Lastovo (sziget) forrásának megtekintése

{{Sziget infobox
| név               = Lastovo
| helyi név         =
| kép               = 2014-10-24 06-56-31 Croatia Dubrovacko-Neretvanska Oskorušno.jpg
| képméret          =
| képaláírás        = Lastovo szigetének légifényképe
| fekvése           = [[Adriai-tenger]]
| szigetcsoport     =
| szigetek száma    =
| nagyobb szigetek  =
| terület           = 40,82
| rang              =
| tengerszint feletti magasság =
| legmagasabb pont  = Hum (417 m)
| ország            = {{Horvátország}}
| adminisztratív egység típusa   =
| adminisztratív egység neve     =
| adminisztratív egység típusa 1 =
| adminisztratív egység neve 1   =
| adminisztratív egység típusa 2 =
| adminisztratív egység neve 2   =
| székhely          =
| legnagyobb település = Lastovo (település)
| államvezetés      =
| államfő neve      =
| népsűrűség        =
| népcsoportok      =
| kisebbségek       =
| időzóna           = [[Közép-európai idő|CET]] ([[Egyezményes koordinált világidő|UTC]]+1)
| megjegyzések      =
| pozíciós térkép   = Horvátország
| térképfelirat     = <!-- a pozíciós térképhez tartozik!-->
| szélességi fok    = 42
| szélességi ívperc = 46
| szélességi ívmásodperc = 20
| szélesség         = É
| hosszúsági fok    = 16
| hosszúsági ívperc = 53
| hosszúsági ívmásodperc = 45
| hosszúság         = K
| weboldal          =
}}
[[Fájl:Lastovo.svg|263px|bélyegkép|jobbra|Sematikus térkép]]
'''Lastovo''' ({{ny-it|Lagosta}}) egy sziget az [[Adriai-tenger]]ben, [[Horvátország]]ban.
Közigazgatásilag [[Dubrovnik-Neretva megye|Dubrovnik-Neretva megyéhez]] tartozik. Lastovo legnagyobb települése a névadó Lastovo. A sziget híres a 15. és 16. századi velencei építészetről. Számos temploma viszonylag kicsi, ami a sziget régóta fennálló római katolikus hagyományairól tanúskodik. A fő kulturális esemény a karnevál, vagyis farsang. A sziget nagymértékben támaszkodik természetes környezetére, mely minden évszakban vonzza a turistákat. 2006-ban a horvát kormány a szigetet és szigetvilágát természeti parkká nyilvánította.
== Fekvése ==
Korcula szigetétől 14 km-re délre (tőle a Lastovo-csatorna választja el), a [[Pelješac-félsziget]]től és [[Mljet]] szigetétől délnyugatra, [[Sušac (sziget)|Sušac]] szigetétől keletre, [[Vis (sziget)|Vis]] szigetétől délkeletre található. Területe 40,82 km², lakossága fő (2011). Kelet-nyugati irányban húzódik, 9,8 km hosszú, legnagyobb szélessége 5,8 km, magassága 417 m (Hum). A partvonal hosszúsága 49,0 km. A tagoltság aránya 2,2. Lastovo legtagoltabb része nyugati és északnyugati partja. A szigetet 46 szigetecske és szikla veszi körül.
Lastovo a Dél-Dalmáciai-szigetek csoportjába tartozik, Dubrovniktól 99 km-re, Vistől 57 km-re, Mljettől 31 km-re található, Korčula szigetétől pedig a 13-20 km széles Lastovo-csatorna választja el. Maga Lastovo szigete a Lastovo-szigetcsoport legnagyobb szigete, amely északkeletre, a Lastovnjaci- és Vrhovnjaci-szigetek felé ágazik szét. A szigetcsoport nyugati szigetei: Prežba, [[Mrčara]], Maslovnjak Veli, Maslovnjak Mali, Makarac, Vlašnik, Bratin, Pod Mrčaru, Rutvenjak Veli, Rutvenjak Mali, Crnac, Kopište, Pod Kopište, Bijelac; északkeleti és keleti szigetei: Tajan Velji, a Lastovnjaci- vagy Donji školji-szigetcsoport (Aršenjak Veli, Aršenjak Mali, Soplun, Česvinica, Štomarina, Golubinjak Veli, Golubinjak Meli, Kručica, Petrovac, Za Barje és a Lukovnjaci-szigetek) és a Vrhovnjaci-szigetcsoport (Sestrica Vela, Sestrica Mala, Smokvica, Mukjenta vagy Pod Smokvicu, Vlasnik Gornji, Vlasnik Srednji és Glavat). Az északi part mentén fekszik Zaklopatica szigete, a déli irányban pedig nincsenek szigetek.
