Kontrák forrásának megtekintése

{{Katonai egység infobox
  | név = Nicaraguai kontrák
  | kép = Frente Sur Contras 1987.jpg
  | képaláírás = FDN és ARDE Frente Sur kontrák [[Nueva Guinea|Nueva Guineánál]] 1987-ben
  | dátum = 1979–1990
  | ország = {{Nicaragua}}
  | személyzet = {{szám|23000}} fő
  | típus = milícia
  | háborús részvétel = [[Nicaraguai forradalom]]
}}
A '''kontrák''' (eredeti írásmóddal többes számban '''contras''' a ''contrarrevolucionarios'', ellenforradalmárok rövidítése) 1979–1990 között a [[sandinisták|sandinista]] junta ellen harcoló különböző [[nicaragua]]i felkelőcsoportok elnevezése. A különböző kontra csoportok közül a Nicaraguai Demokratikus Haderő (FDN) volt a legnagyobb. 1987-ben gyakorlatilag az összes szervezetet egyesítették Nicaraguai Ellenállás (''Resistencia Nicaragüense'', RN) néven. A név a spanyol „contrarevolucionario” (ellenforradalmár) vagy „la contrarrevolución” (ellenforradalom) szóból ered.
A sandinisták 1979-ben döntötték meg a [[Somoza család]]ból származó harmadik elnök, [[Anastasio Somoza Debayle]] hatalmát, véget vetve ezzel a több évtizedes diktatúrának. Ők azonnal hozzáláttak a marxista eszmék gyakorlatba ültetéséhez, amit a többi párt, és a mozgalmon belül lévő nem marxista vezetők elleneztek. 1980 áprilisában közülük hárman, köztük [[Violeta Chamorro]] létrehozták az ARDE kontra csoportot. A somozista emigráció is megalakította a maga csoportjai: a Szeptember 15. Légiót [[Enrique Bermúdez Varela]] ezredes vezetésével, a Nemzeti Demokratikus Forradalmi Szövetséget (ARDEN) valamint a Nemzeti Felszabadító Hadsereget (ELN). Ezek a csoportok 1982-ben hozták létre a Nicaraguai Demokratikus Haderőt, amelynek Bermúdez volt a katonai, [[Adolfo Calero Portocarrero]] pedig a politikai vezetője.<ref>Carlos Caballero Jurado–Nigel Thomas: Central American Wars 1959–1989. Osprey Kiadó, London, 1990, {{ISBN|0-85045-945-1}}, 21–22. o.</ref>
Az [[Amerikai Egyesült Államok]] kezdettől fogva támogatta a kontrákat, kiképzőbázisokkal a szomszédos [[Honduras]]ban, a [[Reagan-kormány]] először megszüntette a Szenátus által megszavazott 118 millió dolláros segély folyósítását, majd pedig jelentős pénzösszegeket is folyósított a felkelőknek, addig nyíltan, amíg a [[Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa|kongresszus]] meg nem tiltotta azt. Az ezután titokban küldött támogatás összegét az [[irak–iráni háború]]ban [[Irán]]nak titokban eladott fegyverekből teremtették elő. 1986-ban kiderült az ügy, amely [[Irangate-botrány]] néven vált ismertté. Nicaragua pert indított az USA ellen a [[Nemzetközi Bíróság]]on, amely a belügyekbe való beavatkozás miatt elítélte az országot,<ref>{{cite web |url=http://kitekinto.hu/latin-amerika/2009/07/27/az_orok_forradalom_hazaja/ |title=Nicaragua - Az örök forradalom hazája |author=Csornai Zsuzsa, Solti Ágnes |publisher=Kitekintő |date=2009-07-27 |accessdate=2014-05-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140529052229/http://kitekinto.hu/latin-amerika/2009/07/27/az_orok_forradalom_hazaja/ |archivedate=2014-05-29 }}</ref> a kontrák által elkövetett emberi jogsértéseknél azonban nem állapította meg a felelősséget, mivel nem volt bizonyítható, hogy tényleges ellenőrzést gyakorol az akcióik felett.