Krakatau forrásának megtekintése

{{hegy infobox}}
[[Fájl:Landsat krakatau 18may92 cropped.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|Anak Krakatau és a környező szigetek, [[1992]]. [[május 18.]]]]
[[Fájl:Krakatoa eruption.jpg|bélyegkép|jobbra| Kitörés [[1999]] nyarán]]
A '''Krakatau''' ({{angolul|Krakatoa}}, {{portugálul|Krakatao}}) [[vulkanikus sziget]] [[Indonézia|Indonéziában]], a [[Szunda-szoros]]ban [[Jáva]] és [[Szumátra]] szigetei közt. A nevet használják a szigetcsoportra, a fő szigetre (amelyet [[Rakata]] és [[Pralane]] néven is ismernek), illetve magára a [[Tűzhányó|vulkánra]]. Az írott történelem a vulkánnak több hatalmas – és katasztrofális következményekkel járó – kitörésére emlékszik.
A hírhedt [[1883]]-as kitörés a [[hirosima]]i [[atombomba]] energiájának az ötezerszeresével, mintegy száz megatonnával robbantotta darabjaira a hegyet, több mint 25 köbkilométernyi sziklát és hamut lökött ki a vulkánból, és a történelemben feljegyzett legnagyobb hangkitörést produkálta: a robbanás zajára a 3100 kilométerre lévő [[Ausztrália (ország)|ausztráliai]] [[Perth (Ausztrália)|Perth]]ben az emberek felriadtak álmukból, sőt a mintegy 4800 kilométerre lévő [[Rodriguez-sziget]]en, [[Mauritius]] közelében a fültanúk azt hitték, puskalövést hallanak. A légköri [[lökéshullám]] hétszer kerülte meg a Földet, és még öt nappal később is érezhető volt.
A hivatalos feljegyzések szerint a kitörés következtében kialakuló [[cunami]] legalább 36&nbsp;147 embert ölt meg, a kitörés elpusztított 165 falut és várost, és súlyosan megrongált 132-t. Sok ezren sérültek meg, főképp a pusztító, már említett cunami következtében, amely végigsöpört az [[Indiai-óceán|Indiai-]] és a [[Csendes-óceán]]on, és hatalmas pusztítást végzett [[Kelet-Afrika|Kelet-Afrikában]], [[Mexikó]]ban és [[Latin-Amerika|Latin-Amerikában]].
Az emlékezetes kitörés a Krakatau sziget kétharmadát eltörölte. Az [[1927]] óta történt újabb kitörések egy új szigetet építettek, amelyet ''Anak Krakataunak'', „Krakatau gyermekének” neveznek.
== Neve ==
A [[nyugati világ]]ban először [[Lucas Janszoon Waghenaer]] térképe említette a szigetet „Pulo Carcata” néven. („Pulo” a „sziget” jelentésű [[Indonéz nyelv|indonéz]] „pulau” szó egy változata). A világban kétféle írásváltozat terjedt el: ''Krakatoa'' és ''Krakatau''. Az [[angol nyelv]]et beszélők közt a ''Krakatoa'' elterjedtebb, az indonézek és a geológusok általában a Krakat'''au''' változatot kedvelik (régebbi, [[portugál nyelv]]ű változatban Karakata'''o'''). A Krakatoa változat eredete bizonytalan, lehet, hogy nyomdahiba eredménye abból az időszakból, amikor az [[angol nyelv]]ű hírforrások az [[1883]]-as kitörésről tudósítottak.
Az indonéz Krakatau szó eredetét illetően több elmélet van:
* [[Onomatopoeia]], amely a szigeten korábban élt [[kakadu]]k hangját utánozza.
