Léka forrásának megtekintése

{{Osztrák település infobox
 | név = Léka
 | helyi név = Lockenhaus
 | kép = Lockenhaus03v.jpg
 | képaláírás = Léka főtere a templommal
 | címer = AUT Lockenhaus COA.jpg
 | kerület =
 | tartomány =
 | rang = mezőváros
 | alapítás éve = 1242
 | polgármester = Werner Brenner (SPÖ)
 | irányítószám = 7442
 | körzethívószám = 02616
 | rendszám = OP
 | népsűrűség = 34
 | tszf = 336
 | terület = 58,9
 | szélességi fok = 47
 | szélességi ívperc = 24
 | szélességi ívmásodperc = 25
 | hosszúsági fok = 16
 | hosszúsági ívperc = 25
 | hosszúsági ívmásodperc = 0
 | szöveg pozíciója = left
 | weboldal = www.lockenhaus.at
}}
'''Léka''' ([[német nyelv|németül]] ''Lockenhaus'', [[horvát nyelv|horvátul]] ''Livka'') [[mezőváros]] [[Ausztria|Ausztriában]], [[Burgenland]] tartományban, a [[Felsőpulyai járás]]ban.
== Fekvése ==
[[Kőszeg]]től 13&nbsp;km-re nyugatra a [[Kőszegi-hegység]] lábánál fekszik a B55 és a [[Rohonc]] felől érkező B56 főút találkozásánál, a Gyöngyös patak völgyében. Kerékpárút köti össze [[Rőtfalva|Rőtfalvával]].
{{Kataszter}}
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint a település környékének története a kőkorszakig nyúlig vissza. A vaskorban illírek, kelták települései álltak itt, majd a [[Római Birodalom]] [[Pannonia (provincia)|Pannónia]] tartományának része lett. A rómaiak után germán törzsek, majd avarok, szlávok éltek ezen a vidéken. A magyarok a [[10. század]] elején a [[pozsonyi csata|pozsonyi csatát]] követően szállták meg a területet.
A mai települést [[1242]]-ben említik először, majd [[1256]]-ban ''"Leuca"'' néven említik. [[1390]]-ben ''"Villa Lewka"'', [[1492]]-ben ''"Opidum Lewka"'' alakban szerepel a középkori forrásokban. Vámszedőhely volt.<ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref>  Az [[1200-as évek]] elején a lékai birtok a Herény-nemzetségből származó Bana soproni ispán, majd a Csákiak tulajdonában volt.
[[Léka vára|Vára]] a [[13. század]] elején épült királyi várként. Később a Csákok, majd [[1270]]-től  Kőszegiek birtoka volt. A [[Tatárjárás Magyarországon|tatár ostromnak]] ellenállt, az osztrák-magyar határharcokban fontos szerepe volt. [[1254]]-ben Győr fia Torda hősiesen védte Leuka várát az osztrákok ellen. A [[14. század]] elején a Kőszegiektől [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] király elvette. [[1390]]-ben a Kanizsaiak kapták királyi adományként. [[1406]]-ban elfoglalta az osztrák herceg, de [[1409]]-ben visszavették. [[1513]]-ban [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] monyorókeréki Erdődy Péternek adományozta, de két évvel később már újra a Kanizsayaké volt. A Nádasdy család [[1535]]-ben házassággal, Kanizsay Orsolya hozományaként szerezte meg, és sokat épített rajta. [[1605]]-ben a török eredménytelenül ostromolta. [[1636]]-ban [[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy Ferenc]] felépíttette az alsóvárat, amely ma szálloda. [[1676]]-ban Nádasdy Ferenc kivégzését követően az [[Esterházy család|Esterházyak]] szerezték meg, Esterházy Pál ugyanis Nádasdy sógora volt. Az I. világháború alatt egy hadifogoly orosz tábornok lakott a várban. Az osztrák államszerződés aláírása és a megszálló csapatok kivonulása után Paul Anton Keller osztrák író vásárolta meg a várat és sokat tett helyreállításáért.
