Luna–14 forrásának megtekintése

{{műhold infobox}}
A '''Luna–14''' (E-6LS-113) második generációs [[Szovjetunió|szovjet]] [[űrszonda|holdautomata]], a [[Luna-program]] része. A Hold mesterséges holdja lett.
==Küldetés==
Tervezett feladata a [[Hold]] megközelítése – körpályára állás, felületének fényképezése és a Hold körüli térség kutatása. Repülés közben a [[kozmikus sugárzás]], a [[napszél]], a mikro[[meteorit]]ok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.
==Jellemzői==
Építette és üzemeltette az OKB–1 ([[orosz nyelv|oroszul]]: Особое конструкторское бюро №1, ОКБ-1), később [[Lavocskin-tervezőiroda]].
[[1968]]. [[április 7.|április 7-én]] a [[bajkonur]]i indítóbázisról, egy háromlépcsős, párhuzamos elrendezésű [[Molnyija hordozórakéta|Molnyija hordozórakétával]] (8K78) állították [[Föld]] körüli parkolópályára. Az orbitális egység pályája 88,78 perces, 51,78 fokos hajlásszögű, [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] adatai: [[apszispont|perigeuma]] {{szám|189}} kilométer, [[apszispont|apogeuma]] {{szám|242}} kilométer volt. Az utolsó fokozat hajtóművének újraindításával elérte a [[Kozmikus sebesség|szökési sebesség]]et. Három ponton stabilizált (Föld-, Hold- és Nap-központú) űreszköz. Hasznos tömege {{szám|1700}} kilogramm. [[Április 8.|Április 8-án]] pályakorrekciót hajtottak végre a hideggáz-fúvókák segítségével. A holdautomata teljesen megegyezett a [[Luna–12]] űrszondával.
Felépítése: ''szállító- valamint fékezőegység'', vezérlőegység, csillagérzékelő (tájolás), orientációs gáztartály és hideggáz-fúvókák, kormányhajtóművek; ''fékezőegység'', üzemanyagtartályok és a fékező hajtómű. Az ''önálló holdszputnyik'' belsejében rádiórendszer (adó-vevő), vezérmű, áramforrások, hőszabályzó, antennák; felületén – plazmadetektor, radiométer, szcintillációs gamma-spektrométer, magnetométer, rádiócsillagászati eszköz. Áramellátását vegyi akkumulátorok biztosították.
[[Április 10.|Április 10-én]] végrehajtott fékezést követően a műszertartály nem vált el a hordozó egységtől, Hold körüli pályára állt. Keringési ideje 2 óra 40 perc volt. Hold körüli pályaadatai: 42 fokos hajlásszög, periszelénium (a Holdhoz legközelebb eső pontja, első keringésnél: 160 kilométer) és az aposzelénium (a Holdtól legtávolabb eső pontja, első keringésnél {{szám|870}} kilométer). Az alapkutatáson túli feladata további adatgyűjtés a Holdra történő sima leszállás megvalósításához. Tartalmazott egy teszt Lunohod-egységet a [[Lunohod-program]] elősegítésére. 176 Hold körüli fordulat alatt 97 rádiókapcsolatot létesített. Az utolsó kapcsolat a szondával [[április 30.|április 30-án]] volt.
== Források ==
* {{cite journal |title=újságcikk|year =1970| journal=[[Repülés (folyóirat)]]|volume =1970. XXIII. évfolyam 12. szám}}
* {{ŰrhLex|1}}
== További információk ==
*{{cite web|url=http://www.zarya.info/Diaries/Luna/Luna.php|title=Luna–14|accessdate=2013-1-19|publisher=zarya.info|archiveurl=https://web.archive.org/web/20220701214557/http://www.zarya.info/Diaries/Luna/Luna.php|archivedate=2022-07-01}}
*{{cite web |url=http://space.skyrocket.de/doc_sdat/luna_e6.htm
|title=Luna-14|accessdate=2013-1-19|publisher=skyrocket.de}}
*{{cite web|url=http://www.lib.cas.cz/space.40/1957/INDEX1.HTM|title=Luna-14|accessdate=2013-1-19|publisher=ib.cas.cz|archiveurl=https://web.archive.org/web/20131013233213/http://www.lib.cas.cz/space.40/1957/INDEX1.HTM|archivedate=2013-10-13}}
<center>
{| {{széptáblázat}}
|-----
| width ="30%" align ="center" |
Elődje:<br>[[Luna E–6LS–112]]
| width ="40%" align ="center" |
'''Luna-program'''<br> 1963–1968
<br>
| width ="30%" align ="center" |
Utódja:<br>[[Luna E–8–201]]
|}
</center>
{{Luna-program}}
{{portál|Csillagászat||Oroszország|-}}
[[Kategória:Luna-program|Luna 029]]
[[Kategória:1968 az űrkutatásban]]