* A „rák” jelentésű [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]] ''karka'', ''karkata'' vagy ''karkataka'' szavakból
* A „fehérszárnyú hangya” jelentésű [[Maláj nyelv|maláj]] ''kelakatu'' szóból
Létezik egy közszájon forgó történet arról is, hogy a Krakatau név félreértés eredménye. Eszerint egy idelátogató hajó kapitánya megkérdezett egy indonéziait a sziget nevéről, aki azt válaszolta egy [[jakarta]]i [[szleng]] kifejezéssel: ''Ka ga tau'' ''(Aku nggak tau)'', azaz „nem tudom”.
Egy [[1708]] előtt készült térképen a ''Karata'' név szerepel.
== 1883 előtt ==
=== Földrajza ===
[[Fájl:Sunda strait map v3.png|250px|right|thumb|A [[Szunda-szoros]]]]
Az 1883-as kitörés előtt Krakatau három fő szigetből állt: [[Lang sziget|Lang]] („hosszú”, ma Rakata Kecil vagy [[Panjang]]), [[Verlaten]] („elhagyott”, ma [[Sertung]]), amely egy valamikori, kitörés létrehozta óriási [[kaldera]] szegélyének a maradványa), és maga Krakatau, egy kilenc kilométer hosszú és öt kilométer széles sziget. Lang közelében volt egy [[Poolsche Hoed]] („Lengyel Kalap”) nevű, fák borította szigetecske is, Krakatau és Verlaten között pedig számos szikla.
Ebben az időben Krakataun három vulkáni kúp volt: délen [[Rakata]] (823 m), északon [[Danan]] (445 m) és [[Perboewatan]] (ma Perbuatan, 122 m). Danan talán dupla vulkán volt. Krakatau pont az [[eurázsiai-lemez]] és az [[Ausztrál–Indiai-lemez]] [[Szubdukciós zóna|szubdukciós zónája]] fölött helyezkedik el, ahol a lemezek élesen irányt változtatnak, és ahol különösen gyenge a földkéreg.
=== A 416-os esemény ===
A [[Jávai nyelv|jávai]] ''[[Pararaton|Királyok könyve]]'' ''(Pustaka Raja)'' a következőket jegyzi fel [[Shalivahana kor|Saka]] kor 338-as évéről ([[416]]):
{{Cquote|Mennydörgő hang hallatszott a Batuwara hegyről… hasonló hang a Kapiról… Az egész világ erősen rázkódott és nagy esők és viharok kísérte mennydörgés jött, de az eső nemhogy eloltotta volna a Kapi hegy tüzének kitörését, hanem inkább táplálta a tüzet; a hang félelmetes volt, míg végül a Kapi hegy szörnyű robajjal darabokra hasadt és a föld legmélyébe süllyedt. A tenger vize megemelkedett és elárasztotta a földet; a Szunda-vidék északi partjának lakói a Raja Basa hegyig megfulladtak és minden vagyonukkal együtt elsöpörte őket a víz.<ref>{{Cite web |url=http://webpages.charter.net/anthropogene/arc_vol1_is7.html |title=webpages.charter.net |accessdate=2010-01-23 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100528100614/http://webpages.charter.net/anthropogene/arc_vol1_is7.html |archivedate=2010-05-28 }}</ref> … A víz visszavonult, de a föld, ahol Kapi állt, tengerré változott és Jáva és Szumátra kettéváltak.
}}
Nincs rá geológiai bizonyíték, hogy az adott időben valóban ekkora kitörésre került volna sor. A szöveg talán a Szunda-szoros keskeny keleti részén egykor Jávát és Szumátrát összekötő szárazföld elsüllyedését írja le. Lehetséges az is, hogy téves dátumhoz kötötték az eseményt és valójában az [[535]]-ös kitörés leírásáról van szó, amelyet a Királyok könyve szintén említ, és amelynek megtörténtére vannak geológiai és történelmi bizonyítékok.
