Maja Bošković-Stulli forrásának megtekintése

{{Tudós infobox}}
'''Maja Bošković-Stulli''' ([[Eszék]], [[1922]]. [[november 9.]] – [[Zágráb]], [[2012]]. [[augusztus 14.]]) horvát szlávista és folklorista, irodalomtörténész, író, kiadó és akadémikus, aki főként a horvát szájhagyománnyal terjedő irodalomban végzett kiterjedt kutatásairól ismert.
== Élete ==
Eszéken született Dragutin és Ivanka Bošković gyermekeként zsidó családban. A gimnáziumi oktatás során csatlakozott a Jugoszláviai Ifjúsági Kommunista Szövetséghez (Savez Komunističke Omladine Jugoslavije, rövidítve: SKOJ). 1943-ban Olaszország kapitulációja és a rabi koncentrációs tábor felszabadítása után csatlakozott a partizánokhoz. Családjának sok tagja elpusztult a [[holokauszt]] során, köztük szülei és nővére, Magda.{{refhely|Kekez|azonos=B2}}
Az általános és középiskolát Zágrábban végezte. Szlavisztika tanulmányait Zágrábban, [[Kazany]]ban, [[Szentpétervár]]on és [[Belgrád]]ban végezte.{{refhely|Kekez|azonos=B2}}A Zágrábi Egyetem Filozófiai Karán 1950-ben szerzett diplomát, majd 1961-ben szerzett PhD fokozatot „Narodna predaja o vladarevoj tajni” (Népi hagyomány az uralkodó titkáról) című dolgozatával.{{refhely|Hrvatska enciklopedija|azonos=B1}} Számos nemzeti és nemzetközi konferencián és szimpóziumon vett részt, köztük a dubrovniki Egyetemközi Központban. Sok éven át a „Narodna umjetnost” folyóirat főszerkesztője, majd a szerkesztőbizottság tagja volt. Dolgozott a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémián, majd 1952-től nyugdíjazásáig, 1979-ig a zágrábi Etnológiai és Folklórkutató Intézetben tevékenykedett.{{refhely|Hrvatska enciklopedija|azonos=B1}}{{refhely|HAZU|azonos=B3}} 1963-73 között az intézet igazgatója volt. 2005-ben Horvátország történetének 35 legfontosabb nőalakja közé választották. 2012. augusztus 14-én halt meg Zágrábban, és a Mirogoj temetőben temették el.
== Munkássága ==
Kutatásának fő területeit a szóbeli narratívák, azok terepi, történeti, összehasonlító és elméleti elemzése képezték. Terepmunkáját a hű leírásra való törekvés, az elbeszélőkre és stilisztikai személyiségükre vonatkozó adatok rögzítése, a mesemondás kontextusába való hallás jellemezte.{{refhely|Hrvatska enciklopedija|azonos=B1}} A munka eredménye 34 kéziratgyűjtemény és 59 magnófelvétel volt szinte egész Horvátország területéről. Ez az anyag a huszadik századi horvát szóbeli prózai örökség korpuszának jelentős részét képezi, és 1959–97-ben megjelent gyűjtemények és tudományos munkák alapját képezte.{{refhely|Hrvatska enciklopedija|azonos=B1}} Az európai (és világ) folklórkutatás huszadik századi eredményeit és saját tudományos megfontolásait „Priče i pričanje” (Mesék és történetek, 1997) című könyvében foglalta össze.{{refhely|Hrvatska enciklopedija|azonos=B1}}
Mintegy húsz könyvet és számos közleményt írt hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban. Kutatómunkájáért számos díjat kapott, 1975-ben éves szakmai díjat, 1990-ben horvát életműdíjat, 1991-ben Bécsben Herder-díjat, 1992-ben Palermóban Pitre Salomone Marino-díjat kapott. Rendes tagja volt a Horvátországi Tudományos és Művészeti Akadémiának.{{refhely|Ciglar}}{{refhely|HAZU|azonos=B3}}
== Fő művei ==
*Istarske narodne priče, Zagreb 1959.
*Narodne pripovijetke ("Pet stoljeća hrvatske književnosti"), Zagreb 1963.
*Narodne epske pjesme, knj. 2 ("Pet stoljeća hrvatske književnosti"), Zagreb 1964.
*Narodna predaja o vladarevoj tajni, Zagreb 1967.
*Usmena književnost ("Povijest hrvatske književnosti"), Zagreb 1978.
*Usmena književnost nekad i danas, Beograd 1983.
*Usmeno pjesništvo u obzorju književnosti, Zagreb 1984.
*Zakopano zlato. Hrvatske usmene pripovijetke, predaje i legende iz Istre, Pula – Rijeka 1986.
*U kralja od Norina. Priče, pjesme, zagonetke i poslovice s Neretve, Metković – Opuzen 1987.
*Pjesme, priče, fantastika, Zagreb 1991.
*Žito posred mora. Usmene priče iz Dalmacije, Split 1993.
*Priče i pričanje: stoljeća usmene hrvatske proze, Zagreb 1997.
*Usmene pripovijetke i predaje ("Stoljeća hrvatske književnosti"), Zagreb 1997.
*O usmenoj tradiciji i o životu, Zagreb 1999.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
==Források==
*{{hely|Ciglar}}{{CitWeb|url=https://www.matica.hr/odjeci/438|szerző=Želimir Ciglar|cím=Znanstveni rad mi je dojadio|weblap=www.matica.hr|elér=2022-05-26}}
*{{hely|HAZU}}{{CitWeb|url=http://info.hazu.hr/maja_boskovic_stulli_biografija|cím=Maja Bošković-Stulli|weblap=http://info.hazu.hr|elér=2022-05-26|archívurl=https://web.archive.org/web/20120401214532/http://info.hazu.hr/maja_boskovic_stulli_biografija|archívdátum=2012-04-01}}
*{{hely|Hrvatska enciklopedija}}{{CitWeb |url=https://www.enciklopedija.hr/Natuknica.aspx?ID=8949|szerző= Hrvatska enciklopedija|cím=Bošković-Stulli, Maja|weblap=  http://www.enciklopedija.hr|kiadó=Leksikografski zavod Miroslav Krleža|év=|oldal= |elér=2022-05-26}}
*{{hely|Kekez}}{{CitWeb|url=https://hbl.lzmk.hr/clanak.aspx?id=2535|szerző= Josip Kekez - Hrvtaski biografski leksikon|cím=Bošković-Stulli, Maja|kiadó=Leksikografski zavod Miroslav Krleža|év=1989|elér=2022-05-26}}
== Fordítás ==
{{fordítás|en|Maja Bošković-Stulli|oldid=1086795153}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Boskovic-Stulli Maja}}
[[Kategória:Horvát költők, írók]]
[[Kategória:A Horvát Akadémia tagjai]]
[[Kategória:1922-ben született személyek]]
[[Kategória:2012-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Horvát nők]]