Lél forrásának megtekintése

{{egyért2|a vezérről|Lehel (keresztnév)}}
{{egyért2|a vezérről|Nagylél}}
{{Személy infobox
|név= Lél
|kép= Lehel Litho 2.jpg
|képméret = 200px
|képaláírás = [[Josef Kriehuber]] színezett [[Litográfia|litográfiája]]
|születési dátum= ?
|halál dátuma= [[955]]
|foglalkozás= -
}}
'''Lél''' vagy '''Lehel''', más írásmód szerint ''Leel'', ''Lelu'', ''Lélö''  (? – [[Regensburg]], [[955]]) [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] leszármazottja, a [[Magyar kalandozások|kalandozó magyar hadak]] egyik vezére, aki [[Bulcsú harka|Bulcsú vezér]]rel együtt vereséget szenvedett az [[Augsburgi csata (955)|augsburgi (lech mezei) csatában]].
== Származása ==
[[Fájl:Árpád leszármazottai Konstantin szerint.png|bélyegkép|jobbra|262px|Árpád leszármazottai [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Kónsztantinosz]] szerint]]
[[Anonymus]] [[Tas vezér|Tas]] fia Lélként említi a honfoglaló vezérek között, mint Árpád nemzedékébe tartozót. Ez nyilván korszaktévesztés, ha az augsburgi csatában részt vett két generáció múlva.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref> A történészek többsége egyetért a krónikákkal abban, hogy Lél Tas fia volt, de [[Árpád magyar fejedelem]] dédunokájának tartják. Abban viszont nincs egyetértés, hogy Árpád melyik fiának volt az unokája. [[Hóman Bálint]] és [[Dümmerth Dezső]] szerint [[Jutocsa (Árpád fia)|Jutocsáé]], [[Györffy György]] szerint viszont [[Jelek (Árpád fia)|Üllőé]].<ref name=erdelyi>{{ErdélyiHonfoglalásElőzményei}}</ref>
Más történészek véleménye szerint viszont Tas és Lél nem apa és fia voltak, hanem egy generációba tartoztak, így Lél nem volt Árpád-leszármazott.<ref>Mitták Ferenc: Hadvezérek, hősök, katonák a magyar történelemben, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 7. oldal: „Anonymusnál Lél Tas fiaként szerepel, de valószínűleg ez téves és Lél nem volt az Árpád-ház tagja (ugyanis Tas Árpád unokája volt és egy időben élt Léllel).”</ref>
== Szállásterülete ==
A [[Nyitra (település)|nyitrai]] [[dukátus]], a [[kavarok]] területére eső [[Alsólelóc]] és [[Felsőlelóc]] őrizték meg Lél itteni szállásának helyét. A dukátusi szálláshely esetleg trónörökösi pozícióra is utalhat.<ref>{{GyGyIstvánKirály}} Vö. [[Györffy György]] 1970: A honfoglaló magyarok települési rendjéről. [[Archaeologiai Értesítő]] 97, 221.</ref>
== Az augsburgi csata ==
{{bővebben|Augsburgi csata}}
Lél az augsburgi csatában a nyitrai kabarok élén vett részt. A fővezér [[Bulcsú harka]] volt, aki nem tartozott az [[Árpád magyar fejedelem|Árpádok]] közé. A sereg másik alvezére a valószínűleg [[Falicsi magyar fejedelem|Falicsi]] köréhez kapcsolható [[Súr (vezér)|Súr]] volt.<ref name=gygy/> A csata a magyarok vereségével végződött, ami nem volt megsemmisítő, a németek az utána következő évtizedekben nem indítottak támadást Magyarország ellen. Elfogták viszont a sereg három vezérét, akiket [[I. Henrik bajor herceg]] [[Regensburg]]ban felakasztatott.<ref name=csorba>{{CsorbaÁrpádNépe}}</ref>
== A Lehel-monda ==
Lehel vezérhez és [[Lehel kürtje|kürtjéhez]] az ország egyik legszebb [[monda|mondája]] kötődik, amely így szól [[Kálti Márk]] krónikás barát [[latin nyelv]]ű szövege alapján:
[[Fájl:Lehel-Kurtje-ChroniconPictum.jpg|bélyegkép|jobbra|262px|Lehel vezér kürtjével agyonüti Konrád császárt. [[Miniatúra]] a [[Képes krónika|Képes krónikából]]]]
{{idézet 2|955-ben, I. Ottó uralkodása alatt történt, hogy a magyarok Németországot erősen feldúlták, de amikor Augsburg városához értek, ott erős ellenállásra találtak. A város melletti [[Lech-mező]]n vívott véres csatában a németek a magyarokat megszorították, egy részüket kegyetlenül legyilkolták, másokat pedig fogságba vetettek. Azon a helyen foglyok lettek Lehel és Bulcsú kiváló kapitányok és a császár elé vezették őket. Mikor a császár kérdezte, miért olyan kegyetlenek a keresztények iránt, azt mondják: »Mi a legfőbb Isten bosszúja vagyunk, tőle küldve ostorul hozzátok. Ti akkor fogtok el bennünket, és öltök meg, amikor mi megszűnünk titeket üldözni.« A császár azt mondta nekik: »Válasszatok magatoknak halált, amilyent akartok!« Lehel így felelt: »Hozzátok ide kürtömet, amelybe előbb belefúvok, aztán felelek neked.« Odavitték a kürtöt, és a császárhoz közeledve, mikor nekikészült a kürtfúvásnak, erősen homlokon vágta a császárt, kit egy csapással megölt. S azt mondta neki: »Előttem fogsz menni, és szolgálni nekem a másvilágon.« Mert az a hite a szittyáknak, hogy akiket életökben megöltek, azok szolgálni tartoznak nekik a másvilágon. Haladéktalanul lefogták őket, és Regensburgban bitófán megfojtották.}}
=== A monda háttere ===
A monda egyes elemei már [[Anonymus]]nál is felbukkannak. A legkorábbi ma is ismert leírás a [[Képes krónika|Képes krónikából]] ered, amelybe a feltételezések szerint az [[1272]] körül [[Ákos mester]] által megírt krónikából került át. A Képes krónika egyik [[iniciálé]]ja ábrázolja is Lehel vezért, egy hosszú, egyenes trombitafélével.
