Madarász József (politikus, 1814–1915) forrásának megtekintése

{{egyért2|az 1814-ben született politikusról|Madarász József (egyértelműsítő lap)}}
{{Vezető infobox
| név              =Madarász József
| kép              =Madarász József-Vasárnapi Ujság-1915.jpg
| képméret         =200px
| képaláírás       =1905-ben
| állam            =a [[A magyar képviselőház elnökeinek listája|magyar képviselőház]]
| város            =
| sorszám          =
| megnevezés       =elnöke
| terminus kezdete =[[1898]]. [[december 17.]]
| terminus vége    =[[1899]]. [[március 2.]]
| alelnök          =
| helyettes        =
| előd             =[[Szilágyi Dezső (politikus, 1840–1901)|Szilágyi Dezső]]
| utód             =[[Perczel Dezső]]
| születési dátum  =[[1814]]. [[augusztus 27.]]
| születési hely   =[[Nemeskisfalud]]
| halálozási dátum =[[1915]]. [[január 31.]] {{életkor-holt|1814|8|27|1915|1|31}}
| halálozási hely  =[[Kispest]]
| házastárs        =
| párt             =[[Határozati Párt]]<br>(1861)<br>[[Országos 1848-as Párt|Szélsőbal]]→[[Országos 1848-as Párt|1848-as Párt]]<br>→ [[Negyvennyolcas Függetlenségi Párt|48-as Függetlenségi Párt]] → [[Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt|Függetlenségi és 48-as Párt]]<br>(1865–1915)
| foglalkozás      =politikus
| választókerület  =[[Sárkeresztúr]]<br>(1848–1849,1861,1865–1915 avagy 1848–1915)
| vallás           =[[Kálvinizmus|református]]
| aláírás          =
| lábjegyzet       =
}}
[[Nemeskisfalud|Kisfaludi]] '''Madarász József''' ([[Nemeskisfalud]], [[1814]]. [[augusztus 27.]] – [[Kispest]], [[1915]]. [[január 31.]]) magyar politikus, az 1832–1836-os [[rendi országgyűlés]]en országgyűlési követ, majd 1848-tól kezdve egészen 1915-ös haláláig (amikor működött) folyamatosan országgyűlési képviselő (mindvégig a [[sárkeresztúr]]i kerületből), rövid ideig a [[A magyar képviselőház elnökeinek listája|magyar képviselőház elnöke]] (1892-től haláláig korelnöke), a Függetlenségi Párt (és a teljes „[[48-as]]”, azaz [[kiegyezés]]-ellenes politikai irányzat) emblematikus figurája, [[Madarász László (politikus)|Madarász László]] öccse, [[Madarász Jenő]] és ifjabb [[Madarász József (politikus, 1879)|Madarász József]] országgyűlési képviselők apja.
==Életrajza==
Nemeskisfaludon született református családba. Édesapja, Gedeon [[Somogy vármegye]]i táblabíró, édesanyja Tóth Zsófia háztartásbeli volt.
Már 1832-ben, alig 18 évesen bekapcsolódott a közügyekbe bátyja, [[Madarász László (politikus)|Madarász László]] oldalán; ekkor lett a  [[sárkeresztúr]]i kerület követe az [[1832–36-os pozsonyi országgyűlés|1832–1836-os rendi országgyűlés]]ben. Innentől kezdve 1915-ös haláláig ezt a kerületet képviselte a törvényhozásban. 1834-ben ügyvédi vizsgát tett, miközben bekapcsolódott az [[országgyűlési ifjak]] tevékenységébe. A csoportot titkolt demokrata és köztársaságpárti nézeteik miatt 1836-ban betiltották, tagjai közül [[Kossuth Lajos]]t, [[Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)|Wesselényi Miklós]]t, [[Lovassy László (jogász)|Lovassy Lászlót]], [[Lovassy Ferenc]]et, [[Tormásy János]]t és besúgójukat, [[Lapsánszky János]]t letartóztatták, a többiek ellen pedig elfogatóparancsot adtak ki. A letartóztatottak egy részét perbe fogták és később el is ítélték (a Lovassy testvéreket, Tormásyt valamint Wesselényit. A besúgó Lapsányit csak látszatból, ő álnéven dolgozhatott tovább Bécsben).<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/O/orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si%20ifjak.html Országgyűlési Ifjak], Katolikus lexikon</ref> Az el nem fogottakat főispáni közbenjárással megmentették a következményektől. Madarászt eltiltották a parlamenttől; innentől kezdve [[Fejér vármegye]] közügyeiben vett részt 1848-ig. Az [[1840-es évek]] elején megnősült, ebből a házasságból  született [[Madarász Jenő|Jenő fia]], aki 1869-től 1872-ig, majd 1875-től 1892-ig szintén országgyűlési képviselő volt függetlenségi színekben.