A vár alatti település plébániája [[1215]]-ben már működött. [[1336]]-ban a ferencesek látták el a szolgálatát. Léka [[1492]]-ben vásártartási jogot kapott. [[1532]]-ben a [[Oszmán Birodalom|török]] annyira elpusztította, hogy a Nádasdy Tamás horvát bán által telepített [[horvátok]]kal kellett a veszteségeket pótolni. Ekkor pusztult el Léka középkori ferences kolostora is. [[1580]] körül lakói evangélikusok lettek, katolikus plébániáját csak [[1660]]-ban alapították újra. A mai templomot Pietro Orsolini tervei szerint [[1656]] és [[1669]] között Nádasdy Ferenc építtette. A templomot Myrai Szent Miklós püspök és Tolentinói Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. Miután Nádsdyt [[1671]]-ben hűtlenség címén kivégezték, vagyonának nagy részét elkobozták, az árvák gyámja az elhunyt veje, Draskovich Miklós lett. [[1672]] és [[1676]] között ő irányította a lékai birtokot.  Ez alatt szegényházat alapított Lékán és nagy gondot fordított a templomra is. 1676-ban Léka is Esterházy birtok lett. [[1719]]-ben pestis pusztított, ennek emlékére állították a főtéri Mária-szobrot. A [[19. század]] elején Lékának jelentős posztóipara volt  és még az ötvenes években is 250 külföldi posztómunkás dolgozott a helyi üzemekben.
Vályi András szerint ''"LÉKA. Lokenhaus Lipka. Mező Város Vas Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok leg inkább, fekszik Borostyánkőhöz nem meszsze, ’s az Uraságnak Vár forma magos Kastellyával díszesíttetik. Néhai Gróf Nádasdi Ferentz Klastromot, Szentegyházat, és könyvtárt is állíttatott vala itten fel, ’s teste halála után ide helyheztettetett. Határja középszerű, javai nem nevezetesek; de el adásra jó alkalmatosságjok van."''<ref>{{Vályi}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Léka vagy Lenka, (Lockenhausen), német m. n., Vas vmegyében, Sopron vmegye szélén, 1320 kath. lak., kath. paroch. szentegyházzal, nagy várkastélylyal. Van papiros-malma, derék erdeje, s közép termékenységü földje. F. u. h. Eszterházy, gr. Nádasdy Ferencz itt egy prioratust alapitott 1655-ben a sz. Ágoston szerzetesek számára, de ennek jövedelme 1820-ban a plebániának adatott. Ut. p. Kőszeg."''<ref>{{Fényes}}</ref>
Vas vármegye monográfiája szerint ''"Léka egyike a legrégibb és legnevezetesebb vasvármegyei községeknek. 198 háza van és 1305, nagyobbára németajkú lakosa van, akik vallásra nézve túlnyomó számban r. katholikusok. Postája és távirója helyben van. A község a Gyöngyös patak mellett, a tervezett kőszeg-aspangi vasútvonal mentén fekszik. Van a községben posztókészítő-szövetkezet és gőzfürész; a lakosok továbbá 63dalárdát is alakítottak. A Paulai Szent Vincze szabályait követő irgalmas apáczák társháza, körjegyzőség és körorvos is van a községben. Régente nagy posztóipara volt; még az 50-es években is majdnem 250 külföldi posztómunkás dolgozott itt, azonban a most is fennálló posztókészítő-szövetkezet már csak árnyéka a régi iparnak. Velikai Gergely itt irta a Festetichek birtokában levő u. n. keszthelyi kodexet 1522-ben és Roznak Márton 1789-ben Kőszeg ostromát, német nyelven."''<ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>
[[1910]]-ben 1210, többségben [[németek|német]] lakosa volt, jelentős [[magyarok|magyar]] kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Kőszegi járás]]ához tartozott. [[1921]]-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett.