<ref>Kovács Péter: Nemzetközi közjog, Osiris Kiadó, Budapest, 2011, {{ISBN|9789632762104}}; 472. o.</ref> A megállapított 17 milliárd dolláros kártérítést az Egyesült Államok azóta sem fizette meg.<ref>{{cite web |url=http://latin-amerika.hu/hirek/aktualis/1305-emlekezes-az-aldozatokra-akik-a-thatcher-kormany-kuelpolitikaja-miatt-haltak-meg |title=Emlékezés az áldozatokra, akik a Thatcher-kormány külpolitikája miatt haltak meg |publisher=Latin-Amerika Társaság |date=2013-05-10 |accessdate=2014-05-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140529052618/http://latin-amerika.hu/hirek/aktualis/1305-emlekezes-az-aldozatokra-akik-a-thatcher-kormany-kuelpolitikaja-miatt-haltak-meg# |archivedate=2014-05-29 }}</ref>
Az amerikai támogatás beszüntetése és a felekre nehezedő egyre nagyobb nemzetközi nyomás végül véget vetett a harcnak, és a kontrák beleegyeztek, hogy tárgyalásokat kezdeményezzenek a szandinistákkal. Öt közép-amerikai elnök segítségével megegyeztek a kontrák önkéntes lefegyverzésben 1989 decemberétől kezdve, hogy szabad és egyenlő választásokat tarthassanak a következő év elején.<ref>[http://pqasb.pqarchiver.com/washingtonpost/access/73891981.html?dids=73891981:73891981&FMT=ABS&FMTS=ABS:FT&type=current&date=Aug+09%2C+1989&author=John+M.+Goshko%3B+Ann+Devroy&pub=The+Washington+Post+%28pre-1997+Fulltext%29&desc=U.S.+Endorses+Contra+Plan+as+Prod+to+Democracy+in+Nicaragua&pqatl=google "U.S. Endorses Contra Plan as Prod to Democracy in Nicaragua"] {{Wayback|url=http://pqasb.pqarchiver.com/washingtonpost/access/73891981.html?dids=73891981:73891981&FMT=ABS&FMTS=ABS:FT&type=current&date=Aug+09%2C+1989&author=John+M.+Goshko%3B+Ann+Devroy&pub=The+Washington+Post+%28pre-1997+Fulltext%29&desc=U.S.+Endorses+Contra+Plan+as+Prod+to+Democracy+in+Nicaragua&pqatl=google |date=20130206094847 }} The Washington Post, 9 August 1989</ref> Az 1990. február 25-én tartott választáson [[Violeta Chamorro]], a [[Nemzeti Ellenzék Uniója|Nemzeti Ellenzék Uniójának]] jelöltje nyert [[Daniel Ortega|Daniel Ortegával]] szemben, a béke pedig sokára állt helyre teljesen.<ref>{{cite web |url=http://magyarnarancs.hu/kulpol/nicaragua_ujrafenyezve-66279 |title=Nicaragua: Újrafényezve |publisher=Magyar Narancs |accessdate=2014-05-28}}</ref> A konfliktusban mintegy {{szám|30000}}-ren haltak meg, több tízezer volt a sebesültek száma. A gazdasági központok ellen végrehajtott kontratámadások és az USA embargója miatt az ország gazdasága súlyos károkat szenvedett és ma a térség legszegényebb állama [[Haiti]] után.<ref>[https://books.google.com/books?id=1NDaha23lSAC&pg=PA107&dq=Approximately+30,000+Nicaraguans+were+killed&hl=en&sa=X&ei=nuJOU9zxIcGN0AGyiICYCQ&ved=0CC0Q6AEwAA#v=onepage&q=Approximately%2030%2C000%20Nicaraguans%20were%20killed&f=false "In the Name of Democracy: U.S. Policy Toward Latin America in the Reagan Years"] By Thomas Carothers, 1993</ref><ref>[http://www.nytimes.com/1990/04/20/world/cease-fire-begins-in-nicaragua-as-the-contras-agree-to-disarm.html "Cease-Fire Begins in Nicaragua As the Contras Agree to Disarm"] New York Times, 20 April 1990</ref>
== Források ==
{{Források}}
[[Kategória:Nicaragua történelme]]
[[Kategória:Antikommunizmus]]
[[Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok háborúi]]