Lucas Cranach (festő, 1472–1553) forrásának megtekintése

{{egyért2|idősebb Lucas Cranachról|Lucas Cranach (egyértelműsítő lap)}}
{{festő infobox
|kép=Lucas Cranach d. Ä. 063.jpg
|képaláírás=[[Önarckép]]e (1550)
}}
Idősebb '''Lucas Cranach''' ([[Kronach]], [[1472]]. [[október 4.]] – [[Weimar]], [[1553]]. [[október 16.]]) német festő, grafikus. Három szász fejedelem udvari festője, a szász festészeti iskola megalapítója. A [[reformáció]] korában [[Németország]]ban ő volt „''A német festő''”.
== Élete ==
Lucas Cranach 1472 októberében, valószínűleg 4-én egy kis [[bajorország]]i helységben született. Apját, aki szintén festő volt, Hans Malernak hívták, de a családneve valószínűleg a foglalkozására (Maler = festő) utal. Lucas szülővárosának akkori írásmód szerinti nevét vette fel, így valódi neve homályban maradt. [[1495]] és [[1498]] között Kronachban és környékén dolgozott, [[1500]] táján [[Bécs]]be költözött. [[1502]]-ből való első, biztosan datálható műve, [[1504]]-ben használta először az LC monogramot, és [[1505]]-ben szerepelt a neve hivatalos iratokban. Több táblakép bizonyítja Cranach termékenységét ezekben az években, például egy döbbenetes kifejezőerejű ''Kálvária'' [[1503]]-ból.
[[1504]]-ben visszatért [[Türingia|Türingiába]], s elvette feleségül a [[gotha]]i polgármester lányát, Barbara Brengbiert. [[II. Frigyes pfalzi választófejedelem|Bölcs Frigyes]] [[választófejedelem]] még ebben az évben udvari festőjének alkalmazta. [[Lutherstadt Wittenberg|Wittenbergben]], a fejedelmi udvarban telepedett le, és élete végéig a választófejedelem és utódai szolgálatában állt. [[1508]]. [[január 6.|január 6-án]] nemeslevelet kapott, ettől kezdve címerállata, a denevérszárnyú kígyó emblémáját használta szignóként.
[[Fájl:Lucas Cranach d. Ä. - The Lamentation of Christ - The Schleißheim Crucifixion - Alte Pinakothek.jpg|bélyegkép|200px|Kálvária (1503)]]
1508-ban [[Németalföld]]ön járt a fejedelem megbízásából, hogy jelen legyen azon az ünnepségen, amelyen [[I. Miksa német-római császár|Miksa császár]] unokájának, a későbbi [[V. Károly német-római császár|V. Károlynak]] hódolnak. Lefestette az akkor nyolcéves fiút, de a kép nem maradt fenn.
[[1519]]-ben tagja lett a városi tanácsnak, majd [[1525]]-ben, [[1526]]-ban, [[1528]]-ban és [[1529]]-ben is a tanács tagjává választották. [[1537]] és [[1545]] között minden évben megválasztották tanácstagnak és [[polgármester]]nek. [[1520]]-ban megkapta azt a kiváltságot, hogy [[gyógyszerész|patikusként]] dolgozhasson. Már az övé volt Wittenberg legszebb magánháza, ahol a gyógyszertár működött. Cranach ezenkívül egy könyvkereskedés és egy nyomda tulajdonosa is volt.
Lucas Cranach nem elégedett meg kivételes helyzetével, tevékenyen kivette a részét a [[reformáció]] harcaiból. Szoros barátság fűzte [[Luther Márton]]hoz. Luther volt Cranach egyik lányának, Annának a keresztapja. A festő kérte meg a vallásreformátor számára [[Katharina von Bora]] kezét, majd az esküvőjükön ő volt a tanú. Cranach lett Luther első gyermekének keresztapja. Több [[arckép]]et is készített barátjáról. A tanács egyik tagjával együtt ő szervezte meg Luther [[Újtestamentum]]-fordításának eladását. De barátságuk nem akadályozta meg abban, hogy Luther kifejezett ellenfelének, [[Albert mainzi érsek|Brandenburgi Albert]] bíborosnak, a mainzi és magdeburgi érseknek a megbízatásait elvállalja. Ez a művészetpártoló főpap olykor annyi megbízást adott, hogy az egész műhely megfeszített munkájára volt szükség a teljesítésükhöz.