== Nevezetességei ==
[[Kép:Lockenhaus - Kirche mit ehem. Kloster.JPG|thumb|250px|Templom és egykori kolostor és a Lockenhaus kastély a háttérben]]
* '''[[Léka vára]]''' valószínűleg a 13. század elején építették. A Kőszegiek, majd a Kanizsaiak is laktak benne, ezért fokozatosan bővítették és lakhatóbbá tették. A vár kútját Nádasdy Tamás ásatta, ő alakíttatta ki a földalatti börtönt és megújíttatta a lakóhelyiségeket, valamint a konyhát is. [[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy Ferenc]] [[1669]]-ben elővárat építtetett hozzá, de ő maga már nem a várban lakott. A várban ekkor már csak a szolgálónépek és az uradalmi tisztviselők éltek. A fellegvár gyakorlatilag raktárépületként szolgált, ahol többek között lőport tároltak. A lovagterem készletraktárként működött. A várkápolnában a 13. századból származó freskótöredékek maradtak fenn. A kápolna alatt a Nádasdyak családi sírboltot alakítottak ki, de később mégis a plébániatemplom sírboltjába temetkeztek. A vár az [[1906]]-os és [[1956]]-os helyreállításoknak köszönhetően ma is teljes épségben áll, de berendezése [[1945]]-ben  nagyrészt megsemmisült. [[1968]]-ban Paul Anton Keller osztrák író vásárolta meg, aki a fellegvárban gyógyintézetet, az elővárban pedig panziót alakított ki. [[1980]]-óta a Prof. Paul Anton Keller-Alapítvány tulajdonában van. Az alapítvány vagyonából az épületeket fokozatosan renoválták, történeti múzeumot, koncerttermet alakítottak ki. Restaurálták a gótikus várkápolnát és a lovagtermet. Vendéglőt, vendégszobákat, szállodát létesítettek benne. A várban természetrajzi múzeum is működik, melyet [[Huszty Ödön]] ornitológus hercegi magántitkár alapított.
* '''[[Szent Miklós]] püspök tiszteletére szentelt plébániatemploma''' [[1656]] és [[1669]] között épült a sienai Pietro Orsolini mester tervei szerint. Építtetője Nádasdy Ferenc volt. A templom kegyképe a pozsony-virágvölgyi Nagyboldogasszony-templom kegyképének másolata. Alaprajza görög kereszt alakú, négy kápolnával, melyek félköríves kiöblösödéseket képeznek. A templom oltárképét [[1675]]-ben Kéry György csepregi születésü magyar festő festette. A templom alatti Nádasdy-sírboltban nyugszik [[Nádasdy Tamás (nádor)|Nádasdy Tamás]] nádor és felesége, Kanizsai Orsolya, valamint [[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy Ferenc]]  országbíró, a „magyar krőzus” feleségével, Esterházy Juliannával. Rajtuk kívül a Draskovich család és  ágoston rendi szerzetesek nyugszanak itt. A templomot [[1895]]-ben kívülről, [[1913]]-ban pedig belülről is teljesen megújították. A második nagy restaurálás [[1986]]-ban kezdődött és 2003-ban ért véget. Orgonája a tartomány legnagyobb ilyen hangszere.
* '''[[Ágoston-rend]]i kolostorát''' Nádasdy Ferenc építtette [[1655]]-ben a török által [[1532]]-ben lerombolt ferences kolostor helyett. A szerzetesek [[1820]]-ig éltek benne. Később az Esterházyak kastélya lett akik [[1868]]-ban teljesen átépítették. A kastély mögött nagy terjedelmű, szép park terül el, melynek a vár felőli része az egykori halastóval határos.
[[Kép:Lockenhaus03.jpg|thumb|jobb|250px|Léka vára]]
* A város főterén álló Mária-oszlopot [[1719]]-es pestis után állították.
* A Kálváriahegyen álló templomot [[1910]]-ben építették. Mellette a körív alakú falban 12 keresztút stáció képei láthatók, a két utolsó stáció a Sírbatétel és a Szentsír a templomban található. A képeket utoljára 1997-98-ban restaurálták.
