Magyar Királyi Honvédség (1922–1945) forrásának megtekintése

{{egyért3|Magyar Királyi Honvédség (egyértelműsítő lap)}}
{{Katonai egység infobox
  | név = <small><center>Magyar Nemzeti Hadsereg<br />(1919–1920)<hr>Magyar Királyi Nemzeti Hadsereg<br />(1920–1922)<hr>Magyar Királyi Honvédség<br />(1922–1945)</small>
  | kép =Infantry Colour of the Royal Hungarian Defence Forces (1939-1945).svg
  | képaláírás =A Magyar Királyi Honvédség zászlaja
  | dátum = [[1919]]. [[június 6.]] – [[1945]]. [[május 8.]]
  | ország = [[Fájl:Flag of Hungary (1915-1918, 1919-1946; 3-2 aspect ratio).svg|24px]] [[Magyar Népköztársaság (1919–1920)|Magyar Köztársaság]]<br />[[Fájl:Flag of Hungary (1915-1918, 1919-1946; 3-2 aspect ratio).svg|24px]] [[Magyar Királyság (1920–1945)|Magyar Királyság]]
  | személyzet =
  | típus = [[Hadsereg|fegyveres erők]]
  | feladat = A [[Magyarország 1919–1945 között|Magyar Királyság]] szuverenitásának és területi épségének védelme.
  | méret = 35&nbsp;000 fő (1921)<ref>Lásd az 1921. évi XLIX. törvénycikk 2. §. Ezt a 35 ezer főt a trianoni szerződésről szóló ''1921. évi XXXIII. törvénycikk 104. Cikke'' alapján állapították meg. Megoszlásáról az 1921. évi XLIX. tv.cikk módosításáról szóló 1922. évi III. törvénycikk rendelkezik: ''„1750 fő tiszt, 2334 fő altiszt és 30&nbsp;916 fő legénység. A m. kir. honvédségi Ludovika Akadémia hallgatói a m. kir. honvédség legénységi létszámában számítanak”''.</ref><br /> kb. 84&nbsp;000 fő (1938) <br /> kb. 550&nbsp;000 fő (mozgósított) (1941) <br /> kb. 1&nbsp;000&nbsp;000 fő (1944)
  | parancsnoki struktúra =
  | diszlokáció = [[Fájl:Coa Hungary Town Budapest.svg|24px]] [[Budapest]]
  | lbl1 =
<center>[[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] <br /><small>(1919–44)</small><br />
<center>[[Szálasi Ferenc]] <br /><small>(1944–45)</small>
  | data1 =Legfőbb hadúr
  | lbl2 =
<center>[[Nagy Pál (honvéd tábornok)|Nagy Pál]] <br /><small>(1922–25)</small><br />
<center>[[Janky Kocsárd]] <br /><small>(1925-30)</small><br />
<center>[[Sónyi Hugó]] <br /><small>(1936–40)</small>
  | data2 =Főparancsnok
  | lbl3 =
<center>[[Janky Kocsárd]] <br /><small>(1922–30)</small><br />
<center>[[Kárpáthy Kamilló]] <br /><small>(1930–35)</small><br />
<center>[[Somkuthy József]] <br /><small>(1935–36)</small><br />
<center>[[Rátz Jenő]] <br /><small>(1936–1938)</small> <br />
<center>[[Keresztes-Fischer Lajos]] <br /><small>(1938)</small> <br />
<center>[[Werth Henrik]] <br /><small>(1938–1941)</small> <br />
<center>[[Szombathelyi Ferenc]] <br /><small>(1941–1944)</small> <br />
<center>[[Vörös János (vezérezredes)|Vörös János]] <br /><small>(1944)</small><br />
<center>[[Beregfy Károly]] <br /><small>(1944)</small>
  | data3 =Vezérkari főnök
  | lbl4 =
  | data4 =
  | lbl5 =
  | data5 =
  | jelvény 1=
  | jelvény 2 =
  | becenév =MKH
  | névadó =
  | mottó = "A Királyért és Hazáért"
  | színek =
  | ének =
  | háborús részvétel = [[magyar–szlovák kis háború]]<br>[[Kárpátalja visszafoglalása]]<br>[[második világháború]]
* [[Jugoszlávia inváziója]]
* [[Barbarossa hadművelet]]
  | évfordulók = [[június 28.]]