Cranach élete és munkássága szorosan egybeforrt a politikai eseményekkel. [[1547]]-ben a [[Mühlberg/Elbe|mühlbergi]] csatában [[I. János Frigyes szász választófejedelem|Szász Frigyes]] választófejedelem V. Károly fogságába esett. [[1550]]-ben Cranach végrendelkezett, lemondott minden tisztségéről, majd követte a fejedelmet augsburgi fogságába. [[Augsburg]]ban ismerte meg [[Tiziano Vecellio|Tizianót]], aki V. Károly képmásán és a fogoly arcképén dolgozott. Amikor [[1552]]-ben Szász Frigyes visszakapta rangját, és székhelyét [[Weimar]]ba tette át, a festő vele ment. A piactéren ma is álló, pompás házban rendezkedett be, és két segédet is szerződtetett. A jelek szerint eszébe sem jutott a nyugalomba vonulás, pedig a 80. évében járt. Újra kinevezték udvari festőnek. [[1553]]. [[október 16.|október 16-án]] halt meg.
Idősebb Cranachnak házasságából három lánya és két fia született. A lányok közül Barbarának egyenes ági leszármazottja – nyolc nemzedékkel később – az egyik legnagyobb német költő, [[Johann Wolfgang von Goethe]] volt.
Fiai közül ifjabb Lucas [[1515]]-ben született, bátyja, Hans születési évét nem ismerjük. Mindkét fiú festő lett. Hans [[1537]]-ben meghalt Bolognában. Ebben az évben megváltozott a Cranach-szignó: az eddig függőleges szárnyú kígyó szárnyai vízszintes helyzetbe kerültek.
[[Lucas Cranach (festő, 1515–1586)|Ifjabb Lucas Cranach]] [[1550]]-ben vette át apjától a műhely vezetését. Művészi fölényben lévő apja árnyékából nem tudott kiszabadulni, a munkát idősebb Cranach stílusában folytatta. Mégis a német festészet kiváló képviselőjévé vált annak leggyengébb korszakában. Még nem teljesen tisztázott, hogy Cranach 1550-ben készült arcképe melyikük műve, valószínűleg közös alkotás. A Cranach-műhely az ifj. Cranach [[1586]]-ban bekövetkezett haláláig játszott jelentős szerepet.
== Művészete ==
[[Fájl:Lucas Cranach d. Ä. 060.jpg|bélyegkép|200px|A pihenő szent család (1504)]]
Korai festményeiről nem tudunk semmit. A bécsi korszak oly nagy változást hozott művészetében, hogy stílusának elemzése alapján nem lehet megtalálni ifjúkori műveit. Bécsben készült alkotásai alapján a [[dunai iskola]] egyik elindítójának tartják. A [[reneszánsz]]nak ez az ága a formák és a színek segítségével fejezi ki a táj nagyszerűségét, hoz létre egységet a táj és az alakok között, erős [[pátosz]] és [[líra (műnem)|líraiság]] jellemzi. Már első ismert művén, az [[1502]]-ben készült ''Kálváriá''n felismerhetőek e stílusjegyek: a képen szereplő mozgalmas csoport, a természet és a jelenet egysége, a pazar színek a dunai iskolához való tartozását mutatják. Egészen más jellegű a művész első szignált műve, a ''Pihenő szent család'', amelyet a hangulati egység, a harmónia Cranach bécsi tartózkodásának fő művévé tesz.
