Lič-mező forrásának megtekintése

A '''Lič-mező''' ({{ny-hr|Ličko polje}}) egy [[karszt]]mező [[Horvátország]]ban, [[Tengermellék-Hegyvidék megye|Tengermellék-Hegyvidék megyében]].
[[Kép:Sv Juraj crkva.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|A liči Szent György templom]]
== Fekvése ==
[[Fužine|Fužinétől]] 4 km-re délkeletre, hegyektől körülvéve fekszik. Keletről a [[Bitoraj]], a Viševica, a Kobiljak és a Medviđak, nyugatról a Veliki Štrbac, délnyugatról a Vršak határolja. Területe 24 km², tengerszint feletti magassága 695 és 738 méter között van. A mező aljzatát hordalékanyag (kavics, homok, barna vályog) borítja, a szélein pedig [[Lič]], [[Banovina]], [[Pirovište]] és [[Potkobiljak]] települések alakultak ki.
== Története ==
Lič már a [[12. század]]ban szerepel egy velencei készítésű térképen. A mai települést 49 bunyevác család alapította [[1605]] és [[1606]] között, amikor a Zrínyiek megengedték főként a Krmpotić, Vojnić és Sladović családokhoz tartozó népcsoportnak, hogy a Lič-mezőnél fekvő Gradina-domb alatt letelepedjenek és felépítsék falujukat. A [[bunyevácok]] [[Hercegovina]] török által meghódított területéről a török elnyomás az erőszakos iszlám hitterjesztés elől menekültek. [[1608]] és [[1614]] között újabb csoportjaik áttelepülése kezdődött a [[Zengg]] környéki részekre, ahonnan [[1627]]-ben érkezett ide újabb bunyevác lakosság. A második hullámban érkeztek a Deranja, Blažević, Prpić, Tomić, Tomljanović, Jovanović, Pilipović, Blažević, Maras, Krpan, Pavličević, Pavelić (akik hamarosan odébbálltak), Peričić, Šojat, Vukelić, Radošević és Starčević családok. A Radoševićek és Starčevićek akik ma is a lakosság legnépesebb családjait alkotják, túlnyomórészt meződazdaságból élnek. [[1662]]-ben itt épült fel a község legrégibb temploma, melyet Szent György vértanú tiszteletére szenteltek.
Azon a helyen, ahol a régi Havas Boldogasszony templom állt (a második világháború alatt pusztult el, helyiek csak az oltárképet és az oltár fehér márvány keresztjét tudták megmenteni), ma a Havas Boldogasszony 2002-ben épített szentélye található. 1733-ban a Boldogságos Szűz Mária állítólag itt jelent meg és ahol a hó leesett ott kápolnát építettek.
== Gazdaság ==
A mező nyugati részén szántóföldek vannak, melyen főként burgonyát termesztenek. Déli és keleti része füves terület, melyet legeltetéssel hasznosítnak.
== Népesség ==
A mező települései [[Lič]] (502 lakos), [[Banovina]], [[Pirovište]] és [[Potkobiljak]].
== Vizei ==
A mezőn átfolyik a [[Ličanka]]-patak, melyet a fužineiek Fužinarkának neveznek. Nyugati pereme mentén források fakadnak. A mezőn számos kisebb tó is található, melyek közül a legjelentősebbek a Marasovo-tó és a Potkoš (pisztrángtelep).
== Források ==
* [https://www.enciklopedija.hr/Natuknica.aspx?ID=36408 Hrvatska enciklopedija - Ličko polje] {{hr}}
* [http://www.fuzine.hr/ Fužine község hivatalos oldala]
== További információk ==
[http://tz-fuzine.hr/ Fužine község turisztikai irodájának honlapja]
== Fordítás ==
{{fordítás|hr|Ličko polje (Gorski kotar)|oldid=5298769}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Horvátország||Földrajz|-}}
[[Kategória:Horvátország tájegységei]]
[[Kategória:Tengermellék-Hegyvidék megye]]