}}
A '''Magyar Királyi Honvédség''' (rövidítve ''m. kir. honvédség'') a [[20. század]]i [[Magyar Királyság]] szuverenitásáért felelős állami fegyveres erő volt a [[trianoni békeszerződés]] és a [[második világháború]] végén elszenvedett vereség [[Magyarország 1919–1945 között|közötti időszakban]].
==Története==
{{bővebben|A Magyar Honvédség a második világháborúban}}
[[Fájl:General Staff of the Hungarian Royal Army 1944.jpg|bélyegkép|jobbra|A tábornoki kar 1944-ben]]
[[Fájl:Gábor Áron tér a magyar csapatok bevonulása idején, szemben a Malom utca. A felvétel 1940. szeptember 13-án készült. Fortepan 92510.jpg|bélyegkép]]
Elődje a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] bukását megelőzően [[1919]]. [[június 6.|június 6-án]] elrendelt és rá három nappal felállított [[Nemzeti Hadsereg]], melyet a [[Forradalmi Kormányzótanács]] augusztus 1-jei lemondása után megszűnt [[Vörös Hadsereg (magyar)|Vörös Hadsereg]] mellett, helyett fokozatosan szerveztek át az ország egyedüli haderejévé.
A Nemzetgyűlés [[1920]]. [[március 1.|március 1-jén]] Horthy Miklóst választotta kormányzóvá. Felhatalmazták a kormányzót, hogy közvetlenül fenyegető veszély esetén a nemzetgyűlés utólagos hozzájárulása mellett elrendelheti a hadseregnek az ország határán kívüli alkalmazását. Megkezdődtek a munkálatok a ''Nemzeti Hadsereg''ből kialakuló Magyar Királyi Honvédség szervezeti ügykörének tisztázására, feladati megfogalmazására. [[április 1.|Április 1-jén]] a fővezérség megszűnt, a hadsereg vezetését a [[Honvéd Vezérkar]] vette át.
A [[trianoni békeszerződés]]t követő diplomáciai huzavonákkal és a lefegyverzési program halogatása eredményeként [[1922]]. [[január 4.|január 4-től]]<ref>A dátumot a [http://mek.niif.hu/02100/02185/html/57.html Magyarország a XX. században] és ''A Hazáért'' 167. o. említi.</ref> felállításra került az ország védelmére hivatott, önkéntesekből álló ''Magyar Királyi Honvédség'', melyről az ''1921. évi XLIX. törvénycikk'' rendelkezett.<ref>A törvénycikk szövegét [http://1000ev.hu/index.php?a=3&param=7505 lásd az 1000ev.hu] {{Wayback|url=http://1000ev.hu/index.php?a=3&param=7505 |date=20140113013846 }} oldalon.</ref> Tisztképző intézménye a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémia]] lett.
A  békeszerződés katonai rendelkezései alapvetően biztosították a kisantant államok teljes katonai fölényét. Csak olyan hadsereg fenntartását engedélyezték Magyarországnak, mely nemcsak támadó hadműveletekre alkalmatlan, de az ország minimális védelmét sem volt képes ellátni. A békeokmány megszüntette az általános hadkötelezettséget,<ref>Lásd xy. törvénycikk ?. §</ref> és csak önkéntes belépés és hadkiegészítés alapján álló, 35 ezer főt – ebből 1750 tiszt – meg nem haladó létszámú hadsereget engedélyezett. Ez a hadsereg csak a belső rend fenntartására és határrendőri szolgálatra volt hivatott. A szerződés megtiltotta minden, a háború előkészítésére és vezetésére hivatott szerv (vezérkar) létrehozását és fenntartását, ezzel kapcsolatos intézkedések megtételét. A szerződésben foglaltak betartását a [[Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottság]] ellenőrizte. A gazdasági helyzet sem tette lehetővé a hadsereg fejlesztését. 1927. december 23-án viszont határozat született a hadsereg három lépcsős fejlesztéséről. Az 1929–33-as [[nagy gazdasági világválság]] a fejlesztések megtorpanását okozta.