Az [[1848-as választások]]on a sárkeresztúri kerületben szerzett mandátumot. Az [[országgyűlés]] tevékenységében az utolsó napig aktív szerepet vállalt, amiért a szabadságharc leverése után hat év börtönre ítélték. Büntetését a [[kufstein]]i és az [[olmütz]]i börtönökben töltötte le. [[1856]]-ban szabadult; kényszerlakhelyéül [[Paks]]ot jelölték ki számára. [[1859]]-ben meglátogatta bátyját Amerikában, valamint Kossuthot Londonban.
Hazatérése után újra bekapcsolódott a politikai életbe. Az [[1861-es választások]]on újra megválasztották képviselőnek, ahogy haláláig mindahányszor. 1861-ben a [[Határozati Párt]]hoz csatlakozott, majd az [[1865-ös választások]]on a [[Balközép Párt]] radikális szárnyának („[[Balközép Párt#Szélsőbal|Szélsőbal]]”) volt a tagja. Mikor a Szélsőbal 1868-ban végül [[Országos 1848-as Párt]] néven kivált a Balközépből, az új párt egyik alapító-vezére lett, az 1860-as évek végén egy ideig még elnökölte is azt.
Harcos függetlenségiként („[[49-es]]ként”) az 1848 utáni egész politikai pályája során az [[Habsburg Birodalom|Ausztriával]] történő mindennemű közösködés felszámolásáért küzdött; [[1867]]-ben egyike volt azon hét képviselőnek, akik [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] magyar királlyá koronázása ellen voksoltak, s a beiktatási ceremónián sem jelentek meg, helyette [[Cinkota|Cinkotán]] tiltakoztak a szerintük törvénytelen aktus ellen.
[[1868]]-ban ismét találkozott Kossuthtal, ezúttal [[Torino|Torinóban]], hogy hazahívja, próbálkozása azonban nem járt sikerrel.
Még 1857-ben megözvegyült, de az [[1870-es évek]]ben újranősült. Második házasságából született [[Madarász József (politikus, 1879)|József fia]] 1879-ben, aki 1905 és 1910 között úgyszintén országgyűlési képviselő volt függetlenségi színekben. Az ifjabb József mint az egyik legfiatalabb képviselő, 1905-ben korjegyző volt (miközben apja korelnök).
Az [[1892-es választások]]at követően felállt új közgyűlésben már Madarász volt a legidősebb képviselő (78 éves volt ekkor), s mint ilyen, korelnök lett. A helyzet haláláig nem változott, így korelnökként az 1892-es, 1896-os, 1901-es, 1905-ös és az 1910-es választásokat követően felállt új parlamenteket is ő nyitotta meg (1906-ban nem vállalta a korelnökséget, helyette a csak négy évvel fiatalabb [[Szappanos István (politikus)|Szappanos István]] mondott nyitóbeszédet). [[1898]]. [[december 17.|december 17-én]] [[Szilágyi Dezső (politikus)|Szilágyi Dezső]] és alelnöktársai kollektív lemondása révén az érvényben lévő szabályozás értelmében mint korelnök, a [[A magyar képviselőház elnökeinek listája|magyar képviselőház (ideiglenes) elnöke]] lett. Összesen negyvenegy ülésen elnökölt a [[Bánffy-kormány]] fennállásának legkritikusabb szakaszában. A kormány [[február 26.|február 26-án]] lemondott, így [[1899]]. [[március 2.|március 2-án]] már meg is választották és be is iktatták az alsóház új elnökét, [[Perczel Dezső]]t, és alelnökeit. 1912-től visszavonultan Kispesten élt, a képviselőház ülésein nem vett részt.<ref>[https://adt.arcanum.com/hu/view/Vilag_1914_08/?query=TEXT%3D(%22Madar%C3%A1sz%20J%C3%B3zsef%22)%20DATE%3D(1914-01-31--1914-12-31)&pg=348&layout=s Világ, 1914. augusztus 28.]</ref> [[1915]]. [[január 31.|január 31-én]] érte a halál az akkor még önálló város [[Kispest]]en. A [[Fiumei úti sírkert|Kerepesi temetőben]] helyezték örök nyugalomra.
