Malajzia forrásának megtekintése

{{Ország infobox
| teljes név = Malajzia
| saját név = Malaysia<br />Malaysia<br />''மலேசியா<br />马来西亚<br />மலேசி''
| zászló = Flag of Malaysia.svg{{!}}border
| címer = Coat of arms of Malaysia.svg
| mottó = <br>''Bersekutu Bertambah Mutu''<br />(Egységben az erő)
| himnusz = ''Negaraku'' <br /> [[Fájl:Negaraku instrumental.ogg]]<br />
| térkép = Malaysia (orthographic projection).svg
| főváros = [[Kuala Lumpur]]
|szélességi fok = 3
|szélességi ívperc = 8
|szélességi ívmásodperc =
|szélesség =
|hosszúsági fok = 101
|hosszúsági ívperc = 42
| államforma = [[monarchia]]
| vezető cím 1 = '''Yang di-Pertuan Agong'''
| vezető név 1 = [[Ibrahim Ismail]]
| vezető cím 2 = '''Miniszterelnök'''
| vezető név 2 = [[Anwar Ibrahim]]
| vezető cím 3 = '''Legfőbb bíró'''
| vezető név 3 = [[Tengku Maimun Tuan Mat]]
| vezető cím 4 = '''A Szenátus elnöke'''
| vezető név 4 =
| vezető cím 5 = '''A Képviselőház elnöke'''
| vezető név 5 = [[Johari Abdul]]
| hivatalos nyelv = [[Maláj nyelv|maláj]],<br><small>elismert nyelv:</small> [[Angol nyelv|angol]]
| beszélt nyelvek = [[Tamil nyelv|tamil]], [[Kínai nyelv|kínai]], egyéb
| szuverenitás típusa = függetlenség
| szuverenitás megnevezése = Az [[Egyesült Királyság]]tól
| esemény 1 = kikiáltása
| esemény 1 dátum = [[1957]]. [[augusztus 31.]]
| népességrangsorban = 42
| becsült népesség = 34 670 000 <ref name="pop24">[https://www.worldometers.info/world-population/malaysia-population/ Worldometers 2024]</ref>
| becsült népesség éve = 2024
| népsűrűség = 104
| népsűrűség forrás = [https://www.worldometers.info/world-population/malaysia-population/ Worldometers 2024]
| GDP = 271,2 milliárd USD
| GDP-rangsorban = 33
| GDP per fő = 10 544 USD
| HDI = 0,823
| HDI év = 2008
| HDI rangsorban = 63
| HDI kategória = magas
| terület = 330 803
| területi rangsorban = 64
| víz = 0,3
| eltérés UTC-től = +8
| pénznem = [[Maláj ringgit]]
| pénznem ISO-kódja = MYR
| internet TLD = my
| gépkocsijel = MAL
| hívókód = 60
| címer_méret = 80px
}}
'''Malajzia''' [[Délkelet-Ázsia|délkelet-ázsiai]] ország az [[Egyenlítő]] közelében, [[Malajzia államai és szövetségi területei|tizenhárom államból és három szövetségi területből]] álló [[föderáció]]. 330Területe&nbsp;803&nbsp;km², amelyből 130&nbsp;598&nbsp;km² van a [[Maláj-félsziget]]en, a többi pedig - kisebb szigetektől eltekintve - [[Borneó]]n. A több mint 34 millió lakosú ország (2024)<ref name="pop24" /> fővárosa [[Kuala Lumpur]], de a szövetségi kormány székhelye [[Putrajaya]].
Az ország többnemzetiségű és multikulturális, ami jelentős hatással van a politikájára is. A lakosság mintegy fele etnikailag maláj, a jelentős kisebbségeket a kínaiak, indiaiak és a bennszülöttek teszik ki. Az ország elsődleges, [[hivatalos nyelv]]e a [[Maláj nyelv|maláj]], de az [[Angol nyelv|angol]] széles körben beszélt. Az [[alkotmány]] az [[iszlám]]ot ismeri el az ország [[Államvallás|hivatalos vallás]]aként, de [[vallásszabadság]]ot biztosít a nem muszlimok számára. Az [[államfő]] megválasztott uralkodó, akit a [[Malajzia államai és szövetségi területei|szövetségi államok]] szultánjai közül választanak ötévente.
A múltja a területén létező maláj királyságokban gyökerezik, de a [[18. század]] óta a [[Brit Birodalom]] uralma alatt állt. 1957-ben a Maláj-félsziget (Malaya) elnyerte függetlenségét. 1963-ban Malaya egyesült [[Sabah]]hal, [[Sarawak]]kal és [[Szingapúr]]ral, és megalakították Malajziát. 1965-ben Szingapúrt kizárták az államszövetségből, és az független városállammá vált.<ref>{{cite web |last1=HistorySG |title=Singapore separates from Malaysia and becomes independent – Singapore History |url=http://eresources.nlb.gov.sg/history/events/dc1efe7a-8159-40b2-9244-cdb078755013 |website=eresources.nlb.gov.sg |publisher=National Library Board |access-date=9 March 2020}}</ref>
Malajzia függetlenné válása (1957) után a [[bruttó hazai termék]] (GDP) közel ötven évig rohamosan, átlagosan évi 6,5%-kal nőtt. Az ország gazdasága hagyományosan a természeti erőforrásokra támaszkodik, de terjeszkedik a kereskedelem, a turizmus és a gyógyturizmus irányába is. Az [[újonnan iparosodott ország]]ok közé tartozik és  [[Országok_listája_az_emberi_fejlettségi_index_alapján#Nagyon_magas_humán_fejlettségű_országok|előkelő helyen szerepel a humán fejlettségi indexen]] (HDI). Alapító tagja az [[Iszlám Konferencia Szervezete|Iszlám Együttműködési Szervezet]]nek (OIC), a Kelet-Ázsia Csúcstalálkozónak (EAS) és a [[Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége|Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének]] (ASEAN), valamint tagja az [[el nem kötelezett országok]]nak (NAM), a [[Nemzetközösség]]nek és az [[Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés]]nek (APEC).