[[Fájl:BecsiDont.GIF|bélyegkép|jobbra|250px|A bécsi döntések révén visszacsatolt területek, melyek ismét a magyar haderő fennhatósága alá kerültek]]
[[Fájl:Gábor Áron tér a magyar csapatok bevonulása idején, szemben a Malom utca. A felvétel 1940. szeptember 13-án készült. Fortepan 3974.jpg|bélyegkép]]
[[1938]]-ra a [[tengelyhatalmak]] erősödésével Magyarország számára lehetőséget nyílt a fegyverkezési egyenjogúságra ([[bledi egyezmény]]). Horthy a magyar területi revízió politikáját támogató két országgal, először a [[fasizmus|fasiszta]] Olaszországgal, majd a legfontosabb gazdasági partner [[Nemzetiszocializmus|náci]] Németországgal kereste az együttműködést. Az [[első bécsi döntés|első]], majd a [[második bécsi döntés]] értelmében újdonsült haderejével az engedélyezett területet bírtokba vette. Ebből kifolyólag a szintén új államként megjelentő Szlovákiával rövid katonai konfliktusba keveredett.
{{főcikk|Magyar–szlovák kis háború}}
A szomszédos országokkal szembeni folyamatos fegyverkezési lépéshátrányt az 1938-as [[győri program]] volt hivatott csökkenteni, de azt a nagyarányú beszerzések ellenére a [[második világháború]]ba történt belépésig nem sikerült maradéktalanul ledolgozni. A kiképzésében korszerű, de eszközállományában alapvetően elavult haderő a háború során többszöri átszervezés ellenére is csak nehezen tudott megfelelni az ország vezetése katonai törekvéseinek. A [[Margarethe hadművelet|német megszállás]] és a szovjet túlerő végül megpecsételte a haderő sorsát, mely [[1945]] áprilisára gyakorlatilag megszűnt létezni. Egészében véve a Magyar Királyi Honvédséget a túlzott mennyiségi fejlesztés és a gyenge technikai felszereltség jellemezte, mely utóbbi megközelítőleg sem állt arányban a katonapolitikai célkitűzésekkel.{{refhely|Hadlex|II. 865–866. o.}}
[[Fájl:Fő tér a magyar csapatok bevonulása idején. A felvétel 1940. szeptember 11-én készült. Fortepan 3951.jpg|bélyegkép]]
A gyengén felszerelt magyar csapatok hatalmas emberáldozatot hoztak a keleti fronton, majd [[1943]] januárjában a [[Magyar 2. hadsereg]] megsemmisítő vereséget szenvedett a [[Don]] folyó partján. A II. világháborúnak Magyarországon a harcok folyamán mintegy félmillió polgári és katonai áldozata volt (a II. vh-ban közel 1 millió magyar halt meg a holokauszt áldozataival együtt).
A királyi honvédség megmaradt személyi és technikai állományából újraszervezett demokratikus szervezet, a [[Magyar Honvédség]] 1948-ban állt fel az [[párizsi békeszerződések|1947-es párizsi békeszerződés]] ratifikálása után, majd három évvel később, 1951-től nevet változtatva és immár szovjet mintára újjászervezve és -fegyverezve [[Magyar Néphadsereg]]ként látta el a korábbi feladatot. Ez a szervezet többszöri átszervezéssel 1990-ig megmaradt, majd ismét ''Magyar Honvédség'' névvel napjainkban is aktív.