A parlamentben 1848-tól kezdve a legaktívabbak közé tartozott; több száz felszólalásában elsősorban a vasútfejlesztés, választókerülete aktuális problémái, az aktuális újonctörvény, az aktuális házszabály, valamint az Ausztriával való mindennemű közösködés és együttműködés felmondásának sürgetése voltak legkedveltebb témái.
Madarász József Magyarország legidősebb megválasztott (95 évesen) és a legidősebb aktív (100 évesen) országgyűlési képviselője volt. Ha a modern értelemben vett magyar parlamentarizmus töretlen lett volna 1848-as születésétől kezdve, összességében 67 évet is eltölthetett volna a parlament padsoraiban (az 1832-1836-os ciklust is beleszámítva összesen 56 éven át volt képviselő). A sors különös tréfájaként mind közül ő volt a legrövidebb ideig a [[A magyar képviselőház elnökeinek listája|képviselőház (alsóház) elnöke]], 1898–1899 fordulóján, mindössze két és fél hónapig és ekkor is csak [[korelnök]]i státuszából kifolyólag, ideiglenesen. Az egyetlen olyan politikus, aki mind a forradalom előtti pozsonyi, mind a forradalom alatti [[pozsony]]i, pesti, majd [[debrecen]]i, majd a kiegyezés körül és után ismét pozsonyi, aztán [[Pest (történelmi település)|pesti]] (Sándor utcai) végül pedig a mai [[Országház]]ban is helyet foglalhatott mint képviselő.
== Művei ==
* ''[http://real-eod.mtak.hu/4973/ Emlékirataim, 1831-1881]'', Budapest, 1883
* Takács Ferenc: ''Két flamingó'', Magvető Könyvkiadó, (Budapest), 1982 {{ISBN|963-271-756-2}}
== Ábrázolása a művészetekben ==
*[[Illyés Gyula]]: Az utolsó törzsfő (1953)
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
*[https://web.archive.org/web/20141210200241/http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al910_15/349.htm Életrajza] az 1910-1915-ös országgyűlés almanachjában
*[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/09765.htm Életrajza] a Magyar életrajzi lexikonban
*[http://www.parlament.hu/elnok/tort_elnok/madarasz.pdf Életrajza]{{Halott link|url=http://www.parlament.hu/elnok/tort_elnok/madarasz.pdf |date=2019-02 }} In: Jónás Károly–Villám Judit: ''A Magyar Országgyűlés elnökei 1848–2002'', 129-133. o. Argumentum Kiadó 2002.
==További információ==
* [[Eötvös Károly]]: ''Madarász Józsefről.'' In: Eötvös Károly munkái V. Magyar alakok. Bp, 1901. 270-277. old. [https://archive.org/stream/munki02degoog#page/n5/mode/2up Online]
{{Utódlás
|cím=Az Országgyűlés korelnöke
|címlink=Országgyűlés
|előző=
|következő=[[Szappanos István (politikus)|Szappanos István]]
|évek=1892 – 1906
}}
{{Utódlás
|cím=Az Országgyűlés korelnöke
|címlink=Országgyűlés
|előző=[[Szappanos István (politikus)|Szappanos István]]
|következő=
|évek=1910 – 1915
}}
{{Nemzeti radikalizmus}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Politika}}
[[Kategória:Országgyűlési követek]]
[[Kategória:Határozati Párt-tagok]]
[[Kategória:A Balközép Párt korábbi tagjai]]
[[Kategória:1848-as Párt-tagok]]
[[Kategória:48-as Függetlenségi Párt-tagok]]
[[Kategória:Függetlenségi Párt-tagok]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (Határozati Párt)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (Balközép Párt)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1848-as Párt)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (48-as Függetlenségi Párt)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (Függetlenségi Párt)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1848–1849)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1861)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1865–1869)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1869–1872)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1872–1875)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1875–1878)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1878–1881)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1881–1884)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1884–1887)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1892–1896)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1896–1901)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1901–1905)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1905–1906)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1906–1910)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1910–1918)]]
[[Kategória:Makó díszpolgárai]]
[[Kategória:1814-ben született személyek]]
[[Kategória:1915-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Radicál Párt-tagok]]
[[Kategória:Századik életévüket betöltött magyarok]]
[[Kategória:A kufsteini várbörtön foglyai]]
[[Kategória:Az olmützi erőd foglyai]]
[[Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek]]