== Földrajza ==
A délkelet-ázsiai ország két, egymástól 600–650&nbsp;km távolságban lévő országrészből áll:
* Nyugat-Malajziából ([[Maláj-félsziget]], mely az [[Indokínai-félsziget]] déli nyúlványa),
* Kelet-Malajziából ([[Borneó]] sziget északi része, mely a [[Maláj-szigetvilág]]hoz tartozó [[Nagy-Szunda-szigetek]] legnagyobb tagja).
A félszigeten északon [[Thaiföld]]del, délen [[Szingapúr]] szigetével határos. Borneó szigetén délen [[Indonézia]] tartományaival határos, északnyugaton körbezárja a független [[Brunei]] állam területét.
=== Domborzat ===
A Maláj-félsziget tengelyében sűrű erdőkkel borított hegység, a [[Központi-hegyvidék]] húzódik, amelyet nyugatról parti [[síkság]] övez. Borneó sziget partvidékét síkságok tagolják (sok helyen mocsaras, [[Mangrove (növénynemzetség)|mangrovés]] síkságok), amelyekből kelet és dél felé hegységek, fennsíkok emelkednek ki. Legmagasabb pontja Borneó szigetén a [[Kinabalu]] (4101 méter). A Borneón ''(Sarawak)'' található [[karszt]]os Mulu-hegység (2371 m) rejti magában a Föld legnagyobb barlangtermeit.<ref name="Magyar Nagylexikon 2007">Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.</ref>
<gallery>
Fájl:Redanglaura009.jpg|Tengerpart Redang szigetén
File:Kincin.jpg|Őserdő, Endau-Rompin Nemzeti Park
Image:Mount kinabalu 01.png|Kinabalu-hegy, [[Kinabalu Park]], [[Sabah]], Malajzia legmagasabb pontja
</gallery>
{| align="center"
|{{Malajzia-térkép}}
|}
=== Vízrajz ===
A maláj-félszigetet nyugaton a [[Malaka-szoros]], keleten a [[Dél-kínai-tenger|Dél-kínai-]], illetve Borneót a [[Sulu-tenger|Sulu-]] és a [[Celebesz-tenger]] határolja. Délen a félszigetet a [[Dzsohori szoros]] (Straits of Johor) választja el szomszédjától, [[Szingapúr]]tól.
A sok [[csapadék]] bővizű, de rövid folyókat táplál. Nagyobb folyói:<ref name="Magyar Nagylexikon 2007"/>
* A félszigeten: [[Pahang (folyó)|Pahang]] (475&nbsp;km), [[Perak (folyó)|Perak]] (400&nbsp;km), [[Kelantan (folyó)|Kelantan]] (350&nbsp;km).
* Borneón: [[Rajang (folyó)|Rajang]] (560&nbsp;km), [[Kinabatangan (folyó)|Kinabatangan]] (560&nbsp;km), [[Baram (folyó)|Baram]] (400&nbsp;km).
=== Éghajlat ===
Malajzia éghajlata egyenlítői, az időjárás itt forró, páradús és csapadékos. Mindkét országrész a Föld legmelegebb pontjait összekötő termikus [[Egyenlítő]] mentén fekszik. Az évi középhőmérséklet 27-28&nbsp;°C, az évszakos ingadozás 1-2&nbsp;°C, a nappalok és az éjszakák között 5-8&nbsp;°C. A forrósággal nagy légnedvesség párosul (átlagosan 85%). A térség az egyenlítői esők övezetébe tartozik, a csapadék mennyiségét a váltakozó irányú szélrendszer is növeli. Májustól szeptemberig a DNy-i [[monszun]] érvényesül, majd 6-8 heti átmeneti időszak után az ÉK-i monszun (tkp. passzát) uralkodik, amely a tenger felől érkezve szintén sok esőt hoz. A Maláj-félsziget nyugati oldalán évi {{szám|2200}}-{{szám|2700}} mm, a keleti parton {{szám|2800}}-{{szám|3000}} mm, Borneón {{szám|3000}}-{{szám|4000}} mm eső hull. A belső hegyvidéken az évi csapadék {{szám|5000}}-{{szám|6000}} mm.<ref name="Magyar Nagylexikon 2007"/>
=== Élővilág ===
Faunája bennszülött fajokban gazdag. A főemlősöket az [[orangután]], a [[sziamang]], a [[Fürge gibbon|fürge-]] és a [[gibbonfélék|szürke gibbon]], a [[nagyorrú majmok]] és a [[Közönséges makákó|makákók]] képviselik. A [[ragadozók]] közül megtalálható a [[maláji vadkutya]], a [[maláj tigris]], a [[ködfoltos párduc]], az [[ázsiai aranymacska]] és a [[maláj medve]]. Előfordul még az [[ázsiai elefánt]], a [[páratlanujjú patások]] közül az [[indiai tapír]], illetve a [[Jávai orrszarvú|jávai- és]] [[szumátrai orrszarvú]].<ref name="Magyar Nagylexikon 2007"/>
{{lásd|:Kategória:Malajzia állatvilága}}
{{lásd|:Kategória:Malajzia növényvilága}}
Zonális eredeti növénytakarója [[trópusi esőerdő]]. A síkvidéki esőerdők 800 méter magasságig hatolnak a hegyek oldalán. Felettük hegyi esőerdők, majd [[köderdő]]k nőnek. Az ország területének kb. 2/3-át borítja erdő (a 2000-es évek elején). A kiirtott erdők helyén [[kaucsukfa]]-, [[olajpálma]]- és rizsültetvények húzódnak. A part menti síkságon sok helyen mocsárerdők, az [[árapály]] zónában [[Mangrove (növénynemzetség)|mangrove]]erdők élnek.
A gazdasági életben a 19. század folyamán volt nagy szerepe a fakitermelésnek. Az 1960-as években ismét hirtelen megnőtt a fakitermelés. A következmény: nagyon gyorsan súlyos gonddá vált a [[talajerózió]]. Ekkor tervszerű [[erdőgazdálkodás]]t vezettek be az egész országban. A kivágott erdők egy részét újratelepítették, a leromlottakat feljavították. A kormány ösztönözte az értékes fafajták (pl. [[teakfa]]) telepítését, de a gyorsan növő, a [[papírgyártás]] nyersanyagaként szolgáló fajták telepítését is.