* A Lékai Kamarazenei Fesztivált [[1981]]-óta rendezik meg évente. A klasszikus zenei koncertek a várban és a plébániatemplomban hallhatók, ahol a világ minden részéből érkezett művészek működnek közre.
* A Lékai Orgonafesztivált [[2003]]-óta rendezik meg Wolfgang Horvath vezetésével.
* Az Irottkő felé menő út egyik magaslatán a Margarethenwartén az 1950-es években fa kilátótornyot építettek, melyet [[1966]]-ban teljesen felújítottak, majd [[1981]]-ben fémvázas építményre cserélték fel, majd [[2000]]. októberében a ma látható faszerkezetű építmény került a helyére.
* Már az 1930-as évektől volt egy kisebb fürdőzést szolgáló medence a Gyöngyös patak mellett. 1965-67-ben aztán felépült a úszómedence. Emellett rendelkezésre áll az 500 m2-es a gyerekmedence, a csúszda és 10.000 m2-es napozóterület. [[Napkollektor]] segítségével a vizet 25C fokosra melegítik.
== Nevezetes szülöttei és lakói ==
* Itt született [[Klemm Antal]] (1883–1963) nyelvész, finnugrista, a magyar és finnugor történeti mondattan kiváló tudósa, az MTA tagja.
* Velikei Gergely ferences szerzetes [[1522]]-ben Lékán másolta a híres [[Keszthelyi kódex]]et.
* Roznak Márton itt örökítette meg [[1789]]-ben német nyelven Kőszeg ostromát.
== Képgaléria ==
<gallery>
 Léka - Lockenhaus, légi fotó.jpg|Léka - Lockenhaus, légi fotó
 Léka - Lockenhaus, légi felvétel.jpg|Léka - Lockenhaus, légi felvétel
 Lockenhaus madártávlatból (Léka).jpg|Lockenhaus madártávlatból (Léka)
 Lockenhaus - Burg (5).JPG
 Léka légifotó2.jpg
 Léka légifotó3.jpg
 Léka légifotó4.jpg
</gallery>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [http://www.lockenhaus.at/ Léka mezőváros honlapja] {{de}}
* [http://www.ritterburg.at/ Léka várának honlapja] {{de}}
* [https://web.archive.org/web/20091031042253/http://burgenkunde.at/wissenschaft/Historische_Beitraege/b_Burg_Lockenhaus2/b_Burg_Lockenhaus.htm Léka vára – részletes képes ismertető] {{de}}
* [https://web.archive.org/web/20070518153300/http://www.utazgato.hu/ausztria/lockenhaus_(leka)/leka_vara/99 Léka vára az Utazgató.hu-n] {{hu}}
* [https://web.archive.org/web/20091101140308/http://www.kammermusikfest.at/de/ A Lékai Kamarazene Fesztivál honlapja] {{de}}
* [https://web.archive.org/web/20090725134455/http://www.orgelfestival.at/horvath/index.php A Lékai Orgona Fesztivál honlapja] {{de}}
* [https://web.archive.org/web/20090601104230/http://koszeg.hu/varos/kornyek/index.php?id=1247 Léka Kőszeg város honlapján] {{hu}}
* [https://web.archive.org/web/20070611093131/http://bucsujaras.hu/leka/index.html Léka mint búcsújáróhely] {{hu}}
* [http://lexikon.katolikus.hu/L/Léka.html Magyar katolikus lexikon] {{hu}}
* [https://web.archive.org/web/20100713102347/http://www.varmania.hu/Lockenhaus.html Léka vára a Vármánia honlapon] {{hu}}
* [https://web.archive.org/web/20091111111209/http://muvtor.btk.ppke.hu/romanika/leka1.htm Léka vára – alaprajz és képek] {{hu}}
* [http://jupiter.elte.hu/leka/leka.htm Léka vára a magyar várak honlapján]{{Halott link|url=http://jupiter.elte.hu/leka/leka.htm |date=2019-10 }}
{{Felsőpulyai járás}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Földrajz}}
[[Kategória:Burgenland települései]]
[[Kategória:Vas vármegye települései]]