Magyar Kulturális Központ Moszkva forrásának megtekintése

{{Szervezet infobox}}
A '''Moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ''' (Liszt Intézet), a külföldi magyar kulturális intézeteket átfogó [[Balassi Intézet]] egyik utódszervezeteként és [[Magyarország moszkvai nagykövetsége]] egyik fiókintézményeként működik az orosz főváros központi részén, a [[Povarszkaja ulica|Povarszkaja utca]] 21. szám alatt, a [[Boriszoglebszkij pereulok|Boriszoglebszkij köz]] sarkán. E nagy múltú, ma már műemlék épület 1934-ben került a magyar állam birtokába, és azóta is, bár különböző funkciókban, jelentős szerepet játszik a [[Magyarország és Oroszország kapcsolatai|két ország közötti kapcsolatok]] egyik színhelyeként.
==Az épület története==
A [[Povarszkaja ulica|Povarszkaja utca]] a középkorban, a [[14. század]]tól a [[Kreml (Moszkva)|Kremlből]] északnyugatra, [[Velikij Novgorod]] irányába vezető fontos kereskedelmi út mentén alakult ki. A mai épület környéke a 16. században kezdett benépesülni. Az utcában főleg a cári udvarban szolgáló szakácsok és más, az uralkodói asztal körül szolgáló népek telepedtek le itt, erről kapta a nevét.{{refhely|Varga|17. o.}} A 18. században, amikor a főváros [[Szentpétervár|Pétervárra]] költözött, az utcában az orosz nemesség tagjai építtettek maguknak udvarházakat – a kor szokásainak és a bőségesen rendelkezésre álló faanyagnak megfelelően – túlnyomórészt fából.{{refhely|Varga|11. o.}}
1807-1808 között a Povarszkaja és a [[Boriszoglebszkij pereulok|Boriszoglebszkij köz]] saroktelkén álló, Mihail Mihailovics Danyilov tulajdonában álló épületcsoportot [[Alekszandr Szergejevics Puskin]] családja bérelte, és a költő itt töltötte gyermekkora egy részét; emlékei egyes költeményeiben is tükröződnek. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] [[Oroszországi hadjárat (1812)|oroszországi hadjárata]] során, az [[1812-es moszkvai tűzvész]]ben{{Wd|Q897785}} azonban ezek az épületek elpusztultak. A tűzvész után az épületeket újra fából építették fel. 1886-ban a saroktelket a Danyilov család örököseitől Alekszandr Ivanovics Noszenkov (1847–1903), tekintélyes moszkvai polgár, kereskedő vásárolta meg, majd 1887–89-ben a kor stílusában [[eklektika|eklektikus]] kétszintes kőépületet emeltetett rá [[Alekszandr Sztyepanovics Kaminszkij]] tervei alapján, aki a kor legdivatosabb moszkvai építésze volt. Az 1860-as évektől kezdve több mint száz épületet tervezett nemesek és nagypolgárok számára Moszkvában és környékén. Sorozatban alakította át a régi nemesi udvarházakat a kor követelményeinek megfelelő épületekké. A Povarszkaja és a Boriszoglebszkij köz sarkán elterülő telke azonban szerencsés kivétel volt, mivel faépületeit teljesen elbontották, és az építész egy szabad, terjedelmes saroktelket kapott, amelyen kibontakoztathatta elképzeléseit, tehetségét. A kényelmes belső kialakítású főépület mellett egységes tervek alapján valósultak meg a kiegészítő gazdasági épületek és egy kis kert is.{{refhely|Varga|12. o.}}
1908-ban a Noszenkov-család eladta az ingatlant Vaszilij Aszigkritovics Balinnak, a nagy iparos család tagjának, aki számos textilmanufaktúra tulajdonosa volt és az ország ipari elitjéhez tartozott.{{refhely|Varga|87. o.}} Balin 1915-ben jelentős kiegészítő építkezéseket végeztetett az épületcsoporton, a Boriszoglebszkij köz oldalán új kétszintes szárny épült, és a felújított, tizenkét állásos lóistálló mellett garázs is készült gépkocsik számára az udvaron.