<gallery>
File:Buceros rhinoceros -Chester Zoo-8a.jpg|[[Orrszarvú madár]]
File:Hylobates lar - Kaeng Krachan WB.jpg|[[Fehérkezű gibbon]]
File:Stavenn Trachypithecus cristatus 01.jpg|[[Ezüstös langur]]
File:Pangolin borneo.jpg|[[Hátsó-indiai tobzoska]]
File:Binturong in Overloon.jpg|[[Binturong]]
File:SaltwaterCrocodile('Maximo').jpg|[[Bordás krokodil]]
File:Bearded Pig.JPG|[[Szakállas disznó]]
</gallery>
==== Nemzeti parkok ====
A tengerpartok [[Mangrove (növénynemzetség)|mangrove]] mocsaraitól a hegytetőkön élő tölgyesekig sokféle erdő van Malajziában.<ref>http://www.geographia.com/malaysia/nationalparks.htm</ref> Sok helyen ezekben alakítottak ki nemzeti parkokat.
{{fő|Malajzia nemzeti parkjainak listája}}
==== Természeti világörökség ====
{{fő|Malajzia világörökségi helyszínei}}
Az [[UNESCO]] Malajzia két nemzeti parkját tekinti a természeti [[világörökség]] részének: a [[Gunung Mulu]] Nemzeti Parkot és a [[Kinabalu Park]]ot.
== Történelem ==
Legkorábbi lakói negritó és veddid eredetűek voltak, akik valószínűleg 5-8 ezer évvel ezelőtt érkeztek a területre a mai Kína DNy-i vidékéről. Az első maláj telepesek (protomalájok) a [[Kr. e. 2. évezred]]ben jöttek DK-Ázsia felől, őket több hullámban követték később az újmalájok.<ref name="ReferenceA">Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007</ref>
Az időszámítás első századaiban már centralizált hindu-maláj államok alakultak ezen a területen. Ekkor [[India|Indiával]] és Kínával állandó kereskedelmi kapcsolatot folytattak. Malajzia mai területe a korai időktől fogva DK-Ázsia egyik hajózási-kereskedelmi központja volt.
<gallery>
File:East-Hem 800ad.jpg|A világ képe 800 körül
Fájl:Srivijaya Empire.svg|A Srivijaya Birodalom maximális kiterjedése a 8. század körül
File:Rajendra_map_new.svg|A dél-indiai [[Csola-dinasztia|Csola Birodalom]] (kék) és vazallusai (rózsaszín) 1030 körül
</gallery>
Az 1. évezred fordulóján az indonéz szigetvilág túlnyomó része a nagy [[Srividjaya]] {{Wd|Q234197}} (Srivijaya) buddhista-maláj birodalomban egyesült, amely a 8-13. század között uralta a félszigetet. A 14. századtól a [[jáva]]i hindu állam, [[Majapahit]] {{Wd|Q49326}} terjesztette ki a fennhatóságát a területre.
Az első bizonyíték az iszlám megjelenésére a Maláj-félszigeten szintén a 14. századból származik. [[Melaka (település)|Melaka]] (Malakkai Szultanátus), a maláj kereskedők egyik központja az [[iszlám]] DK-ázsiai támasza lett.
A 16. század elején a [[portugálok]] hódították meg a [[Malakkai Szultanátus]]t {{Wd|Q46652}}, majd [[1641]]-ben [[Hollandok|holland]] uralom alá került. Egyik európai hatalom sem tudta azonban ellenőrzése alá vonni az egész félszigetet, ahol később is újabb szultanátusok alakultak. A [[Szumátra]] szigetéről érkező [[minangkabau]] telepesek létrehozták a Kilenc Állam (Negri Sembilan) szövetségét.
Közben a hollandokat az angolok váltották fel [[1795]]-ben, majd [[1818]] és [[1824]] között rövid időre ismét a hollandok kezére került a terület, az [[1824]]-es londoni szerződésben azonban kénytelenek voltak lemondani róla [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] javára.
A 19. század folyamán a maláj államok gyakran vettek igénybe brit segítséget belső konfliktusaikban. Az itt kitermelt [[ón]] fontossága a brit kormányzatot beavatkozásra késztette az óntermelő maláj államok ügyeibe. A 19. század második felétől kínai és indiai (tamil) bevándorlók jelentek meg a félszigeten.
A 20. század fordulójára [[Pahang]], [[Selangor]], [[Perak]], [[Negeri Sembilan]] államokban, vagyis a szövetséges maláj államokban a tényleges hatalom a brit megbízottak kezében volt, akiket a maláj uralkodók ellenőrzésére neveztek ki. A britek „tanácsadónak” nevezték őket, de a valóságban döntő befolyásuk volt a maláj uralkodókra. Az angol uralom kiterjesztése [[1909]]-ben fejeződött be, amikor [[Sziám]]tól elhódították a mai északi államok területét is. Az országot [[1941]]–[[1942|42-ben]] megszállták a japánok, majd a [[második világháború]] után visszatértek az angolok, és [[1948]]-ban megalakították a [[Maláj Államszövetség]]et, amely brit [[protektorátus]] volt. Az ötvenes években kiéleződtek a belső ellentétek és felkeléssé fajultak, amit a briteknek csak külső segítséggel sikerült leverniük.
Az ország önállóságát csak [[1957]]-ben ismerték el, amikor Maláj Államszövetség néven a brit [[Nemzetközösség]] független állama lett. [[1963]]-ban csatlakozott az államszövetséghez az észak-borneói terület és [[Szingapúr]], ekkor változott az ország neve [[Malajziai Államszövetség]]re. [[Szingapúr]] [[1965]]-ben kivált, és önálló köztársaságként független állam lett.