=== Az 535-ös esemény ===
[[David Keys (író)|David Keys]], Ken Wohletz és mások szerint a világ éghajlatának [[535]]-ben és [[536]]-ban történt megváltozását a Krakatau [[535]]-ös kitörése okozta.<ref>[http://www.ees1.lanl.gov/Wohletz/Krakatau.htm Wohletz KH, 2000, Were the Dark Ages triggered by volcano-related climate changes in the 6th century?] {{Wayback|url=http://www.ees1.lanl.gov/Wohletz/Krakatau.htm |date=20030618064604 }} EOS Trans Amer Geophys Union 48(81), F1305.</ref> Key ''Catastrophe: An Investigation into the Origins of the Modern World'' („Katasztrófa: a modern világ eredetének vizsgálata”) című könyvében írt az óriási kitörés radikális hatásairól. Az utóbbi időben azt is feltételezték, hogy ekkor jöhettek létre a mai Verlaten és Lang szigetek mint maradványok, illetve Rakata kezdetei. Bár minderre számos bizonyíték van, alig találtak erre az időre datálható elszenesedett maradványt.
=== Az [[1600-as évek]] ===
Legalább három holland utazó beszámolt a Danan és a Perboewatan kitöréseiről [[1680]] májusában és [[1681]] februárjában.
1681 februárjában [[Johann Wilhelm Vogel]], egy holland bányamérnök áthaladt a Szunda-szoroson. Naplójában ezt írta:
... Csodálkozva láttam, hogy a Krakatau sziget, az én első utazásomon Szumátrán, még teljesen zöld volt, egészséges fákkal volt fedve, de most teljesen leégett és kopár heggyé vált a szemünk előtt. Négy helyszínen hányt nagy mennyiségű tüzes folyamot. És amikor megkérdeztem a hajó kapitányát, amikor a fent említett sziget kitört volna, azt mondta nekem, hogy ugyanez történt 1680 májusában is. Ekkor elővett egy ököl méretű horzsakövet, melyet 1680 májusában okádott ki a hegy.
=== Az HMS ''Discovery'' látogatása ===
[[Fájl:John Ledyard.jpg|bélyegkép|jobbra|John Ledyard]]
[[1780]] februárjában az [[HMS Resolution (Cook)|HMS ''Resolution'']] és az [[HMS Discovery (1774)|HMS ''Discovery'']], útban hazafelé [[Hawaii]]ból, ahol [[James Cook]] kapitány meghalt, néhány napot időztek Krakatoánál. Két forrást találtak a szigeten, egy iható vizűt és egy forróvizűt. A szigeten talált bennszülötteket barátságosnak írták le és rajzokat is készítettek. [[John Ledyard]], az expedíció tagja útleírásában ''Cocoterra'' néven említi a szigetet.
=== Hollandok ===
[[1809]]-ben a hollandok büntetőtelepet hoztak létre valahol a szigeteken, amely körülbelül egy évtizedig működött.
[[1880]]-ban [[Rogier Verbeek]] hivatalos felmérést készített a szigetről és jelentését [[1884]]-[[1885]]-ben publikálta. Az [[1883]]-as kitörés geológiai és biológiai hatásainak megállapításában ez a felmérés nagy segítséget jelentett.<ref>[https://books.google.com/books?id=Vk8PAAAAYAAJ Symons, G.J. (ed) ''The Eruption of Krakatoa and Subsequent Phenomena'' (Report of the Krakatoa Committee of the Royal Society). London, 1888], p. 9</ref>
== Az 1883-as események ==
=== A korai kitörések ===
Az [[1883|1883-as]] kitörés előtti években a vulkán környékén intenzív [[Szeizmológia|szeizmikus]] tevékenység folyt, egyes földrengéseket még [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] is éreztek. [[1883]]. [[május 20.|május 20-tól]] (három hónappal a nagy kitörés előtt) a Perboewatan, a három vulkáni kúp közül a legészakabbi, rendszeresen hamut lövellt ki. A kibocsátott hamu hat kilométeres magasságba is eljutott és a robbanásokat a 160 kilométerre lévő Batáviában (Dzsakarta) is hallani lehetett. Május végére azonban a vulkán ismét elcsendesedett.