== Domborzata ==
Az északnyugati és a nyugati parton a part tagoltsága nagy, ezért a sziget, a szigetecskék és zátonyok partjainak teljes hossza 115,9 km (Lastovo-sziget 46,4 km, Donji Školji és Vrhovnjaci szigetcsoport 22,3 km, Prežba szigetek 12,9 km, [[Mrčara]] és a környező szigetek 12) , Kopište és a környező szigetek 7,7 km, Sušac szigete pedig 13,7 km).
Mljet mellett Lastovo a legerdősebb horvát sziget, az erdősített területek több mint 70% -ával.
A sziget [[kréta (időszak)|alsó-krétakori]] mészkőből, dolomitból, [[pleisztocén]] konglomerátumokból és breccsából épül fel. A szigeten barlangok találhatók (Rača és mások). A tektonikus-karsztos folyamatokkal számos mező (Prgovo, Vinopolje stb.) alakult ki üledékes talajjal, amelyet a karbonátos kőzetek bomlása és a pleisztocén eolikus üledékek lerakódása képez.
A legmagasabb pontok a sziget középső részén található Veli Hum (417 m) és Mali Hum, a nyugati részen a Prehodišće, a Maslina és a Prežba, az északi részen a Veliki Pjevor és a Sozanj, a keleti részen a Glavica, a Velji Vrh, a Sveti Vid, a Stijene és a Nori Hum, valamint dombok sora, amelyeknek magassága 300 m és 400 m között van, és amelyek a Pleševo és a Debelo brdo mészkőgerincét alkotják. A negyven különböző nagyságú mező közül a legtöbb 100 méteres tengerszint feletti magasságig terjed. A legnagyobbak a Vino polje és a sziget keleti részén található Prgovo-mező mellett a Nižno polje, a Dubrava, a Hrastove, a Ždrijelo és a Pržina.
== Éghajlata ==
Lastovo szigete a mediterrán éghajlat adriai-típusához tartozik, amelyet enyhe, párás és esős tél, valamint meleg és száraz nyár jellemez. A szomszédos területekhez viszonyított mikroklimatikus viszonyok, amelyekben a tengeri jelleg fejeződik ki, a következőkben nyilvánulnak meg:
*alacsonyabb nyári hőmérséklet
*kisebb éves hőmérsékleti amplitúdó
*kevesebb felhő és kevesebb csapadék
*magasabb relatív páratartalom
A szárazföldtől való távolság, az összes nagyobb adriai sziget közötti legdélibb fekvés és a tenger hatása Lastovón enyhíti a rendkívüli nyári hőséget és a téli hideget. Az átlagos éves levegőhőmérséklet 15,5 °C (nyáron 22,8 °C, télen 9,2 °C), az éves hőmérsékleti amplitúdó pedig 15,3 °C. A szomszédos tengerparti területtel összehasonlítva Lastovóban kevesebb a hideg, a meleg és a forró nap, a legtöbb meleg éjszakával.
Lastovo az Adriai-tenger partjának legnaposabb területeihez tartozik 2761 órás éves napsütéssel (átlagosan napi 7,3 óra). A felhős napok száma viszonylag kicsi (77), mely a parti övezettől való távolságnak is köszönhető.