A függetlenség első éveit az [[Indonézia|Indonéziával]] való konfrontáció jellemezte. Indonézia ellenezte Malajzia létrejöttét. Szingapúr 1965-ben ki lett zárva a szövetségből. A [[Fülöp-szigetek]] igényét jelentette be Sabahra. Ezt arra alapozta, hogy [[Brunei]] északkeleti területei 1704-ben a [[Sulu]] szultánsághoz csatlakoztak, amely utóbb Fülöp-szigetek része lett. Ezt az igényt Malajzia elutasította. Az 1969. május 13-i faji zavargások után [[Abdul Razak (politikus)|Abdul Razak]] miniszterelnök ellentmondásos új gazdaságpolitikába kezdett. Ennek célja a jövedelmek egy részének átcsoportosítása volt a ''bumiputras'' („hazai nép”) számára. Ebbe a malájok többségét beleértették, de nem a teljes bennszülött lakosságot. Malajzia azóta egy különleges etnikai-politikai egyensúlyt tart fenn, ahol a kormányzat arra törekszik, hogy minden rassz részesedjen a gazdaság fejlődésének hasznából, a gazdasági és politikai hatalomból.
Az 1980-as években az 1990-es évek közepéig Malajzia jelentős gazdasági fejlődést élt át [[Mahathir bin Mohamad]] miniszterelnöksége idején. Ekkor lett Malajzia mezőgazdasági országból ipari országgá, ahol az ipar fő ága a számítástechnikai és fogyasztói elektronikai eszközök gyártása. A tájképet is megváltoztatta számos óriásberuházás. Ezek közül legnevezetesebb a [[Petronas-ikertorony|Petronas]] kettős tornya, [[Kuala Lumpur]] nemzetközi repülőtere, az észak–déli autópálya,
[[Sepang International Circuit|Sepang Formula–1]] pályája, az új szövetségi főváros, [[Putrajaya]].
== Államszervezet ==
Malajzia [[Államforma|államformá]]ja [[monarchia]], [[Kormányforma|kormányformá]]ja föderatív választói [[alkotmányos monarchia]].
=== Az ország vezetése ===
[[Fájl:Kuala Lumpur Malaysia Bangunan Parlimen Malaysia-02.jpg|thumb|A parlament épülete, [[Kuala Lumpur]]]]
[[Fájl:Parlimen08.jpg|thumb|A képviselők ülésterme a parlamentben]]
[[Fájl:Perdana Putra Putrajaya Dec 2006 003.jpg|thumb|A miniszterelnöki hivatal, [[Putrajaya]]]]
A [[Malajzia államai és szövetségi területei|tizenhárom államot]] szultánok és rádzsák vezetik, közülük választják meg ötévente a [[föderáció]] protokolláris szerepkörű államfőjét, aki a Yang di-Pertuan Agong (''legfőbb szultán'') címet viseli. [[2016]]-tól V. Muhammad uralkodott az országban, de [[2019]]-ben lemondott, helyére [[Abdullah pahangi szultán|Abdullah]] [[pahang]]i szultánt választotta az uralkodók testülete.
Malajzia szövetségi államfője a ''Yang di-Pertuan Agong''{{Wd|Q5244614}}, vagyis a ''legfőbb szultán'', aki a parlament és a kormány tanácsaival összhangban uralkodik . A legfőbb szultánt ötévente választják meg a maláj államok 9 örökletes szultánja közül; a másik 4 állam, akiknek névleges kormányzóik vannak, nem vesznek részt a választásban. Malajzia kormányzati rendszerét a nyugati parlamentáris rendszerekről mintázták, ez a brit gyarmati uralom hagyatéka. A gyakorlatban mégis több hatalommal van felruházva a kormányzat végrehajtói ágában, mint a törvényhozóiban, és a bírói testület meggyengült a kormány hosszan tartó támadásaitól a Mahathir korszakban. Az 1957-es függetlenség óta Malajziát egy több pártból álló koalíció kormányozza, a Nemzeti Front (korábban Szövetség).
A törvényhozói hatalom megoszlik a szövetségi és tagállami parlamentek között. A kétkamarás parlament alsó házból (Képviselők Házára vagy ''Dewan Rakyat'', szó szerint a „Nép Terme”) és a felső házból (Szenátus vagy ''Dewan Negara'', szó szerint a „Nemzet Terme”) áll. A 222 tagú Képviselők Háza az 5 évre választott egyéni választókerületi képviselőkből áll. A 70 szenátor mandátuma 3 évre szól; 26-ot a 13 nemzetgyűlés választ meg, 2 képviseli Kuala Lumpur szövetségi kerületét, és 1-1 Labuan és Putrajaya szövetségi területéről; 40-et a király nevez ki. Minden egyes állam rendelkezik egykamarás törvényhozó nemzetgyűléssel (malájul: ''Dewan Undangan Negeri'', melynek tagjait egyéni választókerületben választanak meg. Bejegyzett szavazó minden 21. életévét betöltött állampolgár, aki szavazhat a Képviselők Háza tagjaira és a legtöbb tagállamban a törvényhozó nemzetgyűlésre is. A 2019-es alkotmánymódosítás óta, 18 éves kortól lehet szavazni.<ref>{{Cite web |title=Dewan Rakyat passes Bill to amend Federal Constitution to lower voting age to 18 |url=https://www.thestar.com.my/news/nation/2019/07/16/federal-constitution-amended-to-lower-voting-age-to-18 |work=The Star |accessdate=2022-05-07 |language=en |first=MARTIN CARVALHO, HEMANANTHANI SIVANANDAM, RAHIMY RAHIM AND TARRENCE |last=TAN}}</ref> A szavazás nem kötelező.
A végrehajtói hatalom a kabinet, melyet a miniszterelnök vezet, aki a malajziai alkotmány szerint a parlament alsó házának tagja. Ő a maláj király (Yang di-Pertuan Agong) felhatalmazásával irányítja a parlamenti többséget. A kabinetet a Parlament mindkét házából választják és annak a testületnek tartozik felelősséggel.
A tagállamok kormányait a Legfőbb Miniszterek vezetik (Menteri Besar a maláj államokban vagy Ketua Menteri azokban az államokban ahol nincs örökletes uralkodó) aki tagja nemzetgyűlésnek a többségi pártból a Dewan Undangan Negeri. Minden államban, ahol örökletes uralkodó van, a Legfőbb Miniszternek muszlim malájnak kell lennie, bár ez a szabály tárgya a uralkodók diszkriminációjának.
=== Közigazgatási beosztás ===
{{fő|Malajzia államai és szövetségi területei}}
Az ország 13 szövetségi államból és 3 szövetségi területből áll.