[[július 20.|Július 20-a]] körül azonban újraéledt. Az új kitörés kürtője, vagy kürtői Perboewatan és Danan közt lehetett, valahol az Anak Krakatau mai kúpja helyén. A kitörés hevessége a szokottnál magasabb volt, és ennek következtében a környéken lehorgonyzott hajókat láncokkal kellett biztosítani. [[augusztus 11.|Augusztus 11-én]] nagyobb kitörések kezdődtek, legalább 11 kürtőből tört magasba a hamu. [[augusztus 24.|Augusztus 24-én]] a kitörések tovább erősödtek. [[augusztus 26.|Augusztus 26-án]] délután egy óra körül a „[[Pliniusi kitörés|pliniusi]]” stádiumba került, két órára a megfigyelők 27 kilométer magasba törő hamuoszlopot láttak. Ekkor már gyakorlatilag folyamatos volt a kitörés és mintegy tízpercenként robbanások hallatszottak. A vulkán húsz kilométeres körzetében lévő hajók hatalmas hamuesőről számoltak be. A fedélzeten landoló egyes [[piroklaszt]] darabok átmérője elérte a tíz centimétert is. [[Jáva]] és [[Szumátra]] mintegy 40 kilométerre húzódó partjait este hat és hét óra közt kisebb [[cunami]] érte el.
=== A kataklizma ===
[[Augusztus 27.|Augusztus 27]]-én a vulkán a kitörés utolsó, kataklizmikus szakaszába lépett. Négy hatalmas robbanás rázta meg a környéket, először reggel fél hatkor, majd 6:44-kor, 10:20-kor és 10:52-kor. A legnagyobb robajjal a harmadik robbanás járt.<ref>[https://books.google.com/books?id=Vk8PAAAAYAAJ Symons, G.J. (ed) ''The Eruption of Krakatoa and Subsequent Phenomena'' (Report of the Krakatoa Committee of the Royal Society). London, 1888], p. 22</ref> Valamennyi robbanást nagyon nagy cunami kísérte, amely helyenként a harminc méteres magasságot is elérhette. A vulkánból kitörő [[piroklaszt ár]] beterítette a Szunda-szoros nagy területeit és egyes partvidékeket is. A robbanások olyan hevesek voltak, hogy hallották őket az ausztráliai [[Perth (Ausztrália)|Perth]]ben 3500 kilométernyire, és a [[Rodriguez-sziget]]en, [[Mauritius]] közelében, 4800 kilométernyire. A Krakatau robbanása a feljegyzett leghangosabb hang, amely még 160 kilométer távolságban 180 [[Decibel#Akusztika|dB(SPL)]] erejű volt.<ref>[http://news.independent.co.uk/world/science_technology/article361665.ece The Independent, May 3 2006.] {{Wayback|url=http://news.independent.co.uk/world/science_technology/article361665.ece |date=20070427083325 }}"How Krakatoa made the biggest bang."</ref> Az utolsó robbanás lökéshullámát világszerte rögzítették a [[barográf]]ok és még a robbanás után öt nappal is érzékelték. Az adatok szerint a lökéshullám hétszer futotta körbe a Földet.<ref>[https://books.google.com/books?id=Vk8PAAAAYAAJ Symons, G.J. (ed) ''The Eruption of Krakatoa and Subsequent Phenomena'' (Report of the Krakatoa Committee of the Royal Society). London, 1888]</ref> A hamu nyolcvan kilométer magasra lövellt fel; a vulkán a kitörési időszakban (döntően a robbanásokkal) összesen mintegy 18&nbsp;km³ törmeléket juttatott a levegőbe. A negyedik robbanás után a kitörés gyorsan alábbhagyott, és [[augusztus 28.|augusztus 28]]-án reggelre a Krakatau csendes volt.
