Kundi forrásának megtekintése

{{Hangszer infobox
 | név = Kundi
 | kép = Zande harp Bafuka 1913 Herbert Lang.jpg
 | képméret =
 | képaláírás = Zenélés ''kundi'' hárfán, 1913.
 | más nyelveken = Mangbetu: ''domu''
 | besorolás = [[Kordofon hangszerek|kordofon]] → [[Összetett kordofon hangszerek|összetett]] → [[ívhárfa]] <br/> [[Pengetős hangszerek|pengetős]]
 | menzúra =
 | csőhossz =
 | hangolás = [[pentatónia|pentaton]]
 | rokon hangszerek = [[ennanga]], [[ngombi]]
 | hangminta =
 | hangszerjátékos =
 | hangterjedelem-kép =
 | hangterjedelemkép-méret =
 | hangterjedelemkép-aláírás =
}}
'''Kundi''' a leggyakoribb elnevezése<ref name=K99>{{opcit|n=Kubik|o=99}}</ref> egy [[Közép-Afrika|közép-afrikai]] [[hárfa]]féleségnek, mely a [[Kongó-medence]] északi részén élő ''zande, nzakara, banda, mangbetu'' népekhez köthető. A kundi az [[Ívhárfa|ívhárfák]] közé tartozik, öt húrja van, gyakran figurális, antropomorf díszítésű. Férfiak használták énekeik kíséretére, zenéje mára jórészt feledésbe merült. A világ sok köz- és magángyűjteményében fellelhető, művészi kivitelű  ''Mangbetu hárfák'' ilyen fajta hangszerek.
== Leírása ==
A kundi nyitott hárfa, [[ívhárfa]], az [[Afrikai hárfa|afrikai hárfák]] Wachsmann-féle tipológiája szerint a második csoportba, a csapolt nyakú típusba tartozik. Kétféle méretben fordul elő, egy kisebb, 40–45 cm-es és egy 60–75 cm-es teljes hosszúságú változatban.
A kundi teste fából van teknőszerűen kivájva, körvonala lehet ovális vagy karcsú, homokóraszerű. A test nyitott részét kifeszített pergamenszerű bőrhártya fedi, ami úgy van összevarrva más bőrökkel, hogy ezek végül az egész hangszertestet beborítják. A test egyik végpontján egy furattal ellátott nyúlvány, mint palack nyaka a dugót, fogadja magába a [[hangolókulcs]]okkal felszerelt hárfanyak alsó végét. A nyak lehet teljes hosszában finom ívben hajlított formájú, vagy a beillesztés helye után élesen, könyökszerűen görbülő, majd a tetőlapra szinte merőleges irányban egyenesen folytatódó. A sok esetben merész ívben hajló nyakat nagyon kemény fa elágazó, villás áganyagából faragják ki, hogy rostszerkezete megfeleljen formájának, így kellő stabilitást biztosítson. A nyak végpontján gyakran emberi fejet ábrázoló faragvány foglal helyet.
A test nyitott részére ráfeszülő, [[rezonáns]]ként szolgáló bőrhártya felületén aszimmetrikusan, átlós módon elrendezve két kerek hanglyuk van. A rezonáns hossztengelyében a bőr alatt egy [[húrtartó]]ként szolgáló, a húrok helyének megfelelő furatokkal ellátott farúd fut végig, erre vannak rögzítve a húrok, melyek a bőrön lévő kis lyukakon át indulnak a nyakon elhelyezett hangolókulcsok irányába. Az öt húr hagyományosan [[zsiráf]] farokszőréből, illetve idegekből készült, a 20. század közepe óta boltban kapható nylon horgászzsineget használnak.