* A 13 állam: [[Johor]]{{·}} [[Kedah]]{{·}} [[Kelantan]]{{·}} [[Melaka (állam)|Melaka]]{{·}} [[Negeri Sembilan]]{{·}} [[Pahang]]{{·}} [[Perak]]{{·}} [[Perlis]]{{·}} [[Pinang|Pulau Pinang]]{{·}} [[Selangor]]{{·}} [[Terengganu]]{{·}} [[Sabah]]{{·}} [[Sarawak]]
* A 3 szövetségi terület: [[Kuala Lumpur]] {{·}} [[Labuan]] {{·}} [[Putrajaya]]
{| class="wikitable"
|{{Malajzia államai2}}
|}
=== Politikai pártok ===
{| class="navbox mw-collapsible mw-collapsed" style="text-align: left; border: 0px; margin-top: 0.2em; background-color: transparent; clear:none; width:50%;"
|-
! class="navbox-title" style="background-color: lightblue" | Politikai pártok [és vezetőik] - (2017-ben)<ref>http://www.indexmundi.com/malaysia/government_profile.html</ref>
|-
|
'''Nemzeti Front''' (Barisan Nasional, BN):
* Gerakan Rakyat Malaysia Party or GERAKAN [MAH Siew Keong]
* Liberal Democratic Party (Parti Liberal Demokratik - Sabah) or LDP [TEO Chee Kang]
* Malaysian Chinese Association (Persatuan China Malaysia) or MCA [LIOW Tiong Lai]
* Malaysian Indian Congress (Kongres India Malaysia) or MIC [S. SUBRAMANIAM]
* Parti Bersatu Rakyat Sabah or PBRS [Joseph KURUP]
* Parti Bersatu Sabah or PBS [Joseph PAIRIN Kitingan]
* Parti Pesaka Bumiputera Bersatu or PBB [Adenan SATEM]
* Parti Rakyat Sarawak or PRS [James MASING]
* Sarawak Progressive Democratic Party or SPDP [TIONG King Sing]
* Sarawak United People’s Party (Parti Bersatu Rakyat Sarawak) or SUPP [Dr. SIM Kui Hian]
* [[Egyesült Malájok Nemzeti Szervezete]] (UMNO) [NAJIB bin Abdul Razak]
* United Pasokmomogun Kadazandusun Murut Organization (Pertubuhan Pasko Momogun Kadazan Dusun Bersatu) or UPKO [Wilfred Madius TANGAU]
* People's Progressive Party (Parti Progresif Penduduk Malaysia) or PPP [M. Kayveas]
'''Remény Szövetsége''' (Pakatan Harapan, PH):
* Demokratikus Akciópárt (Parti Tindakan Demokratik) or DAP [TAN Kok Wai, Acting National Chairman]
* Nemzeti Bizalom Pártja (Parti Amanah Negara) or Amanah [Mohamad SABU]
* Népi Igazságosság Pártja (Parti Keadilan Rakyat) or PKR [WAN AZIZAH Wan Ismail]
* Party Malajziai Egyesült Őslakosok Pártja (Parti Pribumi Bersatu Malaysia) [YASSIN Muhyiddin]
'''Más''':
* Islamic Party of Malaysia (Parti Islam se Malaysia) or PAS [Abdul HADI Awang]
* Sabah Heritage Party or WARISAN [Shafie APDAL]
* Socialist Party of Malaysia (Parti Sosialis Malaysia) or PSM [Mohd Nasir HASHIM]
|}
=== Védelmi rendszer ===
{{Bővebben|Malajzia hadereje}}
== Népesség ==
Az ország népessége 34,7 millió fő volt [[2024]] nyarán.<ref name="pop24"/>
[[Fájl:Population density of Malaysia states and federal territories.png|thumb|280px|Malajzia népsűrűsége 2018-ban]]
=== Népességének változása ===
{{népességdiagram}}
=== Népesebb települések ===
{{Bővebben|Malajzia városai}}
{{Képdia
|cím=Képek
|háttér színe=
|keret színe=grey
|méret=220
|bélyeg=
|Fájl:Malaysian girls.jpg|Maláj muszlim lányok
|Fájl:Tamil girls.jpg|Tamil (malajziai indiai) lányok
|Fájl:AtiqahAfandi08 (4757967325).jpg|Maláj kínai lány
|File:Dayak2 2008New.jpg|Dajakok (Borneó) hagyományos népviseletben
}}
[[Fájl:Kapitan Keling.JPG|thumb|Kapitan Keling [[mecset]] [[George Town (Malajzia)|George Townban]]]]
=== Népek ===
A Maláj-félsziget őslakói a sötét bőrű, göndör hajú, [[ausztralid]] tipusú negritók, valamint az ősmalájok (protomalájok) töredékei, akik mára a félsziget eldugottabb hegyei közé szorultak vissza. Borneó belsejét szintén protomaláj törzsek lakják (punan, iban stb.), őket nevezik összefoglaló néven [[dajakok]]nak. A mai lakosság mintegy felét alkotó újmalájok [[Kr. e. 1500]]-tól több hullámban érkeztek [[Indokína]] felől. A kínaiak a 18. századtól kezdve vándoroltak be, számuk a [[19. század]] második felében, az ónbányászat fellendülésével ugrott meg. Az indiaiakat ([[tamilok]]at) a 19. századtól a britek telepítették be a vasútépítkezésekhez.<ref name="ReferenceA"/>
Etnikailag a mai lakosság 50%-a maláj, 12%-a ősmaláj (protomaláj) bennszülött, 24%-a kínai, 8%-a indiai (főleg tamil) és 6%-a egyéb.
