Magyarország kaszálói és magasfüvű rétjei forrásának megtekintése

[[Fájl:Red clover in Zlatibor.jpg|thumb|right|220px|[[Réti here]] ''(Trifolium pratense)'']]
'''Magyarország kaszálóinak és magasfüvű rétjeinek''' [[növénytársulás]]ait egyetlen [[növénytársulástan|társulástani]] osztályba vonják össze: '''magasfüvű rétek és kaszálók''' ''(Molinio-Arrhenatheretea R. Tx. 1937)''.
== Kialakulásuk, elterjedésük ==
Ebbe az osztályba alapvetően kétféle [[rét]]et sorolnak:
* a mezofil erdőövek irtásának és kaszálásának hatására kialakult réteket, valamint
* az árterek feltöltődő zónáinak eredeti réttársulásait.
== Fajösszetételük ==
Ezeken a réteken többféle termőhely növényei élnek együtt:
* erdők és erdőszélek,
* természetes fátlan termőhelyek (például törmeléklejtők, ősgyepek, mocsárrétek
fajai — ezek legfőbb közös tulajdonsága, hogy valamennyien fénykedvelő ''(heliofil)'' szervezetek.
A társulások állapotát legtöbb esetben és a legtartósabban a hagyományos kaszálás tartja fenn: ez nem tömöríti a talajt, és lehetőséget nyújt a növények generatív szaporodására is, megőrizve a rétek populációgenetikai, társulási diverzitása. Az erősebb zavarások (taposás, legeltetés, melioráció címen végzett trágyázás, felülvetés) közül a legkevésbé káros az észszerű legelőgazdálkodás. A legeltetés mindenképpen megbontja a rét tápanyag-egyensúlyát, csökkenti annak természetes diverzitását, lerontja fajösszetételét, megjelenését. Hogy mennyire, az erősen függ attól, hogy milyen jószágot legeltetnek a területen: a ló- és szarvasmarhatartás kevésbé rontja le a rétek állapotát, mint a juh- vagy kecsketenyésztés. E rétek életének tehát alapvető feltétele a kellően üde, nedves talaj, a zavartalan és szennyezetlen környezet, továbbá a rendszeres kaszálás. A taposás, a legeltetés, a feltörés, a kiszárítás, a trágyázás, a felülvetés különféle módokon degradációhoz és többnyire gazdasági értékvesztéshez is vezet.
Az egyes társulások fajösszetétele lassan, fokozatosan, általában a térszín, illetve a talajvízszint lejtésével változik. A magasabb talajvízszintekre jellemző társulások (pl. [[kiszáradó láprétek]], [[mocsárrétek]]) [[lápok]], [[mocsarak]] közelében, a nedvesebb, gyakran pangó vizes termőhelyeken alakulnak ki. A magasabb térszíneken, ahol a talajvíz lejjebb van, főleg [[mezofil hegyi rétek]]et, illetve különféle [[kaszálók]]at (pl. [[franciaperje-rét]], [[aranyzabrét]]) találhatunk.
Az eredeti, természetes körülményeket jelző fajok mellett többnyire jelentékeny a zavarástűrő, olykor a taposást és legelést is elviselő, [[gyom]] jellegű fajok szerepe. Ezeken a réteken és kaszálókon sok a színes virág.
Jellemző fajok:
* [[fehér tippan]] ''(Agrostis stolonifera)'',
* [[réti ecsetpázsit]] ''(Alopecurus pratensis)'',
* [[francia perje]] ''(Arrhenatherum elatius)'',
* [[Százszorszép (növényfaj)|százszorszép]] ''(Bellis perennis)'',
* [[terebélyes harangvirág]] ''(Campanula patula)'',
* [[réti imola]] ''(Centaurea jacea)'',
* [[cincor]] ''(Cynosurus cristatus)'',
* [[csomós ebír]] ''(Dactylis glomerata)'',
* [[gyepes sédbúza]] ''(Deschampsia caespitosa)'',
* [[réti csenkesz]] ''(Festuca pratensis)'',
* [[nádképű csenkesz]] ''(Festuca arundinacea)'',
* [[szibériai margitvirág]] ''(Leucanthemum ircutianum)'',
* [[réti margitvirág]] ''(Leucanthemum vulgare)'',
* [[őszi oroszlánfog]] ''(Leontodon autumnale)'',
* [[kakukkszegfű]] ''(Lychnis flos-cuculi)'',
* [[pénzlevelű lizinka]] ''(Lysimachia nummularia)'',
* [[réti perje]] ''(Poa pratensis)'',
* [[sovány perje]] ''(Poa trivialis)'',
* [[réti boglárka]] ''(Ranunculus acris)'',
* [[kúszó boglárka]] ''(Ranunculus repens)'',
* [[csörgő kakascímer]] ''(Rhinanthus minor)'',
* [[réti here]] ''(Trifolium pratense)'',
* [[korcs here]] ''(Trifolium hybridum)'',
== Társulástani felosztása ==
Az osztály Magyarországon is előforduló tizenkilenc társulását három rendbe sorolják:
* [[magaskórósok és kiszáradó láprétek]] (''Molinietalia'' Koch 1926) négy társuláscsoporttal,
* [[mezofil rétek, kaszálórétek]] (''Arrhenatheretalia'' R. Tx. 1931) három társuláscsoporttal,
* [[ártéri és kúszó gyepek]] (''Potentillo-Polygonetalia'' R. Tx. 1947) egy társuláscsoporttal: [[ártéri gyepek]] (''Potentillion anserinae'' R. Tx. 1937).
== Források ==
* '''[[Borhidi Attila|Borhidi]], 2003:''' [http://www.tankonyvtar.hu/biologia/magyarorszag-080905-91 Borhidi Attila, 2003: Magyarország növénytársulásai]
[[Kategória:Magyarország növénytársulásai]]