A tetőlapon látható két kerek hanglyuk nem csak akusztikai célt szolgál: a húrokat ezek segítségével lehet a helyükre szerelni. Ez úgy történik, hogy a tetőlap illetve a húrtartó kis lyukain a húrokat kívülről átdugják, a végüket a kerek nyíláson át kihalásszák, a rögzítés biztosítására apró fadarabot kötnek rájuk, majd visszahúzzák. Ezután rögzítik a nyakon a hangolókulcsokhoz, amiken kis hasítékok vannak e célra.<ref>a szakasz {{opcit|n=Kubik|o=97-99}} alapján</ref>
<center>
<gallery widths="180px" heights="180px">
Zande-Harpe anthropomorphe-Musée royal de l'Afrique centrale.jpg|Zande hárfa, ovális típus
Harpe Zande-Musée royal de l'Afrique centrale.jpg|Zande hárfa, karcsú típus
Mangbetu Harfe 02 Museum Rietberg.jpg|Mangbetu hárfa antropomorf díszítéssel
</gallery>
</center>
== Használata ==
Georg Schweinfurth 1868–1871-es, majd mások ''Afrika szívébe''<ref>[https://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=hvd.32044037722907&view=1up&seq=1 The heart of Africa. Three years' travels and adventures. Schweinfurth, Georg August, 1836-1925.]</ref> tett utazásai óta a Zandék – a ''„nyam-nyamok”'' – és a velük kapcsolatban álló népek az európai kutatók szemében gyönyörűen megmunkált hárfáikról, kifinomult hárfajátékukról lettek híresek. A műgyűjtőket azóta is bámulatba ejti egyes hangszerek antropomorf, emberi fejet mintázó díszítése.<ref>{{opcit|n=Kubik|o=90}}</ref>
{{idézet|Kedvenc hangszerük egyaránt kapcsolható a hárfához és a mandolinhoz. Az előbbihez húrjainak elrendezése miatt, az utóbbihoz testének formája okán. Rezgőlapjának, az akusztika törvényeinek precízen megfelelve, két nyílása van. A húrok, melyeket hangolószögek feszítenek erősen, néha növényi rostokból, máskor a zsiráf farokszőreiből készülnek. Ami az ezeken a mandolinokon játszott zenét illeti, nagyon monoton; nehéz felfedezni benne a legkisebb hasonlóságot is valamiféle dallammal. Ez soha nem több, mint egy panaszos (sőt nyafogó), kifejezetten nazális hangszínen előadott recitáláshoz játszott kíséret. Sokszor láttam barátokat, akik karöltve zenéltek így, fejükkel verve a taktust, mély extázisba kergetve egymást.|Georg August Schweinfurth, 1874.<ref>[http://brunoclaessens.com/2016/06/a-newly-discovered-mangbetu-masterpiece/#.YAXLq-hKgdU Bruno Claessens idézi]</ref>}}
A kundi típusú hárfák a [[Közép-afrikai Köztársaság]] délkeleti, a [[Kongói Demokratikus Köztársaság]] északkeleti, [[Dél-Szudán]] délnyugati területein találhatók meg, főként az [[Uele]] folyó partvidékén. Használói a ''zande, nzakara, banda, mangbetu'' népcsoportok.
=== Tartásmód ===
A kundi típusú hárfákat kétféle tartással, függőleges illetve vízszintes hárfaként is használják. ''Függőleges helyzet'' esetén a hárfa nyaka van az ülő zenész törzsénél, a hangszertest az ölében vagy a lábai között. Ez a tartásmód hasonlít leginkább a nyugati hárfajátékhoz, ujjtechnika szempontjából ekkor a magasabb hangok vannak a hüvelykujj irányában. A ''vízszintes helyzet'' ennek fordítottja, a hárfanyak szembenéz a zenésszel, a hüvelykujj irányában a mély hangok vannak. A vízszintes játékmódot például a kisebb méretű „sétáló hárfa” esetén alkalmazzák. A feltehetően hagyományosabb függőleges tartásmód esetén a jobb kéz három, a bal kéz két ujjal penget.<ref name=K99/> Vízszintes tartásmód esetén a jobb kéz kettő, a bal kéz egy ujjat használ.<ref>{{opcit|n=Kubik|o=114}}</ref>
=== Hangolás ===
A kundi hangolása – a zande zenében megszokott módon – [[Pentatónia|pentatonikus]]. Az 1960-as években Gerhard Kubik zenetudós-néprajzkutató egy kihalóban lévő, sajátos ötfokú hangsort jegyzett fel, mely nagyjából így szolmizálható ereszkedő sorban: ''szó&nbsp;-&nbsp;fá&nbsp;-&nbsp;mi&nbsp;-&nbsp;dó&nbsp;-&nbsp;ti''. Az ifjabb generáció ebben az időben már egy újabb ötfokú hangsort használt, ereszkedő sorban: ''mi&nbsp;-&nbsp;re&nbsp;-&nbsp;dó&nbsp;-&nbsp;lá&nbsp;-&nbsp;szó''. Ez utóbbi hangolás megfelel a ''„wili pai sa sunge”'' mondat dallamának, a zenészek ez alapján memorizálták a hangolást. A hangszerek hangolása nem abszolút hangmagasságokon alapul.<ref>{{opcit|n=Kubik|o=103, 104}}</ref>