==A Magyar Királyi Honvédség hadrendje 1941. április elején==
*M. kir. Honvédelmi Miniszter: vitéz dálnokfalvi [[Bartha Károly (katona)|Bartha Károly]] szkv. (szolgálaton kívüli) vezérezredes<ref>https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/2vhSzakkonyv-magyarok-a-ii-vilaghaboruban-2/a-delvideki-hadmuvelet-1941-aprilis-874/a-magyar-kiralyi-honvedseg-hadrendje-1941-aprilis-elejen-991/</ref>
**Szárnysegéd: ilenczfalvi [[Sárkány Jenő]] vk. (vezérkari) ezredes
**Elnökség: v. ebesfalvi Lengyel Béla vk. ezredes
**Elnöki osztály: Perlaky Mihály alezredes
**A Honv. Miniszter helyettese: bobai Győrffy-Bengyel Sándor altábornagy
**Földi főcsoportfőnök: [[Schindler Szilárd]] altábornagy
**I. csoportfőnök: v. Náday István altábornagy (8 osztállyal)
**III. csoportfőnök: Ruszkiczay-Rüdiger Imre vezérőrnagy (6 osztállyal)
**Légügyi csoportfőnök: v. Littay András vezérezredes (5 osztállyal)
**A m. kir. Honvédvezérkar főnöke: [[Werth Henrik]] vezérezredes (8 osztállyal)
**Szárnysegéd: Hardy Kálmán vk. ezredes
**Hadműveleti csoportfőnök: v. László Dezső vk. ezredes (5 osztállyal)
**Kiképzési csoportfőnök: v. Horváth Sándor vezérőrnagy (3 osztállyal)
**A katonai kabinetiroda főnöke és főhadsegéd: v. Keresztes-Fisher Lajos vezérezredes
**A kabinetiroda főnökének helyettese: sárbogárdi Mészöly Elek vk. alezredes
**1. szárnysegéd: v. békei Koós Miklós vezérőrnagy
**A testőrség parancsnoka: v. csiktaplóczai Náray Antal ezredes
**A legfelsőbb Honv. Tanács vezértitkára: v. náray Náray Antal vk. ezredes
===A három hadsereg===
[[1940]]. [[március 1.|március 1-jén]]  a hadrendben 3 hadsereg-parancsnokság került felállításra:
* 1. Szolnok (később Kolozsvár): a debreceni VI., a kassai VIII. és a kolozsvári IX. hadtestből,
* 2. Budapest: a budapesti I., a székesfehérvári II. és a miskolci VII. hadtestből,
* 3. Pécs: a szombathelyi III., a pécsi IV. és a szegedi V. hadtestből.
Az egyes hadseregek [[hadrend]]jét lásd a hadseregek szócikkeiben: [[1. magyar hadsereg]]; [[Magyar 2. hadsereg]]; [[3. magyar hadsereg]].
A megalakult három hadsereg egyike sem került eredeti szervezetében bevetésre. A megalakult hadtestekben a rövid idő alatt nem sikerült jelentős mennyiségi fejlesztést végrehajtani, ezért megmaradt a két gyalogezredes kialakítás. Ezt a formációt [[1942]]. [[február 12.|február 12-től]] kis átalakítással ''könnyű hadosztálynak'' (rövidítve: ''k. ho.)'' keresztelték. Az állományukba olyan ezredközvetlen alosztályok is bekerültek, amelyek eddig a gyalogdandárok hadrendjében nem szerepeltek, nevezetesen: egy-egy kerékpáros- és huszárszakasz, illetve egy kísérő könnyűágyús üteg.
