Kukulje (Srbac) forrásának megtekintése

{{hasonló|[[Kukulje (egyértelműsítő lap)]]}}
{{Település infobox
|név                    = Kukulje
|helyi név              =
|kép                    =
|képméret               =
|képaláírás             =
|címer                  =
|zászló                 =
|címerleírás            =
|zászlóleírás           =
|ország                 = Bosznia-Hercegovina
|közigazgatás1címke     = Entitás
|közigazgatás1link      =
|közigazgatás1          = Szerb Köztársaság
|közigazgatás2címke     =
|közigazgatás2link      =
|közigazgatás2          =
|közigazgatás3címke     = község
|közigazgatás3link      =
|közigazgatás3          = Srbac
|rang                   = falu
|polgármester           =
|irányítószám           =
|körzethívószám         = (+387) 51
|testvértelepülései     =
|terület                = 11,81
|népesség =
|népsűrűség             = 76,6
|népsűrűség forrás      = http://www.statistika.ba/?show=12&id=20559
|időzóna                = Közép-európai
|eltérés UTC-től = +1
|nyári időzóna = CEST
|eltérés UTC-től nyáron = +2
|szélességi fok         =
|szélességi ívperc      =
|szélességi ívmásodperc =
|szélesség              = N
|hosszúsági fok         =
|hosszúsági ívperc      =
|hosszúsági ívmásodperc =
|hosszúság              = E
|szöveg pozíciója       =
|tengerszint feletti magasság =
|weboldal               =
|wikicommons           = <!-- Wikidatából -->
}}
'''Kukulje''' ({{ny-sr|Кукуље}}), település [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia-Hercegovinában]], [[Srbac]] községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
== Fekvése ==
Bosznia-Hercegovina északi részén, [[Banja Luka|Banja Lukától]] légvonalban 30, közúton 34&nbsp;km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 13, közúton 16&nbsp;km-re délnyugatra, az Orbász bal partján húzódó Lijevce polje síkságának déli részén, 102-104 méteres tengerszint feletti magasságban található.
==Népessége==
{| class="wikitable sortable"
|-
! Nemzetiségi csoport
! Népesség<br>1991<ref name="popis2013">{{cite web| url= http://www.statistika.ba/?show=12&id=20559 |title=Popis 2013 u BiH – Srbac| accessdate=2025-02-14| publisher=statistika.ba| language=bosnyák}}</ref>
! Népesség<br>2013<ref name="popis2013" />
|-
|[[Szerbek|Szerb]]
|align="right"|927
|align="right"|886
|-
|[[Bosnyákok|Bosnyák]]
|align="right"|0
|align="right"|2
|-
|[[Horvátok|Horvát]]
|align="right"|4
|align="right"|6
|-
|Jugoszláv
|align="right"|10
|align="right"|0
|-
|Egyéb
|align="right"|9
|align="right"|11
|-
!Összesen
!align="right"|950
!align="right"|905
|}
== Története ==
1535/36-ban Huszrev bég elfoglalta Kobaš és Levač várait, ezzel a térség oszmán uralom alá került. Ekkor ez a terület a Kobaši kádiluk, a Banja Luka-i vijalet és a Boszniai Szandzsák része lett. Később a kadiluk székhelyét Kobašból Banja Lukába helyezték át, Kobaš pedig az alsóbb közigazgatási egységek (kapitányság, megye, járás) székhelye volt. Az osztrák-török háború (1716-18) a pozsareváci békeszerződéssel ért véget, amelyet 1718. június 21-én írtak alá Pozsarevácon. Ausztria megkapta Bijeljinát és a Szávától délre egy keskeny sávot (Brčko, Bosanski Brod, Kobaš, Dubica és Furjan). Abban az időben számos menekült és száműzött érkezett Szlavóniából, Macsóból (Szabács és Loznica) és a Birodalom más elveszett területeiről a kobaškai kapitányságba és Bosznia északi részébe. 1723-ban az osztrák betörések miatt a kapitányság székhelyét Kotorba (a mai Kotor-Varoš) helyezték át.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbiri járáshoz tartozó településnek 78 háztartása és 386 ortodox lakosa volt.<ref>Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o.</ref> 1910-ben a Bosanska Gradiška-i járáshoz tartozó településen 139 háztartást és 786 ortodox lakost találtak.<ref>Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.</ref> A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 290 háztartása és 1662 lakosa volt.<ref>Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.</ref> Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1943 októberében és novemberében súlyos harcok folytak itt a partizánok és a német csapatok által támogatott csetnikek között. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Srbac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
== Oktatás ==
A település nyolcosztályos iskolája a razboji „Dositej Obradović” Általános Iskola terüéeti iskolája.
== Kultúra ==
KUD Đerdan Kulturális és Művészeti Egyesület
== Sport ==
Az FK Mladi Krajišnik Kukulje labdarúgóklub a gradiškai területi ligában szerepel
== Nevezetességei ==
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.
== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}
== További információk ==
* [https://srbac-rs.com Srbac város hivatalos oldala]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Földrajz||}}
{{Srbac települései}}
[[Kategória:A Banja Luka-i régió települései]]