=== Ketimbang égő hamuja ===
[[Augusztus 27.|Augusztus 27]]-én izzó hamueső borította el Ketimbang (a mai [[Lampung]] tartományi Katibung) környékét, megölve mintegy ezer embert. Ez volt az egyetlen eset, amikor a vulkán közvetlenül, tömegesen ölt, nem a cunamival vagy a kitörés utóhatásaival.<ref name="winchester">Winchester, ''Krakatoa: The Day the World Exploded: August 27, 1883,'' 2003.</ref> Verbeek és későbbi szerzők ezt egy oldalirányú robbanásnak vagy a vízen is keresztülszáguldó piroklasztárnak tulajdonítják, amely hasonló lehetett ahhoz, amely [[1980]]-ban a [[Mount Saint Helens]]ből tört elő. A hamueső sújtotta terület Ketimbangtól északnyugatra véget ért, ahol a Sebesi sziget tömege védelmet nyújtott az oldalirányú áramlástól.
=== A kitörések után ===
[[Fájl:Map krakatau.gif|bélyegkép|jobbra|200px|Krakatau térképe, miután az [[1883]]-as kitörés átrajzolta]]
A kisebb kitörések egészen októberig követték egymást (sőt februárig, bár az október közepét követőek Verbeek szerint aprók voltak).
A nagy kitörés majdnem teljesen eltüntette a föld színéről Krakatau szigetét, kivéve a Rakata kúp déli felét, amely függőlegesen kettéhasadt, 250 méter mély [[Kaldera|kalderát]] hagyva hátra.
=== A hatások ===
A piroklasztárak, a vulkáni hamu és a cunamik katasztrofális hatásokkal jártak a régióban. A Krakatautól 13 kilométerre lévő Sebesi sziget 3000 lakója közül senki sem élte túl a kataklizmát. Ketimbangban, 40 kilométeres távolságban északra, a szumátrai parton mintegy ezer ember halt meg. A holland hatóságok 36&nbsp;417 áldozatot regisztráltak, egyes források szerint azonban a valós szám elérhette, vagy meghaladhatta a 120 ezret. Sok település elpusztult, köztük Szumátrán [[Teluk Betung]] és Ketimbang és [[Jáva|Jáván]] [[Sirik]] és [[Semarang]]. Jáván [[Banten]], Szumátrán [[Lampung]] régiók szenvedtek el nagy pusztítást. Az Indiai-óceánon, sőt Afrika keleti partjainál még sokáig, még a kitörés után egy évvel is találtak holttesteket. Jáva egyes területei sohasem népesültek be újra.
==== Cunamik és távoli hatások ====
A kitörés keltette árhullámok még [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrika]] partjainál is megrengették a hajókat. A cunamikat a tengerbe omló gigantikus piroklasztárak kelthették, amelyek a vulkán robbanásait követték. A tengerbe csapódó több köbkilométernyi anyag hatalmas tömegű vizet mozgatott meg. [[Merak]] városát 46 méter magasságúra becsült cunami pusztította el. A piroklasztárak egy része a felhevített tengervíz gőzén utazva a 40 kilométeres távolságban húzódó szumátrai partokig is eljutott. Annak is maradtak nyomai, hogy a tenger alatti piroklasztfolyások 15 kilométeres távolságra is eljuthattak. A Kieli Egyetem egy kutatócsoportja által végzett kísérletek szerint a piroklasztár áthaladhat a vízen, nehezebb részei azonban már az út elején lemerülve cunamikat okozhatnak.<ref>[http://cat.inist.fr/?aModele=afficheN&cpsidt=14575991 Entrance of hot pyroclastic flows into the sea: experimental observations]</ref>
A kitörés keltette kisebb hullámokat még a [[La Manche]]-nál is észlelték.<ref name="press">{{cite journal | last = Press | first = Frank | title = Volcanoes, ice, and destructive waves | journal = Engineering and Science | volume = 20 | issue = 2 | month = November | year = 1956 | pages = 26–30 | url = http://calteches.library.caltech.edu/170/01/press.pdf | format = PDF | accessdate = 2007-04-05 | quote = Fortunately, the tide gauges of 1883 were sufficiently well designed to provide fairly good records of the Krakatoa waves. Thus we have instrumental data for the Krakatoa sea waves from such widely separated places as Honolulu, San Francisco, Colon, South Georgia and English Channel ports.}}</ref> Ezek túl hamar követték a kitörést ahhoz, hogy a cunamik okozhatták volna őket, ehelyett a Föld légkörét többször is körbesöprő léglökéshullámok kelthették őket.<ref name="tsunamis">{{Cite web
