Kuélap forrásának megtekintése

{{Történelmi település infobox
|név                    = Kuélap
|mai név                =
|kép                    = Kuelap - Août 2007 - 05.jpg
|képméret               =
|képaláírás             =
|zászló                 =
|címer                  =
|címerleírás            =
|zászlóleírás           =
|névváltozatok          = Kuelap, Cuélap, Cuelap
|alapítás ideje         =
|megszűnés ideje        = 1532
|megszűnés oka          = a spanyol hódítók átköltöztették a lakókat
|lakói                  = [[csacsapoják]]
|ország                 = Peru
|beszélt nyelvek        =
|tengerszint feletti magasság = 3000
|terület                = 0,045
|világörökségi helyszín =
|világörökség-azonosító =
|kategória          =
|típus              =
|kritériumok        =
|év                 =
|térkép                 =
|térképaláírás          =
|pozíciós térkép        = Peru
|térképfelirat          = <!-- a pozíciós térképé, alapesetben a település neve -->
|szélesség              = D
|szélességi fok         = 6
|szélességi ívperc      = 25
|szélességi ívmásodperc = 7
|hosszúsági fok         = 77
|hosszúsági ívperc      = 55
|hosszúsági ívmásodperc = 25
|hosszúság              = Ny
|piros kör térképjel    = <!-- opcionális paraméter, alapesetben üres, igennel bekapcsolva -->
|szöveg pozíciója       =
}}
'''Kuélap''' (más írásmóddal '''Kuelap''', '''Cuélap''' vagy '''Cuelap''') [[Peru]] egyik fontos régészeti lelőhelye. Az erődített várost a [[csacsapoják]] alapították és lakták. Jellegzetességei a kör alaprajzú lakóépületek.
==Története==
Nevének eredete nem ismert biztosan, de lehetséges, hogy egy régen itt élt ''cónlap'' nevű népcsoportról kapta, amelyet egy 1591-es spanyol dokumentum említ. A Kuélap erődöt a [[csacsapoják]] építették és lakták, az építkezés kezdete a késői középidőszakba (1100–1450) tehető. Az inka hódítás után még 1532-ig, a spanyolok megérkezéséig éltek itt emberek, de ekkor [[Diego de Alvarado]] konkvisztádor minden lakót átköltöztetett egy újonnan létrehozott városba, az akkori szokásoknak megfelelően egy völgyben fekvő, könnyen megközelíthető úgynevezett indiánredukcióba. A romosodó erődített település ezután évszázadokra feledésbe merült, ám 1843-ban a közeli [[Chachapoyas]] városbírája egy területvita miatt a helyszínre érkezett, és annyira felkeltette az érdeklődését az ősi település, hogy írt is egy jelentést ''Bábel tornya Peruban'' címmel, amit elküldött a Limai Földrajzi Társaságnak is, akik évekkel később meg is jelentették azt. 1860-ban [[Antonio Raimondi]], a következő évtizedekben [[Charles Wiener]], [[Adolph Bandelier]], ''Arturo Werthemann'', ''Loors Langlots'', ''Paul Henri Reichlen'', majd 1985 és 1987 között ''Alfredo Narváez'' végzett itt tudományos kutatásokat. 1998-ban Kuélapot hivatalosan is Peru kulturális örökségévé nyilvánították.<ref name="arqu">{{hiv-web |url=http://www.arqueologiadelperu.com.ar/kuelap.htm |cím=Kuelap |kiadó=Arqueología de Perú |szerző=Lizardo Tavera Vega |nyelv=spanyol |elérés=2018-09-20}}</ref>
2018-ban helyezték üzembe azt a felvonót, amely a völgyben fekvő [[Nuevo Tingo]] településről 4&nbsp;km-t 20&nbsp;perc alatt megtéve felviszi a turistákat a romokhoz.<ref name="eldi">{{hiv-web |url=https://www.eldiario.es/edcreativo/viajes/internacional/Kuelap-Machu-Picchu-Peru_0_783922208.html |cím=Kuélap, el otro Machu Picchu de Perú |kiadó=El Diario |nyelv=spanyol |dátum=2018-06-19 |elérés=2018-09-20}}</ref>
==Leírás==
Kuélap az ország középső–északi részén, [[Amazonas megye (Peru)|Amazonas megyében]], annak székhelyétől, [[Chachapoyas]]tól légvonalban kb. 20&nbsp;kilométerre délre fekszik az [[Andok]] és az amazóniai esőerdős vidékek találkozásánál, az [[Utcubamba]] folyó völgyének körülbelül 3000&nbsp;méter magasan fekvő részén. Közigazgatásilag [[Luya tartomány]] [[Tingo körzet]]éhez tartozik. A hegy tetején álló erődöt három oldalról szakadékok veszik körül. A helyszínen nappal magas (26–35&nbsp;°C), éjjel alacsony a hőmérséklet, az esős évszak decembertől áprilisig tart.<ref name="arqu"/>
A madárszárnyhoz hasonlító alakú, 584 méter hosszú, átlagosan 120&nbsp;méter széles terület két hatalmas, mesterségesen létrehozott, egymás fölött elhelyezett platóból áll, ezeken épültek fel a kuélapi házak és egyéb épületek. Becslések szerint kialakításához 25&nbsp;millió&nbsp;m³ anyagot használtak fel. A platót kőből rakott, helyenként a 30&nbsp;méteres magasságot is elérő falak veszik körül, amelyeken egy tornyot, őrhelyeket és három keskeny bejáratot alakítottak ki: a bejáratok közül egy a nyugati, kettő a keleti oldalon nyílik, jellegzetességük pedig az, hogy kialakításuk egyfajta, a központi tömbbe beásott rámpára hasonlít, amelynek külső része még három méter széles, de belül már csak 70&nbsp;cm, így egyszerre csak egy ember tud rajta áthaladni. A kuélapi épületek fő építőanyagául csiszolatlan mészkőtömbök szolgáltak.<ref name="arqu"/>
A falakon belül 505, azokon kívül 198 ház állt, többségük kör alaprajzú, átlagosan 7&nbsp;méter átmérőjű. A belső 505 ház között csak 5 van, ami téglalap alakú, közülük egy négyzetes. A kuélapi házak közös udvarok közé szerveződve helyezkedtek el, jellegzetes külső díszítésük a falon körbefutó, rombuszokat vagy emberekre és madarakra hasonlító geometrikus alakokat ábrázoló frízek. A felső, kisebb méretű platón levő házak jobb szerkezetűek, ezért azt feltételezik, hogy ez a helyi arisztokrácia lakóterületeként szolgált. Néhány házat a turisták kedvéért feltételezett eredeti formájukban helyreállítottak. A házakon kívül jellegzetes épületek még a 7&nbsp;méter magas, a belső plató falán épült vártorony és a ''Tintatartó'' nevű, lefelé szűkülő csonkakúp alakú, 5,5&nbsp;méter magas, alapjánál 13,7&nbsp;méter átmérőjű építmény, amely valószínűleg rituális célokat szolgált.<ref name="arqu"/>
==Képek==
<center>
<gallery>
Kuelap07.jpg|Kerek alaprajzú házak maradványai
La Atalaya.jpg|Rekonstruált lakóház
Muralla de la fortalesa de Kuelap des de dins amb vistes al paisatge.jpg|Erődített falak
Temple Major de Kuelap.jpg|Az úgynevezett ''Tintatartó''
</gallery>
</center>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
[[Kategória:Perui régészeti lelőhelyek]]
[[Kategória:Amazonas megye (Peru)]]
[[Kategória:A világörökségi javaslati listán szereplő helyszínek]]