Markó Károly (festő, 1793–1860) forrásának megtekintése

{{Festő infobox
|név=Markó Károly
|kép=Markó Károly Önarckép.jpg
|képaláírás=[[Önarckép]]
|születési idő=[[1791]]. [[szeptember 25.]]
|születési hely=[[Lőcse]]
|halál ideje=[[1860]]. [[november 19.]] {{életkor-holt|1791|9|25|1860|11|19}}
|halál helye=[[Villa di Lappeggi]], [[Itália]]
|nemzetiség=magyar
|stílus=tájképfestő
|iskola1=bécsi Képzőművészeti Akadémia
|iskola2=
|mester=
|ráhatott1=
|ráhatott2=
|ráhatott3=
|hatottrá1=
|hatottrá2=
|hatottrá3=
}}
{{egyért2|az 1791-ben született festőről|Markó Károly (egyértelműsítő lap)}}
'''Idősebb Markó Károly''' ([[Lőcse]], [[1791]]. [[szeptember 25.]]<ref>https://mng.hu/mutargyak/halaszok-2/</ref> vagy 1793.<ref>http://epa.oszk.hu/03000/03060/00001/pdf/EPA03060_latohatar_2016_6_004-005.pdf</ref>   – Villa di Lappeggi, [[Olaszország történelme|Itália]], [[1860]]. [[november 19.]]) magyar festő, 1840-től a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja, a magyar tájképfestészet egyik megteremtője. Művészete a [[17. század|17.]] és [[18. század]]i heroikus történelmi, illetve ideális tájképfestészetre épül. Tájképei idilli hangulatú, mitológiai, bibliai vagy hétköznapi jeleneteket megjelenítők. Magyar [[Claude Lorrain]]ként ünnepelték.<ref>A [[Magyar Nemzeti Galéria]] gyűjteményei. Budapest : [[Corvina Kiadó]], 1975. Id. Markó Béla lásd 14-15. o. {{ISBN|963-13-0291-1}}</ref>
== Életpályája ==
[[Fájl:Id. Markó Károly magyar festő.jpg|bélyeg|250px|Id. Markó Károly, [[Barabás Miklós (festő)|Barabás Miklós]] litográfiája, 1853-ból]]
A [[Felvidék]] egyik akkori szellemi központjában, Lőcsén született, 1791-ben. Fiatalon is festőnek készült, de pályája eleinte másképp alakult. Az [[1800-as évek]] elején mérnöki tanulmányokat folytatott [[Pest (történelmi település)|Pesten]] és [[Kolozsvár]]on. Miután megszerezte diplomáját, mérnökként [[Lubló]]n és [[Rozsnyó]]n dolgozott [[1812]] és [[1818]] közt. Utóbbin készítette első képeit, amelyek a híres [[bécs]]i festő, [[Joseph Fischer]] festményeinek másolatai voltak. Később is sok másolatot festett ismert festők műveiről. 1818-ban Pestre érkezett, hogy rajztudását fejlessze. [[1822]]-ben a [[bécsi Képzőművészeti Akadémia]] hallgatója lett, a történelmi és tájképfestészeti szakon.
[[Fájl:MarkóKároly_Bp05_Markó26.jpg|bélyeg|bal|250px|Emléktáblája a budapesti Markó utcában]]
Bécsben megnősült, nyolc gyermeke született. [[1826]]-tól [[Kismarton]]ban élt, majd [[1830]]-tól az [[Esterházy család|Esterházy]]-birtokon. Továbbra is képeket másolt, műkereskedők megrendelésére. Egyre ismertebb és keresettebb lett. Pártfogója, egy bécsi bankár megbízásából hazatért, és megfestette egyik leghíresebb, a ''[[Visegrád]]'' (1826) című képét, amely a magyar tájképfestészet legelső darabja. [[1832]]-ben [[Olaszország|itáliai]] körutazást tett, járt [[Róma|Rómában]], [[Firenze|Firenzében]], [[Velence (Olaszország)|Velencében]] és [[Bologna|Bolognában]]. [[1838]]-ban [[malária|maláriában]] megbetegedett, ekkor elhagyta Rómát, [[Pisa (település)|Pisába]] költözött, és ott élt [[1843]]-ig. 1843 és [[1848]] közt továbbutazott, és Firenzében telepedett le. Ekkor már [[Európa]]-szerte ismert festő volt. Rendszeresen dolgozott arisztokraták megrendelésére. Híre eljutott [[Magyarország]]ra is. 1848-ban Appeggibe költözött, és ott élt egészen [[1860]]-ban bekövetkezett haláláig. [[1853]]-ban hazalátogatott. Ennek az útnak a hatására születtek a ''Puszta'' és a ''Magyar alföldi táj gémeskúttal'' című festményei. [[1840]]-ben kiállítást rendeztek műveiből, az első Pesti Műkiállításon. Még ebben az évben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagjává választották. Művei megtalálhatok [[Ausztria]], [[Csehország]], [[Dánia]], Magyarország, [[Németország]], [[Olaszország]] és [[Szlovákia]] múzeumaiban.