A [[Malajzia államai és szövetségi területei|maláj államok]] népessége és etnikumai a 2010-es népszámlálás alapján.<ref>Department of Statistics Malaysia 2010 census</ref><ref>{{cite web|url=http://www.statistics.gov.my/portal/index.php?option=com_content&id=1215&Itemid=89&lang=bm |title=Department of Statistics Malaysia |work=statistics.gov.my |accessdate=2 July 2015 |url-status=dead |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150705070416/https://www.statistics.gov.my/portal/index.php?option=com_content&id=1215&Itemid=89&lang=bm |archivedate=5 July 2015}}</ref> Rendezhető táblázat:
{| class="toccolours sortable" border="1" cellpadding="3" style="border-collapse:collapse; text-align: right;"
|-
! align="center"|[[Malajzia államai és szövetségi területei|Állam]]!! Népesség !! Terület (km<sup>2</sup>) !! Népsűrűség !! Városi lakos(%) !! Maláj<br>(<small>Bumiputra)</small> (%) !! Kínai (%) !! Indiai (%)
|-
! align="left"|Johor
| 3,348,283 || 19,210 || 174 || 71.9 || 58.9 || 33.6 || 7.1
|-
! align="left"|Kedah
| 1,890,098 || 9,500 || 199 || 64.6 || 77.9 || 13.6 || 7.3
|-
! align="left"|Kelantan
| 1,459,994 || 15,099 || 97 || 42.4 || 95.7 || 3.4 || 0.3
|-
! align="left"|Malacca
| 788,706 || 1,664 || 470 || 86.5 || 66.9 || 26.4 || 6.2
|-
! align="left"|Negeri Sembilan
| 997,071 || 6,686 || 150 || 66.5 || 61.3 || 23.2 || 15.2
|-
! align="left"|Pahang
| 1,443,365 || 36,137 || 40 || 50.5 || 79.0 || 16.2 || 4.4
|-
! align="left"|Penang
| 1,520,143 || 1,048 || 1,500 || 90.8 || 43.6 || 45.6 || 10.4
|-
! align="left"|Perak
| 2,258,428 || 21,035 || 110 || 69.7 || 57.0 || 30.4 || 12.2
|-
! align="left"|Perlis
| 227,025 || 821 || 280 || 51.4 || 88.4 || 8.0 || 1.2
|-
! align="left"|Selangor
| 5,411,324 || 8,104 || 670 || 91.4 || 57.1 || 28.6 || 13.5
|-
! align="left"|Terengganu
| 1,015,776 || 13,035 || 69 || 59.1 || 97.0 || 2.6 || 0.2
|-
! align="left"|Sabah
| 3,117,405 || 73,631 || 42 || 54.0 || 84.8 || 12.8 || 0.3
|-
! align="left"| Sarawak
| 2,420,009 || 124,450 || 19 || 53.8 || 74.8 || 24.5 || 0.3
|-
! align="left"|FT Kuala Lumpur
| 1,627,172 || 243 || 6,891 || 100.0 || 45.9 || 43.2 || 10.3
|-
! align="left"|FT Labuan
| 86,908 || 91 || 950 || 82.3 || 83.7 || 13.4 || 0.9
|-
! align="left"|FT Putrajaya
| 67,964|| 49 || 1,400 || 100.0 || 98.0 || 0.7 || 1.2
|}
=== Nyelvek ===
Az országban a [[hivatalos nyelv]] a [[maláj nyelv|maláj]]. A lakosság nagy része beszél [[angol nyelv|angolul]]. További fő használt nyelvek: a [[kínai nyelv|kínai]], a [[tamil nyelv|tamil]], a [[telugu nyelv|telugu]], a [[thai nyelv|thai]] és egyéb törzsi nyelvek.<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/nyelvi-es-etnikai-sokszinuseg-malaysia-truly-asia Nyelvi és etnikai sokszínűség Malajziában – Egy igazán multikulturális ország] (Nyelv és Tudomány, 2011. január 28.)</ref>
=== Vallások ===
2010-ben a lakosság 61%-a [[szunnita muszlim]], 20%-a buddhista, 9%-a keresztény, 6%-a hindu, 1,3% taoista, [[Konfucianizmus|konfuciánus]] és kínai népi vallású, a maradék egyéb, illetve nem vallásos.<ref name="cia.gov">{{Cite web |url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/my.html |title=Archivált másolat |accessdate=2015-10-11 |archívurl=https://web.archive.org/web/20190107064957/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/my.html |archívdátum=2019-01-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20190106012832/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/my.html |archivedate=2019-01-06 }}</ref>
{{lásd|Buddhizmus Malajziában}}
=== Egyéb adatok ===
* Városi lakosság aránya 2015-ben: 75%<ref name="cia.gov"/>
* Születéskor várható élettartam (2015): férfiaknál 72 év, nőknél 78 év.
* Írástudatlanság (2015): 5,4%.<ref name="cia.gov"/>
== Gazdaság ==
{{Képdia
|cím=Képek
|háttér színe=
|keret színe=grey
|méret=220
|bélyeg=
|Fájl:KLCC twin towers2.JPG|A [[Petronas]] olajtársaság ikertornyai [[Kuala Lumpur]]ban
|File:Proton cars.JPG|Malajziai gyártmányú Proton személyautók
|File:Rubbertrees malaysia.jpg|[[Kaucsukfa]] ültetvény
|File:Oilpalm malaysia.jpg|[[Olajpálma]] ültetvény
|File:Quay Cranes Northport Malaysia.JPG|Klang kikötője
}}
Az elmúlt évtizedekben Malajzia gyökeres változáson ment keresztül. Egy elmaradott, eldugott országból erős, ipari nemzetté vált. Az 1990-es évektől igen gyors gazdasági fejlődés jellemezte, amit részben a nagyarányú külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetett. A [[Maláj-félsziget]] nyugati pereme az ország legsűrűbben lakott vidéke és ez gazdasági életének a központja is.<ref>ELTE: Ázsia földrajza, 1998</ref>
=== Mezőgazdaság, halászat, erdőgazdálkodás ===
Legfontosabb élelmiszernövénye a rizs, amelyből behozatalra is szorul. Mezőgazdasága kivitelre kókuszdiót, kakaót, teát, [[kaucsuk]]ot és [[pálmaolaj]]at termeszt.
Az ültetvények mintegy 80%-a a [[Maláj-félsziget]]en van (2008-ban).
A [[pálmaolaj]] termelésében világelső. Az [[olajpálma]] fő területe a Maláj-félsziget déli része, de újabban Borneón is egyre inkább telepítik. Kiemelt fontosságú a [[kaucsukfa]].
