Magyar–Lengyel Menekültügyi Bizottság forrásának megtekintése

A '''Magyar–Lengyel Menekültügyi Bizottság''' (lengyelül: ''Węgiersko Polski Komitet Opieki nad Uchodźcami'') magyar és lengyel közreműködéssel Magyarországon alapított szervezet volt a [[második világháború]] idején. Fő célja a megszűnt [[Lengyelország]]ból Magyarországra érkezett civil és katonai menekültek, köztük gyermekek megsegítése volt. A menekültek választása szerint támogatta a továbbutazásukat Nyugatra, vagy a letelepedésüket Magyarországon. Közreműködött az ellátásukban, a lengyel iskolák működtetésében. Főképp arisztokrata hölgyek irányították, de katolikusok és zsidók együttműködtek benne, és az ellátott lengyelek közt is vegyesen voltak katolikusok és zsidók. A német nyomás által akadályozott [[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pál]] miniszterelnök ezen a civil szervezeten keresztül tudott hatni a lengyelügyre, illetve tartott fenn kapcsolatot lengyel hivatalos körökkel.
== Története ==
Magyarországon a két világháború közötti időben számos lengyel–magyar szervezet működött a politika, a gazdaság és a kultúra területén. Kezdetben főképp magyar érdeket szolgáltak, mert segítették, hogy az ország kitörhessen a nemzetközi elszigeteltségéből, amit [[Trianoni békeszerződés|Trianon]] okozott.
A szervezetek szorosan együttműködtek egymással, és átfedések is voltak közöttük. De különböztek is egymástól a céljaik, a tevékenységük vagy a tagságuk által. A magyar arisztokrácia [[legitimista]] elveket valló része kivétel nélkül [[Lengyel, magyar – két jó barát|lengyelbarát]] volt, és számos szervezetet ők alapítottak és irányítottak. A talán legfontosabb tudományos-kulturális egyesület, a [[Magyar Mickiewicz Társaság]] ugyanakkor főleg polgári személyekből állt.
A magyar-lengyel katonai együttműködés egyfajta előzménye a [[Nyáry Albert (festő)|Nyáry Albert]] és [[Miklóssi Ferdinánd Leó]] által alapított [[Magyar–Lengyel Egyesület|Magyar-Lengyel Egyesület]] 1914-ben létrehozott Önkéntesek Lengyel Bizottsága volt, mely az [[első világháború]] és a [[lengyel-szovjet háború|lengyel-bolsevik háború]] idején félezer magyar katonát toborzott a [[Lengyel légió|Lengyel Légió]]ba. 1921-ben a veteránok összefogása érdekében megalapították a [[Lengyel Légionisták Egyesülete|Lengyel Légionisták Egyesületét]] is, amely a két világháború közti időben élénk lengyel kapcsolatokkal rendelkezett, és 1939 őszétől kivette a részét a lengyel menekültek fogadásának, ellátásának feladatából, együttműködésben a Menekültügyi Bizottsággal.<ref>{{cite journal |last= Varga |first= E. László |date=2015-12-01 |title=Magyarok a Lengyel Légiókban 1914-1918 |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/Valosag_2015/?&pg=1488&layout=s |journal=Valóság |volume=58 |issue=12 |pages=35-60 |access-date=2025-01-20}}</ref>
A második világháború kezdetekor a [[Magyar Vöröskereszt]] és a [[Magyar–Lengyel Egyesületek Szövetsége]] elnöki tisztségét [[Széchenyi Károly]] (1906-1971) gróf töltötte be. A Vöröskereszt javaslatára a Társaság keretében jött létre a Magyar–Lengyel Menekültügyi Bizottság 1939. szeptember 21-én, néhány nappal Lengyelország [[Lengyelországi hadjárat|német és szovjet lerohanása]] után.
Első elnöke Széchényi lett, de már októberben lemondott. Tisztségét báró [[Csekonics Iván]] vette át. Széchenyi ettől függetlenül aktív maradt, ő tartotta a személyes kapcsolatot [[Leon Orłowski]] lengyel követtel.<ref>{{cite journal |author=Frojinovics Kinga |year=2014 |title=Egy embermentő példája? Id. Antal József és a lengyelországi zsidó menekültek Magyarországon a második világháború idején |journal=Századok |volume=148 |issue=4 |pages=931-958 |url=https://epa.oszk.hu/03300/03328/00010/pdf/EPA03328_szazadok_2014-4_0931-0957.pdf |accessdate=2023-05-26 }}</ref>
A Bizottság székhelye Budapesten, a Fő utca 11. alatt volt az Andrássy-palotában.
A Bizottság szoros kapcsolatot tartott fenn [[Antall József (politikus, 1896–1974)|Id. Antall József]] menekültügyi kormánybiztossal, és a Belügyminisztériummal. Idővel kiváltak belőle a lengyel hivatalos személyek, és megalapították a Lengyel Polgári Bizottságot. Ennek vezetője [[Henryk Sławik]] lett. Sławik feleségét és lányát Szapáry Erzsébet 1943-ban hamis útlevéllel Magyarországra hozta [[Varsó]]ból.