== Főbb művei ==
Az [[1810-es évek]]ből származó képei, elsősorban másolatok, de már készített saját műveket is, az [[akvarell]]festés egyik fajtájával, a [[gouache]] technikával dolgozott. Ekkor készültek a ''Csorsztin és Nedecz'' ([[1820]]) valamint az ''Aggteleki-barlang-sorozat'' ([[1821]]). ''Uborkát tisztító lány'' ([[1831]]), ''Faunok elől menekülő nimfák'' ([[1831]]), ''Erdei út'' ([[1832]]), ''Tájkép Tivoli mellett'' ([[1846]]). Mitológiai témájú festményei mellett fontosak [[biblia]]i témájú képei is – így ''[[Jézus|Krisztus]] megkeresztelése a [[Jordán]]ban'' ([[1840]]), ''Tóbiás és az angyal'' ([[1843]]), ''Jézus Jákob kútjánál'' ([[1854]]). {{forr|Művei világszerte megtalálhatók köz- és magángyűjteményekben Bécstől egészen Mexikóvárosig. Ez utóbbi azért is fontos, mert a mexikói tájképfestészet Markó műveinek tanulmányozásával és másolásával született meg.}}
== Galéria ==
<gallery class="center" widths="250">
Fájl:Markó, Károly - Visegrád - Google Art Project.jpg|[[Visegrád]] (1826–30)
Fájl:Magyar alföldi táj gémeskúttal.jpg|Magyar alföldi táj gémeskúttal (1853)
Fájl:A puszta.jpg|A puszta szivárvánnyal (1853)
Fájl:Markó, Károly - Italian Landscape with Viaduct and Rainbow (1838).jpg|Itáliai táj szivárvánnyal (1838)
Fájl:Markó, Károly - Landscape at Tivoli, with a Scene from the Grape Harvest - Google Art Project.jpg|Tájkép Tivoli mellett (1846)
Fájl:Markó, Károly - Italian Landscapes at Sunset, Fishermen - Google Art Project.jpg|Olasz táj naplementekor (1851)
</gallery>
== Megjegyzések ==
<references group="mj" />
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Id. Markó Károly lásd 278–280. o. {{ISBN|963-8477-66-0}}
== Irodalom ==
*[[Kelety Gusztáv]]: Id. Markó Károly (Budapest, [[1899]])
*Pogány Ö. Gáborné: Id. Markó Károly (Budapest, [[1954]])
*Pogány Ö. Gáborné: Id. Markó Károly művei (Budapest, [[1957]])
*[[Lyka Károly]]: Markó Károly, id. (Élet és Tudomány [[1960]]. 3. sz.)
*Bodnár Éva: Markó (Budapest, [[1980]])
*Szvoboda Dománszky Gabriella: Markó (Budapest, [[2004]])
*Markó Károly és köre. Mítosztól a képig. Szerk.: Bellák Gábor, Dragon Zoltán, Hessky Orsolya (Budapest, [[2011]])
*Hessky Orsolya: Id. Markó Károly. (Budapest, [[2014]])
== További információk ==
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10051.htm Markó Károly a Magyar életrajzi lexikonban]
* [https://web.archive.org/web/20070929115832/http://hungart.euroweb.hu/magyar/m/marko/index.html id. Markó Károly a Képzőművészet Magyarországon honlapon]
* [http://mek.oszk.hu/01600/01646/html/ id. Markó Károly: Visegrád] (Száz Szép Kép sorozat)
* [https://web.archive.org/web/20080608212935/http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=749 id. Markó Károly festményei - TerminArtors.com]
* Markó Károlyról 1872-ben utcát neveztek el Budapesten, amikor a Lipótváros utcái sorozatosan új nevet kaptak ([http://mek.oszk.hu/02200/02219/02219.htm korábbi neve: Ferdinand Platz]). A [[Markó utca]] 26. számú ház falán található [[dombormű]] hivatkozik arra, hogy Markó a firenzei Accademia dell'Arte del Disegno (Festészeti Akadémia) tanára volt. Lásd: [http://www.aadfi.it/?accademico=marko-karl Markó Károly az Akadémia honlapján]
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Művészet}}
{{DEFAULTSORT:Marko Karoly 1}}
[[Kategória:Magyar festők]]
[[Kategória:Tájképfestők]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Lőcseiek]]
[[Kategória:1793-ban született személyek]]
[[Kategória:1860-ban elhunyt személyek]]