Mappík forrásának megtekintése

A '''mappík''' (<big>מַפִּיק</big> '''''măppîq''''', ''mappiq, mappíq, mappik'') a héber olvasási segédjelek egyike. Jelentése a √<big>נפק</big> ''nfq kijönni'' gyökből '''előhozó.'''<ref>hifíl particípium e/3h</ref> Szerepe, hogy a szóvégi <big>ה</big> ''hé''-ben állva, annak kiejtett voltát jelzi: <big>הּ</big>- ''h'' - azaz "előhozza" a betű mássalhangzós kiejtését, a szóvégi ''hék'' ugyanis minden más esetben némák a héberben ([[magánhangzóbetű]]ként viselkednek).
A kéziratos hagyomány egy részében ezt a pontot, a [[dáges]]től való megkülönböztetés végett (mellyel egyébként nem keverhető, mert vég-hében dáges nem állhat) nem középre, hanem attól lejjebb helyezték el. Szintén e hagyomány egy része a mappík hiányát a hé fölé húzott vonással, a [[Ráfe|ráfé]]vel jelzi.
==Kiejtése==
A ''mappíkos hé'' kiejtése eredetileg nem egyezik meg a szimpla (szó eleji vagy szóbelseji) ''héével'', hanem egy annál erősebb ''h''-t jelöl, hasonlóan a magyar ''doh, keh, méh'' szavak végén álló ''h''-hoz. Ez az ejtés egyezik az arab <big>ح</big> ''ḥá'' ejtésével (<big>بحر</big> ''bahr tenger''). Modern héberben a mappikos hé is néma.
==Példák==
*Legfontosabb használata az egyes szám 3. személy nőnem birtokragja: <big>הּ ָ</big>- ''-áh övé'': <big>אִישׁ</big> ''ís férfi'' - <big>אִישָׁהּ</big> ''ísáh férje'' (<big>אִשָּׁה</big> ''issá nő''), <big>ביתה</big> ''bjth'': <big>בַּיְתָה</big> ''`bajtá haza(felé)'' - <big>בֵּיתָהּ</big> ''bétáh háza (nőé)''
*Valódi ''vég-hés'' igék:
**<big>גָּבַהּ</big> ''gávah magasnak lenni''
**<big>כָּמַהּ</big> ''kámah sápadtnak lenni''
**<big>מָהַהּ</big> ''máhah késni''
**<big>נָגַהּ</big> ''nágah (fel)ragyog''
**<big>תָּמַהּ</big> ''támah megdöbbenni, elcsodálkozni''
A fenti igék ragozása során a ''hé'' végig a helyén marad - ezzel szemben az összes többi ''vég-hés'' ige valójában eredetileg ''vég-jod/vávos'', így azoknál a ''hé'' jodban (ritkán vávban) tűnik el (helyesebben a ragozáskor visszatér az eredeti gyökhangzó). Példa:
*<big>גָּבַהּ</big> ''gávah'': <big>גָּבַהְתָּ</big> ''magas voltál'', de <big>רָאָה</big> ''ráá látni'': <big>רָאִיתָ</big> ''rá`ítá láttad'' (*<big>רָאַיְתָּ</big> ''*rá`ajtá'' helyett, eredeti gyök: *<big>רָאַי</big> ''*ráaj'')<ref>kal perf. e/2m alakok</ref>
*Egyéb példák
**<big>וְנֹגַהּ צִדְקָהּ</big> ''"venógah cidqáh - és felragyog világossága (ti. Jeruzsálemé)"''
**<big>יָה</big> ''Já'', de <big>יָהּ</big> ''Jáh'', az [[JHVH|istennév]] variációi
**<big>אֱלֹהִים</big> ''Elohim Isten'', de <big>אֱלֹהַּ</big> ''Elóah Isten''
==Egyéb használata==
A kéziratos hagyomány egy részében előfordul, hogy a <big>א ו י</big> ''álef, váv'' és ''jod'' mássalhangzós ''(ʾ, v, j)'' ejtésének jelzésére is használják:
*<big>גּוֹיִ</big> ''gój nép, nemzet'' (és nem ''gói''), <big>קָוִ</big> ''qáv (qáw'' és nem ''qáu) kötél''. A pont ilyenkor a ''jod'' és ''váv'' alatt jelenik meg.
A ''váv'' esetében a kéziratok ''mappík'' helyett ''[[Svá|néma svá]]''t is alkalmazhatnak ilyenkor:
*<big>עֵשָׂוְ</big> ''Észáv Ézsau'' (és nem ''Észáu'').
Nyomtatott Bibliákban csak négy helyen áll ''mappíkos álef'':
*<big>וַיָּבִיאּוּ</big> ''va|jjá`víʿú és|bevitték/elhozták'' (1Móz 43:26, Ezra 8:18; √<big>בוא</big> ''bwʿ bó'', hifíl váv-impf. t/3h)
*<big>תָּבִיאּוּ</big> ''tá`víʿú hozzatok'' (3Móz 23:17; √<big>בוא</big> ''bwʿ bó'', hifíl impf. t/2h)
*<big>רֻאּוּ</big> ''ruʿú láttattak, látszottak'' (Jób 33:21; √<big>ראה</big> ''rʿh ráá'', kal-passzívum perf. t/3h. Ez azonban, tekintettel a [[kal-passzívum]] törzsképző kettőzésére (pl. <big>יֻלַּד</big> ''jullad született'' √<big>ילד</big> ''yld jálad''), valódi kettőzésként ([[Dáges|dáges forte]]ként) is értelmezhető: <big>רֻאּוּ</big> ''ruʿʿú'')
A kéziratokban a beleírt pont (<big>אּ</big>) megjelenhet felülírtként is.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
{{GeseniusGrammar}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
*[[Dáges]]
*[[Ráfe]]
*[[Meteg]]
*[[Makkéf]]
*[[Klasszikus héber nyelvtan]]
{{portál|Zsidóság||Ókor}}
{{A héber nyelvtan elemei}}
[[Kategória:Héber olvasási segédjelek]]