A világháború után megszűnt a Bizottság, és a Magyarországon tartózkodó menekültek zöme visszatért Lengyelországba. Kis részük viszont maradt, letelepült végleg. Néhány időközben elhunyt menekült [[Kőbánya|Kőbányán]], a [[Lengyel parcella|Lengyel parcellában]] nyugszik.
A tagok közül egyeseket megöltek, mártíromságot szenvedtek, sokaknak pedig emigrálniuk kellett.
== Szervezet ==
A szakirodalom máig nem nevezte meg a Bizottság összes tagját, különböző névsorok ismertek. Továbbá a megnevezett személyek különféle neveken szerepelnek (lánykori vagy férjezett név), így az azonosításuk nehéz.
* '''Elnök:''' gr. Károlyi Józsefné (gr. Margarate von Wenckheim).
* '''Társelnökök:''' gr. [[Szapáry Erzsébet]], Leon Zamenczik.
* '''Az elnökség tagjai:''' hg. [[Andrássy Klára|Odescalchi Károlyné]] (Andrássy Klára), [[Andrássy Ilona (főápolónő, 1886–1967)|Cziráky Józsefné]] (gr. Andrássy Ilona), [[Andrássy Borbála|Pallavicini Györgyné]] (gr. Andrássy Borbála), br. Weiss Edit, br. Zeyk Adél, gr. Dessewffy Gyuláné (Bársony Éva), Salamon-Rácz Béláné, gr. ifj. Szapáry Pál, gr. [[Esterházy János (politikus)|Eszterházy János]].
* '''Titkár:''' Salamon-Rácz Tamás (később Dóró Gábor is).
* '''Tagok:''' Vajkai Rózsi (a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat képviselője),  dr. Jan Kąłłątaj (orvostábornok, a menekültek egészségügyi főnöke), Józef Wagner (mérnök, a Lengyel YMCA (Young Mens Christian Association) igazgatója, Maria Jankowska (a budapesti Lengyel Könyvtár igazgatója), [[Miklóssi Ferdinánd Leó]] (a Lengyel Légionisták Szövetsége elnöke), Zbigniew Kościuszko (a Wieści Polskie főszerkesztője), a Tygodnik Polski szerkesztősége, [[Csorba Tibor]] festőművész, Kajtár Jenő (a Lengyel–Magyar Főiskolai Diákszövetség elnöke), Aleksander Król (a Lengyel Internált Katonák Képviselője).
== Feladatai ==
{{bővebben|Lengyel menekültek Magyarországon 1939–1945#A lengyel katonák és menekültek fogadása}}
A Bizottság egyes becslések szerint 120 000 menekült ügyét intézte. Feladata kiterjedt
* a lengyel katonák illegális evakuálására Nyugatra,
* a lengyel menekültek segélyezésére,
* az elemi, középiskolai és egyetemi szintű oktatás megszervezésére, illetve biztosítására,
* egészségügyi szolgálat, kórházak, árvaházak fenntartására,
* a kulturális és művészeti élet fenntartására.
Teleki Pál a Bizottságon keresztül tartotta kézben a menekültkérdést. Főképpen az után, hogy 1941. január 1-jétől a magyar kormány formálisan megszakította a diplomáciai kapcsolatot az emigráns Sikorski-kormánnyal. Teleki a szervezetet arra is használta, hogy információkat szerezzen a lengyel helyzetről.
A Bizottság közreműködésével [[Kadarkút]]on, [[Keszthely]]en, [[Nagykanizsa|Nagykanizsán]], [[Eger]]ben és másutt létesültek lengyel iskolák. A második világháború idején Európában egyetlen lengyel tannyelvű és lengyel tanrendű középiskola működött, a [[balatonboglár]]i [[Varga Béla (politikus)|Varga Béla]] tisztelendő vezetésével. Jelentős árvaházat alapítottak [[Vác]]ott.
A Bizottság többszáz ember munkáját irányította vagy segítette országszerte, és bizonyos munkamegosztás is működött a tagok között. Szapáry Erzsébet például főleg gyerekekkel és az iskolaüggyel foglalkozott. Andrássy Klára a Lengyel Orvosi Rendelőt és a Lengyel Vöröskereszt magyarországi kirendeltségét segítette a Fő utcai Andrássy-palotában.
A Bizottság nevén volt az a [[Magyar Nemzeti Bank]]ban vezetett számla, amelyre külföldről pénzt lehetett küldeni a lengyel menekültek javára.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* {{cite book |author=Leon Orłowski |editor=Antal László | year=1985 |title=Egy követ emlékei. Inː Barátok a bajban. Lengyel menekültek Magyarországon, 1939-1945}}
== Források ==
* {{cite journal |author=Varga E. László |year=2004 |title=Egy nem publikált Teleki-levél kapcsán a volt Miniszterelnökről. Tények és Dokumentumok |journal=Studia Caroliensia |volume= |issue=2 |pages=47-50 |url=http://www.kre.hu/portal/doc/studia/Cikkek/2004.2.szam/5Varga%20E._Laszlo.pdf |accessdate=2023-05-26}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Lengyelország|-|Történelem}}
{{DEFAULTSORT:MagyarLengyelMenekültügyiBizottság}}
[[Kategória:Magyarországi civil szervezetek]]
[[Kategória:Magyar–lengyel kapcsolatok]]