A kundi ötfokú hangolása a kutatók szerint szorosan kapcsolódik a zandék ''kponingbo'' nevű ütőhangszeréhez, amely két [[banán]]fa-száron [[xilofon]]szerűen egymás mellé fektetett, 12–13 behangolt farönkből áll, és amelyet két egymás mellett ülő zenész faütőkkel szólaltat meg. A kundi és a kponingbo nem játszik együtt, de dallamaik részben közösek.<ref>{{opcit|n=Kubik|o=105-110}}</ref>
[[File:MangbetuHarp.jpg|right|thumb|260px|Mangbetu hárfa antropomorf díszítéssel]]
=== Zene ===
A kundi alapvetően szólisták hangszere, akik napi eseményekről szóló éneküket kísérik a hárfa [[ostinato]] motívumaival. Előfordul, hogy a hárfás lányokból álló kórussal játszik együtt [[Antifóna|antifonális]], válaszolgatós formában, a kórus ilyenkor alapvetően [[Unisono|uniszónóban]] énekel, de gyakori a harmóniai variáció.<ref>{{opcit|n=Kubik|o=120}}</ref> Az énekes legtöbbször a saját természetes hangfekvésében, hangszínén énekel, de időnként a fejhangot, a [[falzett]]et részesítheti előnyben. Előfordul, hogy a hárfa magasabban szól, mint az énekhang, például kis méretű hangszer esetén.<ref>{{opcit|n=Kubik|o=117}}</ref>
== A mangbetu hárfa ==
A mangbetu nép, különösen az arisztokrácia mindig is kedvelte a művészien megmunkált használati tárgyakat: tégelyeket, palackokat, ülőkéket, fegyvereket, hangszereket. A kundi típusba tartozó hárfa, amit ők ''domu'' néven neveztek, viszonylag későn, a [[19. század]] vége felé jelent meg tárgyi kultúrájukban, és a gyarmati korban, a [[20. század]] elején élte fénykorát.
A mangbetu hárfákra jellemző a gazdag figurális díszítés; gyakran nem csak a hárfanyak végét díszítették emberi fej ábrázolásával, sok esetben az egész hárfanyak teljes emberalakot örökít meg. Gyakran használtak értékes anyagokat, elefántcsontot, hüllők pikkelyes bőrét a hangszerek elkészítéséhez. A hárfák egyre inkább kisplasztikai alkotásokká váltak, hangszerként való használatuk másodlagos, esetenként szinte lehetetlen lett. Úgy tűnik, a mangbetu hárfa fokozatosan az európaiakkal való kereskedés tárgyává alakult, ennek megfelelően igen nagy számban fordulnak elő európai néprajzi gyűjteményekben, a műkincs-kereskedelemben. A [[21. század]]ra a hárfa teljesen eltűnt a mangbetu közösségből.<ref>[https://www.metmuseum.org/art/collection/search/310841 Figurative Harp (Domu) – Netmuseum.org]</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{cite book | last=Kubik | first=Gerhard | title=Theory of African Music Volume I | year=2010 | publisher=University of Chicago Press | location=Chicago and London | id=0-226-45690-0 }}
== Tárgyi anyag ==
* Sparks, Rachael. "Zande bow harp" (1884.) Southern Sudan Project (in development). 03 Jan. 2006. Pitt Rivers Museum. [http://web.prm.ox.ac.uk/southernsudan/details.php-a=1884.113.10&show=1884.113.10_d.jpg.html]
* Sparks, Rachael. "Zande bow harp" (1930.) Southern Sudan Project (in development). 03 Jan. 2006. Pitt Rivers Museum. [http://web.prm.ox.ac.uk/southernsudan/details.php-a=1930.86.56&show=1930.86.56_a.jpg.html]
* Arched Harp (Donnu) by Mangbetu People. Uele River Region, Belgian Congo, ca. 1910-1920 [http://collections.nmmusd.org/Africa/5893/ArchedHarp5893.html] {{Wayback|url=http://collections.nmmusd.org/Africa/5893/ArchedHarp5893.html |date=20210514073949 }}
== Hangzó anyag ==
* [https://www.youtube.com/watch?v=XNGRZVHjYbQ&t Kundi hárfa és ének, hangfelvétel 1952-ből]
* [https://samap.ukzn.ac.za/search/node/kundi Kundi hárfa és ének a ''South African Music Archive Project'' oldalán]
{{portál|zene}}
[[Kategória:Hárfák]]
[[Kategória:Afrika zenéje]]