A sziget gyakran van kitéve a nyári aszályoknak, amelyek az ilyen típusú éghajlatot általában jellemzik. A száraz és meleg nyarak hosszú fürdési idényt tesznek lehetővé, amely időnként május közepétől október végéig tart. A viszonylag alacsony domborzati magasság és a nyílt tenger expozíciója miatt a sziget a legkevesebb csapadékot kapja (622 mm/év). Az esőhiány különösen az év nyári felében érezhető (tavasszal 149 mm; nyáron 50 mm), de a nyári aszály nem annyira hangsúlyos a relatív páratartalom százalékos aránya (70%) miatt. A magas relatív páratartalom miatt a ködös és fagyos napok aránya átlagosan magasabb. Jégeső ritkán esik, és az enyhe éghajlat miatt elhanyagolható számú a havazásos nap. A hó szinte soha nem marad meg a talajon.
A szigetnek nyílt tenger felé való benyúlása miatt kicsi az erős (35 nap/év) és a viharos (2,5 nap/év) szeles napok száma. A szélcsendes napok évente átlagosan körülbelül 130 nappal fordulnak elő. A helyi szelek közül a leggyakoribb a jugo. Meleg és esős időjárást hoz, és egész évben előfordul, de ősszel és télen gyakrabban. A gyakoriságot tekintve a [[bóra (szél)|bóra]] és a [[tramontana]] a déli, száraz és hideg szelek mögé érkezik, amelyek a legtöbbet télen fújnak, viszonylag hideg, száraz és tiszta időjárást hozva. A levanat esős, hűvös és borongós időt hoz télen és kora tavasszal. A lebić és az ostro ritkábban fordul elő, általában dél után, záporokat és zivatarokat hozva. Az időszakos szelek közül a legkifejezettebb a [[misztrál (szél)|misztrál]], amely nyáron naponta fúj és tiszta, száraz időjárást hoz. A burin, a misztrál megfelelője éjszaka fúj a szárazföldről a tenger felé, és csak nagyobb öblökben jelentős.
== Története ==
{{bővebben|Lastovo (település)}}
== Közlekedés ==
Lastovo csak hajóval közelíthető meg [[Split]]ből, komppal és katamaránnal naponta egyszer. A komp útja 5 órát vesz igénybe, egy megállással a Korculán található [[Vela Luka]] kikötőjében. A sziget katamaránon 3 óra alatt érhető el, [[Hvar (település)|Hvaron]] és Vela Lukán történő megállással. A komp és a katamarán [[Uble]] kis kikötőjébe érkezik. Júliusban és augusztusban, kedden és csütörtökön Lastovót katamarán köti össze [[Dubrovnik]]kal is. Az út 4 órán át tart Korčulán, valamint [[Polače|Polačén]] és a [[Mljet]] szigetén fekvő [[Sobra|Sobrán]] történő megállásokkal. Lastovón van egy helikopter leszállóhely is Veli Hum közelében
== Gazdaság ==
A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság: szőlőtermesztés, olajbogyó-termesztés, zöldségtermesztés és szentjánoskenyér-termesztés. A 2003. évi mezőgazdasági összeírás szerint a községnek 57 hektár földje volt. Ebből 25 hektárt tettek ki szőlőültetvények. Lastovón több mint 9000 olajfa nőtt. Jelentős a halászat és a halfeldolgozás, valamint fontos az idegenforgalom is. Lastovót a turizmusban különösen vonzóvá teszi a megőrzött környezet és az autentikus mediterrán építészet. Lastovón a legtöbb horvátországi szigetközponttól eltérően nincsenek lakótelepek, nincsenek nagy építmények vagy betonozott létesítmények. A külföldiektől évtizedekig tartó elszigeteltség, különösen a délszláv háború után a sziget vonzóvá vált a turisták számára, részben azért, mert nagyrészt fejletlen maradt, bár a sziget édesvízellátása továbbra is nehéz.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
[https://www.enciklopedija.hr/natuknica.aspx?id=35531 Hrvatska enciklopedija – Lastovo] {{hr}}
== Fordítás ==
{{fordítás|hr|Lastovo|oldid=5653350}}
{{Horvátország lakott szigeteinek listája}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Horvátország|-|Földrajz|}}
[[Kategória:Horvátország szigetei]]
[[Kategória:Dubrovnik-Neretva megye]]