 | last=Pararas-Carayannis
 | first=George
 | year=2003
 | title=Near and far-field effects of tsunamis generated by the paroxysmal eruptions, explosions, caldera collapses and massive slope failures of the Krakatau volcano in Indonesia on August 26-27, 1883
 | periodical=Science of Tsunami Hazards
 | publisher=The Tsunami Society
 | volume=21
 | issue=4
 | pages=191–201
 | url=http://library.lanl.gov/tsunami/ts214.pdf
 |format=PDF| issn=8755-6839
 | accessdate=2007-12-29
}}</ref>
==== Földrajzi hatások ====
==== Éghajlati hatások ====
[[Fájl:Noctilucent clouds over saimaa.jpg|bélyegkép|jobbra|188px|[[Gyöngyházfényű felhő]]k a [[Saimaa-tó]] felett [[2003]] augusztusában]]
A kitörést követő évben a globális átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal esett. Az időjárás évekig a megszokottól eltérő mintákat mutatott és a hőmérséklet csak [[1888]]-ra tért vissza a korábbi szintekre. A kitörés hatalmas mennyiségű [[kén-dioxid]] gázt juttatott a [[sztratoszféra|sztratoszférába]], amelyet a szelek széthordtak a világban. A [[cirrus]] felhőkben emiatt megnőtt a [[kénessav]] (H<sub>2</sub>SO<sub>3</sub>) [[koncentráció]]ja, ami növelte a felhők fényvisszaverését és így a korábbinál kevesebb napfény jutott el a földfelszínig. Az összegyűlt [[kén]] később [[savas eső]]k formájában lehullott.<ref>{{Cite web |url=http://volcanoes.usgs.gov/Hazards/What/VolGas/SO2Aerosols.html |title=volcanoes.usgs.gov |accessdate=2008-11-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080513152154/http://volcanoes.usgs.gov/Hazards/What/VolGas/SO2Aerosols.html |archivedate=2008-05-13 }}</ref>
==== Optikai hatások ====
A kitörés után évekig világszerte sötétebb volt az ég és hónapokig a korábbinál látványosabbak voltak a [[Napnyugta|napnyugták]]. William Ashcroft brit művész színes vázlatok ezreit készítette a világ különböző tájain a kitörés utáni években. [[2004]]-ben kutatók azt is feltételeztek, hogy [[Edvard Munch]] híres kompozíciója, a ''Sikoly'' hű képe a [[Norvégia]] felett a Krakatau kitörése után látott égnek.<ref>{{Cite web | last =Reuters | first = | author-link =Reuters | last2 = | first2 = | author2-link = | title =Krakatoa provided backdrop to Munch's scream | newspaper =The Age | date =11 December 2003 | url =http://www.theage.com.au/articles/2003/12/10/1070732277751.html}}; {{Cite web | last =Reuters | first = | author-link =Reuters | title =Why the sky was red in Munch's 'The Scream' | date =10 December 2003 | url =http://www.cnn.com/2003/TECH/space/12/10/scream.munch.reut/ | accessdate =6-08-2007}}; {{Cite web
 | last =Panek | first =Richard | author-link = | title ='The Scream,' East of Krakatoa | newspaper =[[New York Times]] | pages = | date =8 February 2004 | url =http://www.nytimes.com/2004/02/08/arts/design/08PANE.html?ex=1391576400&en=f2b9a24eb769711d&ei=5007&partner=USERLAND}}</ref> A kitörés másik optikai következménye volt, hogy még két évig tapasztalható volt az egyébként nagyon ritka [[kék hold]] jelenség. A kitörés után, [[1885]]-ben figyelték meg először a [[gyöngyházfényű felhő]]k jelenségét. (Az nem tisztázódott, hogy az akkor megfigyelt jelenséget a kitörés idézte-e elő.)