Egyéb termesztett növények: cukornád, manióka, ananász, fűszerek, zöldségfélék.<ref>Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2008.</ref>
Jelentős a gömbfa kivitele.
: ''Malajzia világgazdasági szerepkörét és hírnevét valamikor a nyersgumi exportja alapozta meg. A 20. század közepe óta a gumi vegyipari előállítása nyomán a természetes nyersgumi piaca beszűkült, mígnem a kétféle alapanyag költségének aránya közt érzékeny egyensúly jött létre.'' {{refhely|Probáld Ferenc: Ázsia földrajza}}
=== Ipar, bányászat ===
Ásványkincsekben (ón, volfrám, vas, bauxit, kőolaj, földgáz) gazdag ország.
A kaucsuk mellett Malajzia világpiaci fontosságát hosszú ideig az ónércnek köszönhette. Az ónérc bányászatának két fő központja [[Ipoh]] és [[Taiping]]. Mára a bányák kimerülése és a magas termelési költségek miatt a bányászat erősen visszaesett. Energiahordozók közül jelenleg a kőolaj a legfontosabb az ország exportjában.<ref>Probáld Ferenc - Horváth Gergely: Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza, ELTE, 1998</ref>
A feldolgozóipar a gazdasági élet meghatározó ága.{{refhely|Probáld Ferenc: Ázsia földrajza}}
Ennek legfontosabb ágazatai a világszínvonalú elektronika, elektrotechnika, precíziósgép-gyártás, közlekedési eszközök gyártása, vegyipar, valamint a gumi- és a fafeldolgozás. Malajzia világszinten az [[integrált áramkör]]ök egyik legfontosabb exportálója. A vegyipar vezető ága a kőolajfinomítás.
=== Külkereskedelem ===
* Exporttermékek: elektronikai berendezések, kőolaj és földgáz, fa és faipari termékek, pálmaolaj, gumi, textil, vegyszerek.
* Importtermékek: elektronikai berendezések, gépek, kőolajtermékek, műanyag, járművek, vas- és acéltermékek, élelmiszerek.
Legfőbb kereskedelmi partnerek: Kína, Szingapúr, USA, Japán, Thaiföld. A [[2016]]-os adatok alapján:<ref name="CIA World Factbook">CIA World Factbook</ref>
* Export: {{Szingapúr}} 14,7%, {{Kína}} 12,6%, {{USA}} 10,3%, {{Japán}} 8,1%, {{Thaiföld}} 5,7%, {{Hong Kong}} 4,8%, {{India}} 4,1%
* Import: {{Kína}} 19,4%, {{Szingapúr}} 9,8%, {{Japán}} 7,7%, {{USA}} 7,6%, {{Thaiföld}} 5,8%, {{Dél-Korea}} 5%, {{Indonézia}} 4%
=== Egyéb gazdasági adatok ===
* A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása {{mikor}}: mezőgazdaság 12%, ipar 40%, szolgáltatások 48%.
== Közlekedés ==
[[Fájl:Perai and Penang Bridge.jpg|thumb|right|210px|A [[Maláj-félsziget]]et [[Pinang]] szigetével összekötő, 13,5 km hosszú, első közúti híd<ref>{{Cite web |url=http://www.penangbridge.com.my/ourbridge.html |title=Archivált másolat |accessdate=2013-01-27 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120608030604/http://www.penangbridge.com.my/ourbridge.html |archivedate=2012-06-08 }}</ref> egy része]]
=== Közút ===
Malajzia úthálózata {{szám|144400}} km, amelyből {{szám|116000}} km burkolt és {{szám|1821}} km gyorsforgalmi út. (2014)<ref name="CIA World Factbook"/>
=== Vasút ===
A vasúthálózat hossza 2418&nbsp;km.
Az ázsiai kontinens legdélebbre fekvő vasúti megállója Malajzia [[Johor Bahru]] városának vasúti megállója.
{{bővebben|Malajzia vasúti közlekedése}}
=== Légi közlekedés ===
118 repülőtere van, amelyből 2015-ben 38 burkolt pályájú.
Nemzetközi forgalmú repülőterek:
* Nyugat-Malajzia: [[Kuala Lumpur nemzetközi repülőtér|Kuala Lumpur (KUL)]], Penang (PEN), Senai (Johor Bahru, JHB), Subang (Shah Alam, SZB), Malacca (MKZ), Langkawi (LGK)
* Kelet-Malajzia: [[Kota Kinabalu nemzetközi repülőtér|Kota Kinabalu (BKI)]], Kuching (KCH)
A nemzeti légitársaság a [[Malaysia Airlines]]; további fő helyi kereskedelmi légitársaságok az AirAsia, a Malindo Air, a Firefly, a MASwings, a Berjaya Air.
=== Vízi közlekedés ===
A két legfontosabb kikötője a félszigeten található: [[Port Klang]] és [[Tanjung Pelepas]].
További fő kikötők: Bintulu, Kota Kinabalu, Kuantan, Kemaman, Kuching, Kudat, Labuan, Lahad Datu, Lumut, Miri, Pasir Gudang, George Town, Penang, Port Dickson, Sandakan, Sibu, Tanjung Berhala, Tanjung Kidurong, Tawau, Kuala Kedah.
== Telekommunikáció ==
{| class="wikitable"
|[[Hívójelprefix|Hívójel prefix]]
|9M, 9W
|-
|[[Nemzetközi Távközlési Egyesület|ITU]] zóna
|54
|-
|[[CQ]] zóna
|28
|}
{{Lásd még|Malajzia hívójelkörzetei}}
== Kultúra ==
{{fő|Malajzia kultúrája}}
Malajzia egy többnemzetiségű ország. A három fő nemzet: malájok, kínaiak és indiai népek. A malájok a népesség kicsit több, mint felét alkotják, leginkább [[Iszlám|muszlimok]] és a maláj kultúrát képviselik. A kínaiak Malajzia népességének kb. negyedét teszik ki, és többnyire a [[Maláj-félsziget|félsziget]] nagyobb városaiban élnek. A legtöbb kínai [[Buddhizmus Malajziában|buddhista]], [[Taoizmus|taoista]] vagy [[Kereszténység|keresztény]]. Az indiaiak a népesség kb. 7-8% -át teszik ki. Leginkább tamil, malajálam és hindi anyanyelvűek és többnyire [[Hinduizmus|hinduk]] vagy muszlimok.
