Korszázs forrásának megtekintése

{{nincs forrás}}
A '''korszázs''' a klasszikus [[fűző]] modern változata. Derékig érő, formát kiemelő felsőrész, mely általában vállpánt nélkül készül. Német neve Corsage/Korsage; angol megnevezése bustier. Magyarul gyakran (helytelenül) fűzőnek nevezik. A felhasznált merevítők különböztetik meg a fűzőt egyértelműen a korszázstól: a fűző több mint egy tucatnyi rugalmas acélmerevítőkkel készül, míg a korszázsba néhány műanyagból készült merevítő van belevarrva. A divatos menyasszonyi fűzők szinte mindig korszázsok, azaz fűzős résszel ellátott felsők.
==Korszázstípusok==
A korszázsnak ma három különféle változata ismert:
*gyakran vállpánt nélküli felsőrésze egy menyasszonyi, (kis)estélyi vagy [[koktélruha|koktélruhának]], ami a szoknyához van varrva; vagy
*önálló felső, amit [[szoknya|szoknyához]] vagy [[Nadrág (ruhadarab)|nadrághoz]] vesznek fel alkalmakkor; de akár
*[[fehérnemű]] is lehet, egyfajta meghosszabbított [[melltartó]], ami gyakran [[harisnyatartó]]kkal van ellátva.
Közös jellemzőik:
*a hátsó, néha elülső fűzött rész, amibe díszként egy szalag van befűzve, valamint
*a belevarrott műanyagmerevítők.
A korszázs a test természetes vonalaira simul rá, azokat követi és hangsúlyozza ki. A fűzővel ellentétben korszázzsal nem lehet karcsúbbra fűzni a derekat, a korszázsoknak nincs alakformáló szerepük.
==Kialakulása==
A korszázs a fűzőből fejlődött ki. A fűző fejlődése a [[20. század|XX. század]] elejétől két külön ágra szakadt:
*A hagyományos fűzőket továbbra is gyártották és gyártják ma is, halcsont helyett acélmerevítőket és új anyagokat alkalmazva, így kényelemesebbé téve a fűzőt.
*Egyre több gyártó elhanyagolta a fűző darázsderék-formáló szerepét és műanyagmerevítőkkel ellátott rugalmas anyagokból megteremtette a mai ''korszázst''.
[[1907]]-ben egy francia divattervező, [[Paul Poiret]] megalkotta a modern ruhára jellemző stílust, melyet neoklasszicista megjelenésnek keresztelt el. Az [[1900-as évek]] elejének táncőrülete drámai hatást gyakorolt a viseletre, a mozgásszabadság biztosítása alapvető követelménnyé vált. Megjelent a '''''táncfűző''''' és a fűző egyre inkább hosszúvá vált ("long corset"):
<gallery>
Fájl:USpatent1062276_1912.gif|1912
Fájl:USpatent1096089_1913.gif|1913 opening for motion
Fájl:USpatent1184733_1914.gif|1914
Fájl:USpatent1140691_1915.gif|1915
Fájl:USpatent1192626_1916.gif|1916 opening for motion
Fájl:USpatent1256358_1916.gif|1916
Fájl:USpatent1232282_1917.gif|1917
Fájl:Corset_spirella_1917.jpg|1917
Fájl:USpatent1254512 1918.gif|1918
Fájl:USpatent1336279_1919.gif|1919
Fájl:USpatent1402643_1920.gif|1920
Fájl:USpatent469335_1920.gif|1920
</gallery>
Az [[első világháború]] alatt a [[nő]]k kénytelenek voltak aktívan szerepet vállalni a munkában, fegyvergyárakban, [[kórház]]akban, és a földeken kellett dolgozniuk. Olyan fehérneműre volt szükségük, ami nagyobb fizikai szabadságot biztosított nekik. A fűzőkben elasztikus szálakkal kezdtek el kísérletezni. Az [[1919]]-ben Amerikában megjelenő fűzőfajta, a '''''corsolette''''' jelentette a megoldást:
<gallery>
Fájl:USpatent1457147_1922.gif|1922
Fájl:WarnerStyle0989_1922.jpg|1922
Fájl:USpatent1546135_1923.gif|1923
Fájl:USpatent1673750_1924.gif|1924
Fájl:USpatent1625664_1925.gif|1925
Fájl:Shaped saeamless elastic corset 1927 uspatent1649633.gif|1927
Fájl:USpatent1782892_1928.gif|1928
Fájl:USpatent1909273_1932step-in.gif|1932
Fájl:Style733corset.jpg|1933
Fájl:USpatent2052935.gif|1935
Fájl:USpatentD129895.gif|1941
Fájl:USpatent2363648.gif|1942
Fájl:USpatent2511767_1948.gif|1948
Fájl:USpatent3056410_1959.gif|1959
</gallery>
Deréktól combközépig húzódott, egyfajta átmenet volt a [[kombiné]], a [[melltartó]] és a fűző között. A corsolette henger alakú, vállpántokkal és harisnyatartóval ellátott ruhadarab, mellyel teltebb alakot is karcsúsítani lehetett. Ugyanez a típus megjelent [[Európa|Európában]] is az [[1920-as évek]] közepén. [[1930]]-ra létrejött a melltartó és a kisebb fűző kombinációjából a technikailag fejlettebb, loom elasztik felhasználásával készült corsolette, valamint rövidített változata, a '''''girdle (csípőszorító)''''', mely deréktól combig húzódott és oldalt kapcsokkal rögzítették. A műszálak előállítása terén végbemenő technikai fejlődés révén olyan, két irányban rugalmas anyagok jöttek létre, mint a lasztex és a rayon. Létrejött egy újfajta kapcsolási technika is, a [[cipzár]], amit villámzárrá fejlesztettek tovább. Ez ideális megoldás volt a corsolette-ek bekapcsolásához. [[1954]]-re az első sztreccsel készített korszázs már a piacon volt. Ezeket a kétirányú elasztik fűzőket a [[harisnya|harisnyához]] hasonlóan lehetett felvenni, így a kapcsok száma minimális volt. Európában sok vezető divatház saját fehérneműtervezőket bízott meg újabb és újabb korszázsmodellek megteremtésével. Megszületett a '''''torsolette''''', amit szinte kizárólag estélyi viselettel hordtak, néha egyenesen estélyi ruha felsőjeként.
Az utolsó technikai újítás a lycra megjelenése volt. Az új csoda erősebb és könnyebb is volt az elasztiknál, jól tűrte a tisztítószerek, a kozmetikumok és az izzadság hatását. A merevítők feleslegessé váltak. Az [[1970-es évek]] [[Szexuális forradalom|szexuális forradalma]] újfajta nyitottságot eredményezett, a fehérneműgyártók ezt kihasználva a tisztán funkcionális szempontoktól a nyíltan csábító szándékkal viselt korszázsok felé fordultak, melyeket kimondottan izgatónak terveztek. A nőiesség elsődleges volt, a luxusminőségű anyagok használata teljesen elterjedt, a csipkétől, finom pamuttól kezdve fényes szaténon és selymen át különféle lycra-típusokig, némelyik átlátszó volt, [[pliszé]]vel vagy [[rüs]]sel eldolgozva. Ismét elkezdték használni a műanyag merevítőket, így körvonalazták és tették csábítóvá a női testet.
==Hivatkozások==
{{commonskat|Corsage}}
* http://commons.wikimedia.org/wiki/History_of_corsets
[[Kategória:Női alsóruházat]]
[[Kategória:Divat]]