Bécsben jelentős alkotásokat hoz létre a portréfestés területén is. Már a [[15. század]]i ábrázolásokon egységet alkot a személy és a tájképi háttér, de csak Cranach képein olvad tájba az emberi alak. Legismertebb arcképei ''Johan Stephan Reussnak és feleségének'' arcképpárja 1503-ból. A bécsi korszak alkotásai közé tartozik több [[fametszet]] és [[rajz]] is, például egy ''Kálvária'' [[1502]]-ből, amelyen [[Albrecht Dürer (festő)|Albrecht Dürer]] ''Nagy Passió''jának hatása is kimutatható, de míg Dürer [[Kompozíció a képzőművészetben|kompozíciója]] szigorúan [[szimmetria|szimmetrikus]], addig Cranach megszünteti ezt az egyensúlyt, elmozdítja a kompozíció tengelyét adó keresztfát a központból.
Miután Wittenbergbe költözött, Cranach stílusa gyökeresen megváltozott. Kialakult az a simulékony, dekoratív, festői, udvari és [[manierizmus (stílus)|manierista]] stílus, amely az általa teremtett iskola műveit jellemzi. A vallási témák mellett világi témájú képek is készültek: [[mitológia]]i jelenetek, arcképek. Az [[1506]]-ban készült ''Szent Katalin-oltár''on teljességgel felismerhetők az új stílus jegyei, hiányzik belőle az a harmóniára való törekvés, amely Cranach bécsi képeire jellemző. Későbbi képei, mint a ''Szent Anna-oltár'', már derűsebb, világosabb. E korszakának művein egyértelműen látszik, hogy Cranach nemcsak a németalföldi, hanem az [[itália]]i festészetet is alaposan ismerte.
[[1509]]-ben számos fametszetet készített a ''Wittenbergi templomi énekeskönyv''höz, szám szerint 117-et. Valamennyi [[ereklye|ereklyét]] felsorakoztatta, amely a kastély-templomban addig összegyűlt, kereken ötezret. Címképül Bölcs Frigyes és fivére kettős arcképét metszette. Ekkor készítette első [[rézmetszet]]eit is.
Németalföldi útja után Cranach műveiben előtérbe kerülnek az [[antikvitás]] témái, a történelmi jelenetek, a [[zsánerkép]]ek. A Bölcs Frigyes által megteremtett művelt, [[humanizmus|humanista]] légkörben sok moralista tartalmú kompozíciót, illetve [[akt]]képet festett. A vallási és világi témák közötti határok lassan elmosódtak: a ''Mária Magdolna az alabástromedénnyel'' című képén a női alak udvari ruházatban, idillikus tájkép előtt látható.
Luther Mártonról az első arcképet 1520-ban készítette: a rézmetszeten szerzetesi ruhában látható. Ezután számos arckép készült róla élete különböző korszakaiban.
A művészt a [[Protestantizmus|protestáns]] egyházi festészet megteremtőjének tartják. Nem művészi eszközökkel fejezte ki a protestáns tanok lényegét, hanem inkább a tanok tartalmát ábrázolta. Ezek a képek úgy olvashatóak, mint egy könyv, olykor a könnyebb megértést szöveg is segíti.
[[Fájl:Lucas Cranach d. Ä. 057.jpg|bal|bélyegkép|200px|Luther apjának portréja (1527)]]
Lutherrel és munkatársával, [[Philipp Melanchthon]]nal együttműködve Cranach egy sor oltárképet festett a reformáció szellemében. ''A wittenbergi nagytemplom oltárá''t [[1547]]-ben szentelték fel. Az oltárkép tematikáját a reformok szelleme határozta meg: a keresztelő a közösségbe fogadást, az áldozás a Krisztussal való egyesülést, a gyónás pedig az [[Oltáriszentség]] vételére való felkészülést jelenti. A reformáció elindítói, Melanchthon, [[Johannes Bugenhagen]] és Luther is szerepeltek a festményeken. Cranach a bibliai történetek és a szentek életének ábrázolásmódjával a reformáció új felfogását tárja elénk.
