Kritiasz forrásának megtekintése

{{személy infobox
|típus = filozófus
|név  = Kritiasz
|kép =
|képméret =
|képaláírás =
|születési dátum = [[i. e. 460]] körül
|születési hely = [[Athén]]
|halál dátuma = [[i. e. 403]] körül
|halál helye = [[Munikhia]]
|alsablon={{Személy infobox/Filozófus
|típus = filozófus
|terület = Ókori Görögország
|kor = – ''[[Ókor]]'' –
|iskola vagy irányzat =
|érdeklődés =
|rájuk hatott =
|hatottak rá =
|fontosabb nézetei =
|fontosabb művei =
|aláírás =
|honlap =
}}
}}
'''Kritiasz''' ({{ny-la|Critias}}), ([[Athén]], Kr. e. 460 körül – [[Munikhia]], Kr. e. 403) [[Görögország|görög]] politikus, [[filozófus]], költő. A peloponnészoszi vesztes háború után Athénban hatalomra kerülő harminc zsarnok egyike.
A zsarnokok politikai ellenfeleikkel - nemcsak a demagógokkal, és a demokrácia iránt elkötelezettekkel, de bárkivel, aki bírálta őket (mint pl. [[Theramenész|Theramenésszel]], a társukkal) - nemritkán bírói ítélet nélkül végeztek, a megöltek vagyonát elkobozták. <!--Arisztotelész a kivégzettek számát kb. 1500-ra becsülte, ld. "az athéniak alkotmánya"-->
Szabó Árpád szerint „rövid idő alatt elérték, hogy aranykornak tűnjön fel, ami előttük volt.” Valóban, a kortárs és későbbi történetírók műveiben rendkívül negatív figurának mutatkozik be: nemcsak [[Xenophón]] írja le kegyetlen zsarnokként, de [[Philosztratosz]] is, aki szerint "ő volt a leggonoszabb minden ember között". [[Platón]] dialógusai ugyanakkor művelt és az athéni filozófiai életben rendszeresen részt vevő, vitapartnereivel türelmesen eltársalgó emberként mutatják be (figyelembe véve, hogy Kritiasz írásai tanúsága szerint, szofistaként az erkölcsi relativizmus híve volt, aki a hatalom bűvkörébe kerülve könnyen eljuthatott a „cél szentesíti az eszközt” irányelvéig; a két leírás között nincs kibékíthetetlen ellentmondás).<ref>William Morrison: ''[http://www.iep.utm.edu/c/critias.htm Critias] {{Wayback|url=http://www.iep.utm.edu/c/critias.htm |date=20090114161008 }}'', The Internet Encyclopedia of Philosophy.</ref>
Bár Szókratész tanítványa volt, nem sokkal Kritiasz halála előtt viszonyuk megromlott. Szókratész ugyanis - közel sem az egyedüliként - bírálni kezdte Kritiaszt és a zsarnokokat a politikai gyilkosságok miatt, mondván, nem jó pásztor az, akinek keze alatt a nyáj gyorsan megfogyatkozik. Válaszul a zsarnokok arra akarták kényszeríteni, hogy segítsen az egyik halálra ítélt, a szicíliai León kézre kerítésében, így kompromittálva, politikájuk részesévé téve a filozófust.<ref>[[Platón]]: VII. levél, 324D.</ref> Szókratész megtagadta a parancsot, ezzel magára vonva az engedetlenség miatti [[halálbüntetés|halálos ítélet]] veszélyét.
A neves filológus, August Böckh (más névváltozatban: Boeckh) neki tulajdonította [[Pszeudo-Xenophón]] művét, az ''[[Athenaión Politeia]]'' nevű demokráciaellenes értekezést.<ref>[[August Böckh]]: ''Staatshaushaltung der Athener'', I<sup>2</sup> 432.</ref>
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
* Kritiasz: A [[Spárta|lakedaimoniak]] állama. Ford.: [[Németh György (történész)|Németh György]]. Miskolci Parthenon-tanulmányok. 4. kötet. Budapest-Miskolc, 1990. {{ISBN|9630407817}}
{{Preszókratikus filozófia}}
{{Filozófia}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|ókor||filozófia|}}
{{csonk-ókori személy}}
[[Kategória:Ókori görög tragédiaköltők]]
[[Kategória:Ókori görög szofisták]]
[[Kategória:Ókori görög politikusok]]