Az [[1917-es októberi orosz forradalom]] után az épületet államosították, majd 1921 és 1934 között itt kapott helyet a moszkvai lengyel külképviselet.{{refhely|Varga|91. o.}}
==A magyar képviselet==
Az épület 1935-ben került a [[Magyar Királyság]] birtokába, ide költözött a [[Magyarország moszkvai nagykövetsége|magyar követség]]. Magyarország térítésmentesen, az egykori [[szentpétervár]]i osztrák–magyar nagykövetségben élvezett rész-tulajdonjog fejében jutott hozzá örökös, ingyenes használatra (a szovjet kommunista rendszer a föld magántulajdonát, így az ingatlanvásárlás lehetőségét is eltörölte) az épülethez.{{refhely|Varga|102. o.}} 1948 és 1967 között itt működött a [[Magyar Népköztársaság]] nagykövetsége. 1967-től, amikor a nagykövetség új, modern épülettömbbe költözött, e kis belvárosi palota a  magyar kereskedelmi kirendeltség használatába került, különböző magyar vállalati képviseletek dolgoztak itt.
===A kulturális intézet===
Magyarország már 1946-ban kezdeményezte egy moszkvai magyar kulturális intézet létesítését. [[Keresztury Dezső]] vallás- és közoktatásügyi miniszter írt levelet az ügyben szovjet partnerének, azonban a szovjet fél erre nem mutatott hajlandóságot. Csak 1973-ban jött létre Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány háza, és további 15 év telt el, mire 1988 februárjában megállapodás születhetett a moszkvai magyar kulturális központ létrehozásáról. Az intézet 1990 májusában nyílt meg a Mitnaja utca 1. szám alatti épületben, 1000 négyzetméteren. Végül 1999-ben költözhetett a Magyar Köztársaság Kulturális, Tudományos és Információs Központja a Povarszkaja 21. szám alatti épülettömbbe.
A intézményt 2000-ben a ''Collegium Hungaricumok'' rangjára emelték. 2001 júliusától a moszkvai hungarika-kutatásokat segítő Magyar Levéltári Intézet is működik az intézményben egy magyar levéltári delegátus vezetésével. Az első levéltári delegátus Varga Éva Mária (2001–2012) volt.{{refhely|Diplomáciai lexikon|522. o.}}
2005-ben nagy sikerrel rendezték meg az Oroszországi Magyar Évadot.
====Az intézet vezetői====
* 1988. december – 1990. december: Kéri József, az intézet első igazgatója
* 1991. január 1. – szeptember 30.: Huszár István
* 1991. október 1. – 1999. szeptember 30.: Mayer Rita
* 1999. október 1. – 2003. augusztus: Szilánk Bertalan
* 2003. szeptember – 2008. július: Kis Ilona
* 2008. szeptember - 2011. június: Nagy István
* 2011-2015. június Baranyi András
* 2015 július -2021. július Hegyi Anita
* 2021. augusztusától – Kozlov Sándor
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*{{hely|Varga}}{{CitLib |szerző=Natalja Datyijeva (Наталья Датиева)|szerző2=Varga Éva Mária (Ева Мария Варга)|cím=Vengerszkij dom na Povarszkoj (Венгерсҝий дом на Поварской)|hely=Moszkva (Москва) |hely2= |kiadó=Lingva-F (Лингва-Ф) |év=2011  |isbn=978-5-91477-010-2}}
*{{hely|Diplomáciai lexikon}}{{CitWeb |url=http://real.mtak.hu/80560/1/diplomaciai_lexikon.pdf |szerző=[[Bába Iván]] (szakmai főszerkesztő)|cím=Diplomáciai lexikon |alcím=A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve|hely=Budapest |kiadó=Éghajlat |év=2018 |oldal=583–584|formátum=pdf }}
== További információk ==
*[http://www.moszkva.balassiintezet.hu/ Az intézet hivatalos honlapja] {{Wayback|url=http://www.moszkva.balassiintezet.hu/ |date=20130614233720 }}
{{Magyar kulturális központok külföldön}}
[[Kategória:Magyar–orosz kapcsolatok]]
[[Kategória:Moszkva építményei]]