Cranach nagy hírnevet szerzett arcképeivel. Egy sor hivatalos és udvari képmáson kívül legnagyobb jelentőségűek a polgárokról készült portréi. Megfestette többek között Luther szüleinek, ''Margit és Hans Luther''nek a képmását.
== Az udvari festő ==
Amikor Bölcs Frigyes meghívására Cranach Wittenbergbe ment, a város Bécshez képest „nyomorúságos fészek” volt. A választófejedelem mindent elkövetett, hogy művészek, tudósok meghívásával, egyetem alapításával a szellemi élet központjává tegye. Érthető, hogy Cranach örömmel fogadta a megbízást, amely udvari festői rangot és jelentős jövedelmet jelentett.
[[Fájl:Lucas Cranach d. Ä. 038.jpg|bélyegkép|180px|Mecklenburgi Katalin hercegnő portréja (1514) A párja a II. világháborúban megsemmisült]]
Az udvarnál rengeteg arcképet festett a választófejedelemről, családjáról és köréről, valamint polgárokról. Már nem a pillanatnyi benyomás megragadására törekedett, hanem az állandó jellemvonások megörökítésére. Gazdag tájképi környezet helyett semleges háttér elé helyezi az ábrázolt személyt. [[1514]]-ben készítette a német festészet első teljes alakos arcképeit, Jámbor Henrik herceg és felesége, Katalin arcképét. Először ábrázoltak oltárképtől függetlenül egész alakos, életnagyságú képmásokat. Tökéletes példái a [[reprezentáció]]s udvari portrénak.
Mint udvari festő, ő és műhelye készítette a fejedelmi kastélyok dekorálását faliképekkel és nagyméretű vásznakkal. Ezeknek a képeknek a fő témája a vadászat volt. Az antik mitológiai témájú képek is keresettek voltak, főleg, mert alkalmat adtak a női [[akt]] ábrázolására. A műhely mindent szállított megbízói számára, ami összefüggött a festészettel: [[címer]]eket, festett lótakarókat, de vállaltak aranyozást, szobafestést és házak külső festését is.
Ahogy nőtt Cranach hírneve, sokasodtak megbízásai, szaporodott a műhely munkája. Az eredetileg saját jelként használt szignót már műhelyjelként használták. Gyakran került sor azonos témák ismétlésére, ezért több esetben kérdéses, hogy a mester saját kezű művéről van-e szó. A műhelyt néha [[manufaktúra|manufaktúrának]] nevezték, nem alaptalanul. Ha egy személy arcképére több megrendelés is érkezett (például Luther vagy a választófejedelem portréi), a mester eredeti művei alapján a segédek készítették el őket szériában. Ebben az esetben művészi színvonalról nem lehet beszélni.
Kora egyetlen festőjéről sem hangzott el annyi kritika, mint Cranachról, főleg az utolsó évtizedekre és a műhely munkájára vonatkozóan. Valóban késői korszakában nem ábrázolta olyan bensőségesen a természetet, mint korábbi művein, a műhelymunkákon pedig sematikussá, élettelenné vált a táj. Hanyagolta a rajzok és rézmetszetek készítését is. De a portréi egyenrangúak Dürer és [[Hans Holbein, ifj.|Holbein]] arcképeivel, s nem utolsósorban páratlan történelmi dokumentumok. Hiszen azokat a személyeket örökítette meg, akik a reformáció élharcosai voltak, vagy jelentős szerepet játszottak kora történelmi eseményeiben.
A maga nemében egyedülálló módon rótta le tiszteletét az utókor Cranach munkássága, valamint a reformációban való részvétele előtt. A weimari templom [[szárnyas oltár]]ának –  a fia alkotása – a középtábláján Luther és [[Keresztelő János]] között ott áll Lucas Cranach egész alakos képmása.
