Lénártó forrásának megtekintése

{{Szlovák település infobox
|név                 = Lénártó
|helyi név           = Lenartov
|kép                 = Lenartov fragment wsi 15.08.08 p.jpg
|képaláírás          =
|kerület             = Eperjesi
|járás               = Bártfai
|kistérség           = Felső-Sáros
|rang                = község
|alapítás éve        = 1427
|polgármester        = Jana Bľandová
|irányítószám        = 086 06
|körzethívószám      = 054
|népesség            = 1013
|népesség éve        = 2006
|népsűrűség          = 72
|tengerszint feletti magasság = 468
|terület             = 14,74
|szélességi fok          = 49
|szélességi ívperc         = 18
|szélességi ívmásodperc        = 36
|hosszúsági fok          = 21
|hosszúsági ívperc         = 01
|hosszúsági ívmásodperc        = 15
|weboldal            = www.lenartov.sk
}}
'''Lénártó''' ({{ny-sk|Lenartov}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Bártfai járás]]ában.
== Fekvése ==
[[Bártfa|Bártfától]] 24&nbsp;km-re nyugatra, a lengyel határ mellett fekszik.
== Története ==
A falut [[1427]]-ben említik először. Kezdetben a [[malcó]]i uradalom részeként Liptói András a birtokosa. Eredeti neve „''Lénártvágás''” volt, mai neve csak a [[17. század]]tól használatos. Ekkor [[Kapi]] várához tartozott.
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''LÉNÁRTÓ. Elegyes orosz falu Sáros Várm. földes Ura Kapy Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Bártfához másfél mértföldnyire, határja középszerű.''”<ref>{{Vályi}}</ref>
A [[19. század]]ban Anhalt Dessaui Lipót birtoka lett. [[1814]]-ben a falura meteoriteső hullott, a [[meteorit]] megtalált darabjai a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ba kerültek és ma is ott láthatók. [[1833]]-tól Hedry István létesített majort a község területén, melynek épületei a mai napig is fennállnak. Lakói kovácsok, zsindelykészítők, szénégetők, erdei munkások voltak.
[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Lénártó, tót-orosz falu, Sáros vgyében, a Kárpátok alatt, Galliczia szélén, s a Tapoly mellett, Bártfához nyugotra 2 1/4 mfd. 456 római, 304 g. kath., 31 zsidó lak. Fenyves erdeje nagy és szép; földje sovány; fürészmalmok. F. u. Kapy János, cs. kir. kamarás.''”<ref>{{Fényes}}</ref>
A [[19. század]] végén itt vezetett át a Lengyelországba és Galíciába menő kereskedelmi út. A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]] előtt [[Sáros vármegye]] Bártfai járásához tartozott.
==Népessége==
[[1910]]-ben 549, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
[[2001]]-ben 941 lakosából 889 szlovák volt.
[[2011]]-ben 1058 lakosából 593 cigány és 423 szlovák.
== Nevezetességei ==
* [[Szent Lénárt]] tiszteletére szentelt római katolikus templomát [[1820]]-ban építették.
*[[16. század]]i templomának fa tabernákuluma a bártfai múzeumban látható.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [https://www.obce.info/slovensko/presovsky-kraj/okres-bardejov/lenartov/profile Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-277250&pos_y=-1173340&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Lenartov%2C%20Bardejov Lénártó Szlovákia térképén]
* [http://www.e-obce.sk/obec/lenartov/lenartov.html E-obce.sk]
{{Bártfai járás}}
{{portál|földrajz}}
{{DEFAULTSORT:Lenarto}}
[[Kategória:A Bártfai járás települései|Lenarto]]
[[Kategória:Sáros vármegye települései]]