A vezérkar, illetve a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartoztak ekkor még a következő szervezeti egységek:
===Gyorshadtest (Budapest)===
Parancsnok: v. dálnoki Miklós Béla vezérőrnagy
*Vezérkari főnök: Zsedényi Zoltán vk. alezredes
*Tüzérségi pk.: Ternegg Kálmán vezérőrnagy
**1. gépkocsizó dandár (Budapest): v. Major Jenő vezérőrnagy
**2. gépkocsizó dandár (Munkács): v. Vörös János vk. ezredes
**1. lovasdandár (Nyíregyháza): v. Vattay Antal vk. ezredes
**2. lovasdandár (Kecskemét): dálnoki Veress Lajos vezérőrnagy
**441. hegyidandár (Máramarossziget): Felkl Jenő vezérőrnagy
===Légierők===
Főparancsnoka: v. Kenese Waldemár altábornagy
*Vezérkari főnök: v. Vörös Géza vk. ezredes
*A Légierők főparancsnokához beosztott tábornok: v. Justy Emil vezérőrnagy; Bisza Ferenc ezredes
**1. repülődandár (Budapest): v. Bánfalvy István vk. ezredes;
**Vezérkari főnök: András Sándor vk. alezredes
**1. vadászrepülő-ezred (Mátyásföld): Schwanger János alezredes
**2. vadászrepülő-ezred (Kecskemét): Eperjesy József alezredes
**3. bombázó-ezred (Tapolca): v. ippi és érkeserüi Fráter Tibor alezredes
**4. bombázó-ezred (Szombathely): ditrói Orosz Béla alezredes
**5. közelfelderítő-ezred ( ? ): Csicsery Gyula alezredes
**1. önálló távolfelderítő osztály (Kecskemét): Keksz Edgár alezredes
**1. ejtőernyős zászlóalj (Pápa): Bertalan Árpád őrnagy
A Fővezérség alá tartoztak még közvetlenül számos tüzérosztály, vasútépítő, híradó ezredek, hidász, vegyiharc zászlóaljak, folyamerő dandár, a fényszóró iskola, továbbá Budapest főváros katonai parancsnoksága, valamint a katonai tanintézetek és egyéb katonai intézmények.
== Főparancsnokok ==
* 1922–25: [[Nagy Pál (honvéd tábornok)|Nagy Pál]]
* 1925–1930: [[Janky Kocsárd]]
;Honvéd Vezérkar főnökök (HVKF):
* 1922–30: [[Janky Kocsárd]]
* 1930–35: [[Kárpáthy Kamilló]]
* 1935–36: [[Somkuthy József]]
* 1936. október 1.–1938: [[Rátz Jenő]]
* 1938. május 24.–1938. szeptember 29.: [[Keresztes-Fischer Lajos]]
* 1938. szeptember–1941. augusztus 31.: [[Werth Henrik]]
* 1941. szeptember {{forrás|1 vagy 6}}–1944. {{forrás|március 19., vagy április 19.}}: [[Szombathelyi Ferenc]]
* 1944. {{forrás|április 20}}–1944. október 16. (azonnali hatállyal): [[Vörös János (vezérezredes)|Vörös János]]
* 1944. október 16–1945. április 30.: [[Beregfy Károly]]
== A Királyi Honvédséget szabályozó fontosabb jogszabályok ==
;Honvédelmi törvények
* 1921. évi XLIX. törvénycikk a m. kir. honvédségről
* 1939. évi II. törvénycikk a honvédelemről
** 1942. évi XIV. törvénycikk a honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk, valamint az 1914–1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938. évi IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről
;A szervezet állományának jogállásairól
* Lásd az 1942. évi XIV. tv-t (zsidók esetében 3–5. §-ok)
;A sorkatonai szolgálatról
;A szervezet létszámáról
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
;Könyvek, monográfiák:
* {{cite web|url=https://edoc.pub/a-magyar-hadsereg-jarmvei-5-pdf-free.html|title=A Magyar Királyi Honvédség külföldi gyártású páncélos harcjármuvei 1920-1945}}
* {{hely|Hadlex}}{{CitLib|szerző=Szabó József (főszerkesztő) |cím=Hadtudományi lexikon|hely=Budapest |kiadó=Magyar Hadtudományi Társaság |év=1995|isbn=963-04-5226-x |egyéb=Két kötetben }}
