Maltóz forrásának megtekintése

{{Chembox new
| ImageFile = Maltose2.svg
|  ImageSize = 200px
|  ImageName = α-maltóz
|  ImageCaption = α-maltóz
| ImageFile1 = Maltose structure.svg
|  ImageSize1 = 200px
|  ImageName1 = β-maltóz
|  ImageCaption1 = β-maltóz
|IUPACName=
|OtherNames= α-{{dexter}}-glükopiranozil-(1→4)-{{dexter}}-glükóz <br> 4-''O''-α-{{dexter}}-glükopiranozil-{{dexter}}-glükóz
|Section1= {{Chembox Identifiers
|  CASNo=69-79-4
|  PubChem=6255
|  SMILES=C(C1C(C(C(C(O1)OC2C(OC(C(C2O)O)O)CO)O)O)O)O
  }}
|Section2= {{Chembox Properties
|  Formula=C<sub>12</sub>H<sub>22</sub>O<sub>11</sub>
|  MolarMass=342,296 g/mol
|  Appearance=fehér por vagy kristályok
|  Density=1,54 g/cm³<ref name="MSDS">{{Cite web |url=http://www.bme.utexas.edu/ugrad/UGLab/resources/MSDS/maltose.pdf |title=MSDS for maltose monohydrate |accessdate=2008-01-10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20060912125744/http://www.bme.utexas.edu/ugrad/UGLab/resources/MSDS/maltose.pdf |archivedate=2006-09-12 }}</ref>
|  MeltingPt=160–165&nbsp;°C (vízmentes)<br />102–103&nbsp;°C (monohidrát)
|  BoilingPt=
|  Solubility=1,080 g/ml (20&nbsp;°C)<ref name="MSDS"/>
  }}
|Section3= {{Chembox Hazards
|  MainHazards=
|  FlashPt=
|  Autoignition=
  }}
}}
A '''maltóz''' (más néven '''maltobióz''' vagy '''malátacukor''') két glükózrészből álló [[diszacharid]], benne a két glükózmolekula α(1→4) glikozidos kötéssel kapcsolódik egymáshoz. A kötést az egyik glükózegység 4-es és a másik glükózegység glikozidos hidroxilcsoportja alkotja. Egy harmadik glükózrész kapcsolódásával  [[maltotrióz]] jön létre; további lánchosszabbodással  [[dextrin]]ek  ([[maltodextrin]]) és végül [[keményítő]] jön létre. A természetben szabad állapotban olyan növényi részekben található meg, ahol a keményítő [[hidrolízis]]e folyik,<ref name="DoC">{{cite book | author=Peter M. Collins | title=Dictionary of Carbohydrates | edition=2nd edition | year=2006 | publisher=Chapman & Hall/CRC | location=Boca Raton | isbn=978-0-8493-3829-8 | page=693}}</ref> például [[burgonya]]csíra, [[gabona]]félék csírája, levelek.
A maltóz hidrolízissel két glükózmolekulára bomlik. Az élő szervezetekben ezt a maltáz enzim végzi. Laboratóriumi körülmények között erős savval hevítve szintén hidrolízis megy végbe.
A gabonák – például árpa – csíráztatása során létrejövő maltóz fontos lépés a sörfőzés folyamatában.
A malátagyártás során az árpában az [[amiláz]] [[enzim]] koncentrációját maximalizálják.
A fermentáció során a maltózt élesztőgombák [[etanol]]lá és [[szén-dioxid]]dá metabolizálják.
Fehér színű, kristályos vegyület. Édes ízű. Redukáló diszacharid, [[mutarotáció|mutarotál]]. Vízben nagyon jól oldódik.
==Felfedezése==
A maltózt az ír származású Cornelius O'Sullivan fedezte fel 1872-ben.<ref>[http://www.enciclopedia.cat/fitxa_v2.jsp?NDCHEC=0121343&BATE=maltosa]</ref> Nevét a maláta angol neve után (malt) kapta az „-óz” képzővel, mellyel a cukrok és más szénhidrátok nevét formáljuk.<ref>Oxford dictionaries: http://oxforddictionaries.com {{Wayback|url=http://oxforddictionaries.com/ |date=20131204081937 }}</ref>
== Tulajdonságok ==
* A maltóz – szabad aldehidcsoportja révén – redukálja a Fehling-reagenst, így az aldehidcsoport oxidációja miatt Fehling-próbája pozitív.
