Louis d’Aurelle de Paladines forrásának megtekintése

{{személy infobox
|kép=Général de Paladines.jpg
|képméret=200px
}}
'''Louis Jean Baptiste d'Aurelle de Paladines''' [ejtsd: orell dö paladin] ([[Le Malzieu-Ville]], [[1804]]. [[január 9.]] – [[Versailles]], [[1877]]. [[december 17.]]) francia tábornok, a [[porosz–francia háború]]ban a Loire-hadsereg főparancsnoka.
==Élete==
A [[Saint-Cyr katonai intézetben]] nyerte katonai kiképeztetését. 1841-től 1854-ig [[Algéria|Algériában]] szolgált. A [[krími háború]]ban dandára élén az Alma melletti csatában kitűnt 1854. szeptember 20-án a távirdaállomás birtokáért való küzdelemben ügyes vezénylet és személyes bátorsága által. A krími hadjárat befejezése után 1855-ben hadtestparancsnokká léptették elő. Az 1859-es [[szárd–francia–osztrák háború|olaszországi hadjáratban]] nem vett részt.
A [[porosz–francia háború]] előestéjén, 1869-ben d’Aurelle de Paladines-t előrehaladott kora miatt a tartalékhoz helyezték át. A [[Sedan (Franciaország)|Sedan]] melletti fegyverletétel után azonban a köztársasági kormány felszólítására előbb [[Marseille]]-ben őrködött az ostromállapot szigorú megtartása fölött, majd pedig az úgynevezett Loire-hadsereg szervezésére vállalkozott. D’Aurelle de Paladines nagy buzgalommal látott feladata teljesítéséhez, és rövid idő alatt [[Tours]] és [[Orléans]] között számra nézve hatalmas hadsereget állított fel, amelynek az volt a rendeltetése, hogy a főváros felé nyomulva, [[Párizs]]t a kitörésre kész [[Louis Jules Trochu]] közreműködésével fölszabadítsa. 1870. november 9-én a [[Coulmiers-i csata|Coulmiers melletti ütközet]]ben sikeresen visszaszorította [[Ludwig von der Tann-Rathsamhausen|von der Tann]] bajor tábornok csapatait. A következő napon bevonult a német csapatok által kiürített [[Orléans]]-ba. E siker nyomán [[Léon Gambetta]] hadügyminiszter Aurelle de Paladines-t november 15-én a Loire-hadsereg főparancsnokává nevezte ki.
November–december folyamán azonban [[Konstantin Bernhard von Voigts-Rhetz|Voigts-Retz]] porosz tábornok és [[Frigyes Károly porosz herceg (1828–1885)|Frigyes Károly herceg]] Aurelle de Paladines hadseregét ismét legyőzték és Orléans-ig űzték. A város a december 4-ről 5-re virradó éjszakán ismét a németek hatalmába került. Ezzel a Loire-hadsereg sorsa eldőlt. Gambetta (noha neki is volt része a hadműveletek tervezésében) Aurelle de Paladines-t tette felelőssé. December 6-án felfüggesztette állásából, sőt haditörvényszék elé akarta állítani. Végül azonban mégis a [[cherbourg]]i tábor főparancsnokává nevezte ki, de ezt a sértett Aurelle de Paladines nem fogadta el. Az 1871. január 28-án megkötött fegyverszünet után Aurelle de Paladines hazatért [[Svájc]]ból, ahová időközben elutazott. Beválasztották a [[Bordeaux]]-ba összehívott nemzetgyűlésbe. Itt a háború folytatása ellen nyilatkozott. Tagja lett annak a bizottságnak, amely [[Adolphe Thiers]] és [[Jules Favre]] elnöklete alatt a békekötés rendelkezéseiről tárgyalt.
1871 március havában elvállalta a Seine département nemzetőrsége fölötti vezényletet: később a 14. hadtest parancsnoka lett Bordeaux-ban. A hadsereg 1874. évi újjászervezése után azonban többféle elégedetlenség miatt leköszönt és nyugalomba vonult. 1876-tól a szenátus tagja volt, több ízben szólalt fel erélyes, férfias modorban. Saját önigazolására kiadta a ''„Campagne de 1870-71” (Az 1870–71. évi hadjárat)'' és ''„La premiere armée de la Loire” (Az első Loire-menti hadsereg)'' c. munkáit (Brüsszel 1872).
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
* {{Forrásjelzés-Pallas}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|hadtudomány|i |Franciaország|-}}
{{DEFAULTSORT:Aurelledepaladines Louis}}
[[Kategória:Francia hadvezérek]]
[[Kategória:A krími háború katonái]]
[[Kategória:1804-ben született személyek]]
[[Kategória:1877-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:A porosz–francia háború katonái]]