Korça forrásának megtekintése

{{albán helynevek|határozatlan=Korçë|határozott=Korça|nyelvtani nem=nőnemű}}
{{Település infobox
|név                    = Korça
|helyi név              =
|becenév                =
|mottó                  =
|kép                    = Kor%C3%A7a.jpg
|képméret               =
|képaláírás             =
|polgármester           = Sotiraq Filo (PS)
|jegyző                 =
|irányítószám           = 7001 – 7004
|körzethívószám         = (+355) 082
|testvértelepülései     =
|terület                = <!-- km², a dimenziót nem kell megadni -->
|terület elővárosokkal  = <!-- km², a dimenziót nem kell megadni -->
|vonzáskörzet területe  = <!-- km², a dimenziót nem kell megadni -->
|szárazföldi terület    = <!-- km², a dimenziót nem kell megadni -->
|szöveg pozíciója       = left
|szöveg pozíciója megyei =
|tengerszint feletti magasság = 890
|weboldal               =
|wikicommons           = <!-- Wikidatából -->
}}
[[Kép:AlbaniaKorce.png|bélyegkép]]
'''Korça''' ({{görögül|Κορυτσά}}/''Koritsza'', [[aromun nyelv|aromunul]] ''Corita'', {{olaszul|Coriza}}, {{szerbül|Корча}} vagy {{nyelv|sr|Korča}}, {{törökül|Körice}}) város [[Albánia]] délkeleti részén, a [[Görögország|görög]] határ közelében, az azonos nevű [[Korça kerület]] székhelye. Az ország hetedik legnépesebb városa, lakossága mintegy 58 000 fő (2006, becslés). Egykor etnikailag sokszínű város volt, mára a lakosság 95%-a albán, mellettük [[görögök]], [[aromunok]], [[macedónok]] és [[cigányok]] élnek itt. [[Ortodox kereszténység|Ortodox]] püspöki székhely.
== Fekvése ==
A város a görög határ közelében, az [[Ohridi-tó|Ohridi-]] és a [[Preszpa-tó]] előterében található. A [[Morava-hegység]] által közrezárt, 850 méteres tengerszint feletti magasságú fennsíkon, illetve a Szent Thana-hegy lejtőjén terül el. Közelében, a Morava-hegységben található a [[Drenovai-fenyves Nemzeti Park]].
== Története ==
A város környékén emberi megtelepedésre utaló nyomokat találtak a neolitikumból, a réz- és a bronzkorból egyaránt. A vaskorban, a hellenisztikus kor idején [[aromunok]] telepedtek le a vidéken (a város aromun neve ''Curceaua''). Középkori források [[1280]]-ban egy ''Coviza'' nevű települést említenek a mai Korça helyén, különösebb jelentősége azonban az akkori városnak még nem lehetett. A terület [[1440]]-ben lett az [[Oszmán Birodalom]] része. Pár évvel később [[II. Mehmed oszmán szultán|II. Mehmed]] parancsára és támogatásával az itt élő [[Iljaz Hoxha]] a város fejlesztésébe fogott, s a város ''Görice'' néven a [[Bitola|Monasztir]]i vilajet egyik szandzsákjának székhelye lett. Iljaz Hoxha kitüntette magát [[Bizánc]] [[1453]]-as ostromában, s a szultántól elnyerte az Iljaz Mirahori bég címet. A következő évszázadokban a város mint csendesen fejlődő kereskedőváros élte életét. A közeli fejlett aromun kereskedőváros, [[Voskopoja]] 18. századi porig égését követően a vidék kereskedelmi központja lett (korçai kereskedők nemegyszer a [[bécs]]i vagy a [[Lipcse (Németország)|lipcsei]] vásárokig is elmentek).
[[1887]]-ben itt alapították az első albán tanítási nyelvű iskolát, amelyet hamarosan, [[1891]]-ben az első albán leányiskola megnyitása követett. A török hódoltság [[1912]]-es megszűnését követően a közeli [[Görögország]] tartott igényt a városra, Dél-Albánia egészével együtt. Azt állítván, hogy a város valamennyi [[ortodox kereszténység|ortodox]] vallású lakója görög nemzetiségű, [[1912]]. [[december 6.|december 6-án]] bevonultak Korçába.