* A maltóz vizes oldatban – anomer szénatomja miatt – mutarotál, vagyis α és β [[izoméria|izomer]]jei egymásba alakulhatnak. Oldatában egyensúly áll be az α és β forma között.
* Édes ízű.
* Lu és Sharkey 2006-ban arról számolt be, hogy a [[kloroplasztisz]]ból éjszaka kikerülő fő szénvegyület a maltóz.<ref>{{cite web|url=http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17080591|title=The importance of maltose in transitory starch breakdown|accessdate=2014-01-12}}</ref>
== Egyebek ==
A maltóz gyártása általában [[keményítő]] [[hidrolízis]]ével történik. A keményítőt α(1→4) és α(1→6) kapcsolódású [[glükóz]]egységek alkotják. A jelölés azt jelenti, hogy az 1-es számú [[szén]]atom a másik glükózmolekula 4-es vagy 6-os számú szénatomjához kapcsolódik [[glikozidos kötés]]sel. Az 1→4 kapcsolódású keményítő részt amilóznak nevezzük, ez egy egyenes polimer. Az 1→4 és 1→6 kapcsolódású rész az [[amilopektin]], mely elágazó láncú polimer, az elágazási pontok az 1→6 kötésű egységek.
A hidrolízis ezen fajtáját az [[amiláz]] nevű [[enzim]] [[Katalizátor|katalizálja]].<ref>Biochemistry. Regiland Garrett, Charles M. Grisham.</ref> Két csoportra osztjuk őket: [[Alfa-amiláz|α-amilázok]] és [[béta-amiláz|β-amilázok]].<!-- Az emberi hasnyálmirigyben a keményítő emésztését az α-amiláz katalizálja, ami a nyálban található enzim. Ez az enzim [[amilóz]]zal és/vagy [[amilopektin]]nel működik.--><!-- De csak a belső α(1→4) glükóz áll kapcsolatban amilopektin molekulákkal, míg az α-amiláz nem tudja hidrolizálni az α(1→6) kapcsolódási pontokat.--><!--Ez a mondat egyelőre kommentbe, még csiszolni kell -->
<!-- Az egész bekezdést át kell még nézni, az enwikiben ez áll:
In the human pancreas the digestion of [[starch]] is catalyzed by an [[α-amylase]], as the salivary enzyme. This [[enzyme]] can work with [[amylose]] and/or [[amylopectin]], but only the interior α(1→4) [[glucose]] linkages of the [[amylopectin]] molecules as the [[α-amylase]] cannot hydrolyze the α(1→6) branching points. The impossibility of hydrolyzing these linkages affects the [[amylase]] action: it is weaker near them.<ref>Textbook of Biochemistry and Human Biology. G. P. Talwar, L. M. Srivastava.</ref>
 -->
A β-amilázok megtalálhatóak növényekben, édes burgonyában, szójababban, árpában, búzában és a baktériumokban is. Ezek az amilázok β-maltózokat és β-limit dextrineket termelnek, mivel az enzim nem tudja hidrolizálni az elágazó α(1→6) kötéseket.<ref>Starch: Chemistry and Technology. James N. BeMiller, Roy L. Whistler.</ref>
Az emberben a maltózt a maltáz enzim bontja le, így a két glükózmolekula a glükóz bomlása során termel energiát a szervezetnek.
Az élelmiszeriparban édesítőszerként és adalékanyagként használják.<ref name="DoC"/>
== Hivatkozások ==
{{jegyzetek}}
== Külső hivatkozások ==
* [https://web.archive.org/web/20070121084127/http://www.che.utoledo.edu/nadarajah/webpages/mbp.htm ''Detailed Views of'' Maltose Binding Protein]
* [https://web.archive.org/web/20051124215824/http://www.elmhurst.edu/~chm/vchembook/546maltose.html ''Elmhurst College Virtual Chembook'']
{{szénhidrátok}}
[[Kategória:Diszacharidok]]
[[Kategória:Cukor]]