* [http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/50.html Magyarország a XX. században, I. kötet, II. fejezet: Honvédelem és hadügyek] (5–7. alfejezet) – Babits Kiadó, Szekszárd, 1996–2000 (Magyar Elektronikus Könyvtár)
** [http://mek.niif.hu/02100/02185/html/57.html 5. alfejezet: Hadsereg és katonapolitika 1919–1940 között]
** [http://mek.niif.hu/02100/02185/html/58.html 6. alfejezet: Magyarország részvétele a második világháborúban]
** [http://mek.niif.hu/02100/02185/html/75.html 7. alfejezet: A honvédségtől a néphadseregig (1944–1956)]
* Csikány Tamás–Helgert Imre–Horváth Csaba–Horváth Miklós–Lengyel Ferenc–Szabó József János–Szani Ferenc: A Hazáért. A Magyar Honvédség múltja és jelene, 1848–2004. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2006 {{ISBN|963-9553-95-6}}
* [https://web.archive.org/web/20160304215147/http://www.cskir.extra.hu/images/cikkek_ravasz/cikk_ravasz_001/ravasz_cikk_001.pdf Ravasz István: Mars rátelepszik Tündérországra. Az elsőség elsősége. A magyarországi harcok kezdete 1944-ben] – cskir.extra.hu
* [https://web.archive.org/web/20160420054408/http://www.cskir.extra.hu/images/cikkek_ravasz/cikk_ravasz_002/ravasz_cikk_002.pdf Ravasz István: Az utolsóság elsősége. Adalékok a magyarországi harcok befejezéséhez – 1945. április] – cskir.extra.hu
;Folyóiratcikkek:
* A ''Haditechnika'' c. folyóirat cikkei:
** Dr. Zakariás Zoltán: ''Honvéd vasútépítők. A Magyar Királyi Honvédség vasútépítő csapatának története''. Haditechnika 1997/2, 5.
** Dr. Kovács Vilmos: ''A trianoni békediktátum hatása a magyar hadiiparra''. In: Haditechnika 1999/4, 8–14.
=== További információk ===
* [https://web.archive.org/web/20111114212409/http://www.ww2hunhistory.org/modules/wfsection/article.php?articleid=51 Számvéber Norbert: A Magyar Királyi Honvédség munkaszolgálatos alakulatai a II. világháborúban]
* [https://web.archive.org/web/20111114212154/http://www.ww2hunhistory.org/modules/wfsection/article.php?articleid=50 PaK 40 a MKH-ben]
* [https://web.archive.org/web/20111114213606/http://www.ww2hunhistory.org/modules/wfsection/article.php?articleid=52 Galambos Gábor: Bajai hadszíntér 1944–1945]
* [https://web.archive.org/web/20100803012747/http://kpzaszloalj.com/index.php Kerékpáros alakulatok a Magyar Királyi Honvédségben]
* [http://kiralyihagyomanyorzok.krad.hu/irasok/magyar_kiralyi_honvedseg_gyalogsag_nagy_gabor.pdf A Magyar Királyi Honvédség gyalogsága 1939–1945 - rövid áttekintés]{{Halott link|url=http://kiralyihagyomanyorzok.krad.hu/irasok/magyar_kiralyi_honvedseg_gyalogsag_nagy_gabor.pdf |date=2019-04 }}
* [https://web.archive.org/web/20090428204845/http://www.militaria.hu/hun/adatb.php?aazon=1&elso=0 Magyar királyi honvédség és csendőrség névkönyvei] – Hadtörténeti Intézet és Múzeum
* [http://mek.oszk.hu/14700/14751/14751.pdf Öltözeti és fölszerelési szabályzat a m. kir. honvédség részére], mek.oszk.hu
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Kárpát-csoport]]
* [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia]]
{{DEFAULTSORT:Magyarkiralyihonvedseg}}
[[Kategória:Magyarországi állami szervezetek]]
[[Kategória:Magyar hadtörténet]]
[[Kategória:Horthy-korszak]]
[[Kategória:Magyar Királyi Honvédség]]