[[1913]]-ban Albánia visszaszerezte a területet, majd [[1914]]-ben Albánia és Görögország aláírta a [[korfui egyezmény]]t, amelynek következményeként a város az észak-[[épeirosz]]i autonóm terület része lett. Még ugyanazon év [[július 10.|július 10-én]], már az I. világháború nyitányaként az egyezménnyel elégedetlen görögök ismét bevonultak a városba, de a közelben húzódó front többször átment Korçán: egyszer az [[Osztrák–Magyar Monarchia]], majd pedig ismét a görögök lettek a város urai. [[1916]]. [[december 10.|december 10-én]] a [[Franciaország|franciák]] foglalták el a várost, s befolyásuk alatt kikiáltották a Korçai Albán Autonóm Köztársaságot, amelyet csak [[1920]]. [[június 21.|június 21-én]] oszlattak fel. [[1921]]. [[november 9.|november 9-én]] a [[Nagykövetek Tanácsa]] [[Genf]]ben elutasította a görög igényt Korçára, s az 1913-as határokat visszaállítva megerősítették Albánia függetlenségét.
[[1925]] júliusában a [[Népszövetség]] tanácsa végleg Albániának ítélte a várost. [[1939]]-ben a fasiszta [[Olaszország]] annektálta az országot, s a város (olaszul ''Corizza'') közelében húzódott a front, túloldalán a szembenálló görög csapatokkal. [[1940]] novemberében a görögök bevonultak a városba, de a rákövetkező év áprilisában a [[Németország|németek]] kiverték őket és [[1944]]. [[október 24.|október 24-éig]] megszállásuk alatt tartották a várost. Mindeközben a város a kommunista szervezkedés egyik fő fészke, az [[Albán Munkapárt]] bölcsője volt. Itt nőtt fel, majd lett a település iskolájának franciatanára Albánia jövőbeni diktátora, [[Enver Hoxha]]. Vezetésével [[1941]]-ben itt mondták ki az – egyelőre illegális – Albán Munkapárt megalakulását. Hatalomra kerülését követően Hoxha szembefordult a várossal: ezreket [[internálás|internáltatott]] vagy végeztetett ki azok közül, akik nem támogatták rendszerét.
A rendszerváltás idején, [[1991]] februárjában a korçaiak ledöntötték az exdiktátor szobrát. Az 1990-es években Korça a [[Sali Berisha]] vezette [[Albán Demokrata Párt]] egyik legerősebb körzete volt.
== Gazdaság ==
A korábban alapvetően mezőgazdasági jellegű kereskedőváros, Korça a 20. század során nagy ipari beruházások helyszíne lett. A továbbra is jelentős búzatermesztés és a korábban is hires kézműves szőnyeggyártás mellett malom-, sör- ''(birra Korça)'', bor- (merlot), cukor-, textil- és bőripari üzemegységek költöztek a városba, de jelentős mérőműszerüzeme is. A közeli hegyekben barnakőszén-bányászat folyik.
== Látnivalók ==
A város fő látványosságai az 1495–96-ban épült Mirahori-mecset, valamint a [[bektásik|bektási]] szekta imaháza ''(Turan teqe)''. Emellett érdemes megtekinteni a 19. századi [[bazár]]t, a 16. századi albán ikonfestő, [[Onufri]] műveit is felsorakoztató Középkori Művészetek Múzeumát, és a Nemzeti Oktatási Múzeumot.
== Testvérvárosok ==
* [[Fájl:Flag of Romania.svg|25px]] [[Kolozsvár]],<ref>{{CitWeb|tit=Orașe înfrățite cu municipiul Cluj-Napoca|url=https://primariaclujnapoca.ro/cultura/orase-infratite/|elér=2020-05-01}}</ref> Románia
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{Dienes – Albánia|1}}
{{Városok-Albánia}}
{{Korça megye közigazgatása}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|földrajz}}
[[Kategória:Albánia települései|Korca]]
[[Kategória:Albánia alközségei]]