Leonyid Abramovics Juzefovics forrásának megtekintése

{{Személy infobox
|képméret = 240 px
|iskolái = Permi Egyetem
|gyermekei = Galina Juzefovics
}}
'''Leonyid Abramovics Juzefovics''' ([[orosz nyelv|oroszul]]: ''Леонид Абрамович Юзефович,'' [[Moszkva]] [[1947]]. [[december 18.]]) kortárs orosz író, forgatókönyvíró, történész. A Permi Egyetem tiszteleti professzora (2017).<ref>[http://www.psu.ru/universitet/doska-pocheta-universiteta/pochetnye-professora-permskogo-gosudarstvennogo-natsionalnogo-issledovatelskogo-universiteta/leonid-abramovich-yuzefovich Леонид Абрамович Юзефович] (psu.ru, hozzáférés: 2021-08-18))</ref>
Fia zenész, lánya irodalomkritikus (Galina Juzefovics).
== Életpályája ==
Bár Moszkvában született, gyerek- és ifjúkorát [[Perm (település)|Permben]] töltötte, ahol mostohaapja a [[Motoviliha]] nevű külváros fegyvergyárában üzemvezetőként és főtechnológusként dolgozott. Zsidó családban született édesanyja gyermek-szemorvos volt, a világháború végeztével megházasodott, de 1949-ben elvált részeges férjétől és újból férjhez ment. A gyerek Leonyidot a mostohaapjáról nevezték el ''Abramovics Juzefovics''nak.
A Permi Egyetem bölcsészkarán végzett 1970-ben. Katonatisztként két évig [[Burjátföld]]ön szolgált, szabadidejében ott kezdett foglalkozni a buddhizmussal, [[Mongólia]] történetével, valamint [[Roman Fjodorovics Ungern-Sternberg|Ungern báró]] személyével, akiről első regényét írta. Dolgozott szociológusként, a helyi újság tudósítójaként, valamint 1975–2004 között történelemtanárként különböző városokban és iskolákban. 1981-ben megszerezte a történettudományok kandidátusa fokozatot. Disszertációja ''(Русский посольский обычай конца XV – начала XVII вв..)'' átdolgozva könyvalakban ''Puty poszla'' (Путь посла, 1988) címen jelent meg. Az 1980-as években elköltözött Permből, ettől kezdve Szentpéterváron és Moszkvában élt.
=== Irodalmi munkássága ===
Első elbeszélését az ''Urál'' című irodalmi folyóirat közölte 1977-ben, és az 1980-as években számos elbeszélése, történettudományos cikke jelent meg különböző folyóiratokban. 1993-ban megjelent Ungern báróról szóló dokumentumregénye ''(Szamogyerzsec pusztinyi,'' nyersfordításban: 'A sivatag önkényura'), de az igazi sikert  a 2001-ben kiadott történelmi detektívelbeszéléseinek ciklusa hozta meg. Központi figuráját az író valós személyről, a 19. századi pétervári detektívrendőrség első vezetőjéről, Ivan Putyilin nyomozóról mintázta. A ciklus harmadik, befejező része ''(Knyaz vetra,'' Князь ветра) 2001-ben megkapta a ''Nacionalnij besztszeller'' díjat. 2002-ben megjelent, szintén a múltban játszódó detektívregényét ''(Kazaroza)'' a kritika szintén elismeréssel fogadta. ''Zsuravli i karliki'' (Журавли и карлики) című regénye 2009-ben elnyerte a tekintélyes [[Nagy Könyv díj]] első fokozatát.
2015-ben publikált történelmi dokumentumregénye, a ''Zimnyaja doroga'' (Зимняя дорога, nyersfordítása: 'Téli út') a következő évben mindkét díjat (első helyezést) elnyerte.
A regény a polgárháború egyik utolsó epizódja, az 1922–1923 közötti [[jakutföld]]i ellenállás eseményeit dolgozza fel, középpontjában két valós személy, a „fehér” A. N. Pepeljajev tábornok és a „vörös” I. Ja. Sztrod parancsnok konfrontációja áll. Később mindketten, egymástól teljesen függetlenül, a sztálini önkény áldozatai lettek (1937-ben, illetve 1938-ban).
A 2010-es évektől Leonyid Juzefovics forgatókönyveket is ír, részben a saját munkái alapján készített televíziós sorozatokhoz. Újabb történelmi regénye, a 2020 végén megjelent ''[[Philhellén (regény)|Philhellén]]'' (Филэллин) a 19. századi [[görög szabadságharc]] idején játszódik. (Abban az időben Európa-szerte a görög felkelőkkel szimpatizáló személyeket nevezték ''philhellén''nek). A szereplők egy része szintén történelmi személy, és a könyv levelek, jegyzetek, naplórészletek sorából áll. A regény elnyerte a 2021. évi Nagy Könyv díj első fokozatát.<ref>{{Cite web |url=http://bigbook.ru/win/win-2021.php |title=Итоги |accessdate=2021-12-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20230102095245/http://www.bigbook.ru/win/win-2021.php |archivedate=2023-01-02 }}</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*[http://xn--b1afaaaktleeshbpqir1gsh.xn--p1ai/award/years/2016/yuzefovich_leonid_abramovich_542/ Юзефович Леонид Абрамович] {{Wayback|url=http://xn--b1afaaaktleeshbpqir1gsh.xn--p1ai/award/years/2016/yuzefovich_leonid_abramovich_542/ |date=20181109153315 }} (пермскоеземлячество.рф, hozzáférés: 2021-08-17)
*[https://www.kommersant.ru/doc/2303120 Леонид Юзефович: "Надо принять в себя обе крайности"] (Olga Cipenyuk rovata, Kommersant.ru, 2013-09-30. Hozzáférés: 2021-08-17)
*[https://old.lechaim.ru/9181 Леонид Юзефович: «В точности есть своя поэзия»] (Az íróval Marija Nyesztyerenko beszélget. Lechaim.ru, 2016-06-06. Hozzáférés: 2021-08-17)
{{orosz irodalom}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Irodalom||Oroszország|-}}
{{DEFAULTSORT:Juzefovics Leonyid Abramovics}}
[[Kategória:Orosz írók]]
[[Kategória:Orosz történészek]]
[[Kategória:1947-ben született személyek]]
[[Kategória:Élő személyek]]