A monda kétség nélküli valóságalapja az [[Augsburg]] melletti csata [[955]]-ben, és a csatát vezető két magyar vezér. Eltérés a legendától, hogy a csata idején nem volt megválasztott [[A nyugati császárok listája|német-római császár]], az egyesült frank-sváb-szász-bajor-cseh csapatokat [[I. Ottó német-római császár|I. Ottó király]] vezette, akit később részben a magyarok felett aratott győzelme miatt német-római császárrá [[koronázás|koronáztak]]. A legendabeli Konrád valószínűleg a magyarok korábbi szövetségese, [[Konrád lotaringiai herceg|Vörös Konrád frank herceg]] volt, akinek a magyarok jó ismerőjeként döntő szerepe volt a csatában.
Ahogy azt a vezér neve is sugalmazza, és a tudományos kutatások is erre utalnak, Lehel vezér méltóságjelvénye valóban a [[kürt (hangszer)|kürt]] volt. A kürt egyébként fontos szerepet töltött be a [[honfoglalás|honfoglaló]] magyaroknál.
[[Fájl:Hungary Jaszbereny Lehel.jpg|bélyegkép|jobbra|262px|„Lehel kürtje”]]
[[Konrád lotaringiai herceg|Lotaringiai Vörös Konrád]] halála a valóságban: Konrád 955-ben, a [[Augsburgi csata|Lech-mezei csatában]] vesztette életét, míg Ottó király (később császár) oldalán harcolt a [[magyarok]] ellen. A krónikás, [[Corveyi Widukind]] szerint ez így történt:
{{idézet 2|Konrád herceg, mindenek közt a legkiválóbb a csatában, a csata fáradságától szenvedvén, amit a szokatlanul heves napsütés okozott, meglazította páncélzatán vértje szíjait, hogy némi levegőhöz jusson. Ekkor egy nyílvessző fúrta át torkát és azonnal megölte.<ref>Weinfurter, Stefan. ''The Salian Century: Main Currents in an Age of Transition'', 1999</ref>}}
Konrád testét [[Worms (település)|Worms]] városába vitték, ahol pazar temetést rendezett neki fia, Ottó. Testét a [[Worms (település)|wormsi]] katedrálisban helyezték nyugalomra.  Vörös Konrád volt [[II. Konrád német-római császár]] dédapja.
== Lehel kürtje ==
{{bővebben|Jász Múzeum|Lehel kürtje}}
[[Lehel kürtje]]ként jelenleg a [[jászberény]]i Jász Múzeumban őriznek egy 10.-11. századból való [[elefántcsont]] kürtöt. Ez nagy valószínűséggel nem azonos a mondai kürttel.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [[Kristó Gyula]]: [http://www.tankonyvtar.hu/historia-1999-04/historia-1999-04-kik Kik és hányan voltak a honfoglaló magyar vezérek?]
* [[Bóna István]]: [https://web.archive.org/web/20110721110056/http://www.historia.hu/archivum/2000/0003bona.htm A kalandozó magyarság veresége. A Lech-mezei csata valós szerepe]
== További információk ==
* [http://www.jaszokegyesulete.hu/?menu=lehel A kürt hangja] (letölthető)
* [http://la.wikisource.org/wiki/Gesta_Hungarorum#De_morte_lelu_et_bulsuu Lehel halála [[Anonymus]] [[Gesta Hungarorum|Gestájában]]] {{lat}}
* Molnár Ferenc: [http://mek.oszk.hu/07000/07041/ Jász-Berény várassában lévő Leel kürthének, vagy Jász-kürtnek esmérete] (MEK)
* [[László Gyula (történész)|László Gyula]]: [http://dia.osaarchivum.org/public/index.php?fs=490&search=2&page= Lehel kürtje] – Diafilm (Magyar Diafilmgyártó Vállalat, 1959)
{{A hét vezér}}
{{Árpád-ház}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|középkor}}
[[Kategória:10. századi katonák]]
[[Kategória:Magyar törzsszövetségi vezetők]]
[[Kategória:Árpád-ház]]
[[Kategória:Kivégzett magyar katonák]]
[[Kategória:A 10. században született személyek]]
[[Kategória:955-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Középkori magyar katonák]]