== Későbbi vulkanizmus ==
=== Verbeek vizsgálata ===
A kitörés heves fázisa [[augusztus 27.|augusztus 27-e]] délutánjára véget ért, de miután a látási viszonyok 29-ére javultak, még hónapokig arról születtek jelentések, hogy a Krakatau kitörése folytatódik. Verbeek bizottságának egyik első dolga volt, hogy tisztázza, igaz-e ez és hogy valóban kitörésben vannak-e [[Jáva]] és [[Szumátra]] más vulkánjai is, ahogy más jelentések állították. Arra jutottak, hogy mindez nem így van. Verbeek azt állapította meg, hogy azért gondolhatták sokan, hogy a Krakatau még október közepe után is kitörésben volt, mert a forró anyagok gőzt bocsátottak ki, a heves monszunesők [[földcsuszamlás]]okat okoztak és „az elektromos aktivitás okozta [[hallucináció]]k” miatt.
A következő években nem észleltek vulkáni aktivitást a Krakataunál, egészen [[1913]]-ig, amikor a vulkán a jelentések szerint újból kitört. A vizsgálatok szerint azonban nem éledt újra a vulkán, hanem egy nagy földcsuszamlást véltek tévesen kitörésnek.
== Emlékezete ==
* A Krakatau 1883-as kitörésének állít emléket a magyar szépirodalomban [[Móra Ferenc]] ''Mikor a fény beteg volt…'' című, személyes (gyerekkori) emlékekkel is gazdagított elbeszélése (megjelent az író ''A fele sem tudomány'' című kötetében).
== Irodalom ==
* Erdélyi István, Sugár Lajos, Zsebeházy György: ''Vulkánok tövében, vulkánok tetején'' (Móra, 1977) 160 p.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
{{commonskat|Krakatau}}
* [https://web.archive.org/web/20050720080621/http://volcano.und.nodak.edu/vwdocs/volc_images/southeast_asia/indonesia/krakatau.html Térképek és képek]
* [http://www.wikimapia.org/#y=-6105650&x=105438538&z=11&l=0&m=a Műholdkép, Wikimapia]
* [http://www.vansandick.com/vulcaan „In het Rijk van Vulcaan”] – „A vulkán birodalmában”, egy szemtanú beszámolója (hollandul)
* [https://web.archive.org/web/20050803001207/http://ce.eng.usf.edu/pharos/wonders/natural/krakatoa.html Egyéb források.]
* [http://vulcan.wr.usgs.gov/Volcanoes/Indonesia/description_krakatau_1883_eruption.html Cascades Vulkánonszervatórium, Krakatoa oldal]
* [http://www.geology.sdsu.edu/how_volcanoes_work/Krakatau.html További információk] {{Wayback|url=http://www.geology.sdsu.edu/how_volcanoes_work/Krakatau.html |date=20141216203501 }}
* [http://www.volcanolive.com/krakatau1883.html Adatok az 1883-as kitörésről]
* [http://www.scienceandsociety.co.uk/results.asp?image=10316149&wwwflag=&imagepos=8 Fényjelenségek a világon a kitörés után]
* [https://web.archive.org/web/20060830182901/http://www.rotten.com/library/history/nature/natural-disasters/krakatoa/ Enciklopédia a kitörésről], [[Rotten Library]]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Földrajz||}}
[[Kategória:Indonézia vulkánjai]]
[[Kategória:Indonézia szigetei]]