{{Képdia
|cím= Képek
|Kép:Mosque_Jamek.jpg|Dzsamek (Jamek) mecset, Kuala Lumpur
|Kép:Sultan Abdul Samad, K.L..JPG|Sultan Abdul Samad, Kuala Lumpur
|Kép:Independence Square, Kuala Lumpur (6758524547).jpg|Városkép a Merdeka-téren, Kuala Lumpur
|Kép:Batu_caves.jpg|Batu-barlangok, Kuala Lumpur
|Kép:Thean_Hou_KL_2007_pano_002.jpg|Thean Hou-templom, Kuala Lumpur
|Kép:Kek_Lok_Si_1.jpg|Kek Lok Si-templom, Penang
|Kép:Langkawi_sky_bridge.jpg|Sky Bridge, Langkawi
|Kép:Sarawak_River.jpg|Kuching látképe, Borneó
|Kép:Cameron_Highlands_Tea_Plantation_2012.JPG|Cameron Highlands
|Kép:Kota_Tinggi_Waterfalls.JPG|
|Kép:Redang_Island_Beach.jpg|Redang
|Kép:Beach @ Pulau Kapas, Malaysia (234435536).jpg|Kapas szigete
|Kép:PNB118 facing the north side.png|Merdeka 118, Kuala Lumpur
}}
== Turizmus ==
=== Fő látnivalók ===
* [[Kuala Lumpur]],
* [[Petronas-ikertorony]]
* [[Merdeka 118]], a világ második legmagasabb épülete
* [[Melaka (település)|Melaka]]
* [[Pinang]] (Penang)
* [[Langkawi]], Tioman, Pankor, Redang, Kapas szigete
* Cameron Highlands (teaültetvények, vízesések, vadvilág)
* [[Sarawak]] és [[Sabah]] Nemzeti Parkjai
* A maláj (iszlám, kínai, hindu és őslakos) kultúra; templomok, fesztiválok stb.
=== Közbiztonság ===
A bűnözési ráta magas<ref>http://www.numbeo.com/crime/rankings_by_country.jsp</ref> amely azonban csak ritkán erőszakos, testi sérülést okozó bűncselekmény.
Turista helyeken elterjedtek a kismotorosok által elkövetett rablások, akik elsősorban külföldi nők válláról rántják le a kézitáskát. Jelentős még a bankkártyacsalás és a bankautomaták manipulálása.<ref>http://konzuliszolgalat.kormany.hu/azsia?malajzia</ref>
== Sport ==
[[Fájl:Game of Sepaktakraw at a match in Strasbourg.jpg|thumb|200px|[[Sepak takraw]]]]
[[Fájl:Sepang international circuit qualifying1.jpg|thumb|right|200px|A [[Formula–1]] pályája, [[Sepang International Circuit]]]]
* [[Rögbi]]
* [[Sepak takraw]]
* [[Gyeplabda]]
* [[MotoGP]]
{{lásd|MotoGP maláj nagydíj}}
* [[Formula–1]]
{{lásd|Formula–1 maláj nagydíj}}
* [[Labdarúgás]]
{{lásd|Maláj labdarúgó-válogatott}}
* [[Tollaslabda]]
* [[Fallabda]]
* [[Harcművészet]]ek
=== Olimpia ===
{{lásd|Malajzia az olimpiai játékokon}}
== Ünnepek ==
=== Ünnepek ===
Országos szintű ünnepek:
{| class="wikitable"
| bgcolor=#cccccc align=center| '''Időpont'''
| bgcolor=#cccccc align=center| '''Ünnep'''
| bgcolor=#cccccc align=center| '''Megjegyzés'''
|-
|align=center|Január-Február
|align=center|[[Kínai újév]]
|align=center|''2 napos''
|-
|align=center|Január-Március
|align=center|[[Mawlid]]
|align=center|''[[Mohamed próféta]] születésnapja''
|-
|align=center|Május 1.
|align=center|[[A munka ünnepe]]
|align=center|
|-
|align=center|Május
|align=center|[[Vészák]]
|align=center|''[[Gautama Sziddhártha|Buddha]] születésnapja''
|-
|align=center|Június
|align=center| Agong emléknapja
|align=center|''a király születésnapja''
|-
|align=center|Aug 31 - Szept. 1
|align=center|[[Hari Merdeka]]
|align=center|''az ország függetlenségének ünnepe''
|-
|align=center|Szeptember 16
|align=center|[[Malajzia-nap]]<br />(Hari Malaysia)
|align=center|'' ''
|-
|align=center|Október-November
|align=center|[[Diwali]]
|align=center|kivéve [[Sarawak]]
|-
|align=center|December
|align=center|[[Karácsony]]
|align=center|
|-
|align=center|változó
|align=center|[[Eid ul-Fitr]]
|align=center|''2 napos''
|-
|align=center|változó
|align=center|[[Hari Raya Aidiladha]]
|align=center|
|-
|align=center|változó
|align=center|[[iszlám újév]]
|align=center|
|}
===Fesztiválok===
{{fő|Malajzia kultúrája}}
== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek|oszlopok=2}}
== További információk ==
{{commonskat|Malaysia}}
* [https://index.hu/nagykep/2013/09/04/malajziaban_minden_helyire_jut_egy_turista/ Az Index.hu képriportja Malajziáról] {{hu}}
* [http://malajzia.lap.hu/ Malajzia.lap.hu] (linkgyűjtemény)
* [https://web.archive.org/web/20070815220309/http://www.albumom.com/image/Malajzia_Perhentian_szigetek_1385.aspx Malajzia, Perhentian-szigetek (képek)]
{{ASEAN}}
{{Ázsia}}
{{A Nemzetközösség tagjai}}
{{Monarchiák}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz||}}
{{DEFAULTSORT:Malajzia}}
[[Kategória:Malajzia| ]]
[[Kategória:A Nemzetközösség tagjai]]
[[Kategória:Ázsia országai]]