Korija forrásának megtekintése

{{Horvát település infobox
|név                 = Korija
|helyi név           =
|kép                 =
|képméret            =
|képaláírás          =
|címer               =
|zászló              =
|embléma1            =
|embléma1aláírás     =
|embléma1méret       =
|embléma2            =
|embléma2aláírás     =
|embléma2méret       =
|mottó               =
|becenév             =
|megye               = Verőce-Drávamente
|község              = Verőce
|rang                = falu
|kerületei           =
|alapítás éve        =
|alapítás éve forrás =
|polgármester =
|jegyző              =
|irányítószám        = 33404
|körzethívószám      = (+385) 33
|testvértelepülései  =
|népsűrűség          =
|népsűrűség forrás   =
|tengerszint feletti magasság = 123
|terület             =
|szélességi fok      = 45
|szélességi ívperc   = 51
|szélességi ívmásodperc = 20
|hosszúsági fok      = 17
|hosszúsági ívperc   = 19
|hosszúsági ívmásodperc = 10
|szöveg pozíciója    =
|weboldal            =
}}
'''Korija''' falu [[Horvátország]]ban [[Verőce-Drávamente megye|Verőce-Drávamente megyében]]. Közigazgatásilag [[Verőce (Horvátország)|Verőcéhez]] tartozik.
== Fekvése ==
[[Verőce (Horvátország)|Verőce]] központjától 6&nbsp;km-re északnyugatra, Nyugat-[[Szlavónia|Szlavóniában]], a [[Podravina|Drávamenti-síkságon]], a 2-es számú, Drávamenti főút mentén Verőce és [[Bakva]] között fekszik.
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint a mai Korija területe már ősidők óta sűrűn lakott volt. A Verőcét nyugatról elkerülő út építését megelőző régészeti feltárások során a különböző korokból származó település sorának maradványai kerültek elő. A faluhoz legközelebb eső Korija nevű lelőhelyen, a főúttól északra fekvő mezőgazdasági területen a 2005. október 21. és november 5. közötti ásatások során a leendő út nyomvonalát 280 méter hosszúságban és 17 méter szélességben tárták fel. Itt egy valószínűsíthetően északnyugat-délkeleti fekvésű történelem előtti település kis részét sikerült feltárni. A tíz nagyobb és négy kisebb objektum, valamint a számos cseréptöredék alapján itt a [[bronzkor]]i [[Balaton-Lasinja kultúra|Balaton-Lasinja kultúrához]] tartozó település nyomaira találtak. A faluhoz ugyancsak közel estek a Kiškorija jug és a Kiškorija sjever nevű lelőhelyek. Az előbbin római vidéki település maradványait találták, melyet a [[2. század]]tól az [[5. század]]ig laktak, de egy [[9. század]]i településre is akadtak itt. Kiškorija sjeveren kora vaskori település maradványa került elő.
Ezek alapján megalapozottan kijelenthető, hogy a falu határa a bronzkortól a középkorig folyamatosan lakott volt. Feltételezések szerint itt feküdhetett a középkorban ''„Zenthambros”'' néven említett település is, melynek plébániáját [[1334]]-ben ''„Item ecclesia sancti Ambrosii”'' alakban említi a zágrábi egyházmegye tizedjegyzéke és amelyet később is, 1417-ben, 1437-ben és 1439-ben is említenek.<ref>[https://www.scribd.com/document/368568618/Buturac-Popis-srednjovjekovnih-župa-zagrebačke-županije-pdf  Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine] {{hr}}</ref> A középkori település valószínűleg [[1552]]-ben Verőce várának elestekor pusztult el.
A térség [[1684]]-ben szabadult fel a török uralom alól, de a falu területe még ezután is több, mint száz évig pusztaság maradt. Első írásos említése pusztaként [[1754]]-ből származik. Térképen csak a [[19. század]] első felében [[Magyarország második katonai felmérése|második katonai felmérés térképén]] találjuk először majorként ''„Koria”'' alakban. [[1864]]-ben a verőcei uradalom részeként említik.
A településnek [[1857]]-ben 54, [[1910]]-ben 256 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 96%-a magyar anyanyelvű volt. Az iskolai oktatás [[1913]]-ban még csak egy magánházban indult a településen, majd [[1924]]-ben megnyílt az első iskola is.  Az [[Első világháború|I. világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. A [[Második világháború|II. világháború]] után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-ben csaknem teljes lakossága (95%) horvát nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 767 lakosa volt. Lakói földműveléssel, állattartással foglalkoznak.
== Lakossága ==
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref>http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf</ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
|-
| 54 || 0 || 207 || 198 || 268 || 256 || 0 || 522 || 756 || 851 || 884 || 867 || 805 || 860 || 858 || 767
|-
|}
<small>''(1869-ben és 1921-ben lakosságát Verőcéhez számították. 1931-ig településrészként.)''</small>
== Nevezetességei ==
A [[Sarlós boldogasszony]] tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 2008 és 2009 között épült. Az első szentmisét 2009. december 21-én tartották benne.
== Kultúra ==
A faluban máig aktív nyugdíjasklub működik.
== Sport ==
Az NK Omladinac labdarúgóklubot [[1998]]-ban alapították.
== Híres emberek ==
Itt élt és alkotott [[1968]]-ban bekövetkezett haláláig [[Mara Matočec]] népi író, költő, drámaíró és parasztpárti politikus.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*[http://www.virovitica.hr/ A község hivatalos honlapja] {{hr}}
*[https://web.archive.org/web/20181111215356/https://mapire.eu/en/map/europe-19century-secondsurvey/?layers=osm,158,164&bbox=1926294.0110776017,5755163.410944105,1935925.0766415337,5759940.725211929 A második katonai felmérés térképe]
*[https://snv.hr/file/attachment/file/skiljan-zapadna-slavonija.pdf  Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010.] {{Wayback|url=https://snv.hr/file/attachment/file/skiljan-zapadna-slavonija.pdf |date=20200925030057 }} {{ISBN|9789537442071}}
*[http://www.iarh.hr/hr/tereni/virovitica-korija/ Iarh.hr:Virovitica – Korija] {{Wayback|url=http://www.iarh.hr/hr/tereni/virovitica-korija/ |date=20181111215350 }} {{hr}}
== További információk ==
*[http://www.tzvpz.hr/ A megye turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
{{Verőce-Drávamente megye közigazgatása}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz}}
[[Kategória:Verőce-Drávamente megye települései]]