== Híres művei ==
[[Fájl:Lucas Cranach d. Ä. 072.jpg|bélyegkép|jobbra|240px|Fátyolos [[Vénusz]] (1529, [[Louvre]], [[Párizs]])]]
[[Fájl:Lucas Cranach the Elder - Judith with the Head of Holofernes - Google Art Project.jpg|bélyegkép|jobbra|240px|[[Judit könyve|Judit]] Holofernész levágott fejével (1530 körül, [[Bécsi Szépművészeti Múzeum]])]]
* 1502 Kálvária, Bécs, [[Bécsi Szépművészeti Múzeum|Kunsthistorisches Museum Wien]]
* 1502 Bűnbánó Szent Jeromos, Bécs, Kunsthistorisches Museum
* 1502 Szent Ferenc stigmatizációja, Bécs, Gemäldegalerie der Akademie der blindenden Künste
* 1502 Szent Valentin a donátorral, Bécs, Gemäldegalerie der Akademie der blindenden Künste
* 1502 Kálvária, rajz
* 1503 Kálvária, München, Altepinakothek
* 1503 Johannes Cuspinianus és felesége, Anna, Winterthur, Oscar Reinhart-gyűjtemény
* 1503 Johan Stephan Reuss és felesége, Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum és Berlin, Staatliche Museen
* Szent Katalin vértanúsága, Budapest, Ráday-könyvtár
* 1504 Pihenő szent család, Berlin, Staatliche Museen
* 1509 Szent Család-oltár, Frankfurt am Main, Städelsches Kunstinstitut
* 1502-1503 Krisztus a kereszten Mária és Szent János között, fametszet
* 1505 Jézus szíve imádása, fametszet
* 1506 Szent Katalin-oltár, Drezda, Staatliche Gemäldegalerie
* 1509 Szent Anna-oltár, Frankfurt, Städelsches Kunstinstitut
* 1509 Fürsten-oltár, Dessau, Staatliche Kunstsammlung und Museen
* 1509 Vénusz és Cupido, Szentpétervár, Ermitázs
* 1514 Szász Katalin hercegnő, Drezda, Staatliche Gemäldegalerie
* 1519-1520 Bölcs Frigyes, Zürich, Kunsthaus
* 1520-1530 Vénusz és Cupido, Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum
* 1520 Luther Márton, rézmetszet
* 1525 Mária Magdolna az alabástromedénnyel, Köln, Wallraf-Richartz Museum
* 1526 Szász Móric herceg, Darmstadt, Grossherzögliche Sammlung
* Luther arcképe, Firenze, Uffizi
* 1527 Hans Luther, tempera, Bécs, Albertina
* 1527 Margit és Hans Luther, Wartburg
* 1529 Vénusz, Párizs, [[Louvre]]
* 1532 [[Krisztus és a házasságtörő asszony]], Budapest, [[Szépművészeti Múzeum (Budapest)|Szépművészeti Múzeum]]
* 1537 Jámbor Henrik herceg, a Staatliche Gemäldegalerie tulajdona volt, [[Drezda bombázása]] alatt elpusztult
* 1546 Az ifjúság kútja, Berlin, Staatliche Museen
* 1547 A wittenbergi nagytemplom oltára
* 1550 Önarckép, Firenze, [[Uffizi]]
== Források ==
* A művészet története: Az érett reneszánsz. Budapest, Corvina Kiadó, 1986. Lucas Cranach lásd 305-312. o. {{ISBN|963-13-2250-5}}
== További információk ==
* [http://www.lucascranach.org Cranach Digital Archive (cda)]
* [http://www.cranach.net cranach.net]
* [https://web.archive.org/web/20110307230439/http://www.terminartors.com/artistprofile/Cranach_the_Elder_Lucas Id. Lucas Cranach festményei – TerminArtors.com]
* [http://www.cranach.de/ egy német nyelvű lap Cranachról]
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Művészet||középkor||Németország|-}}
{{DEFAULTSORT:Cranach Lucas01}}
[[Kategória:Manierista festők]]
[[Kategória:Német grafikusok]]
[[Kategória:1472-ben született személyek]]
[[Kategória:1553-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Német reneszánsz festők]]