus |accessdate=20170404 |publisher=Magyar Néprajzi Lexikon}}</ref>
A legtöbb vallás a rászorulók támogatását az istenek által méltányolt, az üdvözülést elősegítő tevékenységnek tekinti. A [[Biblia]] szorgalmazza a szegények megsegítését, az [[iszlám]]ban pedig az adakozás a [[Az iszlám öt oszlopa|hit egyik oszlopának]] számít, és a hithű muzulmánok kötelező módon kell gyakorolják.
== Jogi megítélése ==
Magyarországon a szabálysértésekről szóló '''2012. évi II. törvény''' 139. pontja értelmében:<ref>{{cite web |url=http://www.police.hu/sites/default/files/2012._evi_ii._torveny.pdf |title=2012. évi II. törvény |accessdate=20170404 |publisher=Országos Rendőr-főkapitányság}}</ref>
* Aki gyermekkorú személy társaságában koldul, szabálysértést követ el.<ref>2012. évi II. törvény 185. § (1) bek.</ref>
* Aki közterületen vagy nyilvános helyen, olyan módon koldul, hogy a járókelőket, illetve a nyilvános helyen jelenlévőket pénz átadása céljából leszólítja, továbbá az is, aki házról házra, illetve lakásról lakásra járva kéreget, szabálysértést követ el.<ref>2012. évi II. törvény 185. § (2) bek.</ref>
* A szabálysértési hatóság, valamint a helyszíni bírságolásra jogosult szerv vagy személy haladéktalanul értesíti az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés tényéről, az érintett gyermek és az elkövető adatairól a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot.<ref name="ReferenceA">2012. évi II. törvény 185. § (3) bek.</ref>
* E szabálysértés miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.<ref name="ReferenceA"/>
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Kapcsolódó szócikkek==
*[[Szegénység]]
*[[Hajléktalanság]]
*[[Alamizsna]]
*[[Szinópéi Diogenész]]
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Foglalkozások]]
[[Kategória:Mindennapi élet]]